Felszólalás adatai

Emellett azt kell mondanom, hogy mindegyik törvényjavaslat igazából a joggyakorlatot, a napi gyakorlatot segítő módosító szabályokat tartalmaz. Például a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény nagyon fontos elemként beemeli a szilárd ásványi energiahordozók, föld alatti szén elgázosításával kapcsolatos kitermelés lehetőségét. Ez egy korszerűnek mondott, környezetkímélő módszer energiatermelésre. A föld alatti szén elgázosításával jön létre energia, és ennek a lehetőségét teremti meg a törvényjavaslat, hogy aki gondolja e tekintetben alkalmazni a felhalmozott tudását és képességét, akkor azt jogszabály szerint, meghatározott körülmények között tegye meg. Ennek a technológiának a kidolgozottsága a világban nem biztos, hogy kellően elmélyült, de úgy gondolom, ha a magyar kormány és a magyar gazdaságpolitika építeni kíván az innovációra, akkor ennek a lehetőségét mindenféleképpen indokolt megteremteni. Ehhez kapcsolódó kérdéseket is rendez ez a törvényjavaslat. Megállapítja, hogy erre az esetre is kell bányajáradékot fizetni, amelynek a mértéke az igénybe vett ásványi nyersanyag, azaz a föld alatt levő ásványi nyersanyag értékének a 2 százaléka.

Fontos eleme az erre tekintettel történő módosításnak, hogy a koncessziós szerződés tartalmát rögzíti, illetve terjeszti ki a javaslat, amikor megköveteli azt, hogy a koncessziós szerződésnek tartalmaznia kell a pályázó munkaprogramjában vállalt feladatoknak a leírását. Ezeket a vállalt feladatokat természetesen a bányahatóság jóváhagyásával lehet majd végrehajtani az adott koncessziós szerződés hatálya alatt.

Fontos kérdés és örömmel tölt el bizonyos szempontból az, hogy a tájrendezés megkezdésének határidejét 2013 helyett 2015-re tolta ki a jogszabály előkészítője. Ennél az elemnél hangsúlyoznom kell, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően megmaradt a fokozatosság elve, tehát ezeket a tájrendezési feladatokat fokozatosan kell végrehajtani. Hozzá kell tennem, hogy már az első bányatörvényben, amelyet 1967-ben hozott az akkori Országgyűlés, is szerepeltek ilyen kötelezettségek. A véglegesen felhagyott bányatelkek, a bányaművelés alól véglegesen kivonásra került bányatelkek tekintetében volt kötelező a tájrendezés.

Ettől függetlenül úgy látom, hogy ennek a kérdésnek az átgondolása indokolt, ezért is örülök annak, hogy 2015-ig tolták ki a tájrendezés kötelező megkezdésének napját, mert lehetséges olyan forgatókönyv, hogy a korán elkezdett tájrendezés versenyhátrányt okozhat az országnak, ugyanis az új kutatófúrásokat célzó beruházásoktól vonna el pénzt, és hozzáteszem azt is, hogy soha nem lehet tudni, a mai feltárási, bányászati kutatási technológia rohamos és gyors változásával, hatékonyságának növekedésével elképzelhető az, hogy ma gazdaságosan még vagy már ki nem termelhető területeket vonunk ki véglegesen a potenciális ásványianyag-termelésből. Ezért úgy gondolom, hogy ez a 2015-ös kötelező kezdési időpont alkalmat és lehetőséget fog számunkra adni, hogy a következő évben ennek az indokoltságát, illetőleg a szigorúságát, rigidségét egy kicsit oldjuk, hogy milyen telkekre vonatkozik a kötelező megkezdési időpont.

(A jegyzői székben Spaller Endrét
Móring József Attila váltja fel.)

Az atomenergiáról szóló törvényben fontos elemként tartom megemlíteni, és ebben a fenntartható fejlődés bizottságában is éles vita alakult ki, hogy az atomfelügyeleti eljárásban pontosítja a hatásterület és a biztonsági terület egymáshoz való viszonyát. Hangsúlyoznom kell, hogy ebben a kérdésben változás nincs, de a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest az engedélyezési eljárásban a hatásterület mértékét lényegében egy kicsit tágítja. Ez mindenesetre azért történik így, hogy már az engedélyezési eljárás legelső szakaszában is valamilyen szinten lehessen azonosítani az ügyfeleket. Továbbra sem változik az, hogy a hatásterület, illetve a biztonsági terület megállapítására a tervező tesz előzetes javaslatot, amit majd a hatóság a beruházás egyéb tervezett, bejelentett és várható elemei és ismérvei alapján, a hatályos jogszabályok alapján, a környezetvédelmi, a humánökológiai körülmények értékelése alapján ezt jóval tágabban és jóval hatékonyabban tudja meghúzni.

Azt gondolom, hogy ez a fajta megközelítés inkább erősíti az atomerőművel vagy atomenergiával kapcsolatos beruházások környékén élő személyek ügyféljogait, már csak azért is, mert elrendeli ez a módosítás a kötelező közmeghallgatás alkalmazását a törvényben meghatározott eljárások esetében.

Még egy lényeges dolog ebben a kérdésben, hogy szintén egy polgári védelmi szempont az, hogy az atomkáron belül, összhangban az új Ptk.-val megállapítja az úgynevezett nem vagyoni sérelem esetén azt az atomkárelemet, amit ilyenkor teljesíteni kell, illetve a károkozónak meg kell fizetni, azzal a könnyebbséggel a károsult javára, hogy ebben az esetben a jogi sérelem, a jogsértés tényének bizonyításán kívül minden egyéb más bizonyítási eljárást, bizonyítási kényszert mellőz a javaslat. Magyarul önmagában az, hogy a jogi sérelem bekövezett, azaz az atomkár bekövetkezett valakinek a rovására, akkor az úgynevezett sérelmi díjra való jogosságához nem kell bizonyítania azt, hogy őt egyébként nem vagyoni mértékben, nem vagyoni értelemben milyen kár éri. Eleve egy feltételezésből indul ki a jogalkotó, szerintem nagyon helyesen, hogy nem kell bizonyítani azt, hogy valakit esetleg e tekintetben a vagyoni káron kívül nem vagyoni kár is ért.

(15.00)

A villamos energiáról szóló törvény pontosítja a mérőleolvasás szabályait, megadja azokat a feltételeket, azokat a körülményeket, amikor nem tekinthető jogellenesnek a határidő esetleges elmulasztása. Továbbá pontosít egy-két vezetékjoggal kapcsolatos kérdést, például a 130 kilowattnál kisebb teljesítményű továbbító vezetékek esetében a földkábel létesítésének szabályait puhítja föl; helyesebben: nem puhítja, hanem a tényleges helyzethez igazítja, amikor a meglévő légkábelek esetében, azok átalakítása és felújítása kapcsán nem teszi kötelezővé a földkábel létesítését.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A földgázellátásról szóló törvény, összhangban a rezsicsökkentésben megfogalmazott elvekkel és eszközökkel, meghatározza a PB-gáz fogalmát. Az eddigi földgázellátásról szóló törvényből ez hiányzott. Szintén pontosítja, hasonlóan a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseihez, az éves leolvasás szabályait, továbbá a rezsicsökkentéshez igazodóan megfelelő keretrendszert biztosít a gázforgalmazó, a gázkereskedő szankcionálásának feltételeivel kapcsolatban.

Fontos elemnek tartom, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben meglévő hiányosságot orvosolja majd ez a törvényjavaslat, ha elfogadjuk. Nevezetesen, ezen a szolgáltatási területen, hasonlóan a villamosenergia-szolgáltatásra és a gázszolgáltatásra vonatkozó jogszabályokhoz, beemeli a védendő fogyasztók és a fogyatékkal élők jogait. Hasonló módon védi ezeknek a fogyasztóknak az érdekeit, olyan módon biztosítja a megnehezült fizetési feltételek esetén a túlélési, illetve a további fogyasztási lehetőségeket, mint az említett más szolgáltatások esetében is. És nagyon fontos, bár eddig ez ilyen szolgáltatófüggő szokott lenni, de most már törvényi szinten megjelent az, hogy a mellékvízmérőknél az elszámolás alapja a hiteles plombával ellátott mellékvízmérő-óra lehet. Ez a társasházak esetében is biztosítja a rezsicsökkentés előnyeinek közvetlen érvényesíthetőségét a konkrét egyedi fogyasztó javára.

Úgy gondolom, rengeteg olyan javaslat van, ami könnyebbé, átláthatóbbá és harmonikusabbá teszi a módosított törvények alkalmazhatóságát. Ez jó a hatóságoknak, jó a fogyasztóknak is, és jogbiztonságot tud majd eredményezni hosszú távon. Úgyhogy úgy gondolom, a gyakorlat során kialakult tapasztalatok értékelése mindig hasznos, és nagyon helyes, ha a kormány ilyenkor, a tapasztalatok értékelését követően és az innovációra való hajlandóságot is elősegítendő ilyen jogszabálytervezeteket nyújt be. Ezért a KDNP részéről a törvényjavaslat megvitatását és azt követően elfogadását tudom javasolni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)