Felszólalás adatai

DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Bevezetésként engedjék meg, hogy gratuláljak Lendvai Ildikónak, hogy megválasztották a Magyar Szocialista Párt elnökének, és a jövőben már nem tudja ellátni a frakcióvezetői feladatokat. Ez a mai beszéd azt bizonyította, hogy egy kicsit elfáradt. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Bízunk benne, hogy az elnöki székben ki fogja tudni pihenni magát. Arra kérném a frakciószövetséget, hogy egy biztató tapssal köszönjük meg neki az eddigi munkát. (Derültség és taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban. - Felzúdulás az MSZP soraiban.)

Azért gondolom, hogy elfáradt egy kicsit, mert az amúgy színes és tartalmas sajtószemléjében volt egy kicsi hiba: nem a ciklus közepén halt meg Antall József, és nem azért volt szükség a miniszterelnök-váltásra, mert megbukott volna egy kormányzati politika és egy miniszterelnök, hanem azért, mert Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke meghalt gyógyíthatatlan betegségben; és fél év volt a választásokig. Ön ezt jobban tudja, mint én.

Amellett pedig, ha Antall József nem tudta kezelni ezt a gazdasági válságot, az nem azért volt, mert rossz kormányzati politikát folytatott, hanem azért, mert önök - akkor még Magyar Szocialista Munkáspárt néven - olyan örökséget hagytak... (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. - Az elnök csenget.) Tudom, hogy nem szívesen emlegetik, de volt negyven év a magyar történelemben - talán emlékeznek rá -, és olyan örökséget hagytak az országra, hogy az első szabadon választott kormány nem volt képes négy év alatt ennek minden hátrányát kiküszöbölni. Erről volt szó 1993-ban, ezt önöknek is tudniuk kell. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban. - Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) És a szocialista képviselőktől is azt kérném, hogy legközelebb, ha lehet, több tiszteletet az első szabadon választott magyar kormánynak, annak tevékenységének és annak miniszterelnökének. (Moraj az MSZP soraiban. - Derültség és taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! (Egy hang az MSZP padsoraiból: Térdre, csuhások!) Kordonokkal hermetikusan elzárt Kossuth tér - bár egyes hírek szerint néhány liba leküzdötte a kordonokat, és itt van a Kossuth téren - (Derültség a Fidesz padsoraiban.), illetve egy konstruktív bizalmatlansági indítvány a napirenden. Azt hiszem, hogy ez önmagában tökéletesen szimbolizálja, hogy mi az a két tényező, mi az a két dolog, amitől ma Magyarország kormánya és kormányzó pártja fél: a választópolgároktól és a választásoktól.

Ma olyan helyzetben vagyunk, hogy a magyar kormány és a magyar kormány mögött álló Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem mer a választópolgárok elé állni: elkövet mindent, minden hatalomtechnikai manővert, hogy valahogyan meghosszabbítsák uralmuk idejét (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Ti is, hogy tisztességesek legyünk!), mert egy bukott miniszterelnök időszakának meghosszabbításáról van szó jelen pillanatban. Önök is tudják, hogy amennyiben választásra kerülne sor, amennyiben a választópolgárok véleményt nyilváníthatnának, önök nagy valószínűséggel már nem folytathatnák jelenlegi tevékenységüket. Ebből adódóan önöknek semmi sem drága, hogy a maximális időig valahogyan kitolják ennek a ciklusnak a tartamát.

De ha már itt tartunk, nézzük meg, hogy hét év szocialista kormányzati politikája mit hozott nekünk! Ha azt mondom önöknek, hogy éllovasból, akkor már önök fejezik be: sereghajtóvá vált az ország. És való igaz, amit Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt úr mondott, hogy volt már többször olyan, hogy nagyon nehéz helyzetből az élre törtünk, de olyan azért kevésszer adatott, hogy egy kormány az élpozícióból nagyon-nagyon nehéz, már-már kilátástalan helyzetbe taszította az országot. Jelenleg ez a helyzet.

Nézzünk meg csak 3 adatot! Az a gazdasági növekedési adat, amely 2002-ben, a kormányzás átadásakor közel 4 százalékos volt, most a hivatalos becslések szerint 5 százalékos hanyatlás; nem növekedés, hanyatlás, és egyes gazdasági elemzők szerint ez nem fog megállni a 7-8 százalékig. Az az államadósság, amely a GDP arányában 2002-ben 53 százalék körül volt, jelenleg 73 százalék körül van és növekvő tendenciájú. Egyes elemzők szerint nem fog megállni 88 százalékig.

Ami különösen fontos lehet - hiszen Lendvai frakcióvezető asszony azt mondta, hogy ne absztrakt fogalmakkal dobálózzunk -, a regisztrált álláskeresők száma, amely 2002-ben 387 782 fő volt, most 563 885 fő. Közel 200 ezer fővel többen keresnek - tehát nem in abstracto, hanem egyébként - munkát, próbálnak elhelyezkedni, nem találnak munkát, és dinamikusan növekszik ez a szám. (Korózs Lajos: 200 ezren nem is regisztráltatták magukat, te buta!) Egy olyan kormányzati politikáról van szó, amely csődöt mondott, amely a gyakorlati életben is csődöt mondott, hiszen tudjuk, hogy 2004 óta a folyamatos hanyatlás jellemezte a gazdasági növekedés ütemét. Nem volt olyan év, amikor egyik évről a másikra dinamikusabban növekedett volna a magyar gazdaság. Folyamatosan csökkent, míg végül recesszióba süllyedt.

Azt is tudjuk, hogy az a nagy büszkeség, amit ők mondtak, miszerint a társadalmi különbségek nem nőttek, nem abból adódott, hogy a szegények jobban élnek, hanem abból adódik, hogy most már a középosztály is süllyed le. A szegénységi olló, ha zárul egyáltalán, azért zárul, mert a középosztály is elszegényedik, és ennek mindennap tanújelét adják a tévé-, a rádió-, a sajtó- vagy akár hétköznapi tapasztalataink is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, hogy két dologban ma nemzeti konszenzus van, és egyetért bal- és jobboldal is. Ez így nem mehet tovább, és kormányváltásra van szükség. A technikában vannak vitáink. Önök úgy gondolják, hogy a legjobb az, ha megbeszélik egymás közt, hogy ki veszi át a kormányzást, ki milyen tárcát kap, lehetőleg választópolgár a közelébe ne jöjjön a döntésnek, és valahogyan majd csak megússzák ezt az egész dolgot. Ami ennek nem ment ezen tárca élén, akkor majd megpróbálja azon tárca élén, hátha ott ügyesebb lesz. Ha ott sem megy neki, akkor kap még esetleg plusz egy lehetőséget, hátha ott kibontakoztathatja esetleg meg sem lévő tehetségét.

Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt úr azt mondta, hogy ez szakértői kormány. (Bajnai Gordonra tekint.) Anélkül, hogy meg akarnék bántani bárkit is a kormánytagok közül, kíváncsi lennék, hogy kire gondolt, miniszterelnök-jelölt úr. (Derültség és taps a Fidesz padsoraiban.) Kire gondolt, aki itt szakértő? Miután jól megkeverték a kártyát, és szépen szétosztották változó felállással - vannak ifjú titánok, vannak tapasztalt rókák -, egy biztos: szakértő nem nagyon van. Ha az a két ember, akire ön gondolt esetleg - Vahl Tamás és Oszkó Péter -, ők már valóban vezettek üzletet, politikában még egy percet sem töltöttek.

Ön azt mondja, hogy önnek nincs politikai ambíciója. Kiváló! De akkor miért van itt? (Derültség és nagy taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Ez ugyanis itt politika; a közügyek vitája, a közügyekről folyó vita, a közjóról folyó vita. Itt olyan emberek ülnek, akik a közjót akarják szolgálni. Nem biztos, hogy minden oldalon, de ezen az oldalon egészen biztos (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. - Lamperth Mónika: Szégyen! Felháborító!), hogy olyan emberek ülnek, akik úgy gondolják, hogy az ő elképzeléseik hozzájárulnak a közjóhoz, legitim álláspontot képviselnek, választópolgárokat képviselnek, az országban meglévő véleményeket. (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Mi is! Mi is!) Önök is - örülök neki. Üdvözlök minden baloldali politikust, aki a közjót szolgálja, és örülök neki, ha valóban itt vannak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ugyanakkor, ha valaki azt mondja, hogy neki nincsen politikai ambíciója, akkor miért töltött el három évet a Gyurcsány-kormányban? Akkor miért volt gazdasági miniszter a Gyurcsány-kormányban, ráadásul egy olyan időszakban, amikor tudjuk, hogy a gazdaságnak évről évre rosszabbul ment? Akkor miért volt részese egy olyan kormányzati politikának, amely mára megbukott, amely egyértelműen megbukott? Hiszen nemcsak Magyarországon, de külföldön is azt mondják, hogy ez a kormányzati politika megbukott. Vagy ha egyszer már részt vállalt, és három évig jó volt Gyurcsány Ferenc, akkor most miért mondja azt, hogy neki nincs politikai ambíciója, és nincs köze ehhez az időszakhoz?

(14.30)

Miniszterelnök-jelölt Úr! Ön tevékenyen részt vett abban, hogy ma egy sikertelen kormányzati politika eredményeként válságban van Magyarország. Válságban! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Közbeszólások ugyanott: Úgy van!) Ez a válság nem fog megoldódni azzal, hogy ön újraosztja a pozíciókat. Nem fog megoldódni a zenélő székek című játékkal, ameddig szól a zene, addig megyünk körbe-körbe, amikor elhallgat a zene, leülünk, és aki éppen ül, olyan miniszter lesz. (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) Azt mondta nekünk az imént, hogy a kormányátalakítással - mert valójában egy kormányátalakításról van szó, nem új kormány létrejöttéről - vége a politikai válságnak. Az a helyzet, miniszterelnök-jelölt úr, hogy engem inkább arra emlékeztet ez, amikor egy betéti társaságban a beltag és a kültag helyet cserél. Magyarország Bt.-ben eddig Gyurcsány Ferenc volt a beltag, Bajnai Gordon a kültag. Most pedig úgy tűnik, hogy Bajnai Gordon lesz a beltag, Gyurcsány Ferenc a kültag. Ez a helycsere az égvilágon semmilyen válságot nem fog megoldani.

De hogy esetleg mondjak egy megoldást is, mert azt szokták időnként hiányolni, hogy nem mondunk megoldást. Egy megoldás van: az új választások. Nem a konstruktív bizalmatlansági indítvány! Miniszterelnök-jelölt úr, önnek tudnia kell - bizonyára felkészítették, ha más nem, majd Wiener György képviselőtársam bizonyára segíteni fog ebben -, a konstruktív bizalmatlansági indítvány nem arra van kitalálva, hogy barátok székeket cseréljenek egymással. A konstruktív bizalmatlansági indítvány arra van kitalálva, hogy ha egy koalíció felbomlik, és a régi koalíciós társ új koalíciós barátokat talál magának, akkor cseréljenek miniszterelnököt; kancellárt, ahogy ez történt 1982-ben, a Német Szövetségi Köztársaság egyetlen sikeres konstruktív bizalmatlansági indítványában, amikor Helmut Schmidtet Helmut Kohl váltotta a szövetségi kancellári székben. Ám Helmut Kohlnak is volt annyi politikai igényessége, hogy úgy gondolta, új választásokat kell kiírni. Ugyanis a konstruktív bizalmatlansági indítvány hatalomtechnikai szempontból megoldja a kormányfői pozíció üresen nem hagyását, de nem oldja meg a politikai legitimáció kérdését. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Legális.)

Nem legalitásról van szó, tisztelt szocialista képviselőtársaim. Nem arról van szó, hogy az alkotmányosságát vagy a jogszerűségét vitatnánk ennek a lépésnek. Arról van szó, hogy a legitimáció hiányát vetjük az önök szemére; amit önök pontosan tudnak. Ha nem tudják, akkor Max Webernél nézzenek utána. Van ilyen fogalom, hogy legitimáció, és demokrácia esetében különösen fontos fogalomról van szó. Mert mi a demokrácia? (Tatai-Tóth András közbeszól.) Tatai-Tóth Andrásnak vannak ötletei, de ha lehet, most mégsem kapcsolnánk be az ő mikrofonját. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) A demokrácia a választópolgárok aktív támogatásán alapul. A demokráciában a választás nem probléma, miniszterelnök-jelölt úr. A választás a megoldás.

A választás az a megoldás, amelynek következtében egy demokrácia fel tud dolgozni egy válságot, és tovább tud haladni. Tovább tud menni, mert többségi támogatása van, mert a választópolgárok bíznak a politikában. Ön azt mondta, hogy ma a magyar választópolgárok nem választásokat, hanem hatékony válságkezelést akarnak. Szerintem a kettő szembeállítása súlyos tévedés, miniszterelnök-jelölt úr. A kettő összefügg. Az új választások teremtik meg a hatékony válságkezelés alapját. Új választások nélkül nincs hatékony válságkezelés. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Főleg abban az esetben, ha azt látják, hogy ráadásul új politikusok sincsenek. Mezt cseréltek, sminket cseréltek, egy kicsit felfrissítették a púdert, és ugyanaz a játék megy tovább.

Miniszterelnök-jelölt Úr! Ez a játék, amit önök itt most, majd pár óra múlva le fognak játszani, alkotmányos, jogszerű, ám úgy gondolom, méltatlan a magyar demokrácia húszéves hagyományaihoz. A magyar demokrácia Közép-Európa egyik legstabilabb, legmegbízhatóbb demokráciája - volt. Olyan demokráciája, amelynek választópolgárai büszkék lehettek arra, hogy magyarok; és nem csak a gazdasági teljesítmény miatt, a politikai teljesítmény miatt is. Önök itt most egy olyan játékot kezdtek el, amelynek eredményeként nyolc év alatt a harmadik miniszterelnökükbe vágnak bele, úgy, hogy közben egy hazugságon alapuló választási kampányt folytattak le, ha lehet hinni Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének - bár az sem biztos. Az már dupla csavar lenne, valóban.

Mégis azt tanácsolnám, hogy bízzanak a demokráciában, bízzanak a választópolgárokban, bízzanak abban, hogy az új választások jelentik a megoldást. Ez az új kormány gyenge politikai támogatással fog rendelkezni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Majd meglátjuk.) Gyenge lesz a támogatottsága, mert a választópolgárok nem érzik azt, hogy a szavazatukat adnák erre a kormányzati politikára, nem érzik azt, hogy ők hozzájárultak volna ehhez a kormányzati politikához, és nem érzik azt, hogy egyetértenek az önök céljaival, mert aktívan nem adhatták a támogatásukat. Lehet, hogy adnák, de önök megfosztják őket ettől a lehetőségtől - ideiglenesen, tegyük hozzá. Másfél hónap múlva ugyanis, miniszterelnök-jelölt úr, európai parlamenti választások következnek. Az európai parlamenti választásokon a magyar választópolgárok önről, az ön kormányáról és a Magyar Szocialista Pártról, valamint a Szabad Demokraták Szövetségéről is véleményt fognak mondani. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) És amikor véleményt mondanak, akkor nagy valószínűséggel a kormányzati politikáról is szavaznak, bizalmat vagy éppen bizalmatlanságot.

Az az igazán konstruktív bizalmatlansági indítvány, amikor a választópolgárok mondhatják el a véleményüket, miniszterelnök-jelölt úr. Húsz évvel a demokratikus átmenet után méltatlan a Magyar Országgyűléshez, hogy egy saját pártja által benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktassanak meg egy hivatalban lévő miniszterelnököt úgy, hogy az újonnan hivatalba lépő miniszterelnök nem ígéri meg az első beszédében, hogy új választásokat ír ki, hogy megszerezze a választópolgárok bizalmát. Ez csak haladék, ez csak egy agónia meghosszabbítása, miniszterelnök-jelölt úr. (Derültség az MSZP soraiban. - Taps és közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiban.) Arról nem is beszélve, talán ön is tisztában van ezzel, hogy erről van szó, mert programot itt nem hallottunk. Egy névsort hallottunk, többé-kevésbé ismerős neveket. Van köztük egy, aki nem különösebben ismerős, azt hiszem, senkinek sem, mindenesetre programot nem hallottunk. Nem tudjuk, hogy most majd a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége újra egymásra talált szövetsége kit és milyen programot fog megszavazni.

Miniszterelnök-jelölt Úr! Itt vagyunk egy ciklus vége felé. Teljes csőd az a hét év, amit önök eddig az országgal tettek. Az emberek elkeseredettek, mert azt érzik, hogy mindazok az erőfeszítések, amelyek 1989-90 óta valamennyire kihúzták Magyarországot a bajból, Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő, legstabilabb országává tették, mára mindezek a remények szertefoszlottak. Ön most azt mondja, hogy még egy kicsit jobban meg kell szorítani, még egy kicsit kevesebbet kell fogyasztani, még egy kicsit rosszabbul kell élni. Miniszterelnök-jelölt úr, ajánlom figyelmébe, hogy ezt negyven éve hallják Magyarországon az emberek; negyven éve hallják úgy, hogy semmilyen receptet nem kapnak arra, hogyan lehet kitörni ebből a válságból. És valóban nem lehet receptet hallani önöktől, már csak azért sem, mert önök nem a probléma megoldásán dolgoznak. Önök a probléma bonyolításán dolgoznak. Önök ma a probléma részei.

A választás a megoldás. Új választásoknak kell következnie, miniszterelnök-jelölt úr. Abban bízom, hogy a vitazáró beszédében ön be fogja jelenteni, hogy új választásokat írunk ki. (Nagy derültség az MSZP soraiban. - Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Külön örülök neki, hogy Molnár Csaba, aki a következő kormányzati politika egyik prominens képviselője lesz, tele szájjal nevetett ezen a szóláson, mintegy demokratikus vénáját duzzasztva ezzel. (Nagy derültség és taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Tehát tekintettel arra, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány nem ad elégséges demokratikus legitimációt egy képviseleti demokráciában, hiszen nem áll fenn semmilyen olyan kényszer, aminek következtében miniszterelnököt ilyen rapid módon kellene váltani, sem egészségügyi okok, mint Antall József esetében volt, sem más, viszont válság van, egy súlyos hitelességi válság, ami csak az új választásokkal orvosolható, ezért, miniszterelnök-jelölt úr, kérem, hogy jelentse be majd az új választásokat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Hosszan tartó taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)