Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Épp egy éve, hogy az országgyűlési választás két fordulója között felhívtuk a választók figyelmét, hogy milyen veszélyekkel járna, ha a Fidesz nyerné a választást. A választók jelentős része azonban inkább a Fidesz ígéreteinek hitt, mint a figyelmeztetésnek, így aztán egy év után megvonhatjuk a mérleget, és szomorúan tapasztalhatjuk, hogy aggodalmaink beigazolódtak.

Figyelmeztettünk, hogy a Fidesz meghirdette 7 százalékos gazdasági növekedés lázálom, az az indoklás pedig, hogy aki ennél kevesebbet ígér, az nem akarja, hogy a magyar gazdaság felzárkózzék az európai átlaghoz, olyan, mintha Aigner Szilárd a televízióban azt mondaná: fenébe az anticiklonnal és a tengerszintre átszámított légnyomással, a mezőgazdaságnak esőre van szüksége, tehát nedves, csapadékos idő várható; ha pedig H. Bóna Márta a szomszéd csatornán száraz időt jósol, akkor ő a magyar falu felvirágzásának ellensége. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Figyelmeztettünk, hogy egy ábrándokat kergető gazdaságpolitika az elérhető 5 százalékos növekedést is kockára teszi. Igazunk lett. Megkezdődött a külföldi tőke kivonása, egyes iparágakban a forgalom a tavalyi felére esett vissza, a Fidesz-győzelem hírére padlót fogó tőzsde azóta sem tért magához, a kutatók pedig hónapról hónapra kisebb ez évi növekedést jósolnak, most épp 3-4 százalék között tartanak.

Figyelmeztettünk, hogy az adóterhek csökkentését és a támogatások növelését egyszerre ígérni szemfényvesztés. Hónapok alatt lehet eltékozolni azt, amit az előző kormány idején a polgárok súlyos áldozatvállalása révén felhalmoztunk, és ami a tavalyi 5 százalékos gazdasági növekedés fenntartását megalapozná. Igazunk lett. A növekedés lendülete megtört, a költségvetési és fizetési mérleg hiánya egyre ijesztőbben duzzad, és immár a napi sajtóban is közhely, hogy a pénzügyminiszternek rövidesen be kell nyújtania az utóbbi évtized legjobb pótköltségvetését. Árulkodó jel, hogy a megszorító csomagot nyilatkozatban sürgető gazdaságelemzőt az őt kinevező miniszter feje fölött átnyúlva személyesen a miniszterelnök rúgta ki, a múlt héten pedig a pénzügyi államtitkár is vette a kalapját. (Varga Mihály: Itt vagyok!)

Figyelmeztettünk, hogy a Fidesz népszerű családpolitikai programja mögött egy igazságtalan, a jövedelemkülönbségeket tovább fokozó társadalompolitikai elgondolás húzódik meg. Igazunk lett. Egy év alatt a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. A kormány fordított Robin Hoodként elvesz a szegényektől, hogy adhasson a jobb módúaknak. Ötven milliárddal rövidítette meg a nyugdíjasokat, hogy a leggazdagabbaknak is adhasson családi pótlékot, és visszaállíthassa a főként a magas jövedelműeknek előnyös adókedvezményeket. Az új adó- és tb-járulékrendszerrel azok jártak jól, akik havi 50 ezernél többet keresnek, sok közalkalmazott viszont névértékben is kevesebbet talál a borítékban, mint tavaly.

Figyelmeztettünk, hogy a Fidesz meghirdette "több, mint kormányváltás" címén egy csomó kiéhezett ember fog rászabadulni az államigazgatásra, és hogy a közpénzek elszivárgásáról szóló kampány az előre látható zsákmányszerzésről hivatott elterelni a figyelmet. Ebben is igazunk lett. Nem véletlen a Simicska-ügyi vizsgálóbizottságnak és az ezer milliárdos tb-alapok - korábban éppen a Fidesz által javasolt - parlamenti felügyeletének megtorpedózása. Kuncze Gábor tegnapi bejelentése fényében pedig az is érthető, hogy a Postabank 100 milliárdos konszolidációjának kivizsgálását a többség miért nem hajlandó már második hete a Ház napirendjére tűzni. A Tocsik-ügyben emlegetett 800 millió forint pedig eltörpül a mellett a kétszer 800 millió dollár mellett, mint amiről a minap kipattant Lockheed-ügyben van szó.

Végül figyelmeztettünk arra, hogy a Fidesz a kormányalakításhoz rá fog szorulni a Kisgazdapárt, sőt a MIÉP támogatására is. A Fidesz mindvégig tagadta a tervezett koalíciót, és tiltakozott egy BIT-es plakát ellen, amely Orbán Viktort mint Torgyán és Csurka bábját ábrázolta. Ebben is igazunk lett. A kisgazdák tagjai a koalíciónak, a MIÉP pedig támogatja a kormány politikáját, sőt a Népszabadság tegnapi híradása szerint a médiakuratóriumokban szorosan együtt is működnek. Nyilván ennek köszönhető, hogy a tévében immár a Fideszhez közel álló szerkesztőket és műsorvezetőket rúgják ki, hogy helyet csináljanak a Kisgazdapárt és a MIÉP kreatúráinak.

Néhai Antall József kormányzása első percétől súlyt helyezett arra, hogy mind Torgyán Józsefet, mind Csurka Istvánt távol tartsa a végrehajtó hatalomtól, végül pedig a kormánytöbbségből is kiszorította őket. Orbán Viktor, aki szívesen tekinti magát a néhai miniszterelnök politikai örökösének, szövetségre lépett velük.

Tisztelt Ház! Molnár Ferenc "Játék a kastélyban" című darabjában Gál azt mondja Turainak: "Kérlek, én pesszimista vagyok, de fájdalom, tisztességes ember, ezért sosem örülök, amikor igazam van." Egy évvel a választás után a szocialisták elmondhatják (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), a két választási forduló előrejelzései maradéktalanul beigazolódtak (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.), Gál úrral együtt tehát azt mondják: pesszimisták voltak, de nem örülnek, hogy igazuk lett. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)