Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés február 14-én fogadta el a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvényt. A Közlönyben február 28-án jelent meg ez a törvény. Ezt a dátumot azért tartottam fontosnak elmondani, mert még ezen a napon beadtam önálló képviselői indítványomat, amely a törvény módosítására irányul. Viszonylag ritkán fordul elő, amikor a Közlönyben való megjelenés napján már megjelenik egy módosító szándék az Országgyűlésben. Hogy mi volt ennek az oka, ezt szeretném önöknek először elmondani.

Amikor a kormány meghirdette új nemzetpolitikáját, nemzetstratégiáját, ennek három elemét emelte ki. Az egyik, hogy a magyar kormány szükségesnek tartja, hogy minden eszközzel támogassa a határon túli magyaroknak, a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldjükön való boldogulását. A második ilyen cél az, hogy mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy a határon túli magyarok minél könnyebben léphessék át a határokat, elsősorban Magyarország és a szomszédos országok határait, de amennyiben lehetséges, akkor megkönnyíteni számukra az európai uniós határok átlépését. Végül azon határon túli magyaroknak, akik elhatározták, hogy Magyarországon szeretnének élni, és magyar állampolgárok kívánnak lenni, azt a folyamatot, amelyik azzal kezdődik, hogy egy határon túli magyar átjön Magyarországra, és jó esetben azzal fejeződik be, hogy leteszi az állampolgári esküt és magyar állampolgár lesz, ezt a folyamatot megkönnyíteni, egyszerűbbé tenni, gyorsítani. (Folyamatos zaj.)

Elnök Asszony! Elnézést, én most már kiabálok, de képviselőtársaim nagyon hangosan beszélgetnek. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem azokat a képviselőtársaimat, akik hátul beszélgetnek, tegyék ezt a folyosón, mert nem tudjuk folytatni a munkánkat. Köszönöm. (Dr. Avarkeszi Dezsőhöz fordulva:) Önt illeti a szó.

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony, a segítségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az első célt szolgálta az a törvény, amely a Szülőföld Alapról szól. Januárban, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr tárgyalt Bugár Béla és Kasza József elnök urakkal, ezen a megbeszélésen felvetődött ez a törvény, illetve ennek a törvénynek az akkori állapota, és az elnök urak kifejtették, hogy szeretnének észrevételeket tenni az akkor egységes javaslat formájában meglévő jogszabálytervezethez. Ezeket az észrevételeket valóban meg is tették, és közöttük számos olyan volt, amely elfogadható lett volna a kormány számára is.

Amiért mégis úgy döntött az Országgyűlés többsége, hogy február 14-én megszavazták azt a törvényjavaslatot, annak oka az volt, hogy azt szerettük volna, ha a magyar adózók adójuk 1 százalékát már idén is felajánlhatták volna a Szülőföld Alap számára, ezért ez megtörtént. Ugyanakkor azt szerettük volna, hogy azoknak a javaslatoknak egy része, amelyeket a határon túli magyar szervezetek eljuttattak hozzánk, ezek valóban beépülhessenek a törvénybe, ezért adtam be az önálló képviselői indítványt a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására. Ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalni kezdünk, többségében ezeket a javaslatokat tartalmazza, ezeknek a javaslatoknak megfelelő módosításokat tartalmaz, illetve egy pontban a velencei bizottság álláspontjának megfelelő javaslatot kíván beépíteni a törvénybe.

Néhány elemét szeretném ismertetni a törvényjavaslatnak. Ezek közül az első az, hogy egy új elemet kívánok beépíteni a támogatások lehetőségei közé, ez pedig a különböző határon túli magyar közösségeknek az egymással való kapcsolatát jelentené, hogy ezt is támogatni lehessen a Szülőföld Alapból, ez a törvényjavaslat 1. §-ában szerepel.

A második ilyen elem, amiben módosítani szeretném a törvényt, az, hogy milyen szervezetek jogosultak az alap támogatására, és itt szűkíteni szeretném azt a kört, amely ki van zárva ebből a lehetőségből. A jelenleg hatályos szabályok szerint nemcsak a politikai pártok, hanem azok a gazdálkodó szervezetek is, amelyeket a politikai pártok létrehoztak, egy túl bő kör, és ezért az új szabályok szerint csak a politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet lenne kizárva az alapból.

Szintén a határon túli magyar szervezetek vetették föl, hogy szükség lenne egy garanciára, hogy ne ürüljön ki ez az alap. De a jelenlegi szabályok szerint mindazoknak a befizetéseknek, adományoknak, melyeket az előző naptári évben juttattak az alapba, ennek megfelelő összegű központi támogatást kell nyújtani a költségvetésben. De ha ez nagyon kevés, akkor ez valóban az alapnak a kiürüléséhez vezetne, ezért én azt javaslom, hogy ez a támogatás ne lehessen kevesebb, mint amennyi az alap egymilliárd forint összegre való kiegészítéséhez szükséges. Tehát ez azt jelenti, hogy minden évben legalább egymilliárd forintnak rendelkezésre kell állnia.

A következő ilyen rendelkezés, amit én nagyon fontosnak tartok, hogy ne lehessen az alapban meglévő forrásokat nagyon nagy részben működésre fordítani, ezért azt javaslom, hogy az alap teljes összegének 5 százalékát ne haladhassák meg a működésre fordított kiadások.

Az egyik legjelentősebb kérése volt a határon túli magyar szervezeteknek a tanács, illetve a kollégiumok összetétele, felállítása. Ezt próbáltuk vagy próbáltam messzemenően figyelembe venni. És elnézést, azért használom a többes számot, mert ezeket a javaslatokat egyébként a kormány támogatja, ezt elmondták a bizottsági üléseken, ahol részben a tárgysorozatba-vétel megtörtént, részben pedig az általános vitára való alkalmasságról szavaztak a bizottságok. A jelenlegi szisztémától eltérően a tanács elnökét és további hét tagját a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki, és a kollégiumnál is hasonló szabály érvényesül.

Végül az a javaslat is a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek az észrevételeit tükrözi, hogy a kollégiumok munkájuk során együttműködnek a Magyar Állandó Értekezlet illetékes szakmai bizottságával.

(19.00)

Mint említettem, a törvényjavaslatban foglalt módosítási indítványok jelentős része a határon túli magyar szervezetek javaslatai alapján készült el. Egy olyan elem van, ami különbözik ettől, ami a velencei bizottság álláspontját tükrözi, ez azt jelenti, hogy egyéneknek szociális támogatást ne lehessen nyújtani az alapból, hiszen ez a negatív diszkrimináció vádját vonhatná magával. Ezt szeretnénk elkerülni.

Szeretném elmondani azt, hogy idén két ízben tartottunk szakértői szintű megbeszélést a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. Második alkalommal meg tudtuk vitatni ezt a törvényjavaslatot is.

Összességében a határon túli szervezetek támogatták a javaslatot, de nem kívánom elhallgatni azt sem, hogy volt néhány olyan észrevételük, hogy mit szeretnének, ha még bekerülnének a törvényjavaslatba. Az egyik ilyen a vajdasági magyarok képviselőinek a javaslata volt, amelyben azt kérték, hogy azok a határon túli magyar közösségek, amelyek a legnehezebb helyzetben vannak, velük szemben valamiféle pozitív diszkrimináció valósuljon meg, és itt nyilván elsősorban a szerbia-montenegrói, illetve az ukrajnai magyar közösségekre kell gondolni. Elkészült közben a törvény végrehajtási rendeletének a koncepciója, amelyet eljuttattunk, illetve a Külügyminisztérium eljuttatott a határon túli magyar szervezetekhez, és ebben, tehát a végrehajtási rendeletben kívánjuk az esélyegyenlőségre való utalással ezt az igényt kielégíteni.

Több javaslata volt a szlovákiai magyar koalíciónak, ezek közül néhányat be tudtam építeni a javaslatba, főleg azokat, amelyeket más határon túli magyar szervezetek is javasoltak. Más kérdésekben viszont nem volt egyetértés, és én megírtam Bugár Béla elnök úrnak, hogy ezeket a további elemeket miért nem tudjuk támogatni.

Úgy gondolom, hogy ha ezt a törvényjavaslatot elfogadja a tisztelt Országgyűlés, akkor sokban javíthatjuk a törvény működését a különböző testületek összetételében, illetve az anyagi garancia szempontjából.

Mindezek alapján én kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vitassuk meg a törvényjavaslatot. Tudom, hogy benyújtásra került már módosító indítvány, és még lehetőség van erre, miután az Országgyűlés nem fogadta el a Házszabálytól való eltérést, és a módosító javaslatok megvitatása, majd az ezekről való szavazás után én tisztelettel kérem, hogy a Ház mind a két oldala támogassa a törvényjavaslatot; jó meggyőződésem szerint valóban javíthatunk a törvényen.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)