Készült: 2024.05.06.03:30:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

111. ülésnap (2020.03.10.), 159. felszólalás
Felszólaló Kara Ákos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:48


Felszólalások:  Előző  159  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Győriként nagy örömmel láttam az előttünk levő törvényjavaslatot, és azt gondolom, hogy minden győri és a térségben élő ember örül ennek a javaslatnak, hiszen kevés olyan hely van az országban, ahol ennyire érezhető a magyar történelem.

(15.10)

A győri Káptalandombon nemcsak érezhető, de látható is, és meg is tapasztalható az a számtalan évezredes emlék, a római idők, a Szent István-i püspökség és várispánság, az Árpád-kori, a gótikus, a reneszánsz, a klasszicista és a barokk építészeti értékek, a bástya, a kazamaták, a török kor emlékei, és még hosszan sorolhatnánk a győri értékeket. Nemcsak a keresztényeknek, nemcsak a kereszténységnek, de a nemzet minden tagjának zarándokhelyet jelent Szent László ereklyéje és Boldog Apor Vilmos vértanúságának emlékhelye. A Káptalandomb és ott a Püspökvár, a bazilika kiállta a tatár, a török, a francia, az osztrák ostromokat, a földrengés pusztítását éppúgy, ahogy a magyarság túlélte az évezredek viharait.

Az előterjesztést természetesen győriként, győri országgyűlési képviselőként támogatom, és kérem a tisztelt Házat is, hogy támogassák a törvényt, ismerjük el, ismerjék el a Káptalandombot Győrben, a győri Káptalandombot a nemzet és a magyar állam történelmében kiemelkedő jelentőségű emlékhelynek. De mielőtt ezt az összegzést elmondanám, engedjék meg nekem, hogy még néhány dologról megemlékezzek, hogy megemlékezhessek néhány dologról, hiszen nagyszüleink és dédszüleink újjáépítették a II. világháború után városunkat, majd szüleinkkel közösen megerősítették vezető szerepét, és ma emlékezhetünk, emlékezzünk is arra az elmúlt 30 évre, mely után a győriek és környékben élők szorgalmával kihevertük a rendszerváltozás utáni gazdasági és munkanélküliségi sokkot, és külön kiemelném, hogy az elmúlt 20 évben pedig sok kormányzati támogatással jelentősen fejlődött, fejlődhetett városunk.

Magam is elidőznék a Káptalandombbal kapcsolatban egy-egy épületnél, egy-egy korban, egy-egy embernél, akik sokat jelentettek, jelentenek Győrnek, sokat jelentenek ma is, hiszen sokat tettek a városért, de sokat jelentenek Magyarországnak, így örömmel osztom meg ezeket az információkat, hiszen ahogy tudják, nekünk szívügyünk Győr.

Székesegyházunk, a bazilika első írásos emléke Hartvik győri püspöktől lelhető fel. Ebben az iratban már háromhajós bazilikaként szerepel székesegyházunk. Többszöri felújítást, átépítést élt meg természetesen a viharos évszázadok alatt. A pusztítások mellett templomépítőket is szép számmal említhetünk, persze a teljesség igénye nélkül fogom most őket mondani, de jó róluk beszélni, és kell is beszélni az ország házában. Így beszélni kell Héderváry János győri püspökről, Salánki Ágoston püspökről, aki épp a gótikus stílusú átépítést kezdte meg az iratok szerint 1466-ban. Később ismét a pusztulás időszaka jött, amit Draskovics György püspök 1634-1645 között szüntetett meg. Ő is a templomépítők, a Győr-építők közé tartozik. Ő Giovanni Battista Rava olasz építésszel kötött szerződést a székesegyház átépítésére. És itt kell arról beszélni, hogy nekünk, magyaroknak, nekünk, győrieknek nagyon fontos az, hogy nagyon sok más nemzetbeli ember, szakember, mester segítette az évszázadok alatt Győr fejlődését. A templom belsejét Zichy Ferenc püspök megbízásából egy másik korszakban, a XVIII. században Hefele Menyhért építész alakította mai formájára.

Ha megyünk tovább, ahogy képviselőtársam is említette, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épülete fantasztikus kincseket rejt magában: 67 ezer kötetnyi könyvről beszélünk, 190 ősnyomtatványról, a győri Corvináról, amely Mátyás király könyvtárából származó kódex, vagy éppen a Zalka-kódexről, mely Magyarország legnagyobb, kézzel készült kódexe, Bornemissza Pál reneszánsz püspök-süvege, ami egészen különleges és ritka, és akár itt még említhetném azokat a reneszánsz miseruhákat, amelyeket Mátyás-miseruhának hívnak, és éppen olasz mesterek műhelyében készült, készülhetett el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A győriek számára nagyon fontos dátum 1598. március 28-a, és ez is a Káptalandombhoz, illetve a győri várhoz kötődik, hiszen ez az az időpont, amikor a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf parancsnoksága alatt álló csapatok berobbantották a vár Fehérvári kapuját, és megindulhatott Győr visszavétele, visszaszerzése. Az a szép és fontos győri történetiség kötődik hozzá, ami a török számára kudarcot jelentett, nekünk pedig egy óriási nagy dicsőséget.

Hogy feleleveníthessem a győriek számára nagyon fontos vaskakaslegendát, szeretnék arra utalni, hogy 1594-ben Hardegg városparancsnok úgy adta át a várat annak idején a töröknek  igaz, a császári felmentő sereg nem érkezett meg , hogy akkor a győri várat bevehetetlen erősségűnek tartották, és egész Európát megdöbbentette, hogy az a jól megépített, jól felszerelt vár átkerül a törökhöz.

A török, bízva a vár bevehetetlenségében, semmi maradandót nem épített, csupán a Duna-kapu fölé emelt egy kis pavilont, amelynek a tetejére a szélirány mutatására szélkakast és félholdat erősítettek. Büszkén jelentették ki, hogy akkor lesz Győr ismét a magyaroké, ha megszólal a vaskakas, és így a magyarok számára ez egy reményt jelentő és a mai időkben pedig egy szép történetté, szép legendává érő hagyomány. Hiszen a hagyomány szerint egy magyar vitéz, aki tudott a töröknek a vaskakashoz fűzött jóslatáról, előreküzdötte magát a Duna-kapuhoz, felmászott a kakashoz, és ott a derengő hajnalon kukorékolni kezdett a trombitájával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a vaskakaslegenda, ez a vaskakastörténet, amelyik összefűzi a győrieket és a Győr környékieket. Erre is büszkék vagyunk győriként, és természetesen mindazokra, akik a Káptalandombot számunkra megőrizték, építették, és természetesen büszkék vagyunk azokra, akik a mai életben is a város gyarapodását segítik mindennapi munkájukkal, a szorgalmukkal, az ötleteikkel és az elszántságukkal.

Azt szeretném tehát végezetül kérni tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ezt a fontos, számunkra fontos törvényjavaslatot támogassák, és segítsenek abban, hogy itt a Házban egyhangúlag megszavazhassuk. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  159  Következő    Ülésnap adatai