Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárminisztérium összegyűjtötte és egy csomagba építette azon törvénymódosítási igényeit, amelyek rövid terjedelmüknél fogva vagy technikai tartalmukra tekintettel nem igénylik azt, hogy az Országgyűlés külön-külön foglalkozzon velük, azonban hatálybalépésüket tekintve még a 2018. évi őszi ülésszakban indokolt az elfogadásuk. Ennek eredményeként került a tisztelt Ház elé az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló iromány, amelyben a kormány 16 törvény módosítására tesz javaslatot. A módosuló jogszabályok közül a fontosabbakat kívánom csak kiemelni, nem rabolva az idejüket technikai részletekkel. A természet védelméről szóló törvény 2004. évi módosítása vezette be a natúrpark fogalmát, majd az ezt követő 14 évben kialakult a hazai natúrparkok működési gyakorlata, amely rávilágított a definíció hiányosságaira. A gyakorlati tapasztalatok alapján a törvényjavaslatban szereplő új definíció reflektál a natúrparki működés hazai gyakorlatban is megvalósuló legfontosabb elveire. Fontos kiemelni, hogy a natúrpark-névhasználathoz való miniszteri hozzájárulás esetén nem jön létre új védett természeti terület, így a félreértésre okot adó rendelkezések pontosítása is szükségessé vált.

A tulajdoni lapok szolgáltatása vonatkozásában egyrészről a költségvetési szervek alanyi mentességével a belső pénzügyi bürokrácia csökkenhet, másrészről tárgyánál fogva díjmentessé válik a tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt a nyomozó hatóságon és a nemzetbiztonsági szolgálaton kívül szabálysértési hatóság a feladatai ellátása érdekében kéri.

A következő témakör a vadászkamaráról szóló törvény módosításával foglalkozik, amely kimondja, hogy a kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállításával kapcsolatos eljárásában fizetett ellenérték nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, mert nem hatósági eljárásért, hanem az állami tulajdonban álló vad elejtésére való jogosultság megszerzéséért kerül megfizetésre. Ezen bevételt a kamara az államtól átvett feladatok térítéseként és egyéb működési költségeinek fedezetéül használhatja fel.

A földhivatali eljárások során előfordul, hogy egy adott ingatlanra vonatkozó jog bejegyzésére irányuló kérelem iktatását követően kerül benyújtásra az ingatlanra korábban bejegyzett zálogjog törlésére irányuló kérelem. Ilyenkor az ügyfelek érdeke természetesen az, hogy a teherként megjelenő zálogjogok minél előbb törlésre kerüljenek az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ez jelenleg csak úgy lehetséges, ha a soronkívüliséget biztosító úgynevezett rangsorcseréhez valamennyi érdekelt hozzájárul, ami a gyakorlatban a kérelmezőket indokolatlan költségekkel és kellemetlenséggel terheli. A javaslat arra irányul, hogy a zálogjog törlése a beadványok rangsorára való tekintet nélkül átvezethető legyen az ingatlan-nyilvántartáson.

Az élelmiszerlánc-biztonság kérdésében: az állam küldetése az élelmiszerlánc-biztonság javítása, ezáltal az emberi egészség és a társadalom védelme. Ezt a célt szem előtt tartva a törvényjavaslat keretében módosításra kerül az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény. A legnagyobb veszélyt ma az élelmiszerlánc-termékekkel való visszaélés, a hamisítás és az adóelkerülés jelenti. Ez az élelmiszer-bűnözés a fogyasztók egészségét veszélyezteti, hátrányba hozza a tisztességes vállalkozókat, és bevételkiesést okoz az államnak. Az élelmiszer-hamisítás és -csalás kapcsán szigorítások bevezetésére kerül sor.

Többek között  néhány részfeladatként  szigorodnak a felelősségi szabályok. A hamis vagy hamisított termék esetén az előállító, nem hazai előállítású termékeknél az első forgalomba hozó, valamint valamennyi további forgalmazó is felelőssé tehető, ha a hibát jóhiszemű működése során észre kellett volna vennie.

A következő ilyen gondolat: a visszaélésekkel szembeni küzdelem hatékony eszközének mutatkozó nyilvánosság ereje erősödik a „nyilvánosságra hozható” kibővítésével.

S harmadjára, de nem utolsósorban: az élelmiszerrendészek olyan hatékony intézkedésekre válnak jogosulttá, mint például igazoltatás, ruházat, csomag átvizsgálása, jármű feltartóztatása, átvizsgálása, a bilincs használata ellenszegülés esetén, továbbá akár előállítás is lehetséges.

Az állategészségügy kérdésköréről. Az elmúlt évek egész Európán végigsöprő állatjárványai szükségessé teszik a járványügyi intézkedések szabályainak módosítását. A komoly nemzetgazdasági következményekkel járó fertőző állatbetegségek  az elmúlt években komoly fertőzés, komoly járvány söpört végig Magyarországon a madárinfluenza vonatkozásában, ma pedig érzékenyen figyeljük az afrikai sertéspestis esetleges terjedését, és komoly munka folyik a megfékezése, lokalizálása területén , az ezen fertőzések elleni hatékony küzdelem érdekében gyors, azonnal bevethető, speciális tudással, eszközökkel rendelkező személyi állomány megszervezése szükséges, amely az ország bármely részén haladéktalanul végre tudja hajtani a szükséges intézkedéseket. A járási és megyei határokat is átlépő megbetegedések egységes és hatékony intézkedéseket kívánnak, mint például a betegségre fogékony állatok létszámának, földrajzi elhelyezkedésének felmérése, illetve meghatározott állatjárványügyi intézkedések egységes végrehajtása.

A versenyképesség javítása és az adminisztráció csökkentése a következő témakörünk, amelynek érdekében tovább bővül azon termékek, tevékenységek köre, amelynek során elegendő a nyilvántartásba vétel a nehézkes, esetlegesen elhúzódó engedélyezési eljárás helyett. Ügyfélbarát intézkedésként jelenik meg a bírságfizetési kötelezettség halasztása vagy részletekben történő teljesítésének engedélyezése. Az informatikai fejlesztések, az adminisztrációcsökkentést és a versenyképességet támogató eszközök a legális élelmiszer-szereplők adatbázisának hatékony elemei, valamint a hatósági ellenőrzési funkciók jobb ellátásának elősegítői. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer finomhangolása az egyik legfontosabb módosítása a jelen javaslatnak.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A FELIR az élelmiszerlánc-felügyelet irányítása érdekében a hatóság által működtetett valamennyi adatbázist magába foglalja. A FELIR ugyanakkor nemcsak egy gyűjtőfogalom a szakterületi adatbázisok felett, hanem egy olyan keretrendszer, amely az egységes információmenedzsmentet valósítja meg. A FELIR ugyanakkor nemcsak gyűjti, hanem elemezni is hivatott az élelmiszerlánccal kapcsolatos adatokat, amely a hatékony ellenőrzést és a stratégiai döntéshozatal segítését egyaránt célul tűzte ki.

A FELIR-rel kapcsolatos módosítások kiterjednek az élelmiszerlánc-felügyeleti adatok vonatkozásában megvalósuló adatátadásokra, az egyes nyilvántartásokhoz és adatkörökhöz való hozzáférések pontosítására, továbbá a hatékony élelmiszerlánc-felügyelet érdekében más hatóságok, intézmények részéről a Nébihnek történő adathozzáférés biztosítására.

(11.00)

A piacvédelemről. A hazai piac védelmének, valamint a minőségi élelmiszerek exportjának növelése érdekében a hatóság által garantált állami minősítési rendszer létrehozása szükséges. A törvényjavaslat ehhez kíván hozzájárulni a minősítési rendszerek ellenőrzésével, a minősítési rendszer tevékenységekre való kiterjesztésével, az állami monitoringrendszer további kibővítésével, hogy csökkenthető legyen az ellenőrzések száma.

Az említetteken kívül az élelmiszerlánc-törvény módosítása tartalmaz továbbá további, az EU-tagságunkból eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges rendelkezéseket, mint például az új élelmiszer fogalmának pontosítása, az ökológiai termeléssel kapcsolatos rendelkezések kibővítése, illetve a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó szakmai felügyelettel kapcsolatos előírások.

Fontos következő kérdéskörünk, az erdőtörvény módosításáról szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. Az erdőtörvényt érintő módosítások közül kiemelendő az évtizedekkel korábban kötött úgynevezett megbízási szerződések ez év végén lejáró kivezetési határidejének további másfél évvel való meghosszabbítása, figyelemmel arra, hogy kellő felkészülési időt szükséges adni a mintegy 200 ezer hektárt érintő erdőtulajdonosnak az új szerződések megkötésére.

Emellett pontosításra kerülnek az illegális fakitermelésből származó, faanyag-kereskedelmet érintő ellenőrzési szabályok, valamint indokoltan lehetővé kell tenni az illegálisan kitermelt, ezért kereskedelmi forgalomba nem kerülő faanyagnak a közérdekű célú felhasználását, önkormányzatok, közhasznú szervezetek, egyházak részére történő átadással.

A hegyközségi szervezetekről is néhány gondolatot. A helyközségi szervezet kiegészítésre kerül a borrégiós szinttel, amely a borvidéki és az országos szervezetek között foglalja el a helyét. Ezen borrégiós tanácsokat az önálló borrégiónak minősülő tokaji borvidék kivételével 2019. május 31. napjáig kell megalakítani.

Végezetül pedig a halgazdálkodásról szóló törvény módosításáról kívánok röviden szólni. A kormány által elfogadásra került a nemzeti halgazdálkodási és horgászati stratégia és az országos horgászati hálózati program. Ennek végrehajtásával összefüggésben a horgászok és a horgászegyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség számos közfeladatot vállal át az államtól, amelynek ellentételezéseként a horgászjegy és a fogási napló kibocsátásáért beszedhető díjak részükre kerülnek átengedésre.

Az adott vízterületen bérleti formában gazdálkodó jogosult beruházásai, befektetései és a gazdálkodás hosszú távú fenntartása érdekében indokolt elővásárlási jogot biztosítani számára, ha az állam a kivett minősítésű, azaz nem termőföld meder tulajdonjogát el kívánja idegeníteni. Erre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavaslat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az elmondottakból is észlelhették a tisztelt képviselő hölgyek és urak, jelen törvényjavaslat nagyon szerteágazó és sok szakterületet ölel fel, ugyanakkor rendelkezései többnyire technikai jellegűeknek minősíthetők, politikailag fajsúlyos kérdést az említetteken kívül nem érintenek. Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és majd később szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)