Készült: 2024.09.23.07:50:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

326. ülésnap (2013.11.19.), 166. felszólalás
Felszólaló Kepli Lajos (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:07


Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Önmagában az, hogy a vizek kártételei elleni védelmet egységesíteni kívánja a kormány, és ennek érdekében a vízügyi igazgatóságok kezelésébe vonná a vízfolyások egy részét, egy pozitív cél lehetne. Az egységesítés számunkra mindig pozitív üzenet volna, ha ez hiteles volna, ha nem éppen az önök kormánya verte volna szét a vízügyi igazgatást és tagolta volna szét több intézményhez az eredendően egységes vízügyi igazgatást.

Ugyanis volt egy önálló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egészen 2010-ig, annak minden erényével és hibájával, fogyatékosságával, de tény, hogy egységes minisztérium volt, ami 2010-et követően a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkárságává degradálódott, majd következett a vízügyi igazgatási feladatok Belügyminisztériumhoz történő átcsoportosítása, nyilván nem utolsósorban a közmunkaprogram céljainak felhasználására vagy fedezésére. Ekkor valószínűleg már rájöttek önök is, kormányzati részről, hogy a vízügyi igazgatóság feladatainak széttagolása nem feltétlenül jár pozitív következményekkel, és bár - ahogy az már itt elhangzott - az idei árvíznél nem történt nagyobb katasztrófa vagy kártétel, ez nem elsősorban a kormányzatnak tudható be vagy köszönhető, hanem annak a hihetetlenül nagy társadalmi szintű civil összefogásnak, amely tapasztalható volt, amikor a magyarok egyként álltak oda a gátra, és pakolták a homokzsákokat mindenhol, ahol erre szükség volt. Természetesen mi magunk is jelen voltunk, egészen addig, amíg erre szükség volt.

A törvényjavaslatban van egy olyan rész, amely azt mondja ki, hogy a vízügyi igazgatóságok átvállalják a vízkár-elhárítási tervek készítését. Azonban itt egy kettős megkülönböztetést alkalmaz a javaslat; azoktól a településektől, azoktól az önkormányzatoktól, ahol közvetlen nyílt ártéri vagy hasonló területen fekvő településekről van szó, a többi településnél pedig adatot szolgáltatnak az önkormányzat részére a vízkár-elhárítási tervek készítéséhez. Ha már egyszer egységesítünk, akkor ezt a megkülönböztetést mi nem tartjuk indokoltnak. Miért ne készíthetné a vízügyi igazgatóság valamennyi településre egységesen? Tehát valamiféle egységes szabályozásra volna itt is szükség.

Azt az aggályt én is osztom, ami itt már elhangzott, hogy erre erőforrás a vízügyi igazgatóságoknál - mind anyagi, mind emberi erőforrás - hogyan lesz, azt nem tudjuk. Erre majd államtitkár úrtól várnánk valamiféle választ. Gondolom, ahogy az a kormányzatnak szokása, a vitába nemigen szoktak bekapcsolódni, de ha máskor nem, majd a végén a zárszóban azért ossza meg velünk, hogy hogyan tervezik ennek a forrásoldalát biztosítani, mind emberi erőforrás, mint pedig anyagi erőforrás tekintetében.

Ráadásul tartalmaz egy olyan fogalmi meghatározást a jogszabály, hogy a vízkárelhárítás mint fogalom a túl sok vagy pedig a túl kevés vizek kártétele elleni szervezett védekezést jelenti.

(16.30)

Na most, azt mindnyájan el tudjuk képzelni, és tapasztaltuk is már, hogy a túl sok víz kártétele elleni szervezett védekezés mit jelent. Szeretném, ha államtitkár úr bővebben kifejtené, hogy a túl kevés víz kártétele elleni szervezett védekezést hogyan tudjuk elképzelni. Ugye, nyilvánvaló, hogy az aszálykárokról, a vízhiány okozta károkról van szó, azonban itt nem tudom elképzelni, hogy milyen olyan szervezett védekezési feladattal tudják ezt megakadályozni önök, az önök kormánya, akik egyébként a teljes kormányzati ciklusukban, valahányszor felvetődött, mindig hevesen ellenezték a vizek visszatartására szolgáló megoldást, ami, mondjuk, a Jobbik részéről érkezett, jelesül a duzzasztásról beszélek.

Vizet csinálni úgymond, ahogy az önök államtitkára szokta mondani, hogy vagy van víz, vagy nincs víz, vizet létrehozni nem lehet, tehát nyilvánvalóan, ha nincs víz, ha kevés a víz, akkor vissza kell valahogy tartani. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy önök milyen megoldásokat szorgalmaznak a vízvisszatartásra, hiszen öntözéshez valahonnan nyilvánvalóan vizet kell venni akkor is, amikor a folyók aszályosabb időszakban rendkívül alacsony vízfolyással bírnak, és ez a vízfolyás, ez a vízmennyiség kevés ahhoz, és nem lehetséges ezekből a vízfolyásokból a szántóföldek öntözése. Ami egyébként jelenleg rendkívüli kis arányban, rendkívül kis százalékban lehetséges, mindössze a termőföldek 5-10 százalékán lehetséges egyáltalán öntözéses módszerrel javítani a terméshozamon egy aszályosabb időszakban. Ez nyilvánvalóan nagyon kevés, ezt növelni szükséges.

Tehát azt mondom összefoglalóan, és nem is húzom sokáig az időt és a szót, hogy nagyon dicséretes volna, ha Magyarországon létezne újra egy egységes vízügyi igazgatás, vízügyi kezelés, legyen az akár a Belügyminisztériumnál, akár a környezetvédelmi vagy éppen most Vidékfejlesztési Minisztériumnál, de egységesen. Ugyanis nem lehet véleményünk szerint minőségi és mennyiségi szempontból szétválasztani a vízgazdálkodást. A vizek minőségi védelme jelenleg maradt még a Vidékfejlesztési Minisztériumnál, az egyéb vízgazdálkodási feladatokkal, amelyek nem a vízkárelhárítással kapcsolatosak, a többi pedig a Belügyminisztériumnál, és ez nem tesz lehetővé egy egységes szemléletet. Most például már úgy látszik, hogy az öntözési feladatok ellátása is részben a Belügyminisztériumhoz fog tartozni, részben a Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült egy öntözési stratégia. Hogy a kettőt hogyan fogják koordinálni, összehangolni, ezt nem tudom, de kíváncsian várom, hogy mi lesz ennek az eredménye.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindenesetre egy teljesen egységes vízügyi igazgatást és vízgazdálkodási stratégiát, politikát képzel el, amelyben a vizek mind minőségi, mind mennyiségi védelmét egyetlen tárca, egy környezetvédelmi és vízügyi feladatokat is ellátó tárca látná el. Ezzel azt már nyilvánvalóan el is árultam, és soha nem is csináltunk ebből titkot, hogy újra önálló tárcává tennénk a környezetvédelmi és vízügyi feladatok ellátását szolgáló, jelenleg államtitkársági szinten lévő szervet. Azt gondolom, hogy ezen feladatok ellátása ezzel sokkal hatékonyabbá válna.

Arról már nem is beszélek, de azért egy mondatot még engedjenek meg róla elmondani, hogy a Vízügyi Kutató Intézetet, a Vitukit is önök tették tönkre, önök züllesztették le, ahol egy több évtizedes, hatalmas nagy adatbázis gyűlt össze vízügyi szempontból, és rendkívül értékes emberi állomány is ott egy helyen volt, és a vízügyi tervezést rendkívül megkönnyítette az az információs adatbázis és az az emberi szürkeállomány, ami ott egyben volt. Én nem tudom, hogy mi célt szolgált ennek tönkretétele és szétzilálása, de természetesen ez ellen akkor is felemeltük a szavunkat. Nagyon sajnáljuk, hogy a kormány, amely bár egyébként víz világtalálkozót szervez, kifelé kommunikációban nemzetközi vezető szerepet vállal a vízügyek területén, itthon ezzel ellentétes módon, kormányzati tevékenysége során inkább a vízügyi feladatok degradálását és szétzilálását tapasztalhatjuk tőle, a vízügyi tudományos kutatás szinte teljes eltűnését a kormányzati ciklus alatt. Ez semmiképpen nem jövőbe mutató.

Tudjuk, hogy a következő évtizedek legjelentősebb problémája lesz a vizek kérdése. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően hol a sok vízzel, hol a kevés vízzel kell majd megküzdenünk. Egy átfogó vízgazdálkodási tervre van szükség, és azt gondolom, így, ezen a módon nem fog menni, nem fog működni. Ehhez egy sokkal egységesebb szemléletre van szükség.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Közbeszólás ugyanott: Úgy van.)




Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai