Felszólalás adatai

Az előttünk fekvő alaptörvény-módosítás rendelkezései közül a bizottság hatáskörébe elsősorban a vallási közösségekre vonatkozó szabályozás tartozik. Úgy vélem, hogy két dolgot érdemes ezzel kapcsolatban leszögezni. Egyrészt ami alapjogi szempontból a legfontosabb, hogy Magyarországon a vallásszabadság joga mind egyéni, mind közösségi szinten a lehető legteljesebben biztosított és érvényesül. Sőt, a módosítás egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés döntése nem a vallási közösségek teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározását érinti, nem az egyházként való működés lehetőségének megadására vagy elutasítására irányul, hanem annak szabad mérlegelésére és eldöntésére, hogy a közösségi célok érdekében az állam melyik vallási közösséggel kíván együttműködni.

A másik nagyon fontos része a vallási közösségeket érintő folyamatnak, hogy továbbra se lehessen haszonszerzési céllal úgynevezett bizniszegyházként működni a jövőben. Pontosan az elmúlt egy vagy másfél év történései mutatják, hogy annak a közel négyszáz, magát egyháznak nevező szervezetnek körülbelül negyede az, tehát körülbelül száz, amely tényleges vallási tevékenységet folytatott és folytat a mai napig. Természetesen itt meg kell jegyezni és meg is jegyzem, hogy a bevett egyháznak nem minősülő vallási közösségekről sem szabad elfeledkeznünk.

A politikai hirdetések közzétételére vonatkozó alaptörvényi szabályozás kapcsán pedig felhívnám a figyelmet, hogy az egyenlő feltételek biztosításával és az ellenérték-nélküliség kikötésével valóban mindenki egyenlő eséllyel vághat neki a kampánynak, a választásnak, függetlenül az adott szervezet anyagi lehetőségeitől, amely rendelkezést igencsak előremutatónak értékelhetünk.

Végezetül, reményeim szerint az alaptörvény ötödik módosítása a legérzékenyebb és az alapjogok érvényesülése tekintetében arra legfogékonyabb szerveket és szervezeteket is meggyőzi, és nyugvópontra jutnak reménységem szerint a feleslegesen gerjesztett viták.

Köszönöm.