Felszólalás adatai

RÁBA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában szeretném felhívni a figyelmet néhány, a rendvédelmi szervek működését érdemileg befolyásoló nagyobb horderejű változásra, amelyekről nem feledkezhetünk meg, ha az előző évről átfogó képet szeretnénk alkotni.

Alapos előkészítő munkát követően 2008. január 1-jén kezdte meg működését a rendőrség és a határőrség integrációjából létrejött új egységes rendőri szervezet. Pár nappal megelőzően, 2007. december végén Magyarország északi és nyugati határain megszűnt a határellenőrzés. A határok megnyitása mind szimbolikus, mind gazdasági szempontból óriási jelentőségű, kiteljesítése a mindennapok szintjén is megélhetővé teszi az egységes Európa eszményét. Ezen örvendetes változások azonban rendészeti szempontból jelentős kihívásokat is jelentettek. Az átjárhatóvá vált belső határokon a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelem érdekében az úgynevezett mélységi ellenőrzések rendszerének kialakítására kellett hangsúlyt helyezni, míg a schengeni külső határokon a hagyományos határrendészeti, határőrizeti tevékenységet kellett még szigorúbbá, még professzionálisabbá tenni. Megállapíthatjuk, hogy a rendőrség az új szervezeti keretek között megfelelően kezelte ezeket a kihívásokat. Kirívó problémák sem az új szervezeti rendszer, sem a határrendészeti funkció működésével kapcsolatban nem kerültek felszínre, ami különösen figyelemre méltó, ha belegondolunk abba, hogy a szervezeti átalakítás több mint 40 ezer rendőrt és határőrt érintett közvetlenül. Mindezért köszönet és elismerés illeti az integrációt és a határnyitást előkészítő rendőri és határőrvezetőket, valamint az állomány minden tagját.

Továbbá a sikeres átalakítási folyamat fontos tényezőjeként kell kiemelni a parlamenti pártok konszenzusát e kérdésben, ami jó példája annak, hogy ésszerű kompromisszumok mentén igenis lehetséges mindenki számára elfogadható módon modernizálni akár a nagy állami rendszereket is. Az integráció biztosította, hogy a jól felkészült, elhivatott határőrállomány szakmai tudása a határrendészeti feladatok jelentős részének megszűnése után se maradjon kiaknázatlanul, hanem a rendőri munkában kamatozzon, miközben az érintettek számára biztosított marad a hivatásos szolgálati viszony folytonossága. Az átszervezés eredményeként a belső határ menti megyék ma még kedvezőbb helyzetben vannak az ország belsejében fekvő megyékkel szemben, azonban az állomány területi elhelyezkedésében megmutatkozó egyenetlenség a különböző ösztönző és szervezési intézkedések hatására is folyamatosan csökken.

A rendőrség működésének gazdasági feltételei is megfelelőek voltak. A híresztelésekkel ellentétben az integrált rendőri szervezet költségvetési támogatása 2008-ban nem volt kevesebb a korábbi határőrség és a rendőrség cím számára nyújtott támogatásnál, hanem azt 11 milliárd forinttal meghaladva elérte a 245,65 milliárd forintot. Tehát e tekintetben nem történt forráskivonás. Annak ellenére sikerült szinten tartani, sőt növelni a költségvetési támogatás mértékét, hogy a 2008 végén begyűrűzött globális gazdasági válság hatására a kormánynak rendkívül szigorú költségvetési politikát kellett folytatni. E politika sikerességét mutatja, hogy a gazdasági válság közepette a kormány úgy volt képes fenntartani a közszolgáltatások színvonalát - ebbe beleértve a rendvédelmi szervek működését is -, hogy közben még jelentősen túl is teljesítette a közigazgatásra tett vállalását. A tervezett 4,5 százalékos hiánycéllal szemben a 2008-as tényleges államháztartási hiány 3,4 százalék lett.

A rendészetre visszatérve azt is elmondhatjuk, hogy 2008-ra nemcsak a rendőrség szervezete, hanem technikai felszereltsége is korszerűsödött, nagyrészt uniós forrásból, a Schengen-alapnak köszönhetően. 2007 végéig ez az alap 165,8 millió euróval járult hozzá Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozásához, amiből az ország területén végrehajtandó mélységi ellenőrzésekhez szükséges járművekre és mobil kommunikációs eszközökre 32 millió euró forrás jutott.

Az eddig ismertetett változások mellett 2008-ban további intézkedések történtek annak érdekében, hogy az állományon belül csökkenjen a gazdasági, adminisztratív feladatot ellátók aránya, és ezáltal növekedhessen a közterületi szolgálatot ellátók száma. Ezért került sor a gazdasági ellátó szervek regionális alapon történő újjászervezésére. Az új gazdasági ellátó igazgatóságok működésének megindulása során ugyan felmerültek kisebb technikai jellegű nehézségek, de ezek az év végére megoldódtak, és a rendőrség ellátása egész évben zökkenőmentes volt. A gazdasági kiszolgáló funkciók regionális alapra helyezése fontos lépés, azonban látni kell, hogy valóban jelentős eredményeket az adminisztratív kiszolgáló személyzet és a rendőrségi alapfeladatokat ténylegesen ellátó személyzet arányában csak akkor lehetne elérni, ha a rendőrség nem a mai megyei, hanem regionális alapokon szerveződne. Sajnálatos módon ezt a fajta átalakítást - csakúgy, mint az egész közigazgatás regionális alapokon történő újjászervezését - a Fidesz 2006-ban nem támogatta.

A közszféra további ágazataihoz hasonlóan a rendészeti ágazatban is sor került illetményfejlesztésre és ezzel együtt a béren kívüli juttatások emelésére is. A költségvetés az ehhez szükséges többletforrásokat a tárca rendelkezésére bocsátotta. Ezen túlmenően a körzeti megbízottak havi illetményét 2008 nyarán a kormány havi 35-40 ezer forinttal megemelte, és megkezdődött a körzeti megbízotti hálózat kiterjesztése, megerősítése.

(16.50)

Az illetményfejlesztés ezen állománykategóriában egyfelől az állampolgárokkal napi kapcsolatban lévő körzeti megbízottak munkáját, elismerését fejezi ki, másfelől vonzóbbá kívánja tenni e szolgálati ágat a rendőrök körében. Ezen intézkedés pozitív hatása már most érzékelhető. A körzeti megbízottak számát 2008 májusa és 2009 májusa között 548 fővel sikerült növelni. Reményeink szerint a körzeti megbízotti szolgálat erősítése a kisebb települések közbiztonsági helyzetének javítását érdemben képes előmozdítani.

A 2008. évre visszatekintve mindenképpen említést kell tenni a büntetés-végrehajtás területén megvalósított kiemelkedő jelentőségű beruházásokról. 2008. január 14-én Tiszalökön, március 1-jén Szombathelyen került sor a PPP-konstrukcióban megépült új büntetés-végrehajtási intézetek átvételére és a fogva tartottak betelepítésének megkezdésére. A két új bv-intézet 1500 fővel növelte az elhelyezhető fogvatartotti létszámot, és ezzel országos szinten 14 százalékkal csökkentette a telítettségi mutatót.

Megkezdődött a büntetés-végrehajtási intézmények gépjárműállományának felújítása is, amelynek keretében 65 személygépkocsi, 50 darab kis befogadóképes és 5 darab nagy befogadóképes szállítójármű megrendelésére került sor.

A technikai fejlesztések és beruházások mellett 2008-ban, ha szerény mértékben is, de a büntetés-végrehajtás állományában dolgozók juttatásai is növekedtek. A közszférában végrehajtott általános bérfejlesztésen túl megemelésre került az őrzési pótlék, amelynek fedezeteire 681 millió forint többlettámogatást biztosított a költségvetés.

Mindezeket figyelembe véve úgy ítélem meg, hogy a rendészet területén 2008 sikeres esztendőnek tekinthető.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)