Felszólalás adatai
| 14. ülésnap (1998.09.29.), 30. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Kiss Gábor (MSZP) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | Emberi jogi bizottság |
| Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
| Videó/Felszólalás ideje | 4:25 |
Felszólalások: Előző 30 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KISS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságában az alkotmány és a szóban forgó törvények módosítására benyújtott javaslatok vitájának kisebbségi álláspontját - amelynek lényege az általános vitára való ajánlás ellenzése - az alábbi megfontolások indokolták.
Először: az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatására irányuló törvényi kezdeményezés b
enyújtója is elismeri, hogy az ügyészi szervezet parlamenti alárendeltségben való működése a jogállami követelményeknek megfelel. Nem állítható tehát, hogy a változtatási szándékot a jogállamiság kiépítésének törekvése tenné indokolttá. Minthogy az ügyészség irányítási módjának kérdésében két felfogás vitája a különálló ügyészi szervezet létrehozásától kezdve állandósult az érvelés tekintetében is - egyfelől a kormány jogpolitikájának érvényre juttatásának szükségességét, másfelől a kormány indokolatlan politikai befolyásának veszélyét hangoztatva -, az ügyészség jogállásának módosítására vonatkozó javaslatok ellenzőinek politikai minősítése kerülendő.Másodszor: a kisebbségi állásponton lévők egyeté
rtenek azzal, hogy az ügyészség alkotmányos helyzete az állami berendezkedés szempontjából fontos, a hatalomgyakorlás filozófiáját közvetlenül érintő kérdés. Az a tény azonban, hogy az előterjesztők javaslatukat a szervezett bűnözés elleni eredményesebb küzdelem, illetőleg a büntetőpolitika szempontjaival indokolják, legalábbis kétségessé teszi előttünk, hogy a szervezet alkotmányos funkciójának, szervezeti illeszkedésének újragondolása lenne elhatározásuk alapja.
(10.20)
Annál kevésbé, mert a bizottsági vitában az előte
rjesztő képviselője sem állította, hogy összefüggés lenne az ügyészség irányításának mikéntje és a bűnözés alakulása között. A bűnözés megfékezésének szándéka ezért aligha szolgálhat az előterjesztések elégséges magyarázatául.Harmadszor: az indítványtevő képviselőjével sze
mben, aki a legfőbb ügyész politikai felelősségét, amellyel a parlamentnek tartozik, szakmai státusával ellentmondásban lévőnek, és alkotmányosan is aggályosnak minősítette - minthogy az alkotmány előírása szerint az ügyészek politikai tevékenységet nem folytathatnak -, a kisebbségi állásponton lévők különbséget látnak a politikai tevékenység és a politikai felelősség között. Úgy véljük ugyanis, hogy politikai felelősséget viselhet a nem elkülönült politikai tevékenységet folytató közhivatalnok is. (Dr. Dávid Ibolya közbeszól.) Paradox módon nagyobb biztosítékot látunk éppen ezért az ügyészi szervezet politikai befolyásolásának elkerülésére, a legfőbb ügyész politikai felelősségének fenntartása mellett, mint a korlátoltan felelős igazságügy-miniszterre történő átruházás esetén. Ellentétben az előterjesztővel, a kormányzati normatív utasítási jogot is a direkt politikai befolyásolás lehetőségének kitett utasítási formának tekintjük.Végül, a bizottsági vitában az álláspontunkkal szemben felhozott érvelésekkel szemben - melyek szerint az előző kormányzat is foglalkozott az ügyészi szervezet státusának megváltoztatásával, illetőleg hogy a jelenlegi tervezetet a legfőbb ügy
ész szakmailag korrektnek minősítette - szükségesnek tartottuk leszögezni: frakciónk, a megelőző ciklus kormánykoalíciója is megosztott volt az igazságügyi tárca szándékát illetően. Nem véletlen, hogy a kérdés lekerült a napirendről, nem volt biztos ugyanis, hogy az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget biztosítani lehet. (Dr. Dávid Ibolya közbeszól.)És amit ennél fontosabbnak tartunk: az a tény, hogy a legfőbb ügyész a törvénytervezetet szakmai értelemben korrektnek nevezte, nem jelenti a
zt, hogy az alapkoncepciót bármiféle értelemben is véleményezte volna. Ezt semmiképpen nem tehette, hiszen a szóban forgó szabályozási kérdés politikai döntést igényel, éppen ezért, mint minden hasonló esetben, a legfőbb ügyész az állásfoglalástól tartózkodott. Nem elegáns dolog tehát megfelelést, a javaslat korrekt kidolgozása és az alapkoncepció elfogadása között olyan látszatot teremteni, mintha a legfőbb ügyész nem jogtechnikai eljárást és produktumot, hanem kormányzati szándékot minősített volna.Ezt azért bátorkodtam különösképpen megjegyezni, mert az igazságügy-miniszter asszony az elegáns jogi megoldásoknak mindig is a szószólója volt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 30 Következő Ülésnap adatai