Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Vidoven Árpád jegyző urat, szíveskedjék az esküokmányt aláíratni dr. Péterfalvi Attila András úrral. (Megtörténik. - Az esküokmányt aláírató dr. Vidoven Árpád gratulál dr. Péterfalvi Attila Andrásnak, és átadja az aláírt esküokmány egyik példányát. - Dr. Péterfalvi Attila Andrásnak elsőként dr. Szent-Iványi István és dr. Szájer József, majd Göndör István, dr. Szentgyörgyvölgyi Péter, dr. Balsai István, Simicskó István és Balczó Zoltán gratulál.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében eredményes munkát és sok sikert kívánjak dr. Péterfalvi Attila András úrnak új megbízatásához. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi ülésnapon lezártuk a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Arra figyelemmel, hogy ehhez módosító javaslat érkezett, indítványozom, hogy az Országgyűlés a T/5467. számú előterjesztést bocsássa részletes vitára. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 286 igen, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. (Dr. Vidoven Árpád jelzi, hogy nem működik a gépe.)

Kérném szépen Vidoven Árpád képviselő úr gépét bekapcsolni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Arra figyelemmel, hogy a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról szóló T/5520. számú törvényjavaslathoz módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Az előterjesztés elfogadásáról ma este határoz az Országgyűlés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről határozunk.

A Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja kérte az Országgyűlés döntését Nagy Sándor és más képviselők az egészségügyi ágazat válságának kezelését szolgáló intézkedések pénzügyi megalapozásáról szóló H/5413. számú országgyűlési határozati javaslatának tárgysorozatba-vételéről. A Házszabály rendelkezései szerint a tárgysorozatba-vételről az Országgyűlés az előterjesztő ötperces felszólalása után határoz. A tárgysorozatba-vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb kétperces időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kétperces időtartamban válaszolhat.

Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, aki indokolni kívánja az előterjesztést. Öné a szó, képviselő úr.

(18.20)

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A szocialista frakció országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy költségvetési forrásokat teremtsünk az egészségügy méltóbb finanszírozásához.

Ma, itt a Házban az interpellációk során nagyon sokat beszéltünk az egészségügy kritikus helyzetéről. Meg kell hogy mondjam, azok a válaszok, amelyek a felvetéseinkre érkeztek, meglehetősen méltatlanok voltak az egészségügy helyzetéhez képest, és meglehetősen szégyenteljes válaszok voltak; hiszen egyetlenegy miniszteri, államtitkári válasz nem mondta meg azt nekünk, hogy milyen formában kívánják biztosítani a jövő évben, 2002-ben az egészségügy válsághelyzetének kezeléséhez szükséges forrásokat. De túlmegyek a válsághelyzet kezelésén: a tisztességes működéshez szükséges forrásokat sem látjuk biztosítottnak.

A zárszámadás során nagyon sokszor elmondtuk már azt, hogy a 2002-es költségvetési törvényt módosítani kell, különösen azért, mert az egészségügy szükséges forrásai nem állnak rendelkezésre. A bizottsági vitákban számos esetben elhangzott az a kormányt képviselők részéről, hogy jövőre, 2002-ben mindenképpen módosítani kell a törvényt. Az egészségügyi bizottságban úgy fogalmaztak, hogy közel egy évig biztosítva van a forrás. Más megközelítésben azt mondták, hogy majd a megfelelő időben kezdeményezni fogja a kormány a törvény módosítását.

Azt gondoljuk, nem szabad tovább hitegetni az ágazatban dolgozókat, nem szabad tovább hitegetni a szakszervezeteket, nem szabad tovább hitegetni az orvosi kamarát, nem szabad azt sugallni feléjük, hogy majd januárban be fogják terjeszteni a szükséges törvénymódosítást; mert, ne legyen senkinek illúziója, nem fogják beterjeszteni. Ha most ezt az országgyűlési határozati javaslatot nem veszik tárgysorozatba, akkor ebből azt a következtetést vonhatja le mindenki, hogy a kormány a választások előtt nem kívánja a társadalombiztosítás költségvetését módosítani. Márpedig azért is kell módosítani a jövő évi költségvetésen, mert tudjuk nagyon jól, hogy amikor a 2001-2002-es költségvetést elfogadta a Ház, akkor bizony nem a 2000. év tényszámaiból indult ki a tervezés, hanem az éppen akkor hatályos, 2000. évi költségvetésből, és a tények és a tervezés között jelentős differencia van.

Más vonatkozásban az idei évben több mint 50 milliárddal bővül az egészségbiztosítási költségvetés lehetősége. De persze rögtön hozzáteszem, hogy ez nem többletként jelentkezik az ágazatban, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a döntő része az úgymond többletforrásnak, amit a kormány többletforrásként tart számon, azért szükséges, mert a gyógyszer-előirányzatot alacsony mértékben határozták meg 2001-re vonatkozóan, és az egészségügyi ágazat többletjuttatása nem több, tisztelt képviselőtársaim, mint 15 milliárd forint.

Arról is beszélni kell, hogy bizony a makrogazdasági mutatók 2002-re ma már mások, mint amivel megtervezte a kormány és elfogadta az Országgyűlés a 2002-es költségvetést. Éppen ezért ez a három tényező alapvetően indokolja azt, hogy ez év december 31-éig a kormány nyújtsa be az egészségbiztosítás költségvetésének megváltoztatására vonatkozó javaslatát.

Mi 150 milliárd forintos előirányzat-módosítást javaslunk. Ebben majd a szocialista frakció nyilván részletesen ki fog térni arra, hogy miért javaslunk éppen 150 milliárd forintot. De túl a gyógyszerkassza megnövelésén, szükség van arra, hogy a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatát alapvetően változtassuk meg, hiszen a jelenlegi előirányzattal nem finanszírozható. Arra is szükség van, hogy többletforrásokat biztosítsunk a kórházfenntartók, az intézményfenntartók válságkezeléséhez. Ez elengedhetetlenül szükséges.

Kérem a Házat, támogassa a tárgysorozatba-vételt. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ellenkező esetben tovább mélyíti az Országgyűlés az egészségügy egyébként is mély válságát.

Elnök asszony, köszönöm a szót, és elnézést kérek. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, képviselőcsoportonként ki kíván élni a felszólalás lehetőségével. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, kétperces időkeretben. Öné a szó, képviselő asszony.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy mára már nincs józan ember Magyarországon, aki ne ismerné el (Moraj a kormánypártok padsoraiban.), hogy az egészségügyi ágazat válságban van. Időnként még az egészségügyi miniszter úr is elismeri ezt, és meglehetősen gyenge, vérszegény kísérleteket tesz arra, hogy megnyugtassa az országot, hogy cáfolja az ellenzék állításait.

A miniszter úr egy évvel ezelőtt még afelől sem volt bizonyos, hogy az egészségügyben forráshiány van. Talán önök is emlékeznek arra a szállóigeszerű mondására, hogy nem a takaró rövid, csak keresztben van az ágyon. Nos, egy év alatt nem sikerült bizonyítania a tételt, nem sikerült a helyére tenni azt a bizonyos takarót. Ellenkezőleg: a problémák, a bajok csak súlyosbodtak ez alatt az egy év alatt. A miniszter úr pedig poroltóval a kezében próbál oda port irányítani, ahol a legjobban ég az egészségügy, például a traumatológiára; bár éppen egy tegnapi újság hozta az információt, hogy azt a többletforrást, amit megígért nekik, mégsem kapják meg decemberben.

Azt gondolom, hogy a szocialisták javaslatára múlhatatlanul szükség van. A Szocialista Párt javaslata arról szól, hogy hogyan és hova kellene többletforrásokat a 2002. évi költségvetésben átcsoportosítani, biztosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha a tárgysorozatba-vételt megszavazzák, a részleteken lehet majd még vitatkozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

(18.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces időkeretben megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most itt van a lehetőség, hogy bizonyítsák, mennyire érzékenyek az egészségügy problémái iránt.

A miniszter úr szokásos évi meghallgatásán említette, hogy a tárca kidolgozta az egészségügy programját. Abban, hogy ezeket a programokat és a tárca előtt álló elképzeléseket hogyan lehet megfinanszírozni, kérte a bizottság segítségét is, kérte, hogy biztosítsanak az egészségügy számára pluszforrásokat, hiszen ez nem a tárca kompetenciája, hanem a Pénzügyminisztériumé. Most itt van a lehetőség ahhoz, hogy megteremtsék ezeket a pluszforrásokat, hiszen azok a számok, amelyek alapján teljesült a korábbi költségvetés, 2002-re már nem igazak. A gyógyszerkassza 30 milliárddal alultervezett, változatlanul nincs dologi növekmény az egészségügyi költségvetésben. Nincs finanszírozva mind a mai napig a fogászati prevenció, és nincs pénz az egészségügyi, hosszú távon a népegészségügyi programra sem.

Ha ezt az országgyűlési határozati javaslatunkat nem fogadják el, akkor nem tudom, hogy néznek szembe az ágazat dolgozóival, akik várják a miniszter úr által ígért forrásokat, várják azokat a pénzeket, azokat a milliárdokat, amelyeket a miniszter úr, járva az országot, mindenütt megígért. A traumatológusok sem kaptak pénzt arra hivatkozván, hogy nincs törvényi háttere. Itt van most a lehetőség arra, hogy törvényes módon, betartva a költségvetési törvényt, betartva az államháztartási törvényt szabályosan meg lehessen oldani az egészségügyi ágazat 2002. évi forráshiányát a fennmaradó és a fennlévő pluszforrások javára, amelyek a kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) rendelkezésére állnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. Csáky András képviselő úrnak adom meg a szót ugyancsak két percben, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Megvallom őszintén, nagy meglepetéssel hallgattam az ellenzék interpretációját a miniszter úr által elmondottakról, mintha nem egy bizottságban ülnénk, nem ugyanazt hallanánk. Béki képviselő asszony azt mondta, hogy a miniszter úr poroltásba fogott, én úgy gondolom, az ellenzék fogott porhintésbe. Önök is nagyon jól tudják, hogy a törvényi lehetősége az ágazat pluszforráshoz való juttatásának megvan; mint ahogy az idei évben, amikor szükség volt rá, a kormányzat megtette azokat a lépéseket, amelyek a különböző kasszák kibővítéséhez kellettek.

Eszembe jut a költségvetési vita, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, amikor a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében a költségvetés, illetve a társadalombiztosítási költségvetés módosítására tettünk javaslatot. Mintegy 35 milliárd forinttal szerettük volna bővíteni, de sem a bizottságban, sem itt a parlamenti patkóban önök ehhez nem adták a szavazatukat, ami miatt most tulajdonképpen köszönetet kell mondani, mert így ebben az évben több mint 50 milliárddal bővülhetett az ágazat költségvetése. Többször elhangzott, és önök is többször megígérték, hogy nem fogják a politika színpadára rángatni az egészségügyet, hisz ez egy komoly dolog.

Úgy gondolom, hogy a beteg emberek elbizonytalanítása, a rendszer elbizonytalanítása egyikünknek sem érdeke. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgyhogy kérem, ennek megfelelően foglalkozzanak a kérdéssel. A Magyar Demokrata Fórum nemmel fog szavazni.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kicsit furcsán érzem magam, amikor pontosan a (Keller László: Amikor nincs itt a miniszter, amikor tárgyalnunk kell! - Zaj. - Az elnök csenget.) 2001. évi költségvetés zárszámadása után arról beszélünk, hogyan lehetne megtenni azt a dolgot, amit a szocialista képviselőtársaim javasolnak. Ugyanis ez azt jelenti - jó, ha tudják a képviselőtársaink is -, hogy a 2002. évi költségvetés le van zárva. Azt még egyszer megnyitni már nem áll módjában a kormányzatnak. (Felzúdulás az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Honnan veszed?)

A zárszámadással az Országgyűlés elfogadta ugyanis azt a költségvetési módosítást, amely az egészségügynek többletforrásokat juttatott; csak tényszerűen: 10,6 milliárd forintot gyógyító-megelőző ellátásra, 36,5 milliárd forintot gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, 1,5 milliárd forintot pedig az ápolók és egészségügyi dolgozók munkahelyi pótlékának rendezésére. Ezeknek a döntéseknek természetesen a jövő évre áthúzódó hatásai is vannak, hiszen például a fogmegtartó kezelések térítésmentesítése jövőre is igényli a többletforrások bevonását, és én azt gondolom, mindannyian tudják, legalábbis ezekben a padsorokban mi tudjuk, hogy a kormánynak kötelessége, hogy e hosszú távú döntések fedezeteit a jövő évben is biztosítsa.

A kormány 2002-ben is fogja biztosítani (Dr. Vojnik Mária: Miből?) azt a körülbelül 80-100 milliárd forintos többletet, amely az egészségügy finanszírozásához szükséges. Mindezek miatt nem tartjuk szükségesnek a törvénymódosítást, és javasoljuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ne fogadjuk el ezt a tárgysorozatba-vételt.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tekintettel arra, hogy több frakció nem jelezte felszólalási szándékát, megkérdezem Keller László képviselő urat, hogy kíván-e szólni. (Keller László: Vojnik Mária!) Minden frakcióból egy felszólalásra van lehetőség... (Keller László: Válaszol!) Ja, Vojnik Mária képviselő asszony fog válaszolni, rendben van. Öné a szó, képviselő asszony, kétperces időkeretben.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Árulkodó volt a felszólalás, és árulkodó volt a hallgatás is ebben a Házban azon frakciók részéről, akik nem nyilvánítottak véleményt. Köszönöm a szabad demokratáknak a frakciónk nevében, hogy világosan látják és értik az ágazat helyzetét. (Dr. Répássy Róbert: Egyre jobban látják!) A Fidesz képviselőinek pedig szeretném elmondani, hogy világos: a kormánynak és a parlamenti frakciónak nincs elgondolása arra, hogyan lehetne rendezni az ágazat helyzetét, hiszen törvényi megoldást kínáltunk, és ezt a törvényi megoldást az önök országgyűlési képviselői nem kívánják támogatni.

A 2000. évi zárszámadásban a 2001. évi adósságokat rendeztük el, képviselőtársaim. Ma az a helyzet állt elő, hogy 2002-ben sok tíz milliárd forinttal kevesebb jut a tervezet szerint, mint amennyit 2001-ben elköltünk. Aki ezt nem látja, az nemcsak érzéketlen a betegek és az intézmények iránt, hanem politikai vakságban is szenved. Nincs más hátra tehát, mint az, hogy a szocialistáknak - és remélem, a szabad demokratáknak - meg kell nyerni a választásokat, hogy módosítani tudjuk ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Felzúdulás a Fidesz padsoraiból. - Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e Nagy Sándor és más képviselők H/5413. számú országgyűlési határozati javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 132 igen, 192 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett nem fogadta el a tárgysorozatba-vételt.

(18.40)

Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 98. §-ának (5) bekezdése alapján az MSZP képviselőcsoportja kérte az Országgyűlés döntését Csizmár Gábor és Szabados Tamás képviselőknek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslata tárgysorozatba-vételéről. Megkérdezem Csizmár Gábor képviselő urat, kíván-e felszólalni. (Csizmár Gábor: Igen.) Öné a szó, képviselő úr.