Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Megpróbálom nagyon röviden; a képviselő úr 1. pont alatt benyújtott módosító indítványával kapcsolatban szólnék csak, a 4. pontot én is hanyagolnám egy kicsikét, miután kisebb jelentőségű kérdésről van szó.

Tehát a képviselő úr azt állítja, hogy az elítélt jogai csorbulnak azáltal, hogy nem fordulhat közvetlenül, védőjével egyetemben, a bírósághoz. Én pedig azt állítom, hogy jogai nem csorbulnak, hiszen az intézet parancsnokának elutasító álláspontja esetén - mert, ugye, nem vitás, hogy a kérelmi jogot az 1979. évi XI. törvény biztosítja az elítéltnek -, tehát ha a parancsnok nemleges álláspontra helyezkedik, ezt követően az elítéltnek joga van az elöljáró parancsnokhoz fordulni, adott esetben és végső soron az Igazságügyi Minisztériumhoz és a BVOP-hoz is.

(23.00)

De ha mindez még nem elég, és még keresi a maga igazát, akkor nagy nyomatékkal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézetet felügyelő ügyészhez is fordulhat. És azt a képviselő úrnak mint az alkotmányügyi bizottság nagyrabecsült tagjának nem kell külön elmondanom, hogy az ügyész jogállása milyen sokban hasonlít, szinte-szinte gyakorlatilag megegyezik - és ez a nemzetközi tendencia is - a független bíró jogállásával.

Így tehát úgy gondolom, hogy ez a tervezett intézkedés egyáltalán nem sérelmes az elítéltekre nézve, különös tekintettel arra, hogy a törvényes bíróhoz való jog felvetése nem is értelmezhető, hiszen itt nem a büntetőjogi felelősség kérdésében való állásfoglalásról van szó. Itt a büntetés-végrehajtás körén belül egy adható kedvezmény eljárási szabályairól van szó. Azt sem sérelmezheti, ha nem kapja meg ezt a kedvezményt, így azt sem, hogy milyen eljárás keretében kaphatja meg.

A miniszterelnök úr nem mondta azt, hogy a bírónak nem lesz mérlegelési joga. A bírónak ezután is mérlegelési joga és kötelezettsége van, a törvényjavaslat azonban az eddigieknél lényesen nagyobb felelősséget hárít - és ezt tudatosan tesszük, tudatosan vállaljuk - a büntetés-végrehajtási intézetre. Ezen keresztül jóval nagyobb felelősséget kell hogy vállaljon a politika színterén az Igazságügyi Minisztérium is.

Miről van szó? A kormány az alkotmány értelmében felelős a közrendért és a közbiztonságért. A közrend és a közbiztonság fogalomkörébe tartozik az is, hogy súlyos bűncselekmény miatt elítélt személyek, akiknél sok esetben előre prognosztizálható, hogy újabb bűncselekményt fognak elkövetni, és ezt a prognózist az elítélttel nap mint nap, hosszú éveken át együtt élő büntetés-végrehajtási intézeti parancsnok helyesen fel is állítja, és azt mondja a bírónak: Te bíró, nehogy evsz alá helyezd, mert ez az ember újra bűncselekményt fog elkövetni, legalábbis nagyon félő! És ezek után az esetek 26 százalékában ilyen nemleges javaslat ellenére a bíróság - a büntetés-végrehajtási bíró - mégis engedélyezi az evsz-t. Az a bíró, aki az iratokat - a kérelmet meg az azt cáfoló, negatív büntetés-végrehajtási javaslatot - látja, utána mintegy öt percet beszél az elítélttel! Tipikus esetet mondok.

Ezek után - és ez történt sajnos az egyik tragikus esetben is - az elítélt eltávozásra kerül, és emberölés bűntettét követi el. Ezek után azt mondja a bíró, hogy kérem, hiba nem történt, csak egy utólag tragikusnak bizonyult tévedésről van szó. Kérem, ezt én nem tudom felvállalni, és a kormány ezért nem tud felelősséget vállalni ebben a szituációban. Márpedig a közvélemény - teljes joggal - az alkotmányra rámutatva azt mondja, hogy a kormány felel a közbiztonságért. Ez viszont azt kell hogy jelentse, hogy a kormánynak meg is kell kapnia az eszközöket ahhoz, hogy a felelősséget vállalhassa. Mi nem térünk ki a felelősség alól. Látjuk, hogy másokban van erre hajlam, erős hajlam van, és tapasztalva ezt a helyzetet, olyan irányú törvénymódosítást terjesztünk elő, és azt képviselem, ami egyértelművé teszi, hogy ha a kormány alárendeltségébe tartozó, a végrehajtó hatalom részét képező büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka tesz egy előterjesztést, akkor ennek a következményeit is vállalja.

Ebben a tragikus esetben egyébként, amely olyan nagy port vert fel - mint mondtam, pontosan ez történt -, az intézet parancsnoka kifejezetten ellenezte az evsz alá való helyezést. Az iratok között elfekszik az az irat, amelyben szó szerint az szerepel az elítélt vonatkozásában - és ezt a bíró megkapta -, hogy félő, hogy újabb bűncselekményt fog elkövetni. Ezek után a bíróság engedélyezte az evsz-t. Nos, a jövőben erre nem kívánunk lehetőséget biztosítani. Ehhez kérem az önök egyetértését és támogatását.

Köszönöm szépen.