Felszólalás adatai

SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eme késői órán, egy nagyon izgalmas vitának a vége felé szeretnék néhány olyan reagálást megtenni, ami az elnök úr is említett, nagyon hosszú és nagyon izgalmas szakmai vita néhány pontjára mutatna rá.

Sok dologban nem volt vita közöttünk, mert a jogalkotónak abban a szándékában, hogy a fogyasztóvédelmi törvényben rendezzünk el olyan kérdéseket, amelyek a fogyasztók jogainak az érvényesítésére utalnak, minden bizonnyal nem volt vita. Ezért korábban is szóltam, és ahogy a vitát érzékeltem, a parlamenti patkóban ülő képviselők is utaltak arra, hogy a törvényjavaslat szélesíti a Fogyasztóvédelmi Hatóság döntéseinek a nyilvánosságát, korszerűsítésre és szigorításra kerülnek a fogyasztóvédelmi bírságolási szabályok, bővülnek a Fogyasztóvédelmi Hatóság szankcionálási lehetőségei, a panaszkezelés, az ügyfélszolgálat szabályai a fogyasztóvédelmi törvényben egységes szabályozást nyernek el, szigorodnak továbbra is - és ebben volt egyetértés az ellenzék és a kormánypárti képviselők között - a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló fogyasztóvédelmi rendelkezések, jelentősen módosul a törvényjavaslat által a békéltetőtestületek eljárásának szabályozása. Említeném még, hogy a törvényjavaslat egyértelműsíti a Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési és eljárási hatáskörét.

Volt néhány olyan pont, amire szeretnék reagálni. A képviselőtársaim közül vannak olyanok, akik a vitában részt vettek és itt ülnek, és vannak olyanok, akik minden bizonnyal majd a jegyzőkönyvből tájékozódnak a mostani izgalmas vita zárásaként elmondott néhány dologról. Miután Koszorús képviselő úr is megtisztelt azzal, hogy itt az általános vita folytatásában részt vesz a vitában, ezért szeretnék néhány olyan megjegyzést tenni, ami az ő módosításaihoz is kapcsolódik.

Mielőtt ide elérkeznék, azért szeretnék egy dologra utalni. A törvényjavaslat az uniós szabályozással összhangban tovább erősíti a fogyasztóvédelem intézményrendszerét, aminek részeként - megjegyzem - a fogyasztóvédelmi bírságolás rendszere is jelentősen módosul. Úgy látom, hogy a jogalkotó által a tervezett bírságösszeg kilátásba helyezésével a törvény megfelelő visszatartó erővel fog bírni, még akár a legnagyobb vállalkozások irányában is, éppen ezért nem tudok teljes mértékben egyetérteni Koszorús képviselő úrnak azzal a megfogalmazásával, hogy a büntetési tételek nem nőttek olyan mértékben, amely visszatartaná a vállalkozásokat a fogyasztók sérelmére elkövetett jogsértésektől. Úgy véljük, hogy igen, a bírságtételek jelentős nagyságrendben növekedtek, ami visszatartó, szankcionáló, preventív erővel bírhat.

Azért is nehéz elfogadnom a képviselő úr kritikáját - itt nem szeretnék ebben az izgalmas késő esti órában vitát kirobbantani -, mert pont az ő egyik módosító javaslata arra irányul, hogy a kiszabható bírságösszegek alsó és felső határának a mérséklésére kerüljön sor. Nyilvánvalóan majd a részletes vitában a módosítóknál és a kapcsolódó módosítóknál lefolytatjuk azt a szakmai vitát, ami értelmezi ezt a dolgot. Erre általánosságban szerettem volna reagálni.

(23.50)

Az MDF részéről Almássy Kornél képviselő úr több dologban is hozzászólt. Egyet tudok érteni azzal a megállapításával, hogy jelenleg a bíróság előtt megtámadott bírságok esetenként azért kerülnek mérséklésre, merthogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság megfelelő jogszabályi háttér híján nehezen tudja részletesen indokolni a bírságösszeg megalapozottságát. Szintén ehhez kapcsolódik, hogy ezt a problémát a törvényjavaslat orvosolni tudná, hiszen pontos iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy adott esetben minimum és maximum mekkora összegű bírság szabható ki. A bírsághatárokon belül a hatóság természetesen továbbra is az eset körülményei alapján mérlegelné, hogy milyen összegű szankció áll arányban a jogsértés súlyával, és a törvényjavaslat ezt az általános mérlegelési szempontok rögzítésével segíti.

Ugyanakkor nem értek egyet képviselő úrnak azzal a megállapításával, amely arra irányul, hogy a törvényjavaslat ne csupán lehetővé, hanem kötelezővé is tegye a békéltetőtestületek számára az ajánlások nyilvánosságra hozatalát. A törvényjavaslat szabályozási logikája alapján a nem követett ajánlások tartalmának nyilvánosságra hozatala azért kell, hogy a független vitarendező fórumként működő békéltetőtestületek lehetősége megmaradjon, hogy ezáltal is érvényesülhessen a szakmai felelősségük és függetlenségük az ajánlások tartalmáért. Egyébként nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az ajánlások, szemben a testületek határozataival, nem bírnak kötelező erővel.

A vitában nagyon intenzíven vett részt Bagi Béla képviselő úr és Molnár Béla képviselő úr, akik a felszólalásukban sok minden más mellett arra is kitértek, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek törvényjavaslat szerinti meghatározása - amely a hatályos törvényhez hasonlóan legalább 50 fős taglétszámot és kétéves működést ír elő számukra - nem teszi lehetővé, hogy ezek az egyesületek kistelepüléseken is megalakulhassanak. Ezzel kapcsolatban az MSZP-frakció képviselője, Borenszki Ervin is hozzászólt, és rámutatott, a szabályozás célja valójában az, hogy a fogyasztóvédelemmel komolyan foglalkozó társadalmi szervezeteknek adja meg a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeti rangot, ugyanakkor feljogosítja e szervezeteket arra is, hogy pályázati úton támogatásban részesüljenek a fogyasztóvédelmi bírságok bevételeiből, és a helyi tagszervezeteiken keresztül eljussanak a kistelepülésekre is. Nyilvánvalóan fogunk erről még vitázni, de alapjában az a társadalmi cél, hogy megalapozott, komoly szervezetek legyenek azok a civil szervezetek, amelyek eme tárgykörben eljárnak. Azt gondolom, ez közös érdekünk.

Bagi Béla képviselő úr kifogásolta, hogy a törvényjavaslat alapján a 18. évét be nem töltött állampolgár nem vásárolhat alkoholos termékeket, holott adott esetben akár gyógyszer is kiszolgálható egy 15. életévét betöltött kiskorú számára. Szeretném emlékeztetni képviselő urat arra, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott kiszolgálási tilalmak a kereskedelmi szabályozásból kerültek átvételre a fogyasztóvédelmi törvénybe. A hatályos kereskedelmi szabályozás kimondja, hogy a 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Úgy gondolom, ez így helyes. A kereskedelmi jogszabály a szeszes ital alatt viszont minden alkoholtartalmú italt ért, kivéve olyan gyógyászati jellegű termékeket, amelyek alacsony alkoholtartalmúak, illetve idetartoznak bizonyos üdítők is.

Végül egy gondolattal szeretném zárni képviselőtársaim számára, hogy ez a vita, amely az általános vita keretében lezajlott - s eme késői órán az utolsó gondolatokat fogalmazzuk meg ebben a szakaszban -, lehetőséget teremtett az együttgondolkodásra, lehetőséget teremtett arra, hogy ebben a szakmai kérdésben a parlamenti frakciókon átnyúló, ha úgy tetszik, esetenként még konszenzusra is találó megállapítások szülessenek, ugyanakkor nyilvánvalóan mindenki a saját értékeinek, véleményének, szakmai álláspontjának megfelelően képviselte frakciójának az álláspontját a törvény vitájában. Mégis szeretném megköszönni a képviselőknek, a Háznak, hogy e szakmai vita során lehetőséget teremtett arra, hogy ez a törvényjavaslat előrehaladjon, és remélhetőleg a vitát követően a parlament által elfogadásra találjon.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr, köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps.)