Készült: 2024.09.24.06:25:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

108. ülésnap (2020.02.25.), 40. felszólalás
Felszólaló Arató Gergely (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:20


Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ön a megszokott lózungokkal kezdte, amelyek arról szóltak, hogy az államigazgatásban is 2010 előtt minden szörnyű volt, 2010 után pedig minden tökéletes, miközben érdemdús polgármesterként ön is jól tudja, hogy 2010 előtt a közigazgatási ügyek jelentős részét az önkormányzati hivatalok intézték. Már csak ezért sem lehet önmagában a kormányváltástól ilyen csodálatos eredményt várni. S abban is bizonyos vagyok, hogy mint azóta a közigazgatásban is eltöltött, egyébként nagy tekintélyű vezető azt is tudja, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszer sem a mosoly országa, ott sem minden tökéletes. S hogy fogalmazzak nagyon finoman: az, hogy 2010 előtt minden a hivatal kedvéért volt, azóta viszont minden az ügyfelek kedvéért van, finoman szólva sem állja meg a helyét. Éppen ez a törvényjavaslat mutatja azt, hogy pont az ügyfél szempontja az, ami a legkevesebbet számít önöknek akkor, amikor a közigazgatás rendszeréről van szó.

Az, hogy mennyire átgondolt, szisztematikus, módszeres és kiszámítható ez a fejlesztés, a közigazgatás átalakítása, éppen ez a példa kiválóan mutatja. Ha emlékeznek, idehoztak a parlament elé egy olyan törvényjavaslatot valamikor decemberben, akkor is rövid határidőkkel és érdemi előkészítés, szakmai egyeztetés, érdemi indoklás és hatástanulmány nélkül, amivel egy csomó helyen belenyúltak a közigazgatási rendszerbe, és ezen túl is foglalkoztak mindennel a munkaügyi bírói ág megszüntetésétől a bírók béremelésén keresztül egészen valóban a közigazgatás ügyeiig, majd ez a törvény még hatályba se lépett, de máris megérkeznek a következő törvényjavaslattal, amelyben azt a törvényjavaslatot kiegészítik. Ezek a problémák decemberben nem léteztek? A karácsonyi szünet alatt jelentek meg az eljárásokkal kapcsolatos problémák? Akkor kezdtek el sorban állni a kormányhivatalokban az ügyfelek, hogy ilyen vagy olyan változtatást akarnak?

Nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem arról, hogy ötletszerűen, kapkodva, tűzoltó jelleggel zajlik a közigazgatás átszervezése. Miközben ha van olyan rendszere a társadalomnak  talán az oktatáson kívül , amely nagyon rosszul bírja ezt a típusú kapkodó átalakítást és átszervezést, az pont a közigazgatás rendszere. Egyszerűen a közigazgatás ethosza is azt követelné meg, hogy kiszámítható módon, hosszú távon, tartósan történjenek a változások. Ez szolgálja elsősorban az ügyfelek érdekét, ebből lesz minőségi munka, és ez teszi kiszámíthatóvá az ügyét intézni akaró vagy jogkereső államtitkár…  államtitkár? államtitkároknak is persze fontos, de én most állampolgárokra gondoltam , tehát állampolgárok számára is azt, hogy tudják, hogyan működik a közigazgatás, és mikor milyen ügyükben hova kell fordulni.

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak, miközben érzékeljük, hogy számos ponton jó szándékkal kíván megoldani bizonyos problémákat, van egy sor súlyos problémája. Először is nem derül ki, és erre sajnos az expozéból sem kaptunk érdemi választ, hogy mi indokolja a sürgősséget, ezt a statáriális tárgyalást, hogy hétfőre benyújtották a törvényjavaslatot, kedden tárgyaljuk, vasárnap hatályba lép. Mi teszi ezt indokolttá, mi ebben ennyire sürgős? Mi az, amit nem lehetett volna már decemberben is az Országgyűlés elé hozni, vagy mi az, ami nem érne rá április 1-jén hatályba lépni?

Az sem világos pontosan, bár ebben az államtitkári expozé adott némi eligazítást, hogy mik a törvényjavaslat céljai. Az indoklásból, amit rendkívül szűkre szabottan sikerült megfogalmazni, ez sem derült ki, bár az expozé alapján most már egy kicsit világosabban látunk.

Nyilvánvalóan kritikus pontja ennek a törvényjavaslatnak az, amelyik a bíróság hatáskörébe utalja a kapcsolattartással kapcsolatos ügyek elrendezését. Itt államtitkár úr elmondta az érvek egyik részét, amelyek e mellett a megoldás mellett szólnak, hogy ez egy gyorsabb, egyszerűbb eljárást tesz lehetővé. Ugyanakkor más oldalról kikapcsolja a gyámhatóságokat ebből az eljárásból, azt a szakértelmet és helyismeretet, ami a gyámhatóságokban megvan és a bíróságokban nincs meg, és innen kezdve ezeknek az ügyekben az elrendezésében nem lehet igénybe venni. Nem tudjuk, hogy pontosan hány ügyről van szó, nem tudjuk, hogy ez milyen terheléscsökkenést okoz a gyámhatóságoknál, és nem tudjuk, hogy milyen terhelésnövekedést okoz a bíróságoknál. Nem tudjuk azt, hogy milyen módon fogják a bíróságok elbírálni ezeket az ügyeket a gyámhatóság előzetes eljárása nélkül, tulajdonképpen hogyan fog ez a dolog történni.

Nem lehet kijelenteni, hogy ez egy káros változás, azt lehet kijelenteni határozottan, hogy nem tudjuk, milyen hatása lesz, mert nem végezte el a kormány a házi feladatát. Nem megfelelő előkészítés és egyeztetés után hozta ide ezt a javaslatot, nem adott megfelelő indoklást, és nem mérte föl ennek a javaslatnak a hatásait. Él az ember azzal a gyanúperrel is, hogy esetleg arról van szó, amit képviselőtársam már említett, hogy az elhibázott közszolgálati jogviszonyváltozás után  tudják, ez volt az, amikor elmondtuk itt a parlamentben is, hogy súlyos hatása lesz annak, hogy el akarják vonni a közigazgatásban dolgozók számos jogát egy bizonytalan béremelés ígérete mellett; sajnos igazunk volt, sajnos az derült ki, hogy több ezer jó szakember hagyta el a közigazgatást e döntések következtében , tehát élünk azzal a gyanúperrel, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a kormányzat mivel nem képes biztosítani a megfelelő szakképzett munkaerőt a közigazgatás területén, és azt is tudjuk, hogy a gyámhatóságok ebből a szempontból különösen kritikus helyzetben vannak, szeretné a feladatot áttolni a bíróságokra.

De nem tudjuk, hogy a bíróságok ehhez mit szólnak, nem tudjuk azt, hogy ott megvane erre a kapacitás, és éppenséggel a bíróságok sem arról híresek, hogy ott gyorsan és hatékonyan tudnak elrendezni ügyeket, vagy hogy ott fölösleges kapacitás lenne.

Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a javaslat számos szakmai elemében támogatható és pozitív elemeket is tartalmaz. Mindenképpen ilyen a költségfeljegyzési jog kiterjesztése a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó eljárásokra, ilyen a keresetlevél beadására vonatkozó szabályok egyszerűsítése vagy egyáltalán a kapcsolattartás szabályainak megszegésére vonatkozó eljárással kapcsolatos részletszabályok. Ezek a mi szakmai álláspontunk szerint is jól kidolgozott és támogatható javaslatok lennének.

Ugyanakkor összességében mégiscsak azt tudom mondani, hogy mivel nem megfelelő egyeztetés után, a hatások bemutatása nélkül, rohamtempóban került ide ez a javaslat, a támogatható elemei ellenére sem fogjuk tudni ezt a Demokratikus Koalíció nevében elfogadni. Sajnáljuk, mert ez egy olyan ügy, amiben ha megfelelő időt szán az előkészítésre a kormány, akkor létrejöhetett volna egy széles szakmai és politikai konszenzus is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiban.)




Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai