Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor a könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos törvényjavaslatot kézbe vesszük, akkor alapvetően több dokumentummal is össze kell vetnünk annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk értékelni a kezünkben lévő, véleményem szerint alkalmas és színvonalas javaslatot.

A jelenleg hatályos törvény, az 1997. évi LV. törvény lassan éppen tíz éve, hogy hatályba lépett - még néhány hét, és megéri a tizedik évet, úgy gondolom, hogy megfelelően betöltötte a funkcióját -, de az is teljesen egyértelmű és világos annak, aki elolvassa a többi szükséges dokumentumot, hogy itt valóban az nem lenne jó megoldás, hogy a törvény rendelkezéseit néhány módosítással megváltoztassuk, hanem úgy gondolom, indokolt egy új törvény megalkotása. Ez azért is így van, mert egyrészt államtitkár úr említést tett arról, hogy született egy olyan, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott 2006/43. EK-irányelv, amely 2006. május 17-én került kihirdetésre, és ez alapvetően új alapokra helyezi az európai könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó szabályozást, és az természetes dolog, hogy egy európai uniós tagállamnak ezt a szabályozást megfelelő módon át kell venni.

Már 1998-ban, tehát a mi most hatályos törvényünk után alig egy évvel elkezdődtek azok az előkészítő munkálatok, amelyek ennek az irányelvnek a megalkotásában csúcsosodtak ki. Egyrészt az Európai Bizottság közleményt bocsátott ki "A jog szerinti könyvvizsgálat az Európai Unióban: további lépések" címmel, másrészt 2000 novemberében szintén "A jog szerinti könyvvizsgálat minőségbiztosítása az Európai Unióban: minimális követelmények" címmel, illetve "A jog szerinti könyvvizsgálók függetlensége az EU-ban: alapelvek" címmel 2000 novemberében és 2002 májusában további dokumentumok láttak napvilágot.

Ezen előzmények után világos volt, hogy az új irányelv alapjaiban fogja más alapokra helyezni az európai könyvvizsgálói tevékenység közös szabályozását. Az átültetéssel abszolút időben vagyunk, hiszen ennek a kötelezettségünknek 2008. június 29-ig kell majd eleget tennünk, és ha ez a törvény elfogadásra kerül és hatályba lép - 2008. január 1-jét jelöli meg a hatálybalépés időpontjára -, akkor, úgy gondolom, megfelelő felkészülési idő áll majd rendelkezésre annak érdekében, hogy a jogalkalmazók igazodni tudjanak az új törvényi rendelkezésekhez.

Én azt hiszem, hogy ha összevetjük az irányelvvel a törvényjavaslatot, akkor megállapíthatjuk, hogy minden tekintetben eleget tesz az átültetési kötelezettségeknek, ami egyébként nem is volt olyan nagyon egyszerű feladat, mert maga az irányelv 34 pontból álló preambulumot tartalmaz, és 55 cikkből áll, tehát egy viszonylag terjedelmes irányelvről van szó.

Néhány tekintetben - és ebből talán csak egyet szeretnék kiemelni azok közül, amelyekre most kitérnék - tartalmaz szigorúbb szabályozást is az irányelvhez képest a törvényjavaslat, mint amelyet feltétlenül hatályba kellene léptetnünk. Ebből, bár a konkrét részletek elsősorban a részletes vitára tartoznak, de úgy gondolom, hogy a törvény egésze szempontjából olyan jelentőséggel bír egy rendelkezés, amelyre itt szívesen kitérnék. Egyébként ezt megtette államtitkár úr is, amikor utalt arra, hogy a törvényjavaslat szerint fontos, hogy ne folytassanak olyan tevékenységet a könyvvizsgálók, amely mellett nem képesek szabályos könyvvizsgálatot folytatni, végezni. Természetesen ezzel teljes mértékig egyetértek, egy kicsit azonban úgy gondolom, hogy az a szabályozás, az a megfogalmazás, amely a törvényjavaslatba bekerült, valamelyest szigorúbb, mint amilyen módon ennek a mondatnak is meg kellene tudni felelnie a javaslatnak.

A jelenleg hatályos törvény 28. §-a azt mondja, hogy a kamarai tag folytathat minden olyan tevékenységet, amely a könyvvizsgálói tevékenységgel - a kamarai etikai szabályzatban foglaltakat is figyelembe véve - összeegyeztethető, amely nem sérti a könyvvizsgáló szakmai függetlenségét. Ha megnézzük az irányelvet, amelyhez igazodnunk kell, és amelyet át kell ültetnünk, akkor én úgy gondolom, hogy semmilyen olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely ehhez a szabályozáshoz képest feltétlenül szigorítást igényelne. A 29-30. § pedig foglalkozik részletesen a függetlenség megfelelő törvényes feltételeivel.

A javaslatnak, tehát az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az 53. §-a (3) bekezdése tartalmazza az új rendelkezéseket. Eszerint: "A könyvvizsgálói feladatkörrel, hivatással összeegyeztethetetlen a szakmai szolgáltatásokon, valamint a tudományos, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen, továbbá közérdekű önkéntes tevékenységen kívüli bármely más tevékenység ellátása." Nos, ez egy jóval szigorúbb szabályozás, de most ne csak a szigorúságról essen szó, hanem értelmezzük ezt a bekezdést, és én itt rögtön problémát látok, mert hogyha ez így lépne hatályba, akkor egyszerűen semmilyen tevékenységet elvileg nem végezhetne a könyvvizsgáló azon kívül, hogy könyvvizsgálóként dolgozik.

(17.30)

Mert ez a megfogalmazás véleményem szerint szakmailag is pontatlan, ha így lép hatályba, akkor semmit nem lehet csinálni, tehát például nem teheti meg azt, hogy hobbiból bármivel foglalkozzon, horgásszon vagy főzzön az illető, mert az is egy tevékenység, hiszen nem szerepel a törvényjavaslatban az, hogy ellenérték fejében vagy díjazás fejében. Szóval, itt ez egy pontatlan megfogalmazás, nem szeretnék hosszan lovagolni rajta, mert nem az a célom, hogy kritizáljam. Azt, hogy fölhívjam a figyelmet a pontatlanságra, fontosnak tartom, de még fontosabbnak azt, hogy egy jó szabály lépjen hatályba.

Éppen ezért én úgy gondolom, hogy tisztelettel javasolnám a kormány képviselőjének, fontolja meg, hogy a jelenleg hatályos szöveg nem felelne-e meg továbbra is az ilyen típusú rendelkezések között. Én úgy gondolom, hogy érdemes lenne ezt megfontolni, és úgy gondolom, hogy át lehet ültetni. Utánanéztem a dolognak, az elmúlt tíz évben sem nagyon, de az elmúlt öt évben bizonyosan tudom, hogy az ilyen típusú etikai problémákból kamarai eljárást nem kellett lefolytatni, tehát a jelenleg hatályos szabályozás, úgy tűnik, megállta a helyét a gyakorlatban, és a jogalkalmazók számára elfogadható volt, tehát ebből tudomásom szerint probléma nem adódott. És egyébként az irányelvnek - amennyire én össze tudtam vetni, a preambulum 9., 11. pontjai és a 22. cikk az, amely erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz - tökéletesen megfelel a jelenleg hatályos szöveg is.

Ha már kritikai észrevételt tettem, talán illendő azt is megtennem, hogy az egyébként színvonalas törvényjavaslatnak kiemeljem a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a jelenleg hatályos törvénynek egyébként a 29., 30. §-ában található, a javaslatban pedig a 61-65. §-ok között. Ez egy teljesen új struktúrával, sokkal alaposabban körüljárva a problémát, nagyon színvonalasan tartalmazza az ilyen típusú rendelkezéseket, és én ezért azt gondolom, hogy ezt itt dicséretként mindenképpen érdemes megemlíteni. Jelezték a kollégák, hogy több mindenkinek lesznek módosító javaslatai, mi ezekre egyébként nyitottak vagyunk, bizonyosan lehet még találni néhány apróbb, esetleg jelentősebb problémát is. Ha ezek javára válnak majd a törvényjavaslatnak, akkor mi magunk is szívesen beállunk a javaslatok mögé, és támogatni fogjuk.

Összességében a törvényjavaslatot jónak, színvonalasnak, szükségesnek, a közösségi joggal összeegyeztethetőnek tartjuk, és néhány módosítással együtt szívesen meg fogjuk majd szavazni.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps.)