Felszólalás adatai

Ez a javaslat minden hónapban az első két készpénzfelvételnél bármely készpénzkiadó automatánál biztosítja az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét minden magyar, sőt minden európai uniós, Magyarországon élő, illetve számlával rendelkező polgár számára, ráadásul úgy, hogy mindezt valóban nemcsak a számlavezető bank ATM-jeinél, hanem bármely bank ATM-jeinél, készpénzkiadó automatáinál lehetővé teszi.

(18.40)

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a közel 6,5-7 millió számlával rendelkező magyar polgár közül nem mindenki rendelkezik bankkártyával, számukra azt a lehetőséget kínáltuk - bár ők alig 3 százalékát teszik ki az összes számlatulajdonosnak -, hogy 2014 végéig a bankfiókban is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Én előre óvnám tisztelt képviselőtársaimat olyan indítványok beadásától, amely mindenki számára ezt a bankfiókban is lehetővé teszi, hiszen azt gondolom, el kell kerülni a jelentős sorok kialakulását, a magyar bankrendszer fiókhálózata nem alkalmas arra, hogy mondjuk, rendszeresen 6,5 millió ügyfelet valamilyen formában fogadni tudjon, viszont az ATM-ekkel és a kártyahasználattal összefüggésben ez a kérdés rendezhető.

Miért van szükség erre a törvényjavaslatra? Meggyőződésem szerint azért, mert az elmúlt hónapokban a bankok sokkal jobban emelték a készpénzfelvétellel kapcsolatos költségeket, mint amit egyébként az adótartalom indokolt volna. Azt gondolom, több olyan képviselőtársunk is van, aki találkozhatott azokkal az emberekkel, akik mondjuk, egy önkormányzat szociális ágazatában dolgozva nem nagyon keresnek többet havi 70-90 ezer forintnál, és azzal szembesültek, hogy amikor a bankjegykiadó automatákból felvették a fizetésüket készpénzben, akkor akár 1500-2000 forintos díjat is fizetniük kellett. Én azt gondolom, ezt a tranzakciós illeték mértéke, de az egyéb banki adótartalmak sem indokolják, tehát jól látható, hogy a bankok nagyobb költségeket terheltek rá egyébként az ügyfelekre, mint amit önmagában az adótartalom indokolt volna. Ez viszont kiszámíthatatlanná tette a banki költségek alakulását az ügyfelek számára, nem volt ez előre tervezhető mértékű, és mivel ez az előre tervezhető mértéktől eltérő nagyságrendű változás, azt gondolom, ez teszi lehetővé azt, hogy az Országgyűlés törvénnyel be tudjon avatkozni ebbe a folyamatba, törvénnyel be tudjon avatkozni meglévő számlaszerződésekbe is. Mert ebben az esetben ez a törvény erre tesz javaslatot, a törvénnyel a meglévő számlaszerződésekbe avatkozunk be, hiszen minden meglévő számlaszerződésnél, pontosabban: minden természetes személy egy darab számlájánál lehetővé tesszük az ingyenes készpénzfelvételt az első két alkalommal egy hónapban és összesen havi 150 ezer forint erejéig.

Miért pont havi 150 ezer forint? Én azt gondolom, hogy itt az a célunk, hogy elsősorban az alacsony keresetűeket segítsük, így nyilvánvalóan azt kellett megcélozni, hogy ez az átlagjövedelem szintjét vagy az átlagjövedelem alatti szintet érje el. Tekintettel arra, hogy ma Magyarországon a nettó átlagjövedelem valamivel 150 ezer forint fölött van, ezért azt gondolom, hogy életszerű és ésszerű, hogyha az ingyenes készpénzfelvétel felső korlátját 150 ezer forintban szabályozzuk.

Aztán természetesen az is egy jó kérdés, hogy mindezt miért a természetes személyhez és miért nem minden számlához kötjük. Azért, mert azt gondolom, nem az a célunk, hogy egyébként ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét kínáljuk azoknak tíz bankszámlánál, akik tíz bankszámlával rendelkeznek, azt az egyszerű, természetes esetet akarjuk szabályozni, amikor egy átlagpolgár egy bankszámlával rendelkezik, és ebben az esetben számára ez lehetővé váljon. Éppen ezért azt mondjuk, hogy minden természetes személy egy bankszámlánál gyakorolhatja ezt a jogát, erre vonatkozóan pedig el kell juttatni az írásbeli nyilatkozatát a számlavezető pénzintézethez, ezt január 20-áig kell megtennie, ez ott regisztrálásra kerül, és ezt követően 2014. február 1-jétől lehet élni az ingyenes készpénzfelvétel jogával mindenkinek.

Azt gondolom, hogy a következő két hónap... - tekintettel arra, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés november 11-éig tudja valószínűleg úgy megtárgyalni, hogy egyébként zárószavazással elfogadásra is kerülhet, a kihirdetést figyelembe véve ez valószínűleg november 21-22., az viszont azt jelenti, hogy a bankok számára valamivel több mint két hónap áll rendelkezésre, hogy egyébként ezeket a bankok informatikai rendszerén átvezessék. Természetesen tudjuk jól, hogy ehhez idő kell, de általában az szokott elhangzani, hogy egy ilyen változtatás átvezetéséhez körülbelül 45-60 napra van szükség. Ezért azt gondolom, hogy a rendelkezésre álló több mint 60 nap egyébként elegendő ahhoz, hogy a szükséges változtatásokat elvégezzék, főleg, mert most már a szabályozás alapvonalai végül is a bankok számára a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg ismertté váltak. Így a 2014. február 1-jei határidőt egy reális határidőnek tartom, onnantól kezdve mindenki számára biztosítható az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége.

És természetesen érdemes arról is beszélni, hogy mi történik akkor, ha valaki félre próbálja vezetni a bankokat is, és ezzel bizonyos értelemben visszaél ezzel a lehetőséggel. Erre vonatkozóan ez a törvényjavaslat arra tesz egy határozott szándékot, hogy a következő hónapokban, már természetesen a nemzetgazdasági tárca által szabályozott módon, de létre kell hozni egy közös adatbázist a bankoknak, ahol mindezt feltüntetik, hogy ki melyik számlájánál élt ezzel a joggal, és onnantól kezdve természetesen ez 2014 végéig létrejön, akkor nyomon követhető lesz, hogy egyébként ki melyik számláját jelölte meg. Amiből az is következik, hogy ha valaki 2014-ben visszaélt ezzel a jogosítvánnyal, az utólag kiderül, és erre nézve a törvény szankciót állapít meg, tehát akkor az ő bankszámlájára vonatkozóan a készpénzfelvételi költségeket utólagosan is meg kell fizetnie. Ily módon, azt gondolom, hogy ezt a lehetőséget tényleg minden magyar természetes személy, minden magyar állampolgár számára egy számlánál biztosítjuk, a visszaélésre vonatkozó garanciákat a törvénybe beépítettük, a törvény alkalmazható, és meggyőződésem szerint valóban a legalacsonyabb jövedelműek számára a pénzügyi rezsi csökkentésével jár együtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért azt gondolom, hogy ezt jó szívvel javasolhatom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy bármely frakció képviselői ezt a törvényjavaslatot ebben a formában támogassák. Azt gondolom, hogy erre már csak azért is szükség van, mert ha megnézzük, akkor ez valójában egy fogyasztói alapjog. Nagyon sok olyan ország van tőlünk nyugatra, az Európai Unió több tagállama is, ahol ezeket a lehetőségeket végül is általánosan, elfogadottan és széles körben biztosítják. Sőt, tudok önöknek példát mondani arra is, hogy ezt bíróságok kényszerítik ki nagybankokból vagy éppen más esetekben multinacionális vállalatoktól. Ez Magyarországon nem így van, kénytelenek vagyunk mi törvényi szabályozást alkotni a dolog érdekében, de meggyőződésem szerint ez a törvény erre mindenképpen alkalmas. Ez tehát olyan fogyasztói alapjog, amit biztosítani kell mindenkinek, annak a fogyasztói alapjoga, hogy legalább a fizetésének az átlagjövedelem alatti részéhez mindenki díj- és térítésmentesen juthasson hozzá.

És, tisztelt képviselőtársaim, amiről talán még külön érdemes szólni, hogy azt gondolom, hogy itt azért kell törvényről beszélni, és azért nem egy általános lehetőséget kell nyitni, azért nem olyan konstrukciót kell kialakítani, amelynek az átvitele hosszabb időt igényel, mert megtanulhattuk a magyar pénzügyi intézményrendszerrel szemben az elmúlt években, hogy csak a határozott, világos és egyértelmű szabályok vezetnek célhoz. Volt a magyar bankrendszernek egy olyan korszaka, akkor, amikor a szocialisták kormányoztak, 2002 és 2010 között, amikor azt csinálhattak, amit akartak; amikor számukra még a szerződés sem volt kőbe vésett dolog, mert joguk és lehetőségük volt a szerződés egyoldalú módosítására. Őszintén sajnálom, hogy nekünk kellett 2010 után ezt a lehetőséget megszüntetni.

Emlékezzünk vissza arra is, hogy 2002 és 2010 között jóhiszeműen biztosítva volt az a lehetőség a magyar pénzügyi intézményrendszerben, hogy egyébként a hitelfelvételnél általában nem kötötték referenciakamathoz a hitelek kamatának az alakulását. Meg is lettek a következményei. Jól láthattuk, hogy amikor a devizahiteleknél az árfolyam-különbözet is kezdett kialakulni, akkor érdekes módon, annak ellenére, hogy mondjuk, a svájci frank vagy éppen az euró kamatszintjei lefelé mentek, ehhez képest mindenre hivatkozva nálunk, Magyarországon a svájci frank vagy euró alapú hitelek kamatai felfelé mentek. És itt is a Magyar Országgyűlésnek kellett megalkotnia egyébként a referenciakamatra vonatkozó szabályozást, amit - ha visszaemlékeznek, tisztelt képviselőtársaim - a gazdasági bizottság javaslatára a tavalyi esztendőben fogadtunk el; némileg már megbántam, hogy csak előremenőleg és nem visszamenőleges hatállyal, de ez most már egy másik kérdés, ez egy későbbi vita ebben a formában.

De ugyancsak szeretném hozzátenni, hogy szerintem az sem volt egy követendő gyakorlat, amikor 2009-ben, az első komolyabb devizahiteles problémák felmerülésekor az akkori kormányzat, a Bajnai-kormány, az akkori kormánypárti frakciók, az MSZP és az SZDSZ támogatásával nem kötelező érvényű szabályokat, hanem etikai kódexeket fogadott el a bankrendszerrel szemben. Ezeket semmilyen formában nem lehetett kikényszeríteni.

Ezért én azt gondolom, ezek az esetek meg kellett hogy tanítsanak minket arra, hogy ha egy alapjogot akarunk érvényesíteni a magyar pénzügyi intézményrendszerben, akkor ezt törvényben kell szabályoznunk. Ez a törvény alkalmas arra, hogy az ingyenes készpénzfelvételt fogyasztói alapjogként rögzítse, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák mind a vita során, mind pedig a későbbiekben, a határozathozatalnál.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(18.50)