Felszólalás adatai
| 14. ülésnap (1998.09.29.), 26. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Wiener György (MSZP) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | Alkotmányügyi bizottság |
| Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
| Videó/Felszólalás ideje | 5:07 |
Felszólalások: Előző 26 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. WIENER GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Legfőbb Ügyész Úr! Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi álláspontja számos alkotmányjogi, a bűnüldözéssel kapcsolatos jelentős szakmai, illetőleg néhány politikai kifogást fogalmazott meg az előterjesztett három törvényjavaslattal kapcsolatosan.
A kisebbségi álláspont mindenekelőtt aggá
lyosnak ítélte az ügyészség helyzetének a hatalmi ágak rendszerében történő egyoldalú, kiragadott megváltoztatását, mert ennek következtében módosul a jogvédő szervek intézményrendszere, módosul a viszony a különböző hatalmi ágak között. Nem fogadta el ezt az álláspontot a kisebbségi vélemény azért sem, mert a korábbi hagyományos felfogástól eltérően e nézet képviselői nem egyszerűen törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom között tesznek különbséget, hanem a hatalmi ágak szétválasztását jóval szélesebben értelmezik, ennek keretében pedig - kiemelve az ügyészségnek az igazságszolgáltatással kapcsolatos jelentős funkcióit - az ügyészséget egyfajta önálló, jogvédő szervek körébe sorolható hatalmi ágnak tekintik.Nem tekintette a kisebbségi vélemény helytállónak azt az érvelést sem, hogy a legfőbb ügyésznek jelenleg nincs semmilyen felelőssége. Egyfelől a hatályos 1994. évi LXXX. törvény megfogalmazza a közjogi, alko
tmányjogi felelősséget, szabályozza a legfőbb ügyész hivatalvesztésének, illetőleg felmentésének feltételeit, másfelől pedig az újraválasztás intézményében jelentkezik a politikai felelősség, akárcsak a képviselők, az alkotmánybírák, de a konstruktív bizalmatlansági indítvány folytán maguknak a minisztereknek az esetében is.Nem tekintette helytállónak a kisebbségi álláspont azt a vélekedést, amely szerint a nyugat-európai tenden
ciák továbbra is a kormány alá rendelt ügyészség vonalán haladnának. Noha jelentősebb alkotmányos változások e téren még nem történtek, egyértelműen tapasztalható az ügyészség függetlenedése a végrehajtó hatalomtól, egyértelműen tapasztalható az, hogy törekvés jelenik meg egy, a kormányzattól független ügyészségi szervezet kialakítására az Európai Unió tagállamaiban is.
(10.10)
Ennek következtében ha a majdani és nem a jelenle
gi állapotokhoz kívánunk igazodni, akkor célszerű, ha a mostani alkotmányos berendezkedést, a mostani megoldást a továbbiakban is fenntartjuk.Nem tartotta a kisebbségi álláspont kielégítőnek az ügyészséggel kapcsolatos utasítási jogok szabályozását sem. Kétségtelen, hogy a legfőbb ügyész számára adható utasítás köre az előterjesztés alapján korlátozott, de azt is világosan látni kell, hogy önmagában a kormány alá rendelés olyan függési viszonyokat hoz létre, melyek keretében az informális befolyásolási e
szközök alkalmazására széles körű lehetőség nyílik, és fennáll a veszélye annak, hogy kiélezett szituációkban nem egyszerűen a jogi utasítás, hanem más informális befolyásolási eszközök érvényesülhetnek.Különösen aggályosnak tartotta a kisebbségi álláspont azt, hogy az ügyészségnek továbbra is fennmaradnának - a kormány alá rendelés ellenére is - a törvényes
ségi ellenőrzési funkciói. Nem kaptak kellő figyelmet az ügyészség azon feladatai, amelyek túlmutatnak a bűnüldözésen, a vádhatósági tevékenységen. Tarthatatlannak tekintjük, hogy a kormány alá rendelt ügyészség továbbra is törvényességi ellenőrzést gyakoroljon az egyesületek, a pártok, a közalapítványok felett. Ennek a kérdésnek az előterjesztett törvényjavaslatban még megoldási kísérletével sem találkozhattunk.Végezetül pedig nagyon komoly bűnüldözési sza
kmai ellenérvek is elhangzottak. Többen is megfogalmazták azt a véleményt - nemcsak a kisebbségi álláspont képviselői, hanem olyan képviselőtársunk is, aki tartózkodott a szavazástól a törvényjavaslatnál -, hogy nincs semmiféle szoros kapcsolat a szervezett bűnözés elleni harc és az ügyészség alkotmányjogi státusza között, mások pedig megfogalmazták azon véleményüket, hogy a bűnüldözés hatékonysága sem függ az ügyészség alárendeltségi viszonyaitól.Le
gvégezetül pedig - és ez politikai érv volt -, mivel Magyarországon a politikai és a köztisztviselői szféra még nem vált tökéletesen el egymástól, nagy a köztes mező jelentősége, ezért is aggályos, hogy ilyen viszonyok között a legfőbb ügyész helyzetét megváltoztassuk.Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Felszólalások: Előző 26 Következő Ülésnap adatai