Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétperces hozzászólásra jelentkeztem többször is, igaz, visszavontam a jelentkezési szándékomat, mert úgy tűnt, hogy e kétperces vita keretében a képviselőtársaim kitárgyalják teljességgel azokat a módosító javaslatokat, amelyek indoklása kapcsán eredetileg felszólalásra jelentkeztem.

Hadd térjek át az első vitaszakasz korábban megvitatott módosító javaslataira, nevezetesen az ajánlás első öt pontjában és további pontjaiban megfogalmazott módosító javaslatokhoz, amelyekben a bűnszervezettel kapcsolatos fogalommeghatározásról volt szó. Éreztük valamennyien, hogy a törvényjavaslat megfogalmazása nem egészen szerencsés, amikor a bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekmények kapcsán tette lehetővé a súlyosabb következmények alkalmazását. Ehhez érkeztek azok a módosító javaslatok az ellenzék részéről, amelyek a bűnszervezet tagjaival szemben engedték volna meg e súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazását.

Az az álláspontunk, hogy szerencsés az emberi jogi bizottság módosító javaslata. Nem véletlenül e bizottságban a szocialista javaslat egyharmad támogatást sem kapott, ugyanis bűnszervezet esetében a tagsági viszony - hogy úgy mondjam - bizonyítása, vizsgálata elég nagy nehézségekbe ütközik, hiszen a bűnszervezetek többsége, szemben más, legális szervezetekkel, általában a tagsági viszonyt nem regisztrálják, tagsági könyvet nem adnak ki, tagjegyzéket nem vezetnek. Tehát nagyon nehéz lenne a büntetőjog fogalmaival tagsági viszonyt meghatározni és adott esetben bizonyítani.

Azt hiszem, hogy az emberi jogi bizottság módosító javaslata támogatandó, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja is támogatja.

Támogatta az előterjesztő, támogatták a véleményt nyilvánító, ajánlást megfogalmazó bizottságok is, hiszen a bűnszervezetben történő elkövetés a magyar nyelv szabályai szerint értelmezhető, pontosan értelmezhető, és a büntetőjogi normák közé is ez a szöveg beilleszthető.

A vita első szakaszában kívánok szólni a Rubovszky György képviselő úr által jegyzett 19. számú módosító javaslatról. Ezzel természetesen és törvényszerűen érintem a 18. számú ellenzéki módosító javaslatot is, de erről szólt az elmúlt 25 perc. Talán még tudok hozzátenni érveket az itt elhangzottakhoz, annak érdekében, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében benyújtott módosító javaslat elfogadásra kerüljön.

A módosító javaslat egyébként tartalmilag teljes mértékben egyezik a törvényjavaslatban megfogalmazott szövegezéssel, tehát hogy mikor tekinthető a bűncselekmény fegyveresen elkövetettnek. Ezért nemcsak a módosító javaslat, hanem a törvényjavaslat megfogalmazásával kapcsolatos érveimet is szeretném kifejteni, amely érvek helyeslőek, hiszen a fegyveres elkövetés fogalmának a kiterjesztése a köznyelvben fegyvernek látszó tárggyal történő elkövetésre helyeselhető, ha egy kicsit a következmények szempontjából nézzük.

Végül is milyen érdekek fűződnek ahhoz, hogy a törvény súlyosabb büntetéssel rendeli büntetni azt, aki fegyveresen követi el a bűncselekményt? Ez azért van, mert a fegyver és ugyanígy a fegyvernek látszó tárgy is - ha az tényleg annak látszik, és tényleg fegyver utánzata - alkalmas arra, hogy egyrészt a bűncselekmény sikerét biztosítsa, másrészt reménytelenné teszi a megtámadott számára az ellenállást, pszichikai, fizikai értelemben, tehát a megtámadott úgy fog cselekedni, ahogyan az elkövető azt számára előírja. Postarablások, bankrablások esetében vetődik fel ez a kérdés.

Én nem hiszem azt, hogy a bíróság mérlegelési tevékenységét szűkítené ez a módosító javaslat, csak egy kicsit megváltoztatja a helyzetet. Ha eddig fegyvernek látszó tárggyal történt az elkövetés, akkor nem minősült a bűncselekmény súlyosabban, tehát fegyveresen elkövetettnek, de a bíróság súlyosító körülményként értékelte ezen eszköz felhasználását.

Most a helyzet megváltozik. A súlyosabb következmények minősítő körülményként nyernek értékelést, tehát fegyvernek látszó tárggyal történő elkövetés esetén is fegyveresen elkövetettnek minősül a bűncselekmény, és a bírói mérlegelés lehetősége adott, hiszen ezen belül a bíróság fogja azt mérlegelni, hogy ez a tárgy egyébként nem is fegyver, csak fegyvernek látszódott. Kik számára? Nyilvánvalóan azok számára, akikkel szemben az elkövető ezt használta, akiknek az akaratát megtörte, akikre a saját akaratát ráerőltette. Ezzel azt is akarom mondani, hogy a sértettek oldaláról nézve és a bűncselekmény következményeinek oldaláról nézve semmilyen különbség a két eszköz között nincs. Tehát álláspontunk szerint a bírói mérlegelés lehetősége megadatott.

Köszönöm szépen. A 22. pont a vita második szakaszába tartozik.