Felszólalás adatai

SISÁK IMRE JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. A költségvetési bizottság ellenzéki képviselői alapvetően azt kérdezték, hogy mennyire szolgálja a szociálisan rászorult személyek szociális biztonságát az, hogy ebben a parlamenti ciklusban immár negyedszer módosítjuk a szociális törvényt; 2002, 2003, 2004 után újra a napirenden szerepel a szociális törvény módosítása, igaz, korábban az egyes szociális tárgyú törvények, tehát a salátatörvények módosításáról beszélhettünk.

A költségvetési bizottság ellenzéki képviselői ezt a véleményüket egyértelműen alá is támasztották, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a szociális törvény jelenlegi tervezett módosítása, valamint a családtámogatási törvény már elfogadott módosításai egy olyan korábbi törvénynek a paragrafusait helyezik hatályon kívül, nevezetesen a 2004. évi CXXXVI. törvény paragrafusait, amelyek még hatályba sem léphetett. Azt gondoljuk, hogy ez egyértelműen a jogbiztonság ellen ható tényező. Ezen túlmenően a jogalkotási törvény egyértelműen előírja azt, hogy megfelelő hatástanulmányt kell készíteni egy átfogó törvényi módosítás esetén.

Ezt követően konkrét kérdéseket is vizsgált - nyílvánvalóan először is pénzügyi szempontok szerint - a költségvetési bizottság. Nevezetesen, itt a rendszeres szociális segély kérdéskörét is megvizsgáltuk. Itt megállapítható, hogy ellentétben a korábbi szabályozási kérdéskörrel, a 2006. évi költségvetési törvény tervezetében előbb jelenik meg egy bizonyos forrás, mint ahogy ehhez a szakmai jogszabályokat, a szakmai törvényt módosítottuk volna. Ez nem szerencsés, úgy gondolom, a szociális törvény módosításának jóval korábban kellett volna a parlament előtt szerepelnie. A bizottság kisebbségi véleményében egyértelműen az fogalmazódott meg, hogy a szociális törvény 37/E. §-ának a hatályba léptetése egyértelműen a munkavállalás ellen hat, nem segíti a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek munkába történő elhelyezkedését.

Kifogásolta a bizottság kisebbségi véleménye azt is, hogy a közhasznú foglalkoztatásban és közcélú munkában részt vevő személyek nem kapják a 37/E. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményeket, magyarán, az elhelyezkedésüket követő három hónapban az 50 százalékos rendszeres szociális segélyt, illetve további három hónapon keresztül a 25 százalékos kiegészítő támogatást. Itt elhangzott az a vélemény, hogy az állam nem kívánja kétszer finanszírozni, kétszer támogatni az ellátásban részesülő személyt. Azt gondolom, hogy ezt az álláspontunkat mindenképpen felül kellene vizsgálni.

Ami komolyabb vitát váltott ki, az a közgyógyellátási igazolvány kérdésköre és a közgyógyellátásra való jogosultság. El kell ismerni, hogy egyértelműen pozitív változás az, hogy az egyéni gyógyszerkeret, amely 12 ezer forintig terjedhet havonta, nemcsak a korábbi 700-as gyógyszerlistáról biztosítja a gyógyulni szándékozó beteg ember számára a szükséges gyógyszereket, hanem azt ténylegesen a betegsége alapján írja föl az orvos. Ugyanakkor azt gondoljuk, az önkormányzatoknak egyértelműen komoly terhet jelent az, hogy a havi gyógyszerkeret 40 százalékát kötelesek megtéríteni az Egészségbiztosítási Pénztár számára. Jelen pillanatban, ha az önkormányzat méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványt állapított meg egy ellátott részére, akkor a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 75 százalékát kellett átutalni három napon belül az Egészségbiztosítási Pénztár számára. Ez 18 525 forintot jelentett abban az esetben, ha egy beteg embernél a havi 12 ezer forintos gyógyszerkeretet vesszük alapul, és ennek a 40 százalékát, akkor az önkormányzatnak 57 600 forintot kell megfizetnie az Egészségbiztosítási Pénztár részére.

Az 1990. évi LXV. törvény 1. § (5) bekezdése egyértelműen elmondja, hogy feladatot az önkormányzatnak csak úgy szabhatunk meg, úgy adhatunk, ha ehhez a költségvetés a forrásokat is biztosítja. Ez jelen esetben nem biztosított, módosító indítványokkal ezen a helyzeten javítani szándékozunk. A költségvetési bizottság ellenzéki képviselői tartózkodásukkal jelezték, hogy ez a törvény csak módosításokkal fogadható el számukra.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)