A felszólalás szövege:

PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés a tavalyi év során határozatot hozott a hazai gyakorló- és lőterek külföldiek által térítés ellenében történő igénybevételéről. Ismereteim szerint az Országgyűlés felhatalmazása alapján külföldi katonai egységek '97-ben több, az 1998. év folyamán pedig egy alkalommal hajtottak végre gyakorlatot, illetve lövészetet magyar gyakorlótereken.

A médiákban nagy figyelmet kaptak ezek a gyakorlatok. A megjelenő tájékoztatók, az elhangzott riportok több alkalommal is részletesen foglalkoztak a külföldi csapatok által történt igénybevétel hatásaival. Többek között örömmel olvastam, hogy június hónapban a Várpalotán gyakorlatozó olasz gépesített dandár vezetői megkoszorúzták Veszprémben a világháborús hősök emlékművét, több kulturális és sportrendezvényre is sor került. Az is ismertté vált, hogy a Magyar Honvédség kijelölt alakulatai is együtt gyakorlatoztak az olasz katonákkal, valamint hogy a gyakorló- és lőterek bérbeadásának kedvező anyagi és gazdasági hatásai voltak. Más oldalról viszont felvetődött, hogy egyes települések lakosságát kedvezőtlenül érinti a lövészetek zajhatása, illetve a gyakorlatozással együttjáró különböző környezeti ártalmak.

Tisztelt Miniszter Úr! Annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a nevezett témában, és megismerjük a gyakorló- és lőterek bérbeadásának társadalmi, gazdasági, katonai és környezetvédelmi hatásait, kérdezem öntől, milyen tapasztalatai vannak a magyarországi gyakorló- és lőterek külföldi csapatok által térítés ellenében történt igénybevételéről. Várom a megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló költségvetési törvényjavaslat honvédelmi fejezetéhez szeretnék néhány gondolat erejéig hozzászólni. A jövőbeli NATO-csatlakozásunkat figyelembe véve a kormány több alkalommal deklarálta, hogy a honvédelmi kiadások 2001-ig a GDP-nek megfelelően 0,1 százalékos évi növekedést figyelembe véve kerülnek megállapításra.

Az 1999. évre előre jelzett GDP mértékének megfelelően a mostani beterjesztés 1,41 százalékot juttat honvédelemre. Valamivel több mint 164 milliárd forint a honvédelemre szánt költségvetés kiadási oldala, és közel 29,5 milliárd forint a bevételi oldal. Így a kiadások vonatkozásában majdnem 34 százalék növekedés tapasztalható az előző évhez képest, míg a bevételek növekedése ugyanilyen összehasonlításban közel 103 százalékos emelkedést mutat.

A honvédelmi fejezet '99. évi tervszámai több mint 134,5 milliárdos költségvetési támogatást tartalmaznak. Ez volumenében majdnem 27 milliárddal több, mint a '98-as eredeti előirányzat. A bevételek jelentős hányadát - mintegy 9 milliárdot - ingatlanértékesítésből lehetne elérni, továbbá az orosz államadósság ellentételezésének számszerűsítéséből, a fennmaradó részt pedig a tárca működési bevételei jelentik.

A honvédelmi tárca helyesen jár el a költségvetési terv összeállításakor, amikor bizonyos feladatokra kiemelt figyelmet fordít. És itt kívánom megjegyezni, hogy ha jól emlékszem, Bársony András képviselő úr részéről hangzott el, hogy a NATO-csatlakozáshoz - hivatkozva Lányi Zsolt képviselő úrra - az előterjesztés nem tartalmaz összegeket. De igen, tartalmaz!

(15.20)

A NATO-csatlakozásból és a nemzetközi kötelezettségből adódó feladatok végrehajtása a következőkből áll: a NATO közös költségvetéséhez történő hozzájárulást kiemelten kezeli a költségvetés, erre mintegy 1,3 milliárd forintot irányoz elő; a NATO biztonsági beruházási program hazai megvalósítására közel 700 millió forintot; a haderő-fejlesztési célkitűzések végrehajtására egyszer 1,3 milliárdot, majd intézményi és egyéb célokra 6,4 milliárdot.

1999. január 1-jétől a hivatásos állomány új illetményrendszerének bevezetése százszázalékosan meg fog történni, a költségvetésnek ez is közel 9,5 milliárdjába fog kerülni. A légvédelmirakéta-beszerzés többletkiadásaira több mint 7 milliárd forintot, a frekvenciaátrendezési feladatok többletkiadásaira, a nukleáris balesetelhárításra, valamint a környezeti szennyeződések mentesítésének költségeire 540 millió forintot irányoz elő a honvédelmi költségvetés.

A fent elmondottakon túl a tárca költségvetésében tervezett felhalmozási kiadások nagysága lehetőséget teremt a költségvetési, gazdálkodási, információs rendszerek továbbfejlesztésére. Fontos, hogy a dologi kiadások fedezik a működéshez elengedhetetlenül szükséges feltételek költségeit; sajnos csak az elengedhetetlenül szükséges feltételekéit, ezek pedig a személyi állomány alapellátásának, a ruházati és élelmezési normáknak a szinten tartásából tevődnek össze.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk azt, hogy ez a költségvetés nem tud maradéktalanul megfelelni minden felvetett igénynek, de a lehetőségekhez mérten megpróbálja azokat kielégíteni, s én bízom benne, hogy ki is tudja. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a hon védelme közös ügyünk, szabadságunk, demokratikus fejlődésünk, jövőnk és jólétünk záloga. Büszkék vagyunk katonáinkra, akik hazánknak elismerést és megbecsülést szereztek külföldön is, és derekasan kivették a részüket a katasztrófa elhárításából itthon, az ország területén is.

Éppen ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, szavazataikkal támogassák a költségvetést, s ezen belül a honvédelmi előterjesztést.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! 1999. március 12-én hazánk, a Magyar Köztársaság a NATO teljes jogú tagja lett. Ezzel végképp lezárult egy korszak népünk történelmében, hiszen országunk nemcsak a világ legerősebb katonai szövetségéhez csatlakozott, hanem a világ legdemokratikusabban működő országainak szövetségese is lett.

Azt, hogy az Európa történelmében hosszú évszázadokon keresztül katonailag is tevőleges szerepet vállaló Magyarország bekerülhetett az európai népek szövetségi rendszerébe, ahová valójában történelmünk nagyobbik részében mindig is tartozott, több ténynek is köszönhetjük. Elsősorban az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak, mely megmutatta a világnak, hogy a magyar nemzet szabadságvágyát és demokráciába vetett hitét semmilyen embertelen terrorral, sőt az akkori világ egyik legerősebb hadseregének fegyvereivel sem lehet végképp elfojtani. Köszönhető továbbá annak a magyar nemzetnek, amely tíz év alatt létrehozta a demokratikus jogállamot s egy népszavazáson megerősítette azt a politikai akaratot, hogy az ország csatlakozzon az észak-atlanti szövetséghez, megteremtve ezzel azt a lehetőséget, amikor az ország biztonsági helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint az elmúlt időkben volt. Az is igaz, hogy ezért egy olyan népszerűnek tűnő dologról is, mint a semlegesség, le kellett mondanunk, de úgy érzem, hogy a jelen világpolitikai helyzetet és Magyarország földrajzi fekvését is figyelembe véve ez amúgy is túl sok biztonsági kockázatot jelentett volna országunk számára. Ma Magyarország egy demokratikusan működő jogállam, politikailag kiszámítható, biztonsága nemzetközileg garantált.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez nem azt jelenti, hogy nincs több feladat, hiszen ez a szövetség nemcsak előnyökkel, hanem komoly feladatokkal is jár. A Magyar Honvédség fejlesztéséhez nagyon sok pénzre van szükség. Hiszen a személyi, technikai és anyagi feltételeknek lehetővé kell tenniük, hogy katonáink a hon védelme mellett és vele együtt el tudják látni a szövetségi feladatokat is.

Itt merül föl a kérdés, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat teljes mértékben felváltható-e önkéntes hivatásos hadsereggel, amelyre azt a választ is lehet adni, hogy igen, hiszen egy kis létszámú, korszerűen felszerelt, technikailag kimagasló színvonalú, önkéntes, hivatásos alapon szervezett hadsereg polgári ellenőrzés mellett, szorosan együttműködve a NATO-val, feltételezhetően garantálhatja hazánk biztonságát a távoli jövőben.

Azonban, ha ezt a kérdést más irányból vizsgáljuk, a dolgokat onnan közelítve, hogy egyfelől ez mibe kerül, másfelől pedig vajon mi lesz a lakosság honvédelmi képességével, akkor rájövünk arra, hogy bizony a választ másképpen kell megadni. Mivel a hadsereg szempontjából a tartalékok képzése elengedhetetlenül fontos, így a sorkatonai szolgálatra alapozott honvédelem még mindig célszerűbb és olcsóbb, mint a tisztán önkéntes hivatásos hadsereg. Gondoljunk itt a mozgósítás lehetőségére: a mozgósítás lehetőségében benne kell lennie a kiképzett valamikori sorállománynak, amely adott esetben akár a hadsereg kétharmadát is adhatja.

Másfelől vizsgálva a kérdést, fontos a fiatalság kiképzése, elengedhetetlenül szükséges a katonai ismeretek megszerzése, ezt kell hogy szolgálja a sorkatonai szolgálat. Véleményem szerint elengedhetetlen az ifjúság hazafias nevelése; szükségesnek tartom a hadseregen belül a sport fontosságának jobb kihangsúlyozását. El kell érni, hogy minden fiatal tudja, ha ezen a földön született és magyarnak vallja magát, akkor nemcsak a jogait illik hangsúlyozni, hanem felemelő szent kötelessége a haza szolgálata is. Adott esetben az országot fenyegető bármilyen veszély elhárításában köteles részt venni, hiszen ez alkotmányos kötelezettségéből is fakad. Aki alkalmas és tud honvédelmi szolgálatot ellátni, az legyen egy kitüntető állapot, és ennek igenis vissza kell adni a fiatalok szemében is mind az anyagi, mind az erkölcsi megbecsülését. Ez fontos feladata a társadalomnak és egyben elemi érdeke is. Magyarországnak egy olyan honvédségre van szüksége, amely bírja az egész nemzet megbecsülését, és részt vesz annak hazafias nevelésében, adott esetben képes a ráosztott feladatok maradéktalan végrehajtására, éppen sorozott és nemzeti jellege miatt.

Igen tisztelt hölgyeim, tisztelt képviselőtársaim, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

(13.40)

PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Szeretnék az 1820-as törvényjavaslathoz szólni, többek között a honvédelmi bizottság állásfoglalását is szeretném ezzel ismertetni. A T/1820. számú törvényjavaslat egyenes következménye annak, hogy a Magyar Köztársaság az 1999. év elején teljes jogú tagja lett a NATO-nak. Ezen tagságból következik, hogy Magyarország hivatalosan is részese kell hogy legyen a NATO bizonyos jogi alapdokumentumainak, így a tagállamok közti fegyveres erőik jogállását rögzítő, 1951. június 19-én Londonban aláírt megállapodásnak is. Ezen törvényjavaslat tartalmazza a megállapodás angol és magyar nyelvű hivatalos szövegének kihirdetését, valamint a végrehajtás szempontjából fontos jogszabály-módosításokat, illetve a végrehajtást elősegítő rendelkezéseket.

Ezen törvény megalkotásával a tisztelt Ház eleget tesz az alkotmány 40/C. § (2) bekezdésének, miszerint a honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket törvényben kell megerősíteni és nyilvánosan kihirdetni.

Most ezen fontos szempontokat figyelembe véve a T/1820. számú törvényjavaslatot a honvédelmi bizottság '99. november 24-i ülésén megtárgyalta és egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiban.)