Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Valóban, Magyarország Kormánya célként határozta meg, hogy a foglalkoztatottak népességen belüli aránya számottevően növekedjen, a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában, a vállalkozások pedig minél nagyobb számban foglalkoztassanak munkavállalókat és teremtsenek új munkahelyeket. Azt gondolom, hogy ezzel a céllal mindenképpen egyetérthetünk.Ezen célokat kívánta megvalósítani a 2012. július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyve. A törvénykönyv szabályainak hatékony működésére, gyakorlati alkalmazására vonatkozó tapasztalatokat nyilván a kormány is folyamatosan vizsgálja. Jelen törvényjavaslat is a gyakorlati életben felmerülő problémákat, illetve azok megoldását célozza meg.

A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltatónak lehetősége van a munkaidőnek egy meghatározott időszakon belüli egyenlőtlen beosztására és ezzel párhuzamosan a pihenőidők részleges összevonására.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását részletszabályok rendezik, amelyeket a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazásakor kötelezően be kell tartaniuk. A hatályos szabályok alapján a munkaidőkeret tartalma legfeljebb négy, bizonyos munkarendek esetén hat hónap lehet, de kollektív szerződéssel is maximum egy évre alakítható ki.

Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy ez az időkorlát nem igazodik a hosszabb termelési ciklusokhoz, amelyek például a modern termékgyártást jellemzik. A változó intenzitású üzemműködés során jelenleg előfordulhat, hogy a felfutó termelési szakaszban egy feladat ellátására nem állnak megfelelő óraszámban rendelkezésre a munkavállalók, a lefelé futó időszakban pedig megtörténhet az a sajnálatos esemény, hogy a munkáltatók nem tudnak számukra elegendő munkát biztosítani.

Az ingadozó termelési ciklussal működő vállalkozások a helyzethez jelenleg úgy alkalmazkodnak, hogy adott esetben az átmenetileg feleslegessé váló munkavállalóiknak felmondanak. Az így működő vállalkozásoknál a munkavállalók is bizonytalan helyzetben vannak, mivel az alacsony munkaintenzitású időszakokban elveszíthetik munkájukat. A javaslat tehát mindkét fél számára hosszú távú, kiegyensúlyozott munkafeltételek kialakítására ad lehetőséget.

A munka törvénykönyve módosítása a munkarendnek az eddiginél hosszabb időszakra vonatkozó, a termeléshez rugalmasan igazodó megszervezését szolgálja. A bevezetésre javasolt jogszabály a nemzetközi gyakorlatban már kipróbált, 36 havi munkaidőkeretben teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó időkeret kialakítását.

(19.20)

A javaslatnak tehát nem célja a munkavégzés mennyiségének emelése. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)

A hosszabb munkaidőkeretben a munkavállalók védelme érdekében garanciális munkáltatói kötelezettségek kerültek a javaslatba beépítésre. A módosítással rögzítésre kerül az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapjául szolgáló heti munkaidő tartama, valamint az, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát.

Az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a javaslat a hosszabb munkaidőkeret kapcsán is megerősíti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat a hosszabb keret alkalmazása esetén arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló havonta egyenletes bérezésben részesüljön, így a teljes időszak alatt folyamatosan a szerződésében meghatározott munkabérét kapja, abban az esetben is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, és akkor is, amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel el számára a munkáltatója. A túlmunkáért bérpótlék a beosztástól eltérő, rendkívüli munkaidőre jár, amely egyéb pótlékokkal, például műszakpótlékkal, éjszakai pótlékkal együtt az adott hónapban kerül kifizetésre.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatnak a munkaidőkeret szabályozásával összefüggő legfontosabb eleme mindazonáltal az, hogy a fent vázolt lehetőségek csak akkor válnak szabállyá, ha erre vonatkozóan a munkaadók és a munkavállalók erről egymással megállapodnak. A hosszabb munkaidőkeret kizárólag az erre vonatkozó kollektív szerződés esetén biztosít eltérést a munkaidő-szervezés általános szabályaitól. Ebből következően a törvény csak azon vállalkozások számára teszi lehetővé a hosszabb munkaidőkeret eszközét, ahol a szociális partnerek kollektív szerződéssel szabályozzák a munkakörülményeket.

A rugalmas foglalkoztatás szabályozásában a kormányzat feladata a munkavégzés kereteinek rögzítése és a munkavállalók garanciális érdekeinek a biztosítása. A szabályozás további alakításában azonban teret kell engedni a felek megállapodásainak, bővíteni kell az egyéni és a kollektív autonómia lehetőségeit.

A javaslattal összefüggésben elmondható, hogy a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás területén a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség, amely ugyanakkor figyelembe veszi a munkavállalói érdekeket is. A benyújtott törvényjavaslat a hatályos munkajogi szabályozást e cél érdekében fejleszti tovább.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat további módosítása, hogy az elrendelhető rendkívüli munkaidő maximumát megemeli. Az elrendelhető rendkívüli munkaidő, azaz a túlmunka tartamát a hatályos törvény részben közvetve, részben közvetlenül is korlátozza, így az nem válhat parttalanná. A javaslat a közvetlen korlátozás mértékét emeli most fel. A közvetett korlátozás, amely a napi és a heti munkaidő felső korlátját rögzíti, nem változik, a módosítás arra ad lehetőséget, hogy a már eddig megállapított kereten belül éves szinten több alkalommal lehessen a túlmunka lehetőségével élni.

A rendkívüli munkavégzés nem kizárólag a munkáltató érdeke. A munkavállalók a szokásos munkahelyen magasabb díjazással vagy esetleg plusz szabadidővel ellentételezett túlmunkáért cserébe dolgoznak alkalmanként hosszabb ideig. A munkaidő-nyilvántartás szabályai szerint a munkáltató köteles rögzíteni a túlórákat, amelyeket a törvény enged, nem fogja eltitkolni, ezáltal növekszik a munkavállalók védelme is. Mindez a nemzetközi munkajogban bevált gyakorlat szerint kerül szabályozásra.

Felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelv nem rendelkezik a túlmunka maximumáról. Az irányelv csupán annyit mond, hogy a túlmunkát korlátozni kell. Az irányelv szerint hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő a túlórát is beleértve nem haladhatja meg a 48 órát. Mind a hatályos munka törvénykönyve, mind a javaslat szerinti módosítás tehát megfelel a munkaidő-irányelv rendelkezéseinek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat további jelentős módosítása, hogy felhatalmazást ad a kormánynak a munkaerő-kölcsönzésért fizetendő minimális kölcsönzési díj rendeletben történő meghatározására. A kormány teljes mértékben egyetértett a törvényjavaslat céljával, mivel a munkaerő-kölcsönzésért fizetendő minimális kölcsönzési díj bevezetése valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkabér utáni közterhek befizetésre kerüljenek, kiszorítva ezáltal az ezen a piacon sajnálatos módon jelen lévő adóelkerülést.

A fentieken kívül a törvényjavaslat célja annak megteremtése, hogy a kölcsönzési díj meghatározásán keresztül biztosításra kerüljön, hogy a kölcsönzött munkavállalók hozzájussanak a garantált bérminimumhoz, minimálbérhez. A munkaerő-kölcsönzés a munkaviszony általános szabályaihoz képest úgynevezett atipikus foglalkoztatási formának minősül. Erre a munkaviszonyra is vonatkozik az az általános szabály, hogy alapbérként a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál kevesebbet nem lehet fizetni a munkavállalók számára. Minden munkavállalónak elemi érdeke, hogy az elvégzett munka ellenértékéhez a bérfizetési napon maradéktalanul hozzájusson.

A minimális kölcsönzési díj megállapítása kiküszöböli a jövőben azt a kockázatot, hogy a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő piaci alku keretében a bérek fedezetéül szolgáló mértéknél alacsonyabb díjban állapodjanak meg, biztosítva ezáltal a bérek biztonságos kifizetését. A minimális kölcsönzési díj a minimálbér, a garantált bérminimum és az ezekhez kapcsolódó közteher együttes biztosítását szolgálja, ezáltal a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő nem lesz érdekelt az adóelkerülésben. Szükséges továbbá a minimális kölcsönzési díj bevezetése azért is, mert a munkaerő-kölcsönző cégek azonos piacon versenyeznek az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek között, amelyek vonatkozásában már szabályozásra került a minimális szolgáltatási díj.

A törvényjavaslat egyidejűleg fellép a munkabér védelmében és az adóelkerülés megakadályozása érdekében is, így teljes mértékben összhangban áll a kormányzati törekvésekkel. A módosítás kapcsán, hangsúlyozom, szorgalmazzuk a kollektív megállapodásokat, erre külföldi példák is vannak.

Kérem, hogy tegyék meg észrevételeiket, javaslataikat, hogy a magyar gazdaság céljait szolgáló, mindenki által elfogadható törvényjavaslat szülessen. Köszönöm szépen.