Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tavaly ugyanezeket az érveket kellett végighallgatnunk a költségvetés vitájában, sőt az előző esztendőben is. Akkor is a képviselőtársaim nagy része az összeomlás, a katasztrófa, a nem fog működni és így tovább szavakat használta, és riogatta a magyar választópolgárokat. Schiffer képviselőtársunk néhány perccel ezelőtt falurombolásról, iskolabezárásról beszélt. Jó lenne ehhez most már - merthogy már ezt is régóta hallgatjuk nemcsak tőle, hanem a szocialista és több alkalommal jobbikos képviselőtársainktól is -, tegyék már meg, hogy jelzik felénk, hogy melyek ezek a települések, ahol bezárták a települést, melyek azok az iskolák, ahol bezárták az iskolát, mert lényegesen egyszerűbb lesz úgy beszélgetnünk, ha konkrétumokról szólnak. (Gőgös Zoltán: Majd fogunk!)

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendő költségvetésének előkészítésénél még csak jövő időben tudtunk beszélni valóban például a közoktatás átalakításáról, és elérkezett a pillanat, hogy most már konkrét adatokkal és konkrét lépésekről tudunk beszámolni egyrészt az előkészítést illetően, másrészt pedig 2013-ra vonatkozóan. A közoktatás új alapokra helyezése és az oktatás színvonalának emelése a magyar társadalom régóta elvárt jogos követelése.

(16.20)

Ennek kívánt megfelelni a tavalyi esztendőben alkotott törvény a nemzeti köznevelésről, és ez biztosítja azt az újdonságot, amely végre újra kimondja, hogy az elsődleges felelősség a közoktatást, a nemzeti köznevelést tekintve az államot terheli. Az új rendszerben a feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás jelentősen megújuló formáját jelenti, függetlenítve az oktatás színvonalát az önkormányzatok anyagi helyzetétől. Az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia a köznevelésben, ami az esélyegyenlőség növelésével párhuzamosan az intézményrendszer átalakítását is eredményezi.

Az állami feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás jelentősen megújuló formájában él tovább. Tisztelet és elismerés minden önkormányzatnak, amelyik eddig is mindent megtett azért, hogy a településén jól működő köznevelési intézmények legyenek, mindent megtett azért, hogy ezekben az intézményekben lehetőség szerint minél magasabb színvonalon működjön az oktatás, a nevelés. Mégis sok kistelepülési polgármesterrel is beszélgetve az a kérés és az a kép tárul elénk, hogy az önkormányzatok javaslatát is meghallgatva ezt a rendszert át kellett alakítani, és az önkormányzatok kérésének is megfelelően valóban közössé kell tenni a teherviselést. Eddig az önkormányzatok az oktatás finanszírozásának több mint a felét kellett hogy állják, ugyanakkor egy intézmény teljes költségvetésének a 80 százalékát a bér és annak terhei vitték el, vagyis a bér nagy részét is az önkormányzatoknak kellett átvállalni.

Az önkormányzatok fő feladata a jövőben az óvodai ellátás lesz. A központi költségvetés amellett, hogy önkormányzati feladat lesz az óvodai ellátás, biztosítja az óvodapedagógusok illetményét, amit az óvodai nevelés-szervezési paraméterek - csoport átlaglétszáma, foglalkozási időkeret és így tovább - alapján fogja biztosítani. És ad egy kötött felhasználású támogatást is, amely az óvodát fenntartó önkormányzatokat abban segíti, hogy az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzését el tudja végezni, valamint a feladatellátásra szolgáló épületet működtetni tudja. Vagyis nem igaz az, hogy az önkormányzatokra a teher csak rá van téve. Most végre elérkezik egy olyan időszak - reményeink szerint egy olyan új időszak -, amely az államnak az ebben a feladatellátásban való közreműködését lényegesen megerősíti, ugyanakkor az önkormányzat sajátjaként működtetheti és tarthatja fenn az óvodát.

A gyermekétkeztetés az önkormányzat feladata lesz a jövőben, de a költségvetés ehhez is támogatást nyújt, ahogy azt tette az előző esztendőkben is, és ahogy azt az idei költségvetés is tartalmazza, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére is.

Az iskolai oktatás területén az állam jelentős terhet vesz át az önkormányzatoktól, ahogy az előbb jeleztem. A pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők bérét teljes egészében vállalja át az állam.

Állami feladat az iskolahálózat szakmai működésének, működési kiadásainak a biztosítása is, ami szintén a korábbi, hasonló jogcímű önkormányzati támogatásoknak a szaktárca fejezetében történő átcsoportosítását igényli. Az oktatás-nevelés állami feladatellátása megfelelő szakmai színvonalának garantálása érdekében elengedhetetlen, hogy a taneszközöket megfelelő mennyiségben és minőségben az ágazati minisztérium biztosítsa. A jelen költségvetés erre is vállalásokat tesz.

2013. január 1-jétől ezeket a szakmai feladatokat, az összefüggő fenntartói jogokat a magyar állam gyakorolja, mégpedig a szakminiszteren keresztül, és az ő irányítása alatt álló Országos Intézményfenntartó Központon keresztül, amelynek természetesen a megyei, járási és tankerületi intézményfenntartói hálózata lesz a segítségére.

Tisztelt Országgyűlés! A tavalyi esztendőben elfogadott köznevelési törvény egyik kiemelkedő új passzusa az új életpályamodellről szól. 2013. szeptember 1-jétől bevezetésre kerül a pedagógus-életpályamodell. Ennek a 2013. évi költségvetés-tervezetben 73 milliárd forint összegű tervezett támogatása szerepel, és természetesen a teljes jelenlegi pedagógusbér és járulékai, ami 335 milliárd forintot tesz ki. Ennyit különített el erre a célra a kormány javaslatában.

Az egyházi és az egyéb fenntartású köznevelési intézményekről is hadd szóljak néhány szót. Ezek fenntartásához a központi költségvetés a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők bér- és járulékköltségeit biztosítja a pedagóguslétszám alapján. Az egyházi köznevelési intézményfenntartók az egyházakkal kötött külön megállapodások alapján további, az előző évi állami és önkormányzati átlagráfordítás alapján számított, működésre fordítható központi támogatásban részesülnek, ahogy ez az eddigi években is történt. Ennek az új számítása szintén a költségvetés részét képezi. Az egyházi és önkormányzati intézményátvétel-átadás kapcsán a költségvetési törvény felhatalmazza a kormányt, hogy az államháztartási törvény rendelkezéseitől eltérően saját hatáskörben fejezetek közötti átcsoportosítást hajthasson végre.

Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatásra térve: több téma előjött a korábbi felszólalásokban is. Én most csak egy dologra szeretnék kitérni ezek közül, ez pedig a 2013-ban új tételként megjelenő Diákhitel Központ Zrt. kamattámogatása. Ennek az a lényege, hogy a következő esztendőben induló diákhitel 2. új termék - amely a következő tanév kezdetétől kerül bevezetésre - kötött felhasználású hitelként csak a képzési önköltség finanszírozására lesz felhasználható. Az állami részösztöndíjas, illetve önköltséges képzésben részt vevők vehetik majd igénybe a diákhitel 2-t, és ez közvetlenül kerül a felsőoktatási intézményekhez átutalásra, vagyis ez az összeg, ez a hitel csak az oktatás költségeire használható fel az intézményen keresztül. Jelentős különbség a 2001 óta népszerű és jól működő, szabad felhasználású diákhitel 1-hez képest, hogy a diákhitel 2. terméket igénybe vevő hallgató állami kamattámogatásban részesül, a hitelfelvevők felé így csak 2 százalékos mértékű kamat kerül felszámításra. A hitelezés tényleges költségei és a támogatott hitelkamat közti különbözetet az állam a hallgató helyett megfizeti a diákhitel 2. konstrukciót is működtető Diákhitel Központ számára.

Tisztelt Országgyűlés! A diákhitel visszafizetésének több lehetősége is adódik majd a végzett hallgatók számára. Az egyik, amit a legtöbbször szoktunk elmondani, és éppen azon szakok esetében, amelyekről mostanában nagy vita folyik, hogy miért nem bővül ezen szakokon az állami támogatott oktatás, az ösztöndíjas képzés lehetősége például a jogász- vagy a közgazdászképzés esetében, nos, az ezeken a szakokon végzett hallgatók, diplomások, amennyiben az államnál vállalnak munkát, és az állam javára kamatoztatják közvetlenül a tudásukat, akkor a állam a teljes hitelüket átvállalja, és visszafizeti.

Tisztelt Országgyűlés! A korábban elhangzottakhoz néhány gondolattal szeretnék még kapcsolódni. Farkas Gergely képviselőtársunk - aki iránt nagy tisztelettel vagyok, mert azt gondolom, hogy egy jól felkészült képviselőtársunk - újra szóbahozta a külföldre való elvándorlás kérdését, és ez a gondolat még egy kicsit elvarratlan maradt itt a vitában. Szeretném elmondani, hogy az elmúlt esztendőkben a külföldre való elvándorlásról készített felmérések mindegyike ugyanezt az arányt mutatja, de azt a valós számot soha nem teszi mellé senki, hogy azok közül, akik azt mondták, esetleg elmennének külföldre szerencsét próbálni, ténylegesen hányan mennek el külföldre szerencsét próbálni.

(16.30)

Vagyis én azt szeretném mondani, hogy az a kommunikációs stratégia, amit ellenzéki képviselőtársaink most már több hónapja próbálkoznak bevetni, ezen a ponton egy kicsit bicsaklik, mert abban, hogy ki mit gondol most, hogy elmenne vagy nem menne el, nincsen nagy változás az elmúlt esztendőkhöz képest. Azt, hogy ténylegesen hányan mennek el közülük, és hányan érkeznek vissza, hányan jönnek vissza Magyarországra, ezeket a számokat tessenek szívesek vizsgálni, és ezekből vonjanak le hosszabb távú következtetéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A most előttünk lévő költségvetés vitáját tudjuk csak lefolytatni, ahogy az előbbiekben is elhangzott, és nem is szeretnénk mást lefolytatni, viszont minden képviselőtársunknak megadatott a lehetőség a Házszabálynak megfelelően, hogy módosító indítványokkal segítse a törvény jobbítását.

Akkor, amikor a képviselőtársaim most felkapták a fejüket, ellenzéki képviselőtársaim, köztük főleg a szocialisták és az LMP-sek, hogy micsoda dolog az, hogy menet közben újabb gondolatok merülnek föl, akkor csak azt szeretném megerősíteni, hogy ebből is látszik, hogy demokratikusan működik egyrészt az Országgyűlés, másrészt pedig a kormányban abszolút gondolkodó emberek ülnek, merthogy menet közbeni gondolkodásra mindig is szükség van. (Simon Gábor: Az rendben van!) Senki nem mondta, hogy ez egy szentírás (Simon Gábor: Gördülő tervezés!), amit letettünk, ezért is kezdtem azzal, hogy tessenek szívesek a másik mondatot is majd figyelembe venni, és elolvasni.

Erről tudunk most vitatkozni, és az a legjobb, ha ehhez szólnak hozzá a képviselőtársaim, és örömüket fejezik ki akkor, amikor őket meghallgatva, jobbító szándékú javaslataikat figyelembe véve az előterjesztők további javaslatokkal állnak elő, és további lehetőséget próbálunk biztosítani elsősorban Magyarországon a foglalkoztatás növelésére és elsősorban a fiatalok, a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek, valamint az önfoglalkoztatók számára, és nemkülönben KDNP-sként pedig külön szeretném aláhúzni, hogy a gyermeknevelésről visszatérő édesanyák foglalkoztatásának segítésére. A cél ez, remélem, hogy ez ellenzéki képviselőtársaimnak is tetszik, és támogatni fogják éppen ezért a benyújtott javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)