A felszólalás szövege:

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak. Az intervenciós raktárakat elég sűrűn megnéztem, és mondom őszintén, én sem vagyok túlzottan nagy kedvence az Agrárkamarának, de azt hiszem, egy kicsit túlzás az, hogy az Agrárkamara zsebből árulta, hogy ki építhessen. Ott voltam akkor, amikor nem is jelentkezett annyi raktárépítő, az a kétszáz, akinek konkrétan biztosítva lett a pénz arra, hogy raktárat építsen. Sajnos úgy alakul, hogy aki vállalkozik egy ilyen intervenciós raktár építésére, meg kell legyen az önereje, meg kell szerezze a banki hitelt, és természetesen abban a környezetben kell lennie, ahol megfelelő mennyiségű termény is van.

Azt hiszem, Járvás képviselő úr, nagy tisztelettel szeretném elmondani önnek, hogy a bekövetkezett gazdasági helyzetben rendkívül örülhet az, aki nem épített intervenciós raktárat, és most két kézzel tapsolhat, az égig ugrálhat, mert nem tudom, hogy a Fejlesztési Bank milyen pénzt fog tárolni abban, amiben nem lesz kukorica. Mert 15-20 éves hitelt adott, és a 2 plusz 2 éves szerződés alatt nem térül meg. A mai napon látok tízesével olyan raktárakat, hogy esély sincs semmilyen körülmények között semmilyen terménnyel telíteni. Lényegesen kevesebb, amikor nincs benne termény, kap ugyan tárolási pénzt, amiből részlegesen tudja a hitelét fizetni, csak ezek a raktárak olyan speciálisan lettek megépítve, hogy ezekben a terménytároláson kívül nemigen lehet mást csinálni. Nekünk öröm kell legyen, hogy az intervenciós ár felett van jelenleg a gabonaár, és remélem, marad is.

Köszönöm szépen.

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon egyetértek Ángyán professzor úrral, képviselőtársammal, aki arról beszélt, hogy 32 ezer igénylő van a környezetalapú támogatásra. Nézzük meg, hogy egy területalapú támogatásnak mi a feltétele. Bármilyen növényt beletesz valaki, kapja az uniós támogatást. Beteszi a gofr-növényt, s ha pontosan rajzolja be, pontosak az adatai, megkapja mellé a hazait. Ez most 29 meg 12 ezer, összesen 41 ezer forint. De itt van az a 21 ezer forint, amiről beszélünk. Azt hiszem, el kell hangoznia itt a parlamentben, ha egy percben is annak, hogy én végignéztem nagyon sok embert, szóhagyományként terjedt köztük, hogy figyelj, 35 ezer - akkor annyi volt -, és kaphatsz még húszat, hát add be. Sajnos, halvány fogalmuk sincs, hogy mire adták be. Én beszéltem bajor gazdálkodóval, aki azt mondta, hogy abba is hagyta, miután lejárt az öt év, mert a felesége már nem volt elég arra, hogy adminisztrálja azt a körülményt, amit meg kellene csinálni. Tessék megnézni - én megnéztem a környezetemben a falugazdásznál -, éjjel-nappal dolgozik még egy titkárnő, hogy valamennyire helyrehozza azokat, amiket elhibáztak.

Tessék elgondolni, tisztelt képviselőtársaim, hogy 10-20-30 milliárd forint elköltött pénzt visszavon az Unió. Tudjuk nagyon jól, hogy ne adjanak a parasztnak 10 fillért se inkább, mint hogy abból 1 fillért visszavegyenek. És ha az Unió megteszi azt, hogy tőlünk visszavonja ezeket a támogatásokat, az éppen a kisembereknél, akik nem tudnak és nem tudhatnak valami oknál fogva, nagyon komoly károkat okoz. Ezért hívom fel a figyelmet arra, hogy segítsünk ebben.

Köszönöm szépen.

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! A mezőgazdasági bizottsági tagok bizonyára tudják, hogy én ellene szavaztam annak, hogy Magyarországon GMO előforduljon; illetve Magyarország maradjon GMO-mentes. Én ezt a véleményemet most is megtartom, csak megfelelő módszerekkel kell elérnünk, hogy GMO-mentes legyen, az Unió nyomása ellen, rafinált módon, mint egy jó, rafinált ügyvéd - (Dr. Kis Zoltánnak:) Zolira nézek, de elég jó ügyvéd is, jogász -, tehát meg kell oldanunk valamilyen formában.

Elnézést kérek a bioetanolért, Zoli, két év alatt fel lehetne dolgozni, de ha kivonjuk a bioetanolból a fehérjét, abban a pillanatban a fehérjetakarmányon keresztül újra belekerült az élelmiszerláncba. Tehát azt hiszem, ha jól láttam, Ángyán professzor úr, ott volt a Mindentudás Egyetemén, ha profilból jól láttam, Heszky professzor úr, egy az egyben végignéztem az egészet. Egyem meg a szívét, ő mindenről beszélt az égvilágon, gyönyörűen elmondta a telített zsírsavas repcétől a szójáig, tulajdonképpen már 99,9 százalékban esszük a szóját. Nem tudni, lehet, hogy tíz év múlva lesz hatujjú gyerekünk - vagy az unokánknak lesz -, nem tudhatjuk, mert ez egy nagyon komoly beavatkozás, és nagyon komoly lobbi. Tehát nekünk itt a megakadályozás kell hogy a legfontosabb legyen, hogy meg tudjuk állítani az Uniót. Gondoljunk arra, hogyan csinálták meg a 71 hektolitersúlyú kukoricát! Nem termelnek kukoricát az északi országokban, le fognak bennünket szavazni. Hogy csinálta meg a minisztérium? A rozs szorzójával rászoroz. Megmértem a kukoricákat, 72-73-as a rendes szorzóval.

(17.50)

Ki tudtuk bekkelni az intervenciós kukoricának a gondját, holott előtte 50 milliárdos károkról beszéltünk.

Én azt hiszem, hogy néhány dolgot hadd mondjak el mint tízegynéhány évig tudományos kutató, talán azzal kapcsolatban, hogy ha valaki nem akar nagyon ma már kukoricamolyos csemegekukoricát enni, tudják-e - és nagyon sajnálom, hogy nincs itt a televízió, mert ez most egy olyan felvilágosító műsor lehetett volna, amikor minden ember megtudta volna, hogy esze ágában sincs, és magától kinyilatkoztatná, hogy nincs szükségem GMO-s termékre -, kérem, fürkészdarazsat telepít, nem permetez már! Ha egyetlen cső előfordul egyetlen kocsi csemegekukoricában, amely kukoricamolyos, nem veszi át még a konzervipar sem. Kérem, 800 hektáron termelnek a dombegyházi Eurotésznél, egyetlen molyos kukorica nincsen, ez egyértelmű.

Nagyon fontos elmondani, amikor toxinról beszélünk, professzor úr: egy kicsit elválasztanám, mert én is figyeltem, és másodszor megnéztem az ismétlését is a Heszky professzor előadásának, hogy tulajdonképpen keletkezik egy olyan fehérje, amelyet a középbél tájékán, ha lehet ilyennek nevezni egy hernyónál, mert ez nem bogár, akkor képes a középbélben ebből a fehérjéből kialakítani egy olyan anyagot, amelyik toxikus, és megmérgezi - bocsánat, nem is megmérgezi. Nem is méreg, véleményem szerint nem méreg - biokémikus voltam tíz évig, néhány találmányt majd megemlítek, ami nagyon fontos, hogy hogyan lehet a vegyszernyomást csökkenteni, a vegyszerterhelést -, tulajdonképpen a bél hámsejtjeiben megszünteti a tápanyagfelszívó képességet, ennek következtében éhen pusztul az a, nem szerencsétlen, mert nem szeretem a kukoricamolyt, tehát elpusztul a kukoricamoly, de egy másik molyfajta például nem.

Természetesen a kukoricában nagyobb mennyiség van, és ez egy halom átalakuláson megy keresztül, amikor a szármaradvány belekerül, az egész bélrészben, mert zömében a bélrészben meg a kukoricában benne van. Végig a Heszky professzor, ha jól mondom a nevét, mindent elmondott, csak azt nem mondta el, hogy ennek hány éves olyan tapasztalata van, mint amikor mi csináltuk, hogy hat évig néztük a karcinogén hatását egy-egy növényvédő szernek, csak arról nem beszélt, hogy ennek mik a hátrányai genetikailag, és mi lesz tíz év múlva, húsz év múlva, és mi lesz ebből, hova alakul. Gondoljunk a H5N1 vírusra, ahol egy pillanat alatt átalakul, máris egy másik formát ölt és megtámadja, már nincs ellene ellenszer!

Tehát én azt hiszem, rendkívül fontos az, hogy nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy találjuk meg azt a módszert, amiben én nyugodtan mondhatom azt, hogy ez most egy nagyon értelmes dolog, de nem pártvita. Nyugodtan mondhatom itt a jelen lévő három pártra, mert mindannyian abban értünk egyet és a kormány is, hogy csináljunk valamit, és legyen jogszabály rá, mert ha nem, akkor majd csinálnak nekünk. Ha most megnézzük, hogy hol termelnek kukoricát vagy éppen szóját: természetes, hogy a multiknak a nyomása. Ezt senki nem tagadhatja. Most itt elmondjuk? Kimegy a jegyzőkönyv? Hát legfeljebb azt mondják, hogy ez az okos, hülye, vagy mit tudom én, milyen Karsai mondott itt valamit, ellene van az érdekeinknek. De, kérem, senki nem tagadhatja: ez egy deka terméstöbbletet nem fog előidézni.

Hadd idézzem azt, amikor Pivottal permeteztük a kukoricát! Engedély nélkül jött be Magyarországra, ki merem jelenteni, mert '83-ban én végeztem a Pivottal a kukoricában a kísérletet, én mértem meg az embereimmel a kísérletben, hogy a Pivot, mivel nem hatott, nem tudott kapcsolódni a kukoricához, az enzimhez, emiatt a kukoricát nem károsította, de a Pivotnak a mennyisége még kukoricaéréskor is benne volt a kukoricában. Tehát ez csak azt jelenti, hogy a kukoricát nem mérgezi, azt nem jelenti, mert ha elbontaná a kukorica, mert van olyan növényvédő szer, amit egy-egy növény elbont, és megszűnik a mérgező anyaga. De amikor vizsgáltuk a karcinogén hatást, kérem, mindenki csak azt nézte meg, hogy egy difenilmolekula történetesen, maga a molekula rákkeltő-e, de azt nem nézte meg, hogy a növényben a hiperszenzitív reakció révén, elhasítva az intermediert, sokkal mérgezőbbek voltak, mint maguk az eredeti molekulák.

Tehát itt egy olyan veszéllyel állunk szemben, és egy olyan parlamenti felelősséggel állunk szemben, amit ránk fognak itt még esetleg ötven év múlva... - ne legyen így, nem lesz így, mert szerintem meg fogjuk tudni oldani, hogy Magyarországon nem lesz, mert szigete lesz szerintem a GMO-mentes fajtáknak, bár a szóját ránk hozzák. De ott is a bioetanol a megoldás, kedves Kis Zoltán képviselőtársam, mert 80 százalékban ki lehet vonni a bioetanol-előállítás előtt a fehérjét a kukoricából, és hogyha GMO-mentes ez a kukorica, igenis tudjuk a szóját helyettesíteni, és ez a megoldás, mert az összes behozott szója 99,99 százalékban génkezelt.

Tehát én azt hiszem, hogy a környezetkímélésre még néhány nagyon rövid gondolatot hadd mondjak el. Kérem szépen, van kettő darab olyan találmányom, az egyik vonatkozik a Gliphosatra, hisz azt mondják, hogy a Gliphosattal meg lehet oldani tulajdonképpen azt, hogy a kipermetezése után a növény tulajdonképpen kivédekezi, egy totális gyomirtó szer, nagyon sok egyszikű növényt egyébként elpusztít. Igen, a nyolcliteres dózisa tudta a fenyércirokot elvinni, ami egy rendkívüli tarackos növény, én találtam kettő olyan adalékanyagot, meg is vette a Monsanto, mondom a nevét is, meg is vásárolta, amelyikkel a felére lehetett csökkenteni a Gliphosatnak a dózisát. Egyáltalán nem akar környezetkímélő eljárást a Monsanto, mert a mai napig fiókban van a találmány, betette gyönyörűen a fiókba, és azt mondta, majd ha a technika állása igényli, előveszem, és ha van egy konkurenciám, akkor majd lecsökkentem, hogy négy liter. Neki az az érdeke, hogy nyolc litert használjon a csillagpázsit ellen vagy a fenyércirok ellen, nem az, hogy négy litert!

De hadd mondjam el a Basagrant - aki ismeri esetleg, a szójának az egyik gyomirtó szere -, a búzában olyan mértékig harmadára csökkentettem a dózisát a BASF cégnél, amit félig-meddig be is vezetett a Basagran turbo név alatt, amikor egy olyan adalékanyagot juttattam a borsópermetezés során a Basagranhoz, hogy fél dózisban még a szárba szökött vadrepcét is elpusztította. Akkor jöttem rá, hogy az az adalékanyag, amit hozzátettem, az segítette olyan gyors hatásra és felszívódásra, ami miatt a kettő liter helyett hét-nyolc deciliter ugyanezt az eredményt érte el. Tessék már mondani, attól függetlenül, hogy búzára alkalmazzák, alkalmazza a BASF, hogy fél dózisra vegye vissza? Esze ágában sincs! Őket semmi más nem érdekli, csak a profit. A részvényesek zargatják, a profit érdekli őket, és ők mindig is ebben fognak tevékenykedni.

Én végül és búcsúzóul azt szeretném elmondani, beszéltem az államtitkár úrral, miniszter úrral, megértették velem, hogy csinálnunk kell törvényt, csinálunk mellé annyi minden kikötést, mert hisz a szél viszi, nem annyira a méhecske, de ha kapunk egy vihart a kukoricának a porzási időszakában, három kilométerre viszi el. Tehát ne mondja már meg nekem az izolációt a kukoricát se termelő svéd, hogy hova viszi meg hogy porozza meg, meg húsz méter izoláció elég a kukoricaporzásnál - szélcsendben igen, de amikor kapunk egy igazi, szokásos éghajlat-változási vihart, akkor nem!

Én azt hiszem, hogy ez, amit mi itt közösen elmondtunk, ez egy közös érdek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Alkossuk meg úgy a törvényt, hogy folyamatosan ki tudjuk bekkelni, és Magyarország legyen GMO-mentes!

Köszönöm szépen. (Taps.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak!

ELNÖK: A nyakkendőre tessék fölcsíptetni a mikrofont, mert zörögni fog!

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Elnézést kérek. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Most én is úgy jártam, mint professzor úr, hogy nem tudtam befejezni, de azért három dologra hadd utaljak.

Emlékezzünk vissza a hatalmas amerikai kukoricatermelési rendszerre, amikor engem, árva növényvédőst majdnem kirúgtak, mert fölmentem 2-2,5 liter Hungazinig, és nem pusztult el minden gyom. Kijött az egyik illető, nem mondom, mert már meghalt, és a főagronómust utasította, hogy 20-25 litert szórasson ki velem. A szívem fájt, amikor ki kellett menni a permetezőgéppel, és 25 liter Hungazint kiszórtam a kukoricaterületre. Igaz, hogy minden kipusztult, a kukorica megmaradt, viszont elindult gyönyörű szépen a rezisztens disznóparéjnak a kialakulása. Tehát ez megint egy olyan jel, ami nagyon fontos.

Azt hiszem, hogy rendkívül fontos, szintén az előadásban elhangzottakból nem emeltem ki egy dolgot, ami szerintem egy tudományos ismertterjesztésnél nagyon fontos lenne: a majom génjei, a csimpánzé 99,9 százalékban megegyezik az emberével. Mi van, ha módosítunk egy gént, és visszadob egy almával, és elkezd beszélni hozzánk a majom? (Derültség, közbeszólások.) Tehát én azt hiszem, most tényleg humorosan mondtam el, de egyszerűen nem tudhatjuk, mert nem tudhatjuk.

Talán kétszáz év múlva tudjuk, hogy a genetikai módosítás mit jelent valójában az emberi szervezetre, akár egy vírusé, akár egy baktériumé, főleg ott, amikor azt mondjuk, hogy 25-től 40 ezerig, az embernél 25-30 ezer csak az összgének száma. Tehát ez rendkívül fontos. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Még egy nagyon fontos dolgot, bocsánat, befejezném, annyi, hogy a rovarrezisztencia, mindenki tudja, minél jobban dozírozzuk, minél hatalmasabb a dózis, és minél többet pusztítunk el belőle, annál nagyobb az esély, hogy megmaradjon egy-egy egyed, amelyik ha élve marad, aztán többet azt ki nem pusztítjuk.

Köszönöm szépen. Bocsánat.

DR. KARSAI JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én is röviden ismertessem a mezőgazdasággal kapcsolatos és az őstermelőket érintő... - nem adózás, mint ahogy elhangzott, hogy egymillió őstermelő adóváltozását tesszük, hadd nyugtassam meg itt a parlamentben, hogy nem az őstermelők adóztatásáról volt szó, hanem az ellátatlan őstermelők társadalombiztosítási hozzájárulásáról és nyugdíjjárulékáról volt szó a bizottságban. Örömmel vettem azt, hogy mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők tulajdonképpen megértették, és én azt hiszem, a legfontosabb az, hogy egy ilyen törvényjavaslatnál ne a képviselőknek, ne az ellenzéki vagy a kormánypárti képviselőknek legyen jó egy törvényjavaslat, hanem azoknak az embereknek, akiket érint pontosan.

Hadd mondjam el, hogy mi körül volt a legfontosabb vita, és miért döntöttünk az általános vitára való alkalmasságról. Sok emberrel beszélgetve a bizottsági ülés óta is, egyértelműen olyan ellátatlan őstermelőkkel beszélve, akik azt mondták, hogy már '93-ban be kellett volna azt vezetni, hogy az árbevételük utáni 20 százalékának a 8 százalékáig nyugdíjjogosultságot szerezzenek, illetve betegségbiztosításuk meglegyen 5 százalékért; ez azt jelenti, hogy egy ilyen alacsony összegért, nem hiszem, hogy Európában van olyan ország, amelyik ezt az igen szűk réteget, amit mi 20-30 ezer főre becsülünk... Hisz, ha most megvizsgáljuk az őstermelői igazolvánnyal rendelkező embereket, akkor ez az egymillió őstermelő úgy tevődik össze, hogy közel 800 ezer embernek 600 ezer forint alatti az árbevétele, és ő semmilyen adóbevallást nem csinál, semmilyen adót nem fizet, még adóbevallást se kell csinálni, és nem kell fizessen tb-t, nem kell fizessen nyugdíjjárulékot.

Akinek 600 ezer fölött 7 millióig árbevétele van, ezek őstermelők, de ezekből is mintegy 180 ezer vagy nyugdíjas, vagy nyugdíjasnak a házastársa, vagy valamilyen munkahelyen dolgozik, ahol már fizet nyugdíjjárulékot, és fizet egészségbiztosítási hozzájárulást. Ez azt jelenti, hogy sajnos a sajtóban nagyon sűrűn és nagyon sokszor elhangzott úgynevezett őstermelői adóztatás úgy reális és úgy igaz, és szeretném itt elmondani, hogy ez egy öröm, és én azt hiszem, a többségi vélemény, de tudom, hogy titokban az ellenzéki képviselők is örültek annak, hogy nem hagyunk egy olyan - ha szabad ezt a szót mondanom - réteget, amelyik nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, hisz aki az eddig eltöltött időszakban szerzett, mondjuk, 5 évet, és még 15 évig tud őstermelő lenni úgy, hogy a nyugdíjkorhatárt elérje, tehát elérje a 20 évet, az nyugdíjat fog kapni. És ha a minimálnyugdíjat nézem, akkor egy 5 milliós árbevételnél havi 8 ezer forintért szerez a mostani állás szerint minimum 23 ezer forintos nyugdíjat.

Nem beszélve arról, én azt hiszem, hogy igazságosnak kell tartsa mind a kormánypárt, mind az ellenzék azt a tézist, hogy valóban nem lehet, ha nem is igaz a 13 millió, de 11 millió betegbiztosítási kártya sem lehet kinn ebben az országban, hisz 10 millióan sem vagyunk.

(22.40)

Azt hiszem, amikor közösen vállaljuk, és közösen kell megtegyük, hogy mindannyian fizessünk azért, ha kapunk egy egészségügyi ellátást, ezért az összegért, ezért az 5 százalékért, az árbevétel 20 százalékának az 5 százalékáért ha valaki kap egy egészségügyi ellátást, én azt hiszem, ez rendkívül kedvező, rendkívül olcsó. És én szeretném előrebocsátani, hogy ahogy január után februárban, márciusban kiderül az, hogy ha véletlen valaki nem fizetett, bekerül a kórházba, és ténylegesen egy komolyabb műtétet végrehajtanak rajta, ha nincs meg ez az egészségbiztosítási befizetése, akkor bizony, amit mondott az ellenzék, a 300 vagy az 500 ezres számlát bizony megkapja a kórházból, és vagy a földjére, vagy a házára ráterhelik. Ezzel szemben lesz egy olyan lehetősége az ellátatlan őstermelőnek, még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy igen, lesz egészségbiztosítása és lesz nyugdíjéve, amivel egy nyugodtabb időskort tölthet el.

A bizottság általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A géntechnológiai tevékenység az elmúlt években egyre több területen egyre nagyobb mértékben jelentkezett. A géntechnológiai tevékenység napjaink gyakorlatában is számos területet érint közvetlenül. Ilyen területek: az egészségügy, a környezetvédelem, az ipar, a mezőgazdaság.

A 2006. évi statisztikai adatok alapján 100 millió hektár a világon a géntechnológiával termesztett növények területe. A társadalom figyelme egyre nagyobb mértékben fordul - és a mi parlamenti vitánkat is nagy figyelem kísérte az országban, a többi uniós országhoz hasonlóan - a mi vitánk eredményére, és arra, hogy mi az elvégzendő feladat. Az elvégzett vizsgálatok nagyon ellentmondásosak, egyértelműen tulajdonképpen nincs megállapítva sem Magyarországon, sem a világon, hogy milyen utóhatásai vannak ezeknek a génkezelt növényeknek.

Az imént felsorolt hiányosságok miatt a genetikailag módosított szervezetek használata sok bizonytalanságot vált ki a fogyasztókban, kiváltja az ismert európai fogyasztók ellenállását a genetikailag módosított összetevőt tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával szemben is.

A csatlakozásunkkal kapcsolatban el kellett fogadnunk az Unió szabályait a genetikailag módosított növényekre vonatkozóan, viszont, tisztelt képviselőtársaim, igenis bizonyított, hogy van lehetőségünk arra, hogy a hazai érdekeket érvényesítsük. Az MON-810 jelű, a jelenleg egyetlen termesztésre engedélyezett, genetikailag módosított kukorica magyarországi termesztési tilalmát a tagállamok minősített többségének jóváhagyásával fenntarthatjuk. A döntés 2007. február 20-án született meg Brüsszelben. Bár az Európai Bizottság nem fogadta el a tudományos eredményeket, annak ellenére a többségi szavazással egyetértett, hogy ezt tovább vizsgáljuk.

Kérdezem a tisztelt miniszter urat, hogyan tovább a fennmaradt magyar moratórium tükrében. Melyek a legfontosabb további lépések a genetikailag módosított növényfajták vizsgálatával kapcsolatban? (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Én azt hiszem, hogy akik itt végigkövették a mezőgazdasági bizottság vitáját, ahol rendkívül nagy volt az egyetértés, nyugodtan ki merem jelenteni, és hadd mondhassam el azt itt a parlamentben, hogy bizony valamilyen törvényt hoznunk kellett volna, mert ellenkező esetben az Unió egyszerűen ránk kényszeríti, hisz csatlakoztunk az Unióhoz. Egy olyan szabályt kényszerített volna ránk, ami ennél sokkal kevésbé tetszett volna, és én azt hiszem, hogy ezt az együttműködést, amit a bizottságnál kezdtünk, egy kis zökkenő volt ugyan a parlamenti szavazásban, de ha ebben továbbra is egységesen foglalunk állást mindannyian, hogy Magyarországon ne legyenek génmódosított kukoricafajták, én azt hiszem, hogy ez eredményes lesz.

Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy ha valaki megnézni, a mai napon is, bármikor, hogy Portugália vagy a többi nyugati ország mit ír rá, milyen importkukoricát, exportkukoricát kér tőlünk: GMO-mentest kér, holott ránk akarják kényszeríteni. Tehát én remélem, hogy a jövőben is meg tudjuk tartani a génmentes kukoricatermesztésünket Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy ezen parázs egyórás vita után egy olyan nagyon kellemes kérdést tehessek fel, és remélem, olyan választ kapok, ami megnyugtató mind az ellenzék, mind a kormánypárt számára, hisz közösen alkottuk meg - ha szabad - és közösen vittük tovább azt az őstermelői igazolványt, amit ezelőtt több mint tíz évvel adtunk ki. Enélkül a mai magyar vidéki parasztember nem tudna gazdálkodni, hisz egymillió embert nem lehetne könyvelőkkel kezelni, nem lehetne azt az egy-kétféle árut ilyen egyszerű módon értékesíteni adózási és egyéb feltételek miatt. Rendkívül fontos az, ahogy végigkövetjük az őstermelői igazolvány sorsát: 600 ezer forintról indult, majd az előző egy-két kormány felvitte 2, illetve 4 millió forintra. Ma 600 ezer, 4 millió és 7 millió forint az a felső határ, ahol számla nélkül 600 ezer forintig, 4 millió forintig 20 százalék számla mellett, 7 millió forintnál pedig 60 százalék számla mellett lehet árut értékesíteni, és igenis a saját munkáját elismerjük annak a parasztembernek, aki mint őstermelő él ezzel a móddal. Nem kell vállalkozónak belépnie, nem kell kellemetlen procedúrákat végigjárnia.

Azt hiszem, ezek az igazolványok elavultak. Elterjedtek azok a hírek, hogy milyen emelések lesznek. Igen, elterjedtek, erre szeretnék majd választ kapni. Tudjuk, milyenek a mostani igazolványok; én hamis igazolvánnyal nem találkoztam, jómagam láttam mint falugazdász is valamikor jó néhány évvel ezelőtt, akkor sem hamisítottak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Azt hiszem, nagyon fontos volna, ha erre választ kapnánk, hogy hogyan tovább az őstermelői igazolvánnyal. (Taps az MSZP soraiból.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr, ezt a választ, ami az őstermelői igazolványokra vonatkozik.

Én azt hiszem, nem sértődik meg senki itt a parlamentben, amennyien itt vagyunk, ha azt mondom, hogy amikor a 2013-as ciklus lejár, és még mindig arról beszélgetünk, hogy még egy-két kis bélyegző, egy-két kis monogram kellene arra az igazolványra, és meg tudjuk tartani továbbra is, továbbra is fenntartjuk közösen, együtt, és tovább emeljük ezen őstermelői igazolvány értékhatárát, én azt hiszem, hogy akkor annak a vidéki embernek, aki könyvelő fogadása nélkül, különleges APEH-adminisztráció nélkül meg tudja oldani a gazdálkodását és a gazdálkodásra tud koncentrálni, nem arra, hogy hogyan könyveljenek, mit könyveljenek, ha mi ezt együtt megélnénk, akkor mindannyian nagyon boldogok lennénk; főleg az a 200 ezer ember és az a 800 ezer ember (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), aki egyébként 600 ezer forint bevétel alatti őstermelő.

Köszönöm szépen. (Taps.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy azon gazdák nevében szóljak, akiket kigyűjtöttem, és a körülbelül 800-850 budapesti földtulajdonos, a 350 szegedi földtulajdonos nevében, akik nekünk, 300 gazdának Battonyán önként bérbe adták a földjeiket azzal, hogy jó gazda gondosságával műveljük. Battonyán 600 regisztrált gazdából 15 ezer hektár földön 300 ember gazda - és mind kivétel nélkül, Jakab úr, gazdaköri tag - bérel földet, vásárol meg gépet. Emlékeztetném önöket, hogy közel 300 milliárd támogatásból - EMVA-ból AVOP-ból - gépeket vettek. Gondoljuk meg, hogy ha ezen emberek alól kihúzzuk a földet, hogyan fogják visszafizetni a gépet, és hány ezer pestinek kell lejönni művelni a földet, az egy hektárat? (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van! - Derültség és szórványos taps ugyanonnan.)

Folytatnám tovább azzal, hogy találtam olyan földterületet, ahol 40 hektárnak volt húsz tulajdonosa '94-ben. Ma az öröklődés és elhalás során 96 tulajdonosa van. Nem is lehet adni támogatást 96 felé! Egy nagyon fontos dolog - hallgatják a rádióhallgatók, vagy nem hallgatják -, egyet döntsünk el: az Unió nem támogatja a tulajdonost, mert az a tulajdonos a bérleti díjból kell hogy megéljen és abból vegye be. Hiába akarjuk odaadni a földtulajdonosnak, hogy legyen a mi emberünk, nem tudjuk odaadni azért, mert a földhasználó vállalja a hitelt, ő kockáztat, ő vállalja azt, hogy most kétezerért adja el a kukoricát, ő vállalta fel a hitelt, hogy elviszik a házát, mi meg odaadjuk a 80 ezret vagy a 70 ezret a földtulajdonosnak, és még próbálja valaki kivenni tőlük bérbe. Ki fogja bérbe venni? Magyarország fele területe műveletlenül fog maradni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy biológiai csodáról szeretnék beszélni, amiről nem beszélt senki a Parlamentben. Erről a szem kukoricáról beszélnék (Felmutatja.), amelyet ha elültetünk, ez a kukoricacső lesz belőle, ami nálam van. (Felmutatja.) Ezen 600 szem van, és mindössze öt hónap telik el.

Próbáljuk ezt meg az Audi-gyárban Győrben vagy Szentgotthárdon az Opel-motorral! (Derültség.) Ültessünk el egyet, és ötszázat vegyünk le öt hónap múlva!

Azt hiszem, hogy ez egy biológiai csoda, amely 500 milliárd kiesést okozhat a költségvetésnek. Itt senki nem beszél - nagyon sajnálatos módon - arról, hogy amikor itt gazdasági válság van... - a '33-as gazdasági válságról talán Suchman úr jelezte, hogy a magyar mezőgazdaság húzta ki akkor Németországot a fegyverkezésből.

(12.30)

Azt hiszem, hogy ne itt tartsunk, mondjuk el, hasonlítsuk össze, itt van a kezemben, tessék megnézni, a forint, az euró (Felmutat több papírpénzt és két cső kukoricát.) Ennek az energiatartalma 1 millijoule. Száz cső kukoricával tíz napot lehetne átvészelni, ennek a pénznek az árával egy jégkunyhóban; száz napig meg lehetne élni száz cső kukoricával. (Sic!) Nem tudom, ez hogyan lehet, mi az étkezési tartalma. Azt hiszem, rendkívül fontos, ha megnézzük, hogy mire is alkalmas ez a kukorica, ami a kezemben van: táplálék, állati és emberi táplálék. Fóliát lehet belőle gyártani, amelyik rendkívül hatékony és lebomló fólia. A kukorica a furfuroltartalma miatt robbanhat is, mert a robbanóanyagok alapanyaga van a kukoricacsutkában. Nem kellene ezt megvárni, hanem valóban meg kellene nézni, hogy mi is történt. Mert nyugodtan el lehet mondani, hogy ez az a gabona, ami a kezemben van (Ismét felmutatja.), az ivóvízzel együtt tíz év múlva értékesebb lesz az ásványolajnál.

Ez az a gabona, amelynek az Unió gyakorlatilag megszüntette az intervenciós felvásárlását, annak ellenére, hogy 50 eurót nyert minden tonna kukoricán. Ez az a kukorica, amelyet off shore cégeken keresztül visznek el kereskedőink, eladják, és 70 százalékot keresnek a gazdák verítékén. Ez az a gabona, amelyért tíz évvel ezelőtti árakat fizetnek, és ez nem fedezi az önköltséget, azaz 18 ezer forintot. Ez az a gabona, amelyet most nem vesznek be azok az intervenciós raktárak, amelyek az adófizetők pénzéből épültek, csak olyan feltételekkel, hogy 18 ezer forintért veszik meg, és otthagyja fél áron. Itt van a kezemben a ma reggeli legfrissebb jelentés a környező országokból. Tőlem tíz méterre, a határ másik oldalán 3500 forint a kukorica, nálunk 1800 forint. Hogy lehet, hogy az Unióban 180 eurótól a mi 70 eurós kukoricánk előfordulhat?

Kérdem teljes joggal itt, a magyar parlamentben, milyen Unió az, ahol egyetlen termék ára több mint két és félszerese egyik vagy a másik országban. Azt hiszem, az uniós csatlakozással mi a rabszolgaszerepet vállaltuk el sajnos, és ez érződik a gazdasági termékeinken, hiszen az intervenciós felvásárlást gyakorlatilag, a nagy haszon ellenére az Unió megszüntette. Ez az a gabona egyébként, amelynek hiányosságai miatt, ha nem történik meg a felvásárlás, akkor 50-100 ezer gazda mehet tönkre, elveszthetik gépeiket, házaikat, földjeiket. Ezek az emberek földönfutóvá fognak válni. Csak EMVA- és AVOP-támogatásként 200 milliárdot kell visszafizetni az Uniónak. Nyugodtan kijelenthetem, hogy 200-300 milliós kiesése lesz a költségvetésnek.

Elmondom röviden, villámgyorsan, tudom, hogy elnök asszony rám fog szólni, a megoldási javaslatot is. Haladéktalanul meg kell indítani az intervenciós felvásárlást az Unióban. Ilyen ország nincs, ahol ne legyen legalább 400 ezer tonna tartalék gabona, hogy ezt felvásároljuk; azonnal húzza a piacot. Azonnal lehetővé kell tenni az MFB részére, hogy kerülje ki a kereskedelmi bankokat, mert nem adják oda az embereknek a hitelt arra, hogy közraktárra felvásároljanak. Azonnal el kell indítani 2 millió tonna gabona közraktári felvásárlását, akár 2 ezer forintért. A magyar állam, mi keressük meg azt a pénzt, amit az Unió megkeresett. Könyörgöm, ne engedjünk át a kezünkből újabb 200 milliárdot az Uniónak! Javaslom, hogy minél hamarabb a két, MFB-re vonatkozó törvényt módosítsuk, és direkt hitellel oldjuk meg, hogy ne essen el a magyar költségvetés és a magyar gazdálkodó közel 200 milliárd forinttól.

Köszönöm türelmüket, és kérem a kormány intézkedését. (Taps. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Éljen! Éljen!)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban és legelőször szeretném megköszönni a bizottság ülésén mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők azon hozzáállását, hogy egy ilyen különleges helyzetet véleményem szerint nagyon jól láttak. Volt néhány aggály ugyan azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet ezzel visszaélni vagy élni.

Azt hiszem, hogy ezzel nagyon jól élnünk kell, amikor egy olyan váratlan és szokatlan piaci zavar áll elő, ahol sajnos az uniós intervenciós gabonát gyakorlatilag megszüntették, pedig 60 eurós nyereséggel zárta az Unió minden költséget levonva, és valamikor a magyar költségvetés fizette ki ezt a teljes, 8 millió tonna intervenciós gabonát 101 eurós áron. Ez közel 200 eurós átlagáron kelt el, tehát tulajdonképpen olyan eset állt fönn, amit nagyon jól látott a pénzügyi és költségvetési bizottság is egyébként. Azt hiszem, nekünk is meg kell fontolnunk itt a parlamentben azt, hogy már 5 ezer évvel ezelőtt a fáraó is tudta, hogy mit kezdjen, amikor többlettermése van: nem elherdálni kell, nem odaadni azoknak az off-shore cégeken keresztül értékesítő cégeknek, akik 17 ezer forintért megveszik.

Kérem, most néztem meg a tőzsdei árát. Rajtunk kívül az Unió átlaga több mint 3600 forint, tehát 36 ezer forint tonnánként; nálunk ez 17 ezer. Azt hiszem, ez azért van, mert minden kereskedő arra vár, hogy lent vidéken az egyszerű parasztember tárolja, ő gázosítsa, ő tegyen meg vele minden kezelést, és mindig csak két hétre valót vásárol meg. Láttam olyan malmot, tudok olyan malomról, ahol egyhavi meg kéthavi készlet van gabonából, hisz minek tárolja, amikor szorítja a gazdálkodó parasztot arra, hogy minél közelebb áll a banki törlesztéshez vagy a jövő évi beművelésekhez, annál olcsóbban odaadja a gazdálkodó vagy gazdálkodó szervezet; mert ha a bank lejárttá teszi a hitelét, vissza kell fizessünk az Uniónak körülbelül 200 milliárd forint AVOP- és EMVA-támogatást; nem beszélve a többi vidékfejlesztési támogatásról. Akit egyszer a bank rátesz a feketelistára, az olyan körülmények közé kerül, hogy soha többet hitelt nem vehet föl, nem lízingelhet.

Nálunk van-e az a rendszer? Igenis van az a rendszer, amit helyesnek is tartok, hogy figyeljék a bankok, hogy ugyanarra a házra... - ne úgy legyen, mint Amerikában, hogy akár három banknál is fölvehette a házára a hitelt, mert nem jegyezték be a jelzálogjogot, és most itt isszuk a levét. Bocsánat, hogy a parlamentben mondom el, elnök úr, de ez az igazság, hogy egy amerikai ilyen típusú csődöt egész Európa, az egész világ visel.

Azt hiszem, hogy amikor válságról beszélünk, gazdasági válságról, recesszióról beszélünk, akkor a meglévő értékeinket meg kell védeni. Ez a hitel nem arra van, hogy majd a jövő évi bizonytalan termést finanszírozza. Ez nem mezeileltár-finanszírozás. Ez ennek az évnek a megtermelt termése, illetve raktárba helyezése.

Fölhívom a figyelmet - az itt lévő képviselőket, tudom, hogy érdekli, nem véletlenül vannak ki -, hogy amikor megyünk haza, képviselőtársaim, ott vannak a kukoricák. Álltam meg olyan helyen, ahol azt mondták, hogy le sem vágom a kukoricát, mert értelmetlen, értelmetlenné válik több százezer ember sorsa. Az én településemről több mint 600 csekket adnak föl városba haszonbérleti alapon, 200-300-400 ezer forintokat a városlakóknak. Ha ezek nem kapják meg a haszonbérletet, mert nincs eladva a búza, nem kapják meg a dinnyepénzt, nincs eladva a napraforgó, mert visszamondta a gyár, nincs eladva a kukorica - sőt talpon van -, mert remény sincs rá, mert nem tudja betenni, mert be kell vigye a raktárba, ahol oda kell hogy adja 1700 forintért, ezért nem tudja kifizetni a haszonbért, ezért Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Pécsen nem tudják az idős nyugdíjasok a megemelkedett gáz-, villanyszámlát kifizetni. Ők is csődbe kerülnek.

Ez tehát olyan, mint amikor a dominón elbillentünk egyet, és kétmillió dominó dől össze. Ezt nekünk sokkal komolyabban kellene venni az elkövetkezendő időben, és nem csak egy-egy ilyen... Engem egy kicsit zavar, hogy ezt piaci zavarnak nevezzük, ez olyan, hogy a csodálatos munka és a Jóisten áldása volt rajtunk, hogy ilyen jó időt adott, hogy 16 millió tonnát termeltünk. Ennek örülnünk kéne!

A paraszt, ha kicsi a termés, azért sír. Ha sok a termés, akkor zokog, mert azt mondja, hogy miért nem termeltem. Tessék mondani - én parasztember vagyok -, mikor állhatok oda, hogy kitárcsázzam a gyönyörű termésemet, vagy ne permetezzem meg Fusarium ellen, vagy ne védjem meg a gyom ellen, mert ha sokat termelünk, ránk ül az átok, nem tudjuk eladni és még kevesebb a bevételünk, mintha kevés lenne?!

(16.00)

Jó az országnak az, hogy négy tonnát termeljünk a hét tonna helyett? Nem jó! Pedig ezek szerint jó, mert az az igazi, ha hatezer forintért veszik meg, és akkor nem kell semmit csinálni, bevetjük, otthagyjuk, egy kis gyom is van benne, nem baj, egy kis Fusarium is van, nem baj, úgyse jobb a nyugati gabona se! Kérem, már a malmok beleteszik az adalékanyagot, sajnos, és amikor a pék hozzáteszi az ő kis adalékát, mert ezt nem tudja, akkor az udvaron éri utol a lisztet, kiszalad, mert dupla adalék van benne. Miért kell nekünk a műanyagot megenni, mikor a magyar gabona most is a világon a legjobb? A németországi gabonát - nem akarok személyeskedni országra -, uniós más gabonát kézzel szét tudom nyomni, azt hiszem, hogy vizes, de nem, olyan puha a búza. Nálunk a takarmánybúza többet ér, csakhogy beleteszik a műanyagot, az adalékokat!

A mi gabonánk egy olyan érték! Egymilliárd ember éhezik vagy rosszul táplált a Földön. Kiirtják az őserdőt, több milliárdot költünk a Környezetvédelmi Minisztériumon keresztül, mert magas a szén-dioxid-szennyezés, szennyezzük a légkört, és közben hagyjuk, hogy az őserdőt kivágják az indiánok, ahelyett, hogy adnánk nekik az Uniótól gabonát, hogy egyetek, itt az egyik kezetekben a vodka, a másikban a búza, tessék parancsolni, egyetek, de ne vágjátok ki az őserdőt, mert az kell a Föld népességének! Hát ilyen nincs! Jövőre lehet, hogy fél termés lesz, és akkor megint kezdjük elölről.

Mi volt, amikor a hét sovány kalászt és a hét kövér kalászt álmodta a fáraó, hogy megeszi a hét sovány kalász a hét kövér kalászt? József megfejtette, hogy hét bő esztendő lesz, követi hét szűk esztendő, építsenek magtárakat. Intervenciós raktárat épített ötezer éve - ha jól számolom az éveket, Ábrahám idején, mert József Ábrahám fia volt - arra, hogy betárolja a gabonát! Akkor mi most, ötezer évvel később egy ilyen fejlett civilizációban azt mondjuk, hogy fulladjanak bele a gabonába?! Nem lehet elmennünk mellette! Nem lehet hagynunk azt, hogy ez így legyen ebben az országban! Csinálnunk kell magyar intervenciót! Ne nevezzük annak, mert az Unió még a nevet is megmondja, hogy mi legyen, nem lehet magyar intervenció a neve, csak esetleg magyar közraktár lehet a neve. De akkor csináljunk, könyörgök, egy magyar közraktárat, tegyük be, és mi nyerjük meg azt a 60 eurót, amit az Unió nyert, és ott van a költségvetésben, ott van az egész mezőgazdasági támogatásra a pluszpénzünk, mert elvitt tőlünk vagy 150 millió eurót, és egy fillért nem fektetett bele, mégis azt mondta, hogy nem lesz intervenció.

A költségvetési bizottságban egyhangú volt a szavazás, tartózkodás sem volt. Bízom benne, hogy jövő hétfőn tudunk róla szavazni, szerdán tud róla dönteni a kormány, és el tud indulni egy piaci húzóhatás. Képviselőtársaim, az a baj, hogy nem látunk kötést a tőzsdén, nem veszi senki. Ha a TIG elkezd 300 ezer tonna gabonát fölvásárolni, abban a pillanatban megugrik az ár, és legalább az önköltségét, a saját munkáját visszakapja a vidéki parasztember. Ez nem 200 ezer embert érint, a családjával együtt már 600 ezret, de a haszonbérlő földtulajdonoson keresztül másfél millió embert érint ebben az országban, és tulajdonképpen tízmillió embert érint, hisz a mai kukoricaár kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt, '98-ban volt, mert akkor 1500 forint volt, és kaptunk 300 forintot az akkori minisztertől minden mázsa búzára, kukoricára.

Én azt hiszem, hogy ez egy olyan módosító indítvány, ami támogatható, de jelzem, nem végleges megoldás. Igenis lépni kell, ha kell, ennek a parlamentnek, ha kell, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, de szerintem összefogva ellenzéknek, kormánypártnak, mert Magyarországon igenis, ha megvan 16 millió tonnára a raktárunk, még mindig jobb a raktárban lenni, mint egy bizonytalan következő évi aszályt vagy egyebet nézni.

Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, hogy lehetőséget kaptam. Köszönöm. (Taps az MSZP és az MDF soraiban.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt hiszem, nem hagyhatom szó nélkül Ékes képviselő úr, Karsai képviselő úr és Demendi László képviselő úr pozitív véleményét. Teljes mértékben egyetértek Ékes képviselő úrral, hisz tegnap a bizottsági elfogadás után már megkezdtem azt a tárgyalást, hogy ez valóban jó kezekbe kerüljön, mert ez egy nagyon kétélű fegyver lehet. Igen, egyetértek, Ékes képviselő úr, kétélű fegyver lehet, de erről gondoskodnunk kell, hogy ne így legyen, jusson el közvetlenül a termelőkhöz, jusson el a TIG-en keresztül, jusson el az állami felvásárlásig, ahol 100 százalékos árat tudnak adni, hisz Gráf miniszter úr két hónapja próbál küzdeni a TIG-nél, hogy a szokásos, a 10 milliós országban szinte kötelező 300 ezer tonna meglegyen, mert egy 10 milliós országban ennyi kell legyen az állami tartalék.

A képviselőtársaim bizonyára emlékeznek rá, hogy valamikor a minisztérium alagsorában fegyveres őrség volt, fegyveres emberek voltak, akik a TIG készletére vigyáztak, amikor 500-600 ezer tonna volt a takarmányban és a gabonában is az a magyar készlet, amire vigyáztak. Azt hiszem, ez pontosan az, amikor azt mondjuk, hogy ha 20 ezer tonnát, 40 ezer tonnát összegyűjtöttek egy helyre, tessék oda közvetlenül eljuttatni, vigye kormány elé, és tegyük oda abba a 20-40 ezer vagy 60 ezer tonnás tározóba, ahol a gazdák közvetlenül megkapják. Nem szélhámosokhoz, nem off-shore cégekhez, nem azokhoz a multikhoz, akik azért fogják megvenni, hogy tavasszal eladják 35-40 ezerért. Még egyszer mondom: a környező országokban, Spanyolországban 180 euró a mostani tőzsdei ára is, és 135 euró tőlem egy kilométerre, a román határ másik oldalán. Azt hiszem, ekkor vigyáznunk kell, meg kell tennünk, hogy az értékeinket a gazdasági válságban őrizzük meg, mert a 90 éves egyszeri bácsi Battonyán azt mondta, hogy '30-ban még a bolhára is vigyáztak a gazdasági válságban, mert az is érték volt, mert az is egy parányi hús volt.

Köszönöm szépen.

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, nagyon sokan várják ma, hogy azt a kérdést feltegyék a minisztériumban, illetve a parlamentben... - amikor ott állnak az emberek a kukoricatáblájuk szélén, és nem tudják, hogy elindítsák-e a kombájnt, nem tudják, hogy a raktárakba betett terményekért milyen pénzt kapnak. Már könnyező szemmel ülnek azok az emberek, akik az elmúlt hetekben 16-17 ezer forintért adták el a kukoricát mindamellett, mindannak ellenére, hogy a környező országokban ez 3500 forint mázsánként, sőt Spanyolországban 4500 forint mázsánként, azaz 45 ezer forint tonnánként.

Azt hiszem, nagyon sokan várják azt az intézkedést, amit két hete elindítottunk a parlamentben. Bízom abban, hogy most vigaszt tudunk adni azoknak az embereknek a kérdések után, illetve a parlamenti döntésekkel, hogy meg tudjuk és meg akarjuk oldani ezt, amit piaci zavarnak nevezünk. Én nem szívesen nevezem, államtitkár úr, piaci zavarnak, mert annak egy örömnek, egy fiesztának kell lennie, hogy 16 millió tonna gabonát termelünk. Ilyenkor nem zokogni kéne, hanem örülni, tapsolni!

De a parasztember most zokog a tapsolás helyett, mert egyszerűen ez nála túltermelésként jelentkezik, és sokkal kevesebb a bevétele, sokkal kevesebb a nyeresége, mint az előző évi fél termésen. Nem hinném, hogy itt valakinek a parlamentben vagy bárhol célja volna, hogy fékezzük le a termelést, ne műtrágyázzon, ne végezze el a növényvédelmi munkát, ne takarítson be, vagy éppen hagyja parlagon a földjét. Nem lehet ez a cél ebben az országban, amely mezőgazdasági ország.

Bízom benne, hogy azok az intézkedések, amelyeket most a parlament, a kormány és minisztérium megtett, eredményre vezetnek. Várom államtitkár úr véleményét. (Taps az MSZP padsoraiban.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Azt hiszem, igazán megnyugtató kell hogy legyen, mert örömmel jelenthetem itt a parlamentben, hogy a választókörzetemben - például Magyarbánhegyesen - a 17-18 ezer forintos kukorica e hétre a 23 ezer forintot érte el csak annak hírére, hogy itt a parlamentben igenis hozunk egy olyan határozatot, hogy lehetővé válik a Fejlesztési Bankon keresztüli hitelfelvétel a közraktározásra, közraktározási célra, és elindul az intervenciós kukorica.

Ami az én kérésem, államtitkár úr, amiben bízom, hogy közös célunk mindannyiunknak, ahányan ülünk a teremben és a termen kívül, mégpedig az, hogy ez közvetlenül a termelőkhöz jusson el, azok kapják meg a közraktárjegyet, akik valóban kukoricát termeltek, és a kormányhatározat minél hamarabb készüljön el, mert ha a törvény ma megvan, és megvan a kormányhatározat, igen magas és elfogadható ár lesz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és nem megy tönkre félmillió ember.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Megtárgyaltuk a módosító indítványokat, és mint előterjesztők mindkét módosító indítványt befogadtuk. Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy valóban szükség van külön kihangsúlyozni, hogy az MFB-törvénynek ez a módosítása nem öncélú, azokat - és szigorúan csak azokat - a termelőket szolgálja, akik közvetlenül, direkt terményt adnak el. Tehát csak a föld használóját és a termék értékesítőjét érinti.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Péter Pál van, aratunk. Mik a terméskilátások? Országosan a termés 30 százalékát elvitte az aszály, 10 százalékát elvitte a jég, s ha ilyen medárdos idő lesz, újabb 20 százalékot elvisz a víz.

Hogyan történnek a felvásárlások? Tavaly dupla annyi termés volt, mint az idei kilátás, és fél áron vették meg. Most fél termés van, most harmad áron fogják megvenni a terményeinket. A multinacionális cégek manipulálják a tőzsdét! Ezt a parlament színe előtt el kell mondani. A tőzsde egy fiktív ügylet. A tőzsdén nem vesznek kontraktust, miniszter úr, egyáltalán nem vásárolnak. A tőzsdén mesterségesen kínálati piacot alakít a két nagy multi, közben egyetlen parasztot sem finanszíroznak, nem integrálnak, de elviszik a hasznot. Öt-hat család lekacsmarja az ország pénzét, 500 ezer paraszt és gazdálkodó elől visznek el több 10 milliárd forintot. Tavaly 17 ezer forintért vásárolták meg a kukoricát, 43 ezer forintért adták el. Hova tűnt a többi pénz? Mert veszeteséges! Én tudom, hova tűnt: off-shore cégeken keresztül könnyű értékesíteni, mire hazaér a pénz, már veszteséges a kukorica is. Szeretnék látni olyan embert, aki 1 forintért megvesz valamit, 3 forintért eladja, és még veszteséges is! Ez igen! Úgyhogy én azt hiszem, valamit tennünk kell.

Kérdéseim a következők, miniszter úr. Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete javuljon? Jelenleg van-e olyan működő hitelkonstrukció, amellyel hitelhez juthatnak a mezőgazdasági termelők? Ismereteim szerint a korábbi aszályos években kedvezményes kamatozású, úgynevezett aszályhitel segített a bajba jutott termelőkön. Tervezi-e az agrártárca egy ehhez hasonló hitel nyújtását? (Taps.)

DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Miniszter úr, nagyon szépen köszönöm a válaszát. De azért egy dolgot még elmondanék, különösen azért, mert itt van a Pénzügyminisztérium államtitkára is. Vajon megérjük-e egyszer azt, hogy - amint említettem - ha valakik óriási extra-, szuperprofitra tesznek szert azzal, hogy háromszoros áron értékesítik a termékeket, és elviszik az emberek elől a pénzt, akkor megvizsgálja-e a Pénzügyminisztérium vagy az APEH, hogy hova tűnt az a pénz, ami az 1700 és 4300 forintos kukorica között volt? Ez az egyik.

A másik: az IMF-hitelből vagy bármiből miért nem tudunk csinálni Magyarországon egy mezőgazdasági gabonaintervenciós alapot, amiből megvenné az állam 300 milliárd értékben az összes terményt, s a multinacionális cégek csak innen vihetnék el, és nem tehetnék meg azt, hogy minden parasztot, minden vállalatot folyamatosan becsapnak, és néhány családhoz vándorol el több száz milliárd forint. Nem tudom, minek az nekik! Minek 50 milliárdra még 50? Úgyse tudják felélni! A fáraók se élték fel meg Michael Jackson se. Köszönöm szépen. (Taps.)