Készült: 2024.04.26.05:10:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

124. ülésnap (2000.03.02.), 294-298. felszólalás
Felszólaló Kosztolányi Dénes (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 18:24


Felszólalások:  Előző  294 - 298  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, a politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság elnöke: Igen, elnök úr, szeretnék reagálni azokra a kérdésekre, amelyekre még nem volt alkalmam, és akkor Bauer úr is választ kap, mint ahogy Vancsik úr is választ kap arra, hogy nem ismeri a budapesti politikai palettát eléggé; a XII. kerületben Bauer úr tartozik az SZDSZ-hez, és én mindenkor is a Fidesz-Magyar Polgári Párt tagja voltam. Ez egy lényeges dolog. (Közbeszólások az MSZP soraiból: - Ez nem igaz! - Köszönjük szépen a szavahihetőségét! - ....'91 és '94 között! - Az nem szégyen! - Lehet az Országgyűlés színe előtt hazudni, valótlant állítani?)

 

ELNÖK: Képviselő urat illeti a szó.

 

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, a politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság elnöke: Az elnök úr pártállását is ismerem, önt meg tudom nyugtatni arról, hogy nem tartoztunk egy pártba sohasem. (Derültség.)

 

ELNÖK: Engem nem kell megnyugtatnia; azt mondtam, hogy folytassa. Szót kért, szót kapott, kérem, folytassa a mondandóját.

 

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, a politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság elnöke: Én tudom azt, hogy nagyon sok MSZP-s képviselő úrnak odahaza Berkesi-, Mág Bertalan-, Szilvási-könyvek még eredeti, cirill betűs kiadásban is talán megvannak. (Derültség az MSZP soraiban.) De azért azt nem gondoltam volna, hogy ilyen gyenge krimiken nevelkedve próbálják a mai érdemi vitát szétbeszélni, valótlanságok halmazát összeállítani (Szabados Tamás: Meghívlak a háromezres könyvtáramba! Az egész könyvtári szobámba!), kimazsolázni abból az 585 oldalnyi jegyzőkönyvből, amely készült nyílt és zárt üléseken összevéve, azt a pár mondatot, ami az önök számára kedvező.

Azt is el szeretném mondani, mert a közvéleményre tartozik, hogy a bizottság összesen 381 ezer forintot használt fel, ezt szakértői költségre használta fel. Ha Keleti György úr nem kívánja összekeverni a villamos zaját a felvonó zajával, akkor ez az összeg nem 381 ezer forint lett volna, hanem csak 110 ezer forint, de Keleti alelnök úr természetesen ismételt szakértői vizsgálatot kért, holott alapvetően az a helyzet, hogy a kazettának a tartalmát soha senki nem vitatta (Szabados Tamás: Azt mondta, ne személyeskedjünk, képviselő úr!), azok a szereplők, akiknek a hangja a kazettán hallható volt, elismerték, hogy az a beszélgetés pontosan, szó szerint úgy zajlott le, ahogy ők az előadták. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Dehogy is ismerték el! Nem igaz! )

Azt is el szeretném mondani ezzel kapcsolatosan, hogy Keleti úr folyamatosan nem az alelnöki munkájában tevékenykedett, hanem - mint ahogy itt most őszintén bevallotta - külön kapcsolatot tartott a meghallgatott személyekkel. Lakatos Miklóstól például még tavaly júniusban átvett egy levelet, aztán azt magánál tartotta két és fél hónapon keresztül, és végül benyújtotta a bizottságnak. (Vancsik Zoltán: Ejnye-bejnye!) De most is van a kezében egy-két olyan dokumentum, amint látom, amelyet nem bocsátott a bizottság rendelkezésére - azt hiszem, jól felfogott érdekében. Pedig Vancsik úrnak ezeket a dokumentumokat is mindig szignálnia kellett volna, mint a bizottság összes iratát, amit most utólag is megköszönök neki.

Ami a Majtényi adatvédelmi biztos úrral kapcsolatos felvetést illeti, én nagyon örülök annak, hogy adatvédelmi szempontból vizsgálta, aztán abbahagyta, aztán újból elkezdte a vizsgálatát, és megállapította, hogy a bizottság munkája során az adatvédelmi törvény egyáltalán nem sérült, és nem volt szükség arra, hogy fellépjen, bár ezt a lehetőséget biztosítottam számára.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Három kérdéskörrel szeretnék bővebben foglalkozni, miután itt ezeket fölvetették az ellenzéki képviselők. Szeretném tájékoztatni a jelenlévőket a jelentés elkészítésének körülményeiről, arra reagálva, hogy önök ezt egyoldalúnak tekintik.

1999. szeptember 3-át megelőzően az MSZP és az SZDSZ képviselői több alkalommal tettek kísérletet arra, hogy a bizottság munkáját egy határozati javaslat elfogadásával zárja le és nyilvánítsa befejezettnek. Ezek a kísérletek - az előterjesztők elfogult politikai céljukat nem is rejtették véka alá - Házszabályba és ügyrendbe ütköző kezdeményezések voltak. A helyes jogértelmezésből és joggyakorlatból az következik, hogy a bizottság a Házszabály 36. § (5) bekezdése alapján jelentést készít, a jelentést elfogadja vagy elveti, s az országgyűlési határozattal létrehozott bizottság munkáját országgyűlési határozattal is zárja le.

A bizottság elnöke folyamatos őrködött a bizottság törvényes működése felett (Szórványos taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Éljen az elnök!), és az MSZP-s, SZDSZ-es képviselők törvénysértő kísérlete nem sikerült. Ugyanakkor a bizottság elnöke - az együttműködés reményét soha nem feladva - szeptember 3-án maga tett javaslatot a bizottsági munka jelentés irányába történő folytatására, és javasolta, hogy el kell kezdeni részrehajlás, manipuláció, prekoncepció nélkül a bizottsági jelentés elkészítését.

Az MSZP egyik képviselője ezt azonnal ellenezte, mondván: a dolognak én nem kerítenék nagy feneket, az egészet két A/4-es lapon el lehet intézni; ilyen egyszerű - mondta az MSZP-s képviselő. Ennek ellenére a bizottság 9 igen szavazattal, 1 tartózkodással, 1 nem szavazattal felkérte a bizottság elnökét és alelnökét, hogy kezdje meg a bizottsági jelentés vázlatának összeállítását. Az elnök ezen határozat végrehajtása keretében az 1999. november 5-ei ülésen napirendre javasolta venni a jelentés elveinek a megtárgyalását. Az elnök felkészült a napirendre, vázlattervezetet készített (Szórványos taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Éljen az elnök!), figyelembe vett minden, a szeptember 3-ai ülésen elhangzott észrevételt, és a napirenddel indítani szerette volna ezt közös munkát.

A napirendi szavazáskor - az időközben történt események miatt - heves szócsata alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között, majd a jelentés elkészítését mindenkor akadályozni kívánó képviselők "nem" szavazataikkal - meg kell jegyeznem, Világosi képviselő úr tartózkodott - a napirend tárgyalását meghiúsították. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Ekkor veszett el minden remény arra, hogy az MSZP-s, SZDSZ-es bizottsági tagok bárminemű írásban - tehát maradandóan - rögzítésre kerülő tényleges feladatot elvégezzenek, bizottsági tagságukból folyó kötelezettségeiknek eleget tegyenek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ez a valós háttere annak az előadásnak, miszerint egy szeptember 3-ai határozat nem került végrehajtásra. Azért nem került, mert ennek a határozatnak a végrehajtását november 5-én ellenzéki képviselők szavazataival a bizottság elvetette.

Mindezek ellenére az elnök mindenkor együtt kíván működni a bizottság alelnökével (Közbeszólás az MSZP soraiból: Éljen az elnök!), ezt meg is próbálta, ennek számtalan tanújelét adta - mindhiába. Ebből lett az a köszönöm, ami elvezette az alelnök urat a hamis vádig és a rágalmazásig.

A következő témakör a vizsgálat által érintett személyek észrevételeire vonatkozik. 1999. december 7-én 15/99. - és itt alszámok következnek - iktatási számon mind a 12 meghallgatott személy tértivevényes ajánlott küldeményben kézhez kapta azt a bizottsági elnöki levelet, amelyre december 20-áig volt módjukban a címzetteknek reagálni ahhoz, hogy észrevételeik a bizottsági jelentés benyújtásakor figyelembevételre kerülhessenek. A megküldő levél teljes terjedelemben, szó szerint idézte azokat a jelentésrészleteket, amelyek a címzett személyével foglalkoznak vagy rájuk megállapításokat tartalmaznak.

Az érintettektől - észrevételeik megtételén túl - nyilatkozatot kért az elnök arról is, hogy a bizottság által lefolytatott vizsgálat módszerét az érintett észrevételezi-e. A levélben felhívták a címzett figyelmét arra is, hogy a meghallgatása vagy tanúvallomás tétele során általa előadottak megismétlése vagy kiegészítése nem szükséges és nem indokolt, hiszen azt a bizottsági ülés jegyzőkönyve tartalmazza.

Tisztelt Ház! A helyes jogszabály-értelmezés szerint a Házszabály 36. § (5) bekezdés e) pontja nem arra kíván lehetőséget adni, hogy a bizottság vizsgálatában részt vett személyek magánvéleményüket minden korlátozás nélkül a jelentés tartalmává tehessék.

 

 

(18.30)

 

A Házszabály a lefolytatott vizsgálat törvényességére vagy törvénytelenségére ad garanciális szabályt, védve a személyiségi jogokat is. Nyilvánvaló joggal való visszaélés az, ha valaki ezen garanciális lehetőséget arra használja fel, hogy a vizsgálat eljárásjogi észrevételezése helyett annak tartalmába utólag, jogalap nélkül belenyúljon. Kirívóan törvénysértő kísérlet a jelentés szövegszerű módosítási javaslata a részükről.

Itt kanyarodnék vissza akkor az úgynevezett S. Tamás-féle ügyre. S. Tamás úr ennek megfelelően kapott egy levelet, felolvasom: "Tisztelt S. Úr! A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya 36. § (5) bekezdés e) pontja előírja, hogy a vizsgálóbizottság jelentésének tartalmaznia kell a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit, a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan. (Keleti György: Megállapítások!) Az alábbiakban teljes terjedelmével közlöm a jelentés azon részét, illetve részeit, amely az ön személyével foglalkozik, vagy önnel kapcsolatosan megállapítást tartalmaz." (1) bekezdés. (Vancsik Zoltán: És mi van a megállapításokkal?)

A vizsgálóbizottság meghallgatta L. M. törzszászlóst, a nemzetbiztonsági szakszolgálat volt munkatársát, Cs. A.-t, a nemzetbiztonsági szakszolgálat volt munkatársát, S. T.-t, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő volt tárca nélküli miniszter, Nikolits István kabinetfőnökét. Jelentés 3. oldal (6) bekezdés.

A következő: "Bizonyított, hogy a Pinpoint Kft. szabálytalan működésének vizsgálatára létrehozott bizottság 1998. június 11-ei összefoglaló jelentését megelőzően a bizottság javaslatára menet közben vezetői döntés született a kft. tevékenységének felfüggesztésére. Ezt a vezetői döntést az akkor hivatalban volt tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke, S. T. tábornok hozta meg. Nevezett személy meghallgatásakor előadta, hogy L. M. törzszászlós bejelentését, csatolt hangfelvételének tartalmát megismerve, szakmai döntésével ideiglenesen felfüggesztette a Pinpoint Kft. tevékenységét." Jelentés 10. oldal (1) bekezdés második mondat, (2) bekezdés első és második mondat. (Vancsik Zoltán: Bravó!)

Negyedik: "A vizsgálóbizottság által, a Pinpoint Kft. tevékenységével kapcsolatosan meghallgatottak akként nyilatkoztak, hogy ők személyükben politikusokról és más közéleti személyiségekről vagy azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtésben nem vettek részt." Jelentés 12. oldal (2) bekezdés.

Most már a levél szövegénél tartok. "Kérem, hogy a fentiekkel kapcsolatos észrevételeit a jelen értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban megtenni és azt részemre megküldeni szíveskedjék. Kérem, szíveskedjék nyilatkozni arról is, hogy a bizottság által lefolytatott vizsgálat módszereit - meghallgatásának, vallomástételének előkészítése, a meghallgatás, a vallomástétel körülményei - észrevételezi-e. Tájékoztatom, hogy a bizottság szándékozik nyilvánossá tenni valamennyi jegyzőkönyvét, azon részek kivételével, amelyek állam- vagy szolgálati titkot tartalmaznak, ezért az ön által jegyzőkönyvben előadottak megismétlése vagy kiegészítése e helyütt nem szükséges és nem indokolt. A kért időpontig kérem szíves válaszát. Tisztelettel, dr. Kosztolányi Dénes, a vizsgálóbizottság elnöke. Budapest, 1999. december 7."

Ehhez képest S. T. úr válaszolt, december 12-én. Azt írta: "Tisztelt Elnök Úr! Az általam december 9-én kézhez vett levelével kapcsolatosan az alábbi észrevételt teszem. Az anyag nem tartalmazza az általam november 4-én történt meghallgatásomon elmondottakat, melyek az ügy megítélése szempontjából véleményem szerint relevánsak. (Vancsik Zoltán: Skandalum!) Kérem elnök urat, hogy a bizottság előtt általam jegyzőkönyvbe mondottakat a jelentésben szerepeltetni szíveskedjék." (Vancsik Zoltán: Botrány!)

Ez a tisztelt S. T. úr egyszerűen nem értette azt, hogy mi a dolga, mi a feladata (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.), mit kérünk tőle. (Keleti György: És erre ön mit foglalt bele a mellékletbe? - Nikolits István: Nem hiszek a fülemnek!) Ugyanis, ha egyszer megkap valaki egy levelet, és abban benne van, hogy a jegyzőkönyvbe mondottak megismétlésére nincs szükség, akkor miért kéri azt, hogy az általa jegyzőkönyvbe mondottakat a jelentésben szerepeltetni szíveskedjem. Nem S. T. úr mondja meg a bizottságunknak (Vancsik Zoltán: Nem viheti a nyúl a puskát!), és nem is ő mondta meg, hogy mi szerepeljen a jegyzőkönyvben, és mi ne szerepeljen a jegyzőkönyvben. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Ez a melléklet, te szerencsétlen!)

Tehát azt szeretném mondani, hogy teljes mértékben megfelel a valóságnak az, hogy a jelentés melléklete teljeskörűen kimeríti (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.) és eleget tesz annak a garanciális szabálynak, amit a Házszabály a bizottsági eljárásban előír.

Külön szeretném felhívni arra a figyelmet, amiről itt hosszan Keleti alelnök úr beszélt, én azt hiszem, ha jól értettem, ő az L. M. úrral való kapcsolatáról tárgyalt, és elmesélte, hogy kapott ő is húszoldalas jelentést, bejelentést (Keleti György: Egy szót se szóltam!), amit a nemzetbiztonsági bizottságban megtárgyalt, ahol nyilatkozott az L. M. úr arról, hogy ezt ő Keleti Györgynek, a nemzetbiztonsági bizottság elnökének írta, ez az a levél, amelyet magánál tartott. Na, hogy ebből Keleti alelnök úr milyen nagy feneket kerített (Keleti György: Na, milyet?), az nem volt érdemes, Keleti úr, mert ugyanilyen levél kísérete mellett L. M. annyit tett hozzá és annyi volt utólagosan a véleménye, mindarról a húszoldalnyi előadásról, amit önök előszeretettel ilyen "lelövöm a Trabantomat, aztán felgyújtom magamat", és tényleg a krimibe tartozó fejezetként elemeznek (Vancsik Zoltán: Fordítva! Először lelövöm magam, és utána felgyújtom a Trabantom!), azt írja: "A megfigyelési bizottság körében folytatott meghallgatásomra a jelentés készítői nem hivatkozhatnak." Hát jó lenne, Keleti úr, ha ön sem hivatkozna a jövőben L. M. úrra, mert ez volt az észrevétele, hogy nem igaz az a húsz oldalnyi előadás, amit ő ott önnel közölt. (Keleti György: Az L. M. úr a nemzetbiztonsági bizottság előtt volt!) Úgyhogy körülbelül ezekben lehet összefoglalni azokat az ellenvéleményeket, amelyeket önök itt több órán keresztül előadtak.

Én számítottam arra, hogy mint létező utolsó alkalom, a tisztelt képviselőtársak megismétlik ugyanazokat a vádaskodásokat (Vancsik Zoltán: Hol vannak a tények?), amiket előadtak szinte az első bizottsági üléstől kezdődően, de egy-két alapvető ferdítésre mások figyelmét is fel szeretném hívni.

Feljegyeztem, Bauer képviselő úr, még a legelején, hogy ön úgy nyilatkozott, miszerint Orbán Viktor úr nem jelent volna meg a bizottság előtt. (Bauer Tamás: Ezt nem mondtam!) Tessék szíves lenni a bizottsági jelentést most már kézhez venni, mert a bizottsági jelentés felsorolja, hogy kiket hallgattunk meg, és ön iratellenesen nyilatkozott akkor, amikor azt mondta, hogy Orbán Viktor nem jelent meg. (Dr. Kóródi Mária: Azt mondta, hogy nyilvános ülésen nem volt! - Bauer Tamás közbeszólása.) A vizsgálóbizottság 1999. április 30-án először Orbán Viktor miniszterelnök urat hallgatta meg (Keller László és Keleti György: Zárt ülésen!), akkor jelent meg. (Keller László: Nyilvános ülésen?)

Úgyhogy szeretném még egyszer felhívni a tisztelt Ház figyelmét (Vancsik Zoltán: Nem ezt mondta a Bauer!) arra a lényeges, a jelentés leglényegesebb összetételű mondatára: "A vizsgálóbizottság a jelentésben leírt tényállásokat széles körű bizonyítás mellett, részletesen állapította meg, és azt a bizottság rendelkezésére bocsátott dokumentumokra, a meghallgatottak és a vallomástevők előadásaira, a szakértői véleményre és mindezek objektív mérlegelésére és értékelésére alapította." Miután a bizottsági jelentésnek ezt a végső összesítését, összefoglaló megállapítását én magam is osztom (Vancsik Zoltán: Saját magad? Nem semmi!), semmi szükség nincs arra, hogy a bizottsági jelentést bárki bármilyen formában visszavonja, későbbi megtárgyalásra halassza. (Vancsik Zoltán: Mi van a prejudikációval?)

Szeretném, ha a tisztelt Ház (Vancsik Zoltán: Mi van a bűnösség kimondásával? - Keleti György: Az nincs leírva! Nem tud rá válaszolni! - Vancsik Zoltán: Jogvégzett ember!) az expozémban megfogalmazottak szerint megtárgyalná a módosító indítványokat, és kérem még egyszer a tisztelt Házat, hogy a jelentést jóváhagyólag vegye tudomásul, a határozati javaslatot pedig fogadja el. (Vancsik Zoltán: És mi van a házszabályszerűséggel?)

Köszönöm, elnök úr. (Nyitray András tapsol. - Vancsik Zoltán: Mikor mész kezelésre, Dénes?)

 




Felszólalások:  Előző  294 - 298  Következő    Ülésnap adatai