Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Továbbra is éjszakai kijárási tilalom van érvényben; néha szórványos lövöldözéseket hallani, különösen a külvárosokban. A kormány felszólítja a sztrájkoló bányászokat: szálljanak le a bányába dolgozni. Válaszuk: majd ha kimennek az oroszok.

Fiatalokat fogdosnak össze az utcán a karhatalmisták a szovjet erőkkel közösen. Sokan borostásak, szakállt növesztenek, hogy öregebbnek látsszanak, sokan megfogadják: amíg itt vannak az idegen csapatok, nem borotválkoznak. Letartóztatják öt kőbányai munkástanács vezetőjét.

Moszkvában, Leningrádban, Temesvárott és Erdélyben orosz, magyar és román fiatalokat tartóztatnak le, mert szolidárisak voltak forradalmunkkal, szabadságküzdelmünkkel, és maguk is hasonló követeléseket fogalmaznak meg. Többeket halálra ítélnek - román ajkúakat is.

Poznanban 30 ezer munkás követeli, hogy menjenek ki az oroszok Magyarországról. Bibó István újabb kibontakozási javaslatot juttat el Krisna Menon indiai nagyköveten keresztül a világ közvéleményéhez. Megindul a tömeges kilépések hulláma a nyugat-európai kommunista pártokból, főként a francia és olasz kommunista pártból. Az SZKP, a Szovjetunió Kommunista Pártjának elnöksége határozatot hoz, hogy Magyarországra nagyszámú szovjet tanácsadót küld.

A BHG-ban tovább folytatódik az ülősztrájk Ráczék kiengedéséért. A karhatalom megszállja a gyárat: másnap a munkások nagy része otthon marad. Több írót, köztük Fekete Gyulát letartóztatják.

Nem lehet tudni, vannak-e még felkelők a hegyekben, tart-e másutt is az ellenállás. A Bakonyban körülzárják és letartóztatják az utolsó ellenálló csoportot: Horváth Istvánékat.

Széll Sándor műegyetemi tanársegéd felkérésére Teuchert József fiatal filmrendező és Beke Tibor mérnökhallgató gyűjtik a dokumentumokat, fényképeket a forradalomról és az utána következő időkről, filmeznek, hogy tájékoztathassák a külvilágot, mi folyik itt.

A Kossuth rádió ismét hazudik. Kevés nyugati rádiót lehet jól fogni, azokat is zavarják. De baj van a mondanivalóval is - még a BBC sem tárgyilagos. Különösen felelőtlenül, megalapozatlan reményeket keltve sugároz a SZER, és biztat feleslegesen.

Lassan rájövünk, hogy hamisak az illúziók. Már nincsenek felkelők a hegyekben, már csak mi vagyunk. Az ávó visszaszivárog, a karhatalmisták, csapatokba verődve, állandó szovjet támogatással és irányítás mellett, egyre erőszakosabbak. Nem érezzük, hogy a virtuális Nyugat, amely csak a mi lelkünkben és vágyainkban élt, valamit is tenne értünk a segélyszállítmányok küldésén és a "hős" menekültek befogadásán kívül.

Az úgynevezett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amelynek nevéből egyetlen szó sem volt igaz, nem merte az egyetemeket újra megnyitni. Féltek a diákoktól, akik nagyrészt hazautaztak - hiányoztak.

Úgy éreztük, a nap letűnik a horizonton, egyre szürkül minden, sötétebb lesz és egyre hidegebb. Még nem dideregtünk, de láttuk: nem úgy történnek a dolgok, ahogy reméltük.

A remény helyre lassan bekúszott a kétely és a szorongás. Több ellenálló csoport képviselőivel tanácskoztunk - Békési Béláékkal, Nagy Józsefékkel, a letartóztatott Bárány János társaival, egyetemistákkal -, gondterhelten elemeztük a helyzetet, és elhatároztuk, kiküldünk néhány embert Bécsbe, keressék meg Király Bélát, Kéthly Annát, és tájékozódjanak, kérjenek tőlük tanácsot, bátorítást. Kárászy János repülő főhadnagy és Korniczky Tamás vállalták, akik Kőszeg mellett karácsony táján át is jutottak a határon - reménykedve vártuk vissza őket.

Kádárék enyhíteni próbálták a feléjük sugárzó jogos gyűlöletet: munkaszüneti nappá nyilvánították március 15-ét; engedélyezték az iskolai hitoktatást; deklarálták, hogy nem teszik kötelezővé újra az orosz nyelv tanulását; nemcsak meghagyták, de sok helyre ki is tűzték a Kossuth-címeres zászlót. Senki sem hitt nekik: timeo Danaos et dona ferentes...

December 20-án kivégzik Budapesten is az első statáriális áldozatot, Minczér József 24 éves kesztölci nemzetőrt fegyverrejtegetésért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), miután Dobi Istvánék elutasítják kegyelmi kérelmét.

Karácsony előtt leesett a hó. A szovjet városparancsnokság bejelentette: szenteste felfüggesztik a kijárási tilalmat, hogy az éjféli misére az emberek elmehessenek. Ennek ellenére a templomokban (Az elnök ismét csenget.) mindenütt délután tartották meg az éjféli misét. Tömve voltak a templomok. Hiába ropogott a fehér hó, mégsem volt jókedvünk s karácsonyi hangulatunk.

Köszönöm. (Taps.)