Készült: 2024.09.24.03:21:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

66. ülésnap (1999.05.03.),  145-159. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 32:34


Felszólalások:  Előző   145-159  Előző      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Mivel úgy látom, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a következő vitaszakaszt, amely az ajánlás 86-90. pontjait tartalmazza. Megkérdezem, hogy ki kíván szólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom az utolsó vitaszakaszt a 91., 93., 94., 97. és 98. pontok szerint. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

A kapcsolódó módosító javaslatok házszabályszerű benyújtását csütörtökön 12 óráig teszem lehetővé a képviselő urak kérésének megfelelően. Még egyszer mondom, hogy csütörtökön 12 óráig van lehetőség csatlakozó módosító indítványok benyújtására.

Megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hende Csaba: Nem.) Nem kíván. A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló országgyűlési bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Székely Zoltán képviselő önálló indítványát H/1009. számon, az ügyrendi bizottság ajánlását pedig H/1009/1. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Székely Zoltán képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának.

SZÉKELY ZOLTÁN (FKGP), a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon röviden foglalnám össze a vizsgálóbizottság megalakításának szándékát és gondolatait. Egy kicsit bonyolult a név, amit adtunk neki, de gyakorlatilag közbeszerzéseket vizsgáló bizottság felállításáról szól.

Ennek motivációja, eredője a következő. Az elején vegyünk számításba statisztikai adatokat, amelyekből ki fog derülni e vizsgálóbizottság megalakulásának indokoltsága. Ma a közbeszerzési eljárás során mintegy 400 milliárd forint került pályáztatásra hazánk területén. Ez cirka 4500 közbeszerzési eljárást tartalmaz. Ez a 400 milliárd forint a GDP-nek cirka 4 százaléka. Óriási összegről van szó! Ennek kapcsán megfelelő ellenőrzés gyakorlása szükségeltetik, hiszen annak idején a közbeszerzési törvény tárgyalása és módosító javaslatai alapján megvizsgáltuk ennek hogyanját és mikéntjét.

Három szervezet jogosult betekinteni és ellenőrizni ezt a folyamatot. Megállapítható, hogy ez a három szervezet nevezetesen a közbeszerzési tanács, az ÁSZ és a KEI. Megállapítható, hogy mindegyik ellenőrzésre vagy véleményezésre jogosult szervezet csak bizonyos szegmenseket figyel. A vizsgálat és az elemzés folyamán kiderült, hogy a közbeszerzési eljárások döntő többségét adó önkormányzati beszerzési eljárásoknál ellenőrzési funkciót gyakorlatilag egyetlenegy szervezet sem gyakorol. Az ÁSZ lenne hivatott erre bizonyos fokig, de apparátusa nincs ehhez, és gyakorlatilag nem is igen kíván ezzel foglalkozni. Ez azért érdekes, mert a 400 milliárd forintos keret mintegy 78 százaléka az önkormányzati és a központi költségvetési szervek és a közszolgáltatók közbeszerzési eljárását takarja. Ezenkívül ismét egy számadatot mondanék. Itt van a főváros, amely évente mintegy 210 milliárd forintos közbeszerzési kerettel rendelkezik, 2637 eljárást folytatott le 1998-ban, amely az össz-közbeszerzési eljárások 58,9 százaléka, míg forintálisan ez az 54,88 százaléka.

 

(20.20)

 

Mi történik ma a közbeszerzési eljárások során? Tehát összességében megállapítható, hogy az önkormányzatok felett igazándiból felügyeleti rendszer nem alakult ki. Magyarul, a közpénzek hasonló módon bizonyos fokig ellenőrizetlenül kerülnek felhasználásra, mint ahogy a társadalombiztosítási önkormányzatok esetében is ez megtörtént. Hasonló nagyságrendű és ugyanolyan fajsúlyos dologról van szó.

Megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárások száma, amely, ismételten mondanám, hogy mintegy 4500, ebből 34 százalék az úgynevezett tárgyalásos eljárás, amely abszolút zárt körű, nem ellenőrzött, nem kontrollálható, előre semmiféleképpen sem tudott eljárási rendszer, és 110 milliárd forint így kerül felhasználásra ma Magyarországon, ami a közbeszerzési törvénynek alapvetően ellentmond, hiszen a nyilvánosságot kizárja ennek a 110 milliárd forintnak a felhasználása esetén. Tárgyalásos eljárás mellett a leggyakoribb eljárási mód a nyílt eljárás, amely 69 százalékát takarja az összes eljárási módnak, ez 265 milliárd forint felosztását hivatott megtenni.

Az, hogy közbeszerzési törvényünk van, nagyon jó dolog, hiszen az előtte lévő időszaknál azért jobb dolgok következtek be, de hozzá kell tenni, hogy ez a közbeszerzési törvény bizonyos tekintetben elavult. Nem beszélve arról, hogy egyre inkább látható az a törekvés, mind az önkormányzatok, mint más közbeszerzők részéről, hogy valamilyen úton-módon kikerüljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól, és megpróbálják úgy elintézni a beszerzéseiket, hogy az ne legyen nyilvános. Különböző trükkök vannak, ezek már nagyon jól kialakult eljárási rendszerek, egyre kifinomultabbak, egyre inkább követhetetlenek, nem beszélve arról, hogy ténylegesen ellenőrzés alá nem esnek.

Ha az 1998-as beszámolóját elővesszük a Közbeszerzések Tanácsának, az első oldalakon dicsérik a közbeszerzési törvényt, de azért, ha mélyebben beleolvasunk, akkor elég kellemetlen megállapításokat tesznek ebben a beszámolóban, amelyet az Országgyűlés részére kötelező megtenniük. Többek között a 4. pontban idéznék ezekből a gondolatokból. "Ha abból indulunk ki, hogy az országban körülbelül 18 ezer szervezet eshet a közbeszerzési szabályok hatálya alá, ugyanakkor 1998-ban 4500 közbeszerzési eljárás bonyolódott, akkor a törvényt megkerülők száma akár jelentős is lehet." Ezt leírják a '98-as jelentésükben. Továbbá leírják, hogy a tanácsnak nincs ellenőrzési jogosítványa. Mi úgy gondoltuk, hogy van, de ezek szerint valóban nincs, jogszabály nem rendelkezik róla. "A sajátos szemlélet még korlátozott formában sem alkalmas elemzési feladatok ellátására." Tehát ezt is megállapítja a beszámolójuk. Az 5. pontban a következőt írják: "A korrupció világjelenség, a legnagyobb korrupciós visszaélések világszerte elsősorban a közbeszerzésekhez kötődnek." Tehát ennek a vitáját, azt hiszem, hogy nem is érdemes különösebben megnyitni. Ez tényszerű, nálunk ugyanez van.

Gyakorlatilag készíthetnénk számításokat, amelyek nagyságrendekből indulnak ki - tudvalévő, hogy milyen kenőpénzek és vesztegetési pénzek forognak bizonyos iparágakban, akinek bizonyos információja van, az nagyjából el tudja képzelni, tehát tudja a számokat is -, elképesztő összegek jönnének ki. Belegondolni is nagyon érdekes, hiszen 20-30 milliárd forint körforgásáról lehet szó e területen, ami kifejezetten vesztegetési pénz, amelyet a közhivatalnokok és a vállalkozók egymás között különböző számlákon, csatornákon juttatnak el egymáshoz.

Érdekesek a nemzetközi összehasonlító adatok is, hiszen például Spanyolországban és Portugáliában a tárgyalásos eljárást teljesen kizárják a közbeszerzési eljárási folyamatból. Ők tudják, miért; gondolom, a vérmérsékletüket és a habitusukat így próbálták szabályozni. Véleményem szerint ez Magyarországon is igencsak figyelemre méltó eljárás lenne, ha a tárgyalásos eljárásokat teljesen megszüntetnénk. Ezt egy későbbi közbeszerzési törvénynél a szíves figyelmükbe ajánlom majd a képviselőtársaimnak. Ugyanakkor más fejlettebb, civilizáltabb országokban ez nem jellemző, de azért a korrupció ott is jelentős, ez tudvalévő.

Különböző eljárásokat alkalmaznak az európai országokban, amelyek fekete listás rendszerek, tehát nagyon keményen próbálnak harcolni a korrupcióval szemben; akiknél ilyen jellegű probléma volt, azokat egy bizonyos ideig kizárják a verseny lehetőségéből, ami adott esetben akár az egzisztenciájuk megszüntetését is jelenti.

Nagyon érdekes statisztikai adat a jogorvoslati kérelmek száma. Ez összesen 324 eset a 4500 eljárásra vetítve; ez több mint 7 százalék, de a véleményem szerint ez nagyon kevés. A reálszférából vett tapasztalatok alapján és szerint ez azért ilyen kevés, mert egyszerűen nincs érdemleges jogorvoslat, nem érdemes jogorvoslati eljárást kezdeményezni, hiszen a retorzió a következő körben ugyanúgy előfordul. Tehát gyakorlatilag, aki jogorvoslati eljárást kér - hacsak nem égbekiáltó igazságtalanságról van szó -, megnézheti magát, a harmadik után a retorzió mindenféleképpen eléri a cégét vagy a vállalkozását.

Ha megengedik a tisztelt képviselőtársaim, azt kell hogy mondjam, hogy a tapasztalatok rettenetesen rosszak, egyre rosszabb tendenciát mutatnak. Úgy gondolom - és az egyéni indítványomnak ez volt a célja és jelentősége is -, hogy olyan irányt vett a közbeszerzés és a közbeszerzési eljárások során az eljárások módja, annyira figyelmen kívül hagyják már a közbeszerzési törvény előírásait, oly nagy mérvű a korrupció, hogy ennek mindenképpen valamilyen úton gátat kell vetni. Ez elsősorban felmérő jellegű dolog lenne, visszamenőlegesen vizsgálnánk meg bizonyos nagyobb tételeket. Nem beszélve arról, hogy egy új közbeszerzési törvény megalkotásához ez feltétlenül szükségeltetik a módosítási eljáráson kívül is, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz mindenképpen szükségeltetik egy új közbeszerzési törvény, annak az alapjait pedig a tapasztalatok leszűrésével hivatott ez a bizottság előkészíteni.

Úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy ez mindenféleképpen indokolt, egyrészt a korrupció visszaszorítása miatt, hiszen ez a kormányzati feladatunk is egyben. A Független Kisgazdapárt programja is fő szempontként állítja ezt, a Fideszé ugyanúgy. Gyakorlatilag ezt mutatja az első köri szavazás, amely 90 százalékos igennel fogadta el a parlamentben ennek a bizottságnak a felállítását. Több kollégával konzultáltam, akik jártasak a közbeszerzés területén. Úgy gondolom, hogy mindannyiunk kötelessége a korrupció elleni harc megkezdése, illetve úgy gondoljuk, hogy ezen az oldalon ki tudjuk fejteni azt az eljárási tevékenységet, ami a jövőben javíthatja a közbeszerzés tisztaságát, átláthatóságát és a semlegesebb versenyfeltételeket.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy kíván-e szólni. (Dr. Hende Csaba bólint.) Hende Csaba államtitkár úr gépét kérem bekapcsolni!

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány támogatja az indítványt. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

(20.30)

 

ELNÖK: Írásban előre jelentkezett Perlaki Jenő úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót.

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Székely Zoltán becslése meglepően erős a korrupciót illetően. Nekem sincsenek illúzióim, bevallom őszintén, én azonban azt a megtakarítást becsültem körülbelül 40 milliárdra, amit a törvénymódosítás nyomán tudunk majd elérni. Mindenesetre azt gondolom, hogy a Közbeszerzések Tanácsa és a döntőbizottság azzal a munkahipotézissel, hogy az első évek a tanulás évei voltak, és talán még ma is ezeket az éveket tapossuk, károkat okozott. Károkat okozott, mert meg merték csinálni a nyilvánvaló törvénysértéseket. Magam is beszéltem több olyan ajánlattevővel, akinek a kezében ott a bizonyíték, és azt mondja, hogy mit fogok én azzal nyerni, ha odaadom a bizonyítékot, és meglesz az eljárás. Lesz nekem abból több megrendelésem? Nem, legfeljebb kiközösítenek maguk közül az ajánlattevők.

A Közbeszerzések Tanácsa beszámolói napnál világosabban mutatják azt, hogy a hivatalból indult eljárások száma nincs arányban azzal, hogy mennyi törvénysértés van. Azt sem mondom, hogy látens, mert ott van, az emberek szeme láttára történik, csak eddig nem vették a fáradságot arra, hogy megindítsák az eljárásokat. Megjegyzem, a Számvevőszék beszámolóiban is említés történik a közbeszerzések vizsgálatáról, de ott sem látom, hogy ahol problémákat találtak, ott megfelelő eljárások indultak volna.

Önök emlékeznek arra, hogy amikor a szervezett bűnözésről, a büntetőeljárásról beszélünk - vagy a halálbüntetéssel kapcsolatban -, felmerül, hogy a bűncselekmény esetében a lelepleződéstől való félelem az, amelynek visszatartó ereje van, és nem annyira a büntetés súlyossága. Nos a lelepleződésnek sem volt igazán nagy a kockázata, meg a büntetéseknek sem, mert a bírságok összege jelentéktelen volt, személyes bírságot pedig nem szabtak ki. Óriási, milliárdos tételek esetén 10-20 milliós összegek meg sem kottyantak az ajánlatkérőnek adott esetben.

Azt gondolom, hogy itt valami igazán nincs rendjén; egyébként fokmérője annak is, hogy ezek a fajta intézmények is mennyire tartják be a szabályokat. Egészen pontosan azt akarom kifejezni, hogy hozhat a parlament olyan szabályt, amit ha kényelmetlen végrehajtani egy jegyzőnek adott esetben egy önkormányzatban, vagy nagyon sok munkát jelentene a Közbeszerzések Tanácsának, és ennek nincs szankciója, ha elmarad, nem kéri senki számon, sőt még dicséreteket is kapnak nagy általánosságban a parlament vagy az önkormányzatok színe előtt, akkor elég keveset fognak ebből érvényesíteni.

Azt gondolom, hogy nem azért születnek a törvények e Ház falai között, hogy aztán engedjük azt, hogy az ellenőrzés hiányosságai folytán vagy magának az arra hivatott szervezetnek az engedékenysége folytán ennyire szabadjára engedjük azokat, akik szeretnének személyes hasznot húzni, vagy csak szeretnének elfogultak lenni bizonyos ajánlattevőkkel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a felállítandó bizottságnak az lesz a célja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa elé nagyon gyorsan tükröt fog tartani, és nagyon gyorsan kontrasztok fognak fellépni azzal kapcsolatban, hogy eléggé figyelemmel voltak-e az eseményekre avagy nem.

Az a vita, hogy milyen jövedelme legyen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének, itt most nem játszik nagy szerepet. De szeretném jelezni, hogy az államigazgatásban különösen - és azon belül a fegyveres testületeknél - a jövedelmi viszonyok bizonyos nehézségeket okoznak, de akkor nem ezt az egyet kell rendezni, hanem egyébként kell rendezni majd a viszonyokat, de nincs közvetlen összefüggés a teljesítmény és a bérezés között ezen a területen.

Még egyszer összefoglalva: azt szeretném kifejezni, hogy nagyon jó kezdeményezésnek tartom Székely képviselő úr ezen indítványát, és ahogy a közbeszerzési törvény módosításához meglehetős egységben léptek fel a különböző pártokhoz tartozó képviselők, úgy gondolom, hogy a bizottság felállításával kapcsolatban is hasonló véleményeket fogunk kapni, és remélem, hogy támogató szavazatokat is.

Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget az előterjesztő, Székely Zoltán úr.

Megadom a szót.

SZÉKELY ZOLTÁN (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék reflektálni képviselőtársam hozzászólására. Valóban, jobbító szándékkal a jövőbe mutató magatartásformát szeretnénk megvalósítani, vagy lefektetni egy olyan játékszabály alapjait ezzel a vizsgálóbizottsággal, elsősorban a tényleges adatok feldolgozásával, a tényleges esetek tanulmányozásával, ami nem egy elvont gondolati sor, egy törvény megalkotásához szükséges jogi vagy jogászi törvényhozási munka lenne elsősorban, hanem annak elősegítése természetesen, a múltnak bizonyos fokú vizsgálata olyan formában, hogy tanulságokat és tapasztalatokat szűrjünk le a jövőt illetően, és azoknak a korlátoknak és fékeknek a beépítése az elkövetkezendő időszakra, amelyek valóban tisztábbá teszik a közbeszerzést.

Az ország lakossága óriási figyelemmel kíséri, hiszen ezek a problémák helyi szinten is megjelennek, sőt, elsősorban ott láthatók. Ott láthatók a korrupciók elsősorban, a kisebb közösségekben - a nagyobb közösségekben a sajtó megfelelő módon nyilvánosságra hozza -, de ma már olyan számú és léptékű ez, hogy úgy gondolom - mivel az Országgyűlés hatáskörébe van ez utalva és rendelve -, szükségszerű mindenféleképpen, hogy az Országgyűlés tisztán lásson. Nem egy viszonylagosan érdektelen szervezet, mint a Közbeszerzések Tanácsa... - nem kívánom őket megsérteni, de úgy éreztük, valahol egy rákacsintó eljárásban vesznek részt, statisztikai számokat gyártanak, ugyanakkor a tényleges dolgokat figyelmen kívül hagyják.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Képviselő Úr! Engedje meg, hogy annyit hadd jegyezzek meg, hogy az általános vitában az szokott lenni a menetrend, hogy az előterjesztő a végén válaszol a vitában elhangzottakra. Nem szükséges minden egyes felszólalás után jelentkezni, a végén szót adok, hogy az összes felszólalásra egyben tudjon reagálni.

Szólásra jelentkezett Göndör István úr, az MSZP képviselője, megadom a szót.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A szocialista frakció támogatja a H/1009. számú indítványt, és bízunk abban, hogy ez korrektül működni fog, amellett azért az aggályaimat is megfogalmazom. Rettentően fontos, hogy olyan ügyrendje legyen majd ennek a bizottságnak, amely biztosítja azt, hogy valójában nem lehet majd visszaélni a bizottság működésével.

A másik dolog, amit elmondott a felvezetőjében: a közbeszerzésekről szóló törvényt '95-ben alkotta meg a parlament. Azóta a beszámolók évente eljutottak a parlament gazdasági bizottságához, és azt el kell mondani itt is - mint ahogy néhány héttel ezelőtt a Ház falai között a beszámoló kapcsán -, hogy szinte minden parlamenti párt egyetértett a működésükkel, és ezt pozitívnak tartottuk.

Ami az aggályt jelenti: a képviselő úr többször használta a látható korrupció kifejezést. A korrupció attól korrupció, hogy nem látható. Sok esetben nincs bizonyíték. És ami az aggály, a kérdés bennem, hogy tudja kiválasztani, mit választ ki ez a bizottság majd a vizsgálat során. Mert feltehetően az ajánlattevők - akikben a gyanú felmerül, hogy az eljárás nem volt tiszta - valószínűleg a Közbeszerzések Tanácsához fordulnak elsősorban, mert a törvény előző napirendben szereplő módosítása további jogosítványokat ad a Közbeszerzési Tanácsnak.

 

(20.40)

Sőt, garanciális elemeket tesz arra, hogy átlátható legyen ez a folyamat. Tehát gondolom, itt majd azok kerülnek sorra, akik elégedetlenek a közbeszerzési tanács működésével vagy az adott bejelentésre tett reakciójával, és ők fordulhatnak ehhez a parlamenti bizottsághoz - és sok minden más. Ezért mondtam, hogy nagyon érdekes lesz, hogy milyen lesz majd ennek a bizottságnak az ügyrendje, ami alapján működni fog.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

ELNÖK: Szólásra következik Lotz Károly úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót.

DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magunk részéről egy jó szándékú, de műfaji félreértésként értékeljük ezt a javaslatot. Göndör képviselő úr több érvet elmondott. Most módosítjuk, épp az előző pontban a törvényt, ez a módosítás átláthatóbbá teszi az eljárást. Természetesen egyetértünk azzal, hogy jobb lenne még további ellenőrzési pontokat beépíteni. A későbbiekben el tudom képzelni, hogy lehet a közbeszerzési tanácsnak még több jogosítványt adni, konkrét módosítással lehetőséget adni a tanács számára további ellenőrzésre, konkrétan megalkotni az ellenőrzési lehetőségeket és felhatalmazást adni számára.

Mi a magunk részéről a parlamentet tökéletesen alkalmatlannak tartjuk arra - az elmúlt időszakok bebizonyították -, ezeknek a bizottságoknak nagyon-nagyon ritkán van olyan hatékonysága, amely valóban és igazából lehetőséget teremtene arra, hogy olyan ellenőrzési lehetőséggel éljen a későbbiekben, amely a legkisebb mértékben is hatékonyságot mutatna az ellenőrzés terén. Ezt nem a parlamentnek kell megoldani. Tele van a parlament már ellenőrző bizottságokkal. Ezek, mint ahogy önök is ismerik, nagyon kétséges hatékonysággal dolgoznak. Nem is bírja el lassanként a Ház most már ezeket az ellenőrző bizottságokat. Megítélésem szerint másképp kell megoldani.

Egyébként nem látom annyira vészesnek az ellenőrzés helyzetét, amit Székely képviselő úr említett. A Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi, még az önkormányzatoknál is, most kiterjesztette a közbeszerzések ellenőrzését, még inkább kiterjeszti az önkormányzatokra, tehát nem látom a helyzetet olyan vészesnek. Nemzetközi összehasonlításban semmiképpen nem rosszabb a helyzet, mint más országokban. Tehát amellett, hogy a továbbiakban - különösen, amikor majd az új törvény életbe fog lépni - újra meg kell nézni, hogy az ellenőrzés szempontjából milyen ez a törvénymódosítás, milyen új lehetőségeket fog teremteni, és annak a tapasztalatai alapján kell leszűrni a további ellenőrzésre vonatkozó következtetéseket. Éppen ezért ezt az indítványt a magunk részéről a Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Megkérdezem Székely Zoltán képviselő urat, kíván-e a vitában elhangzottakra reagálni. (Székely Zoltán bólint.) Megadom a szót.

SZÉKELY ZOLTÁN (FKGP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Először Göndör képviselőtársam kérdésére válaszolok a bizottság ügyrendjével kapcsolatban. Ámbátor nem hivatalosan tudom ezt mondani, de én már vázlatpontokban elkészítettem a bizottság ügyrendjét. Nem kívánom egyedül összeállítani, de tekintettel arra, hogy a kisgazda frakció vezetése fölkért erre, illetve a bizottság vezetésére, ezért előkészületeket folytattam és készítettem egy bizonyos ügyrendi tervezetet, amelyet természetesen majdan közösen fogunk megszavazni.

A látható korrupció definíció valóban téves - az átlátható. Így nagyon karikírozott ez a kifejezés, a korrupció valóban nem látható vagy kevésbé látható dolog, ez a kifejezés nem volt helytálló és nem pontos. Nyilvánvalósítható vagy a korrupcióhoz nagyon közeli eseteket lehet látni, hiszen most már olyan fokozatban, az ötödik sebességre kapcsolva végzik ezeket a dolgokat, hogy úgy gondolom, nem sok kell ahhoz, hogy ez már átlátható, látható legyen.

Lotz képviselőtársam véleményével kapcsolatban a következőt tudom mondani. Tökéletesen igaza van, a parlamenti bizottság alkalmatlan arra, hogy egy ilyen funkciót tartósan ellásson. Nem is ez a célja. Úgy gondolom, és úgy gondoljuk, hogy ez csak egy indítója, egy katalizátora egy leendő olyan szervezet létrehozásának - adott esetben vagy bizottság vagy egy olyan hivatali szervezet létrehozásának -, amely ezt a felügyeletet majdan gyakorolja. De úgy gondolom, hogy a 400 milliárd forint fölötti felügyelet vagy annak a megindítása, megszervezése mindenféleképpen indokolt. Természetesen a bizottság feladata lesz az, hogy majd a tisztelt Ház elé terjessze azokat a javaslatokat, alternatívákat vagy variánsokat, amelyek ezt a kérdést valamelyest jobban fogják kezelni. Ez elképzelhető különböző szervezetek felállításával vagy adott esetben meglévő szervezetek jogosítványainak a kibővítésével. De mindenféleképpen szükségeltetik az ellenőrzés, hiszen nincs megfelelő ellenőrzés, azt hiszem, ezt tényként megállapíthatjuk. Ezt sem vitatom, esetleg nem teljesen száz százalékos tény, de a gyakorlat pillanatnyilag ezt mutatja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, a benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásról holnap határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapunkat bezárom, kedden reggel 9 órakor folytatjuk munkánkat. Jó éjszakát kívánok mindenkinek!

 

(Az ülésnap 20 óra 47 perckor ért véget.)

 




Felszólalások:  Előző   145-159  Előző      Ülésnap adatai