Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bár valószínűleg illene nekem is azzal a módosító indítvánnyal foglalkoznom, amelyet Szentgyörgyvölgyi képviselő úrral és Csapody képviselő úrral együtt nyújtottunk be, csak annyit mondanék el, hogy ez négypárti megegyezésen alapult, azért írtuk alá csak hárman, mert a negyedik kidolgozója, Eörsi képviselő úr külföldön tartózkodott, és nem szokásunk másnak a nevét ráírni egy módosító indítványra. Az ezzel kapcsolatos indokaink egy részét Szentgyörgyvölgyi képviselő úr elmondta, így én is Körömi Attila képviselő úr indítványával szeretnék foglalkozni.

Ezt az indítványt sem a kormány nem támogatja, sem a Szocialista Párt frakciója nem támogatja, részben azért, mert a törvényjavaslattal kapcsolatban egyértelmű volt a kormány célja: azon határon túli magyarok számára, akik elhatározták, hogy Magyarországon kívánnak élni, itt kívánnak letelepedni, és magyar állampolgárok szeretnének lenni, ezt a folyamatot, az idegenrendészeti eljárás és a honosítási eljárás folyamatát szerettük volna egyszerűbbé, gyorsabbá, emberségesebbé tenni. Ez volt a cél, és nem az, amit Körömi képviselő úr megfogalmazott.

Én egyébként ezt nem hívnám pótcselekvésnek, és tessenek elmagyarázni annak a több tízezer embernek, aki tartózkodási, letelepedési engedélyt szokott kérni, annak a több ezer embernek, aki évente állampolgárságot kér, hogy ez pótcselekvés-e, ha ők sokkal könnyebben kaphatják meg az állampolgárságot, illetve azt megelőzően a letelepedési engedélyt.

De nem támogatjuk azért sem, mert határozott meggyőződésünk szerint téves jogi feltevésből indul ki, és ezért téves lehet az a következtetés is, amely megjelenik a módosító indítványban. A Magyar Népköztársaság által kötött, a kettős állampolgárságot elkerülni célzó szerződéseknek egyáltalán nem az volt a céljuk, hogy a határon túli magyarokat fossza meg magyar állampolgárságuktól. Hiszen amikor ezek a szerződések köttettek, akkor őnekik nem volt már magyar állampolgárságuk, hanem valóban az egyébként a különböző jogrendszerekből, illetve bizonyos családi kapcsolatokból következő kettős állampolgárságok megszüntetése volt a cél, például az egyik ország állampolgára házasságot kötött egy másik ország állampolgárával, és a közös gyermeküket mind a két állam elismerte állampolgárának, ezeknek a kettős állampolgárságoknak a megszüntetését célozták ezek.

(23.30)

Logikailag sem tudunk egyetérteni a módosító indítvánnyal, hiszen míg a Körömi képviselő úr által javasolt új (8) bekezdés c) pontja arról szól, hogy az a), b) pontok hatálya alá nem tartozó személyekre is vonatkozna ugyanaz, ami az a) és b) pontban, ebből nyilvánvaló, hogy akkor teljesen felesleges az a) és b) pont felsorolása.

Ráadásul az sem igaz, hogy ez a Kárpát-medencei magyarságra terjedne ki. Ez bárkire a világ bármely részén, akinek felmenői között bármikor volt magyar állampolgár; tehát egy olyan körre, amely nehezen behatárolható, mindenféle határidő nélkül tenné lehetővé ezt a nyilatkozatot, és meglehetősen zavaros a (10)-(11) bekezdés fogalmazása is. Ebből sem derül ki, hogy például a belügyminiszter a köztársasági elnök helyett dönthetne abban a kérdésben, hogy a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, vagy a köztársasági elnök döntése után. Aztán pláne nem tudunk egyetérteni azzal a javaslattal, hogy magyar állampolgárság visszaszerzéséréről van szó számos olyan esetben, amikor nem is volt magyar állampolgárság, csak a felmenőknek volt magyar állampolgárságuk.

De hangsúlyozom, hogy nem ezek a jogbeli tévedések, ezek a logikai bukfencek, amelyeket a módosító indítvány tartalmaz, a legfontosabbak, hanem nem is értünk egyet magának a módosító indítványnak a céljával, és az nem felel meg a törvényjavaslat céljainak.

Köszönöm szépen.