Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 3-án tartott ülésén megtárgyalta „A nemzeti önazonosság védelméről” című, P/10760. számú politikai nyilatkozatot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 82. §-a alapján 30 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. A politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslathoz képviselői módosító javaslat nem érkezett, és a bizottság sem fogalmazott meg módosításra irányuló szándékot. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mint a térség államaiban élő 12 millió magyar ember választott képviselőinek reprezentatív politikai testülete felhívására az első világháborút lezáró békekötések 100., valamint a kelet-közép-európai demokratikus rendszerváltozások 30. évfordulóján politikai nyilatkozatot tett.

Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a nagyhatalmak Versailles-ban az első világháborút lezáró békediktátumot. A szerződés feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztesek Európa új rendjéről döntöttek. Magyarország a döntés következtében elvesztette területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint felét. A trianoni döntés nemzeti tragédia, amelynek hatása és következményei máig élnek a mindennapjainkban.

Ez a gazdasági és lelki teher különösen sújtotta az elszakított nemzetrészeket. Történelmi tapasztalatok igazolják, hogy tisztelni kell az ember méltóságát. Tisztelet nélkül elvész a szabadság, védtelenné válnak a közösségeink, a család és a nemzet. A politikai nyilatkozat rámutat arra, hogy a XX. századi megpróbáltatások ellenére a külhoni magyarság fájdalmas veszteségek, áldozatok árán és nagyszerű teljesítmények nyomán megőrizte anyanyelvét, megőrizte kultúráját és szülőföldjében gyökerező nemzeti önazonosságát.

Büszkén mondhatjuk, hogy ma a magyarság erősebb, mint bármikor az elmúlt száz évben. A nemzeti közösségek túlélték a többször elnyomást, és új alapokra helyezték a nemzetpolitikát. A megmaradás legfontosabb eleme a nemzeti önazonosság vállalása. Ha van valami, ami alapvető emberi jog, az a nemzeti önazonosság vállalása és megélése. A nyilatkozat felhívja a kelet-közép-európai és benne a Kárpát-medencei államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy emeljék alkotmányos alapjoggá a nemzeti önazonossághoz való jogot, és azt szavatolják a gyakorlatban is az államok területén élő minden őshonos nemzeti közösség számára.

Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása és a Szabadság és Felelősség című fejezet XXIX. cikk (1) bekezdése rögzíti: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.”

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a benyújtott P/10760. számú politikai nyilatkozatot támogatni szíveskedjenek, különös tekintettel a politikai nyilatkozat 8. és 12. pontjaira. A 12. pont felhívja az Európai Unió és az Európai Tanács intézményeit, hogy támogassák azon európai államok parlamentjeinek törekvéseit, amelyek a XXI. században a nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé akarják tenni.

(17.50)

Felszólalásomat Sütő András gondolataival zárom. „Magyarországon kívül Európának egyetlen olyan állama sincs, amely köröskörül hajdani önmagával lenne határos.” Tisztelt Ház! Ezért a nyilatkozat az összmagyarság érdekében emel szót a megmaradásért. Isten áldja a magyart! Köszönöm. (Taps.)