Felszólalás adatai

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Ház! A nyugati országok többségében, amelyekhez Magyarország is csatlakozni kíván, a piacgazdaság működését és hatékonyságát nagyfokú biztonság alapozza meg. Mindez a kiszámíthatóságon, tervezhetőségen, a döntések következményeit hosszabb távon figyelembe vevő, azokat előre prognosztizáló gondolkodáson alapul. Ezekben az országokban nemcsak egy-, hanem többéves időtartamot is átfogó költségvetési és gazdasági tervezés érvényesül. A költségvetési politika szerves része a makrogazdasági politikának. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a kormány - programjának, valamint a Fidesz-Magyar Polgári Párt programjának szellemében -, Magyarország kiegyensúlyozott fejlődését és jövőjét szem előtt tartva, három évre szóló költségvetési irányelveket fogalmazott meg, és terjesztett a tisztelt Ház elé.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk kétségkívül óriási esélyt ad hazánknak. A közösségi források igénybevétele azonban csak akkor lehetséges, ha ehhez megfelelő hazai források is párosulnak, és Magyarország képes lesz eleget tenni az uniós felzárkózás szerteágazó, mellesleg igen költséges követelményeinek.

Az európai piacba történő integrálódással és részben a közösségi pénzforrásokból az elkövetkező években lehetőségünk nyílik egy gyorsított modernizáció megvalósítására. Ehhez azonban már időben világosan ki kell jelölni a prioritásokat, a hosszabb távú költségvetési irányelvek szintjén is azt az utat, amelyen haladni akarunk. Világos jövőkép hiányában az előző kormány, ahogyan oly sok minden mást, ezt is elmulasztotta megtenni.

A tisztelt Ház elé terjesztett országgyűlési határozati javaslatban szereplő prioritások közül minden szempontból a külügyekkel és védelempolitikai kérdésekkel összefüggő irányelvek jelentik azt a nagy keretet, amely az ország stabilitásának elsődleges garanciája.

Külön említésre méltónak érzem, hogy a határozati javaslat részletes indoklásának 2/e pontjában nevesítetten szerepel, hogy az ország NATO-csatlakozása következtében a vállalt védelemnövekedési kötelezettségünket teljesíteni kell, s a védelemnövekedési előirányzatok egyfajta prioritást élveznek.

A Pénzügyminisztérium által készített tájékoztatóból, melyben hét európai uniós ország vonatkozásában a kormányzati szektor legfontosabb adatai a GDP százalékában szerepelnek, világosan kitűnik, hogy Magyarországon az egészségügy mellett a védelem marad el legjobban az Európai Unió átlagától. A magyar haderő személyi állományának, felkészültségének, műszaki-technikai eszközeinek a NATO színvonalához emelése mellett, a védelmi kiadások növekvő, évekre előre történő tervezését térségünk feszült nemzetközi helyzete még inkább indokolja. A délszláv s különösen a koszovói viszonyok minden jel szerint még hosszú ideig komoly bizonytalansági tényezőt fognak jelenteni határaink mellett. A védelmi szférában megjelenő tartós reálérték-növekedés reményeink szerint nagyobb biztonságot fog eredményezni olyan természeti csapások ellen is, mint az ország közlekedését nem is oly régen megbénító rendkívüli havazás, vagy a soha nem tapasztalt mértékű árvíz és belvíz. Nem utolsósorban persze bízunk abban is, hogy ezáltal újra presztízse és rangja lesz a katonai pályának.

Ha az elkövetkező két-három évben előttünk álló feladatok sokaságát vesszük számba, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk során növekvő kiadási tételekkel kell számolnunk. Azt gondolom, itt és most elég, ha csak a nyelveket tudó, képzett diplomaták, tisztviselők, jogászok, közgazdászok szükséges nagy számára utalok. A humán erőforrások megteremtése mindenképpen hosszabb távú tervezést tesz szükségessé. Ugyanakkor számolnunk kell azzal a kihívással is, amit a versenyszféra, illetve a nemzetközi vállalatok által kínált fizetések jelentenek ezen előbbi szférára vonatkozóan. De említhetném azt a tényt is, hogy határőrizeti, határvédelmi rendszerünket az Európai Unió elvárásaihoz kell igazítani. Ez szintén évekre előre szóló tervezést és ütemezést igényel, hiszen itt sem két forintról van szó.

Kül- és belpolitikai szempontból egyaránt az ország versenyképességének, stabilitásának erősítése a legfontosabb feladat. Ezért biztatónak és perspektivikusnak tűnnek a GDP és a reálbérek növekedésére, az infláció csökkenésére, valamint az állami jövedelemcentralizáció trendjének további mérséklődésére vonatkozó pénzügyminisztériumi előrejelzések, tervezési irányelvek. Az országgyűlési határozat tervezetét ezért elfogadásra javaslom a tisztelt Ház számára.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)