Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jani nem hüje - sima j-vel. Avar Jánosról, az ismert publicistáról szólok. Természetesen az, akinek ezzel ellentétes véleménye van, ha a tisztelt Országgyűlés a mi törvényjavaslatunkat elfogadja, akkor a sajtó hasábjain az ezzel ellentétes véleményét nem teheti közzé. Nyilván Avar János nem fog megsértődni ezen a kijelentésemen, hiszen az ő tegnap megjelent cikkének mintájára tettem kijelentésem első mondatát.

Ez a törvényjavaslat, amely képviselői önálló indítvány, élvezi a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának támogatását is. A képviselőcsoport előadójaként elsősorban a törvényjavaslat által megvalósítani kívánt új jogintézménnyel szeretnék foglalkozni, azzal, hogy ez az új jogintézmény miként illeszkedik bele a személyiségi jogok védelmét szolgáló egyéb jogi eszközök közé, kiegészíti-e azokat, vagy egyébként valamilyen átfedést tartalmaz. Szükséges erre utalni, hiszen a törvényjavaslat általános vitájában vizsgálni kell azt, hogy a törvényjavaslat rendelkezései a hatályos jogba miként illeszkednek, azok ütköznek-e más alkotmányos, törvényes rendelkezésekkel.

A személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása a polgári törvénykönyv parancsa. A személyhez fűződő jogok taxatív felsorolását nem tartalmazza maga a polgári törvénykönyv, ez nem is lehetséges a személyiség összetettsége, a személyiségi jogok felsorolhatatlansága miatt, de érdekes módon, nem felsorolásjellegűen, néhány esetben tiltó módon, jogsértést megállapító módon mégis utal arra, hogy melyek azok a legfontosabb jogok, amelyeket a polgári törvénykönyv e fejezete védelemben részesít. A kérdés az, hogy ma elégségesek-e a polgári törvénykönyv rendelkezései a személyiség védelmére és a személyhez fűződő jogok - vagy egyszerűbben is fogalmazhatjuk: a személyiségi jogok - közül a nevesített jó hírnév védelmére.

Nem nagyon hangzott el az eddigi bizottsági vitában és felszólalásokban, hogy tulajdonképpen a személyhez fűződő jogok megsértése jelenleg a polgári törvénykönyv megfogalmazása szerint megtörténhet véleményalkotással, értékítélet közlésével is, hiszen a törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozóan azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A személyhez fűződő jogok megsértése - erre a "különösen" szó utal - nemcsak tényállítással következhet be, hanem véleményalkotással is. Mindebből következik, ha valaki másnak a jó hírnévhez fűződő jogát megsérti, akkor polgári pert indíthat, és érvényesítheti az őt megillető igényeket, de a bírói gyakorlat sajnos a személyhez fűződő jogok megsértését is általában csak - talán a helyreigazítás mintáját követve - hamis tény állítása, híresztelése vagy valós tény hamis színben történő feltüntetése esetén állapítja meg. Jóllehet a ma hatályos jog sem zárja ki azt, hogy a bíróság a jó hírnév megsértését, tehát a személyhez fűződő jog megsértését véleménynyilvánítással, értékítélet közlésével is megállapíthassa. Az is nyilvánvaló, hogy a véleményalkotás mögött általában tényállítás található, de ettől természetesen ez elkülönülhet.

A személyhez fűződő jog védelmét szolgáló ezen peren kívül a helyreigazítás intézményét a polgári törvénykönyv ugyanebben a fejezetben szabályozza, de ettől eltérően. Nemcsak eljárásjogi eltérés van a két jogintézmény között, hiszen a személyiségi jogi per esetben a per alperese az a személy, aki a sértő kijelentéseket tette, míg helyreigazítás esetében az adott sajtótermék-kiadó lesz a per alperese. Nemcsak ez az eljárásjogi különbözőség állapítható meg a két jogintézmény között, hanem tartalmi különbözőség is, hiszen helyreigazítás a hatályos törvény szerint csak tény közléséhez, híreszteléshez vagy valós ténynek hamis színben történő feltüntetéséhez kapcsolódik, vagyis véleményalkotáshoz és értékítélethez nem.

A helyreigazítás és a személyhez fűződő jogok megsértése miatt indítható polgári per tartalmi eltérése ebben lelhető fel, és abban a nagyon lényeges különbségben a továbbiakban, hogy helyreigazítási kérelem esetén nem feltétel a személyhez fűződő jog megsértése. Helyreigazítási kérelmet, illetve helyreigazítás iránti pert akkor is lehet indítani, ha önmagában a tény hamis, vagy hamis tényt közöl a sajtótermék, vagy hamist tényt híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, így nem szükséges tényállási eleme a helyreigazításnak az, hogy ezek a tényállítások - a valótlan tény, vagy a valós tény valótlan színben történő feltüntetése - egyben a személyhez fűződő jogokat is megsértsék. Lényeges két tartalmi különbség van a két jogintézmény között.

Megállapítható, hogy az általunk benyújtott törvényjavaslatba foglalt válaszadás joga lényegében azt az űrt tölti ki, amely a jelenlegi hatályos szabályozásban megtalálható.

(15.30)

A törvényjavaslatban megvalósítani kívánt jogintézmény nem helyreigazítás. Nem győzzük ezt hangsúlyozni a törvényjavaslat benyújtása óta, és azt megelőzően is az ezzel ellentétesen megjelenő véleményekkel szemben, hiszen véleményt álláspontunk szerint sem lehet helyreigazítani. A vélemény szabad, a véleménnyel szemben az a szabadság jelenhet meg, kikényszeríthető jogi igényként megjelenő szabadság, hogy egy másik vélemény is megfogalmazódhasson. Alapvetően gyakran elhangzó érv a vitának ebben a szakaszában is, hogy a törvényjavaslat beterjesztői a sajtószabadságot kívánják korlátozni. Nem a sajtószabadság korlátozásáról van szó, ki kell hangsúlyozni, sőt a véleménynyilvánítás, akár a sajtó útján történő véleménynyilvánítás szabadságának elősegítését szolgálja ez a törvényjavaslat. Az a szabadság, hogy valaki a véleményét a sajtó útján közölje, ez a szabadság megilleti azt is, akire vonatkozóan ez a vélemény kedvezőtlen megállapítást tartalmaz.

Nagyon egyszerű példa a jogi okfejtések mellett az, hogy lehet egy adott politikusról azt állítani, hogy működésével összefüggésben jogtalan előnyt fogadott el, kétmillió forint csúszópénzt tett zsebre. Ez tényállítás, amellyel szemben a ma hatályos jog is megfelelő jogi védelmet biztosít, ha a tény egyébként valótlannak bizonyul. De azt állítani tényállítás nélkül, olyan véleményt megfogalmazni, hogy az adott politikus korrupt, és nem felsorakoztatni e véleményalkotás és kedvezőtlen értékítélet mellé a valós tényeket, azt hiszem, legalább olyan súlyos sérelmet okoz, mint amely a tényállítás kapcsán bekövetkezik. Annyival súlyosabb a sérelem, hogy ezzel a véleménnyel szemben a megnevezett közéleti személy védtelen, hiszen egy véleménnyel szemben érvelni, tényeket felsorakoztatni nem lehet, tényekkel, tényállításokkal csak egy másik tényállítással szemben lehet eredményesen fellépni.

A vita további szakaszában nyilván elhangzanak majd vélemények, és magam is meg kívánok még szólalni. E felvezetőben összegeztem azokat a jogi érveket, amelyek véleményem szerint arra a meggyőződésre vezették a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportját (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), hogy a törvényjavaslatot támogassa. (Taps.)