Felszólalás adatai

DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Lehetett volna egyetértésben is az államalapítás ezredik évfordulójára törvényt alkotni, de az eddig történtek alapján az a benyomásunk, hogy a kormány nem erre törekszik, nem erre törekedett, szemben miniszter asszony expozéjával, nem egyesíteni kívánja ez ügyben a nemzetet a kormány, hanem megosztani, mint más tevékenységével is. Az a célja, hogy ideológiai konfrontációt teremtsen, szembeállítsa egymással a politikai erőket, a különböző nézeteket valló állampolgárokat, és bizonyítsa ez ügyben is a kétpólusosságról alkotott tételét.

Sokszor halljuk itt a parlamentben, sokszor találkozunk vele, és ez ügyben is jócskán hallottuk és hallani is fogjuk még a további vitában, hogy aki nem úgy szereti a hazáját, nem úgy vélekedik a magyar történelemről, mint a Fidesz - ma, éppen, mert nem így vélekedett korábban - vagy más kormánypártok, az vétkes, az valami bűnös cselekedetet követ el, az nem szeretheti úgy ezt az országot, mint akik más véleményen vannak. Kapja olykor azt, amit itt közbekiáltások formájában olykor hallunk: ünneprontónak neveznek bennünket, ha más a véleményünk, mint a kormánypártoknak, rosszabb esetben még azt is megkaphatjuk, hogy ez az ország nem, vagy nem úgy a hazánk, mint másoknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én a magam nézeteiről soha nem gondoltam azt, hogy csak úgy lehet történelemről, országról, hazaszeretetről gondolkodni, mint ahogy én gondolkodom. De azt hiszem, ha az országot közösen akarjuk építeni, akkor ilyen ügyekben, mint az államalapítás ezredik évfordulója, a közös nevezőt kell keresni, és nem olyan törvényjavaslatot elénk tenni, amiről eleve tudják az előterjesztők, hogy ebben a kérdésben ebben a parlamentben egyetértést találni nem lehet.

(9.20)

Egy kis kitérővel hadd említsem meg, hogy az előző kormány, amelynek sok döntésével, mint az talán ismert, én nem értettem egyet, és sokat hibázott, soha a maga ideológiáját törvény formájában nem kívánta az országra és a többi pártra erőltetni. Jó lenne ezt talán a mai kormánynak is megfogadnia. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Mi látszik ma, tisztelt képviselőtársaim? Ma az látszik, legalább is ellenzéki padsorokból, hogy a nemzeti ereklyét politikai célokra kívánják felhasználni. A kormány a korona közelébe kíván kerülni, és nem az az ezeréves állami ünnep, ami a nevében lenne, hogy a magyar állam megalapításának ezredik évfordulója, hanem a kormány önmaga ünneplésére kívánja az alkalmat fölhasználni, a megnyilatkozások, a ceremónia és a törvény szövegének jó néhány eleme is arra utal, hogy a kormány önmagát mint a történelem végét, mint a magyar történelem beteljesítőjét tekinti.

Emléktörvényt, tisztelt képviselőtársaim, lehet alkotni. (A Fidesz padsoraiból: Beteges!) Egy képviselő orvosért kiált, beteget emleget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet tehát emléktörvényt alkotni, szimbolikus...

ELNÖK: Képviselő úr, fél percre a türelmét kérem. Kérem képviselőtársaimat, legyenek szívesek egymás véleményét tisztelni és tisztelettel végighallgatni.

DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát lehet és lehet, hogy szükséges is emléktörvényt szimbolikus okokból alkotni, bár természetesen ilyenkor mindig mérlegelni szükséges, hogy jogforrásként egy emléktörvény mennyire használható. A megemlékezésnek ugyanis nemcsak deklaratív elemei vannak, hanem normatív tartalma is van tudományos kérdésekben, márpedig - és ilyenek a történelem kérdései is - a történelem számos kérdése nem lehet jogalkotói feladat. A törvény talán legsemlegesebb részében, mondataiban szerepelnek olyan állítások, mintegy szerves részévé váltunk Európának ezer évvel ezelőtt.

A történelemtudományban ez ügyben hosszú viták vannak, és feltehetően pártállástól függetlenül abban egyetértenek a képviselők, hogy a XV. század végétől, a XVI. század elejétől Magyarország más irányba fejlődött hosszú ideig, mint Európa többi országa. Nem Európa centrumához tartozott, ahogy sokan fogalmaznak, hanem bizony, egyre inkább a perifériájára sodródott. Ilyen ügyekben nem lehet törvénnyel eldönteni az igazság kérdését és a véleményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Áttérve a korona elhelyezésének ügyére, kezdjük ott talán, hogy ennek a törvénynek nem kell, hogy része legyen a korona elhelyezésének ügye, nem tartozik a megemlékezéshez a korona elhelyezésének ügye, sőt, megengedhető talán az a vélemény is, hogy egyáltalán nem biztos, hogy törvényi szinten kellene erről az elhelyezésről gondoskodni.

De ami a törvényben szerepel, az egyértelmű, hogy a korona éppen a neki tulajdonított szimbolikus jelentése miatt nem kerülhet a Parlamentbe. Sokszor elmondták már előttem is, én magam is kisebbségi véleményként elmondtam, hogy miután Magyarország köztársaság, nincs köze a mai államhatalmi berendezkedéshez magának a koronának, csak a címerben elhelyezkedő koronaszimbólumnak. Ezért nem a Parlamentben, hanem a jelenlegi helyén, a múzeumban, vagy ha egy külön erre kialakított helyet hoznak létre, gondolok itt a Várra, akkor az megfontolandó, hogy ott van-e a helye.

Tegyük ehhez hozzá, tisztelt képviselőtársaim, és ezek már praktikus kérdések, hogy - nem tudok erre jobb szót - brutálisan szakszerűtlen elszakítani egymástól az összetartozó, a koronához tartozó jelvényeket, és itt praktikus megfontolások, hogy a koronához tartozó palást ma nincs szállítható állapotban, nem jönnek szóba. Szakszerűtlen elszakítani ezeket a tárgyakat egymástól.

Tegyük még azt hozzá, amit minden szakember, így a Kulturális Minisztérium képviselői is megerősítettek bizottsági ülésen, nem veszélytelen a korona szállítása. Mint az előttem szóló kisgazda képviselőtársam említette, a magyar korona eddigi sorsa olyan állapotot hozott létre, hogy a korona és a hozzá tartozó tárgyak nem szállíthatók veszélytelenül, már abban az értelemben, hogy nem éri ezeket súlyos károsodás esetleg. Tehát nem praktikus egy évre, néhány hónapra vagy esetleg több évre annak ismeretében a Parlamentbe hozni, hogy majd innen is tovább viszik. Ráadásul az Országgyűlés egy éves törvényt ilyen ügyben jó, hogy nem alkot, ha tudjuk, hogy amúgy is tovább kell vinni innen a koronát, illetve az ide kerülő jelvényeket.

Ma a parlamenti képviselők, nemcsak az ellenzékiek, a kormánypártiak sem tudják pontosan, hogy mi is lesz a parlamenti elhelyezés sorsa. A miniszter asszony egy szombati nyilatkozatában még a Delegációs Termet nevezte meg végső helynek, mármint a Parlamentben, Ferenc József lába előtt, mint tudjuk, hiszen ott ő a főszereplő a fali képeken, most pedig a Kupolateremről beszélt. De ebbe talán nem érdemes túlságosan részletesen belemenni. Számos probléma adódik minden esetben a korona parlamenti kiállításából. A látogathatósággal kapcsolatos problémákat itt nem részletezném.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Szent Korona-tanról érdemes néhány szót szólni. A törvényjavaslatban az áll, hogy ma is a magyar állam egységét testesíti meg a Szent Korona. Itt, úgy tűnik, megint csak nem kormánypárti és ellenzéki véleménykülönbségek állnak szemben egymással, amikor felmerül a kérdés, mit is jelent ez most, túl az alkotmányos problémákon.

Mit jelent ma a magyar állam egysége? Valljuk meg, ennek különösebb tartalma, értelme ebben a pillanatban nincs. A mai magyar állam egysége senki előtt nem kétséges. Ha ennek a kijelentésnek van tartalma, ez történelmi tartalom, a történelmi Magyarországra, a történelmi magyar államra vonatkozik, és azt gondolom, hogy nem kell túlságosan részletezni, hogy milyen messzemenő következményekkel jár, ha ma a történelmi Magyarország egységére hivatkozik a magyar Országgyűlés, mint aktualitásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a viszonya egyáltalán ennek a nem túl jól sikerült mondatnak a mai alkotmányhoz, a köztársasági elnökhöz, ahhoz, hogy a köztársasági elnök fejezi ki a nemzet egységét.

Végül szeretném megemlíteni, ami nem került mindeddig szóba, hogy a kormány szándéka szerint eredetileg ezt a törvényjavaslatot a következő év január elsején fogadtuk volna el, annak ellenére, hogy Szent István megkoronázására 1001. január 1-jén került sor, legalább is az eddigi ismeretek szerint. Ezt a törvényt tulajdonképpen a millenniumi év betetőzéseként, ha tetszik, éppen egy évvel később kellene meghozni, hiszen akkor történt, legalább is szimbolikusan, az államalapítás. Most egy ünnepséggel valóban meg lehet kezdeni a millenniumi évet, de maga az államalapítás évfordulója 2001. január 1-jén lesz, legalább is szimbolikus értelemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretném elmondani, ez a törvényjavaslat mai formájában a Szabad Demokraták Szövetsége számára nem elfogadható. Csak akkor lesz elfogadható, ha a korona marad a múzeumban, ha a Szent Korona-tanra történő utalások elmaradnak, és ha a megmaradó preambulum igényesebb, nem fogalmaz meg normatív előírásokat a helyes történelmi álláspontról. Röviden: ha a kormány a nemzet és nem a pillanatnyi kormánypárti többség szavazóira tekint ennek a törvénynek a megalkotásakor.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)