Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 2007-es költségvetés igyekszik olyanná lenni, amelynek előirányzatai egyensúlyban vannak hazánk és gazdaságunk képességeivel. Pozitív véleményem bizonyítéka az a tény is, hogy a 2007. év költségvetésével szemben kevesebb módosító indítvány érkezett be, mint a 2006. év költségvetéséhez. Ez tehát már komoly eredménynek tekinthető, amely reményt táplál arra, hogy ellenzéki képviselőtársaim is érzik azt a felelősséget, hogy nem halaszthatjuk tovább a reformokat, amelyek kifizethetővé és ésszerűvé alakítják hazánk államrendszerét.

Ezek közé tartozik a titkosszolgálatok rendszere is. Meg kell vizsgálni, hogy hogyan érhetjük el, hogy még sikeresebbek legyünk. Szeretném kiemelni, hogy hazánk biztonsági hivatalainak eredményeit az Európai Unió is elismeri. Amellett, hogy az Európai Közösség is elismeri eredményeinket, mi is biztosak lehetünk, hogy hazánk védelmét magas szinten garantálják nemzetbiztonsági szolgálataink. Elismerésre méltó az a tény is, hogy hazánkban több mint 16 éve nem történt terrorcselekmény.

A jövő kihívása az, hogy megőrizzük hazánk nyugodt és kiegyensúlyozott biztonsági szintjét, és még több használható információt adjunk át az Uniónak.

A jövő évi költségvetés érinti ezen terület fontosságát, és ennek megfelelően pluszerőforrásokat enged az előző évekhez képest, annak ellenére, hogy szinte minden területen szigorításokkal kellett élnünk, épp a jövő érdekében.

(13.30)

A Katonai Felderítő Hivatal számára közel 300 millió forinttal több pénz áll majd rendelkezésre jövőre, mint ez évben. Ami a humánerőforrás-többletet illeti, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál három fővel, míg a valamennyi titkosszolgálatot kiszolgáló és az effektív munka nagy részét végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál húsz fővel engedi meg az állománytábla létszámának növekedését.

Szintén a működési hatékonyságra törekvést bizonyítja, hogy jelentős támogatást biztosít a költségvetés egyes műveleti munkákra. Külön kiemelném az informatikai ellenőrző rendszer kiépítésére szánt közel 600 millió forint előirányzatot, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat figyelőkapacitásának jelentős bővítésére szánt 250 millió forintot, és sorolhatnék még számos olyan előirányzatot, amelyek több pénzt biztosítanak nemzetbiztonsági szolgálatainknak.

Tudjuk, hogy ha több pénz állna rendelkezésre, akkor még több területen lehetne fejleszteni, de a felelős gazdálkodás alapja, hogy csak annyi pénzt oszthatunk be, amennyink van, és meg kell tartani az arányosság elvét az érdekek egyeztetésénél.

Mindezek alapján számomra világos, hogy a költségvetés igyekszik felelősen felosztani, beosztani az adófizetők pénzét. Ezen szigorú elosztás mellett jövőre is jut pénz fejlesztésekre, létszámbővítésre, hogy meg tudjunk felelni a meglévő és kialakulófélben lévő kihívásoknak. A titkosszolgálatok sikeres működésének alapját a szakszerűbb és szorosabb együttműködésben látom. Óriási lehetőségek nyíltak NATO-tagságunkból és európai uniós tagságunkból adódóan éppen az együttműködésben és a munkamegosztásban. Nem az a cél, hogy annyi információt gyűjtsünk, amely később kezelhetetlenné válik, hanem az, hogy ha beérkezik egy adat, akkor tudjuk, hogy mit kezdünk vele.

A jövő kihívása tehát az, hogy olyan információcsomagokat hozzunk létre, amit mind az öt szolgálat tud értelmezni, és fel tudja őket használni. Ez az alapja a titkosszolgálatok reformjának, és egyben válasz azon ellenzéki képviselőtársaim által benyújtott módosító indítványok indoklásának alapjául szolgáló biztonsági kockázatok kezelésére, amelyek előttünk állnak. Ezek a 164. és 165. szám alatt jegyzett módosító indítványok. Fejlesztésekre mindig szükség van, amelyeket a jövő évi költségvetés is tartalmaz. Ennek szellemében indult el a kormány által kezdeményezett reformgondolkodás, amely a jövőben meg fog valósulni.

A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok javára benyújtott ellenzéki módosító indítványok alapjában építő szándékúak, ha csak a nemzetbiztonsági szervezeteket tekintjük. Azonban ha azt nézzük, hogy honnan veszik el az 500 millió forintot, illetve 1 milliárd forintot, amit a nemzetbiztonsági szolgálatoknak szánnak, akkor már más a kép, és megdöbben az ember, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak a közhasznú alapítványok számára biztosított szűk keretéből a felét kívánják átutalni. Én úgy gondolom, hogy ez nemcsak felelőtlenség, hanem bizonyos fokig - nem tudok szabadulni a gondolattól - cinikus dolog. Akkor, amikor nagyon kevés pénzünk van kultúrára, oktatásra - tudom a gyerekeim révén is -, akkor a közhasznú alapítványokra biztosított 1 milliárd forintból 500 millió forintot átcsoportosítani a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz, én úgy gondolom, hogy ez alapvetően felelőtlenség. Tehát ezért kérem azt a tisztelt Háztól, hogy ezt a két módosító indítványt ne fogadja el, illetve az lenne a legelegánsabb, hogyha az előterjesztői ezt visszavonnák.

A költségvetés készítése hihetetlenül nehéz önalkudozások eredménye, hiszen nem tudja az ember, hogy melyik ujját harapja meg, honnan vegyen el, és ebben tulajdonképpen együttműködésre és konszenzusra volna szükség, és nagyon jó lenne, hogyha nem adnánk be, vagy nem adnának be olyan módosító indítványokat, amelyek nyilvánvalóan nem valósíthatók meg. Természetesen joggal mondhatja azt az ellenzék, hogy a költségvetés elsősorban a kormánynak és a kormánypártoknak a feladata. Nem véletlen, hogy Antall Józsefet is ez a gondolat vezette akkor, amikor felmérte, újdonsült miniszterelnökként látta, hogy a nagyszámú kétharmados törvény miatt elsikkad a kormányzati felelősség, és elsikkad egyáltalán a kormányzás lehetősége.

De ezzel együtt úgy gondolom, hogy fontos kérdésekben, és ilyen a gyermekeink nevelésének kérdése, ilyen a kultúra kérdése, és ilyen a nemzetbiztonság kérdése, ésszerű önmérsékletet tanúsítsunk, és igyekezzünk közösen bölcseknek lenni. Ezért azt kérem a tisztelt Háztól, hogy ezeket a módosító indítványokat ne fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)