Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A mai napon a Jobbik részéről ez a probléma már általánosságban ‑ mint az egész országot érintő probléma ‑ elhangzott, Hegedűsné Kovács Enikő képviselőtársam, aki egyébként ennek a területnek a szakpolitikusa is, ő már felvetette ezt. Én mégis fontosnak tartottam, hogy most napirend után erre ráerősítsek, hiszen a választókerületemből érkezett a már említett települések részéről egy kérés, gondolom, nemcsak az én irányomba, hanem minden érintett országgyűlési képviselő irányába, remélem, hogy majd tőlük is hallhatunk hasonló indítványokat, felszólalásokat.

Elöljáróban azt el kell mondanom, hogy ezt a kérést, ezt a levelet természetesen írásban is eljuttattam az illetékes miniszterhez, hiszen mégiscsak az a legfontosabb, hogyha szóról szóra azt kapja meg, amire kíváncsiak az érintett települések vezetői, és nekik is így tud válaszolni, ha más nem, hát rajtam keresztül.

Úgy gondolom, hogy a vidék kivéreztetésének egy újabb lépéséről beszélünk, amikor az önkormányzati hivatalok tisztségviselőinek megalázó fizetése szóba kerül. Ezt a levelet, amit tehát Iván, Újkér, Egyházasfalu, Pusztacsalád, Csáfordjánosfa, Csér községi önkormányzatok képviselő-testületétől kaptam mintegy két hete, úgy éreztem, hogy mindenképpen itt meg kell említeni. Az érintettek megállapították, hogy a kormány jelenleg sem 2017-re, sem 2018-ra nem tervezi az önkormányzati köztisztvi­selők illetményének emelését, még ígéret sincs arra vonatkozóan, hogy a 38 650 forintos köztisztviselői illetményalap növekedhetne. Ebből kifolyólag csak a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve az úgynevezett soros lépés jelentene béremelést a hivatal munkavállalóinak.

A 161 ezer forintos garantált bérminimum elfogadásával gyakorlatilag az önkormányzati köztiszt­viselők bértáblája megsemmisült. Elképesztő, hogy 35-37 éves munkajogviszonnyal rendelkező köztisztvi­selő is csak a garantált bérminimum szintjét éri el.

Az ebből fakadó bérfeszültséget és az érintett munkavállalók illetményével kapcsolatos helyzetet tovább rontotta a 2016-ban elfogadott, állami tisztségviselőkről szóló törvény. Ennek következményeként az állami tisztviselők és állami ügykezelők illetményének alsó határához viszonyítva 76 százalékkal, a felső határhoz viszonyítva átlagosan 150 szá­zalékkal kevesebb a hivatali köztisztviselők és ügykezelők illetménye.

Természetesen ezzel nem azt mondom és nem azt mondjuk, hogy jól fizetettek az állami tisztségviselők, de azt igen, hogy az önkormányzati hivataloknál dolgozók megalázóan keveset vihetnek haza.

A jelentősebb adóbevétellel rendelkező települések ugyan magasabb illetményalapot tudnak elfogadni, de a költségvetési tekintetben hátrányosabb helyzetű önkormányzatokra ez nem mondható el. És ez csak tovább növeli azt a szakadékot, ami egyébként is megvan az említett települések között.

Az utóbbi időben egyébként felerősödött az a tendencia is, hogy a jól képzett, szakmai gyakorlattal rendelkező önkormányzati dolgozók más ágazatokban helyezkednek el, ahol jóval versenyképesebbek a jövedelmek.

(21.20)

Az önkormányzatokról el lehet mondani általánosságban, hogy erejükön felül is az illetményalap emelése mellett döntöttek, hogy dolgozóik megélhetését garantálni tudják. Ezen kiadásokhoz feltétlenül szükség lenne a központi költségvetés támogatására vagy az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímén juttatott támogatás mértékének emelésére. Ugyanezen problémával szembesülünk egyébként a családsegítő és gyermekjóléti szolgálati társulás költségvetésének kiegészítésénél is, hiszen a kötelező béremelés miatt a települések itt is kénytelenek hozzájárulást fizetni. Jól látható tehát, hogy a probléma súlyos, és tényleg az egész országot érinti.

Mindezek alapján adódik néhány kérdés. Nagyon sajnálom, hogy a kormány részéről senki, de senki nem vette komolyan annyira az ügyet, hogy legalább itt maradjon, és érdemben egy-két mondatban megnyugtató választ tudjon adni. Én azért felteszem ezeket a kérdéseket, ha más nem, akkor a jegyzőkönyv kedvéért. Mégis mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a kötelező béremelés és a törvény által biztosított illetményalap eltérítése kapcsán keletkező bértömegben jelentkező önkormányzati költségvetési hiányokat kompenzálja? Adódik továbbá az a kérdés is, hogy ha a Jobbiknak vagy bárkinek ezen tarthatatlan helyzet orvoslására benyújtott módosítása a parlament elé kerül, számíthatnak-e az önkormányzatok, ezáltal a magyar emberek a kormány segítségére. Számíthat-e egyáltalán bármely település a kormány segítségére?

Remélem, majd egyszer választ is kaphatnak a települések. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)