Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvény azt az egyszerű nevet viseli, hogy energetikai tárgyú törvények módosításáról, és a módosítások többsége valóban iparági érdekeken, iparági javaslaton, illetve európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésén alapul.

Ugyanakkor ezzel a címmel, hogy energetikai tárgyú törvények módosítása, én sokkal szívesebben látnék itt a Ház előtt egy határozott árcsökkentési előterjesztést, ugyanis ezzel a törvényjavaslattal, ami itt van, nem az a baj, ami benne van, sokkal inkább az, ami nincs benne. A törvényjavaslat hiányossága, hogy bár mind az olaj, mind az importgáz ára 2014 augusztusa óta mintegy 50-60 százalékkal csökkent, és a kormány a lakossági földgázszolgáltatást állami tulajdonba vonta, a törvényjavaslat mégsem rendelkezik az energiaárak erőteljes csökkentéséről. Piaci viszonyok között ez már bekövetkezett volna. Nem csökkennek a lakossági árak, nem csökkennek a lakossági számlák.

A törvényjavaslat ugyancsak nem rendelkezik arról, hogy a lakossági árszabályozást igazságosabbá és fenntarthatóbbá tegye olyan módon, amely az átlagfogyasztásig jelentős mértékű kedvezményt biztosítana a lakossági fogyasztóknak. Tehát mi egy jelentős gázárcsökkentést, érzékelhető energiaár-csökkentést hiányolunk, azt tartjuk szükségesnek és indokoltnak, amit a világpiaci árak lehetővé tennének, és ezen belül egy olyan igazságosabb lakossági ártarifát, ami az átlagfogyasztásig egy jelentősebb mértékű kedvezményt biztosítana a kisfogyasztóknak. Ha ezeket is idehozta volna az államtitkár úr, biztos, hogy jobban tudnánk vitatkozni ezekről az egyébként technikai jellegű módosítási javaslatokról.

(20.10)

Diszkrét bája van a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosításának, ami úgy szól, hogy az új szabályozás garantálja az ellátásbiztonságot azáltal, hogy egyértelműsíti a távhőtermelő és a távhő­szol­gál­tató közötti hosszú távú szerződéskötési kötelezettség tartalmát azzal, hogy előírja, hogy a felek között az éves szerződés lejártát követő, legalább további két év időtartamra szóló szerződésnek kell fennállnia. A diszkrét báj azt jelenti, ami egyébként katasztrófa volt a távhőszolgáltatás számára, ami 2011. március 16-án történt itt, a magyar parlamentben. Ugyanis ekkor fogadta el a Ház a kapcsolt energiatermelés vagy egyszerűbb nevén a gázmotoros távhőszolgáltatást lehetetlenné tevő törvényt. Egy ezer megawatt teljesítményű iparágat nulláztak le a távhőszolgáltatás területén ennek az egy törvénynek az elfogadásával, és mintegy ezermilliárdos vagyont tettek tönkre.

Kérdezem én, hogy lehet vállalni további két év időtartamra szóló szerződést, amikor ennyire kiszámítható a magyar jogalkotás, mint ami 2011. március 16-án történt, tönkretéve a gázmotoros iparágat, amely gazdaságosan, villamos energiát termelve, emellett a távhőszolgáltatást biztosítva 43 városban adta a távhőszolgáltatás alapját, és kedvezőbb áron tudta a villamosenergia-termelés kapcsolt megoldásával a távhőt is biztosítani. Tehát ennek a kormányzatnak, ami idestova hatéves múltra tekint vissza, súlyos bűnei vannak a távhőszolgáltatás területén; olyan bűnei, amiket azóta sem tudott kiköszörülni, azóta sem biztosította, hogy olcsó, gazdaságos, korszerű módon megoldható legyen a magyar városok távhőszolgáltatása. Berak ide egy ilyen adminisztratív szigorítást, amivel igazából nem lehet mit kezdeni, mert Damoklész kardja ott van minden egyes szolgáltató, minden egyes befektető feje fölött, hogy mikor talál ki a kormányzat valami újabb ötletet a szabályozás módosítására, ami esetleg szembemehet korszerű technológiákkal.

Egyet lehet érteni azzal, amit a bányászati törvény módosítása megcéloz, hogy klímavédelmi célokat szolgáló európai uniós irányelv megfelelő átültetését lehetővé téve módosítsa a szabályozást, és ezzel a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv megfelelő magyar átültetését lehetővé tegye; azzal együtt, hogy ennek a technológiának meglátásom szerint Magyarországon nem biztos, hogy eljött már az ideje, de legalább is elvi lehetőségét meg kell teremteni.

Az atomtörvény módosítása szintén szükségszerű, ugyanis elavult, lejárt előírásokat kell korszerűsíteni, pontosítani, egységesítve a módosításokon túl az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló, alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom és a 90/641/Euratom, továbbá a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Eu­ratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 3-i, 2013/59/Euratom tanácsi irányelv 4. cikkely 76. és 78. pontjának való megfelelést. Ez egy szükséges lépés.

Ezen túl az előterjesztés kiterjeszti az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójának döntési jogkörét a dolgozók jutalma mértékének és a béren kívüli juttatásoknak a tekintetében. Ez egy fél lépés. Az Országos Atomenergia Hivatal egy olyan különleges biztonsági kategóriát jelentő munkakört végez, hogy inkább a köztisztviselőkre jellemző bértáblák helyett a piaci viszonyokat, az európai piaci viszonyokat is figyelembe vevő európai bérezési lehetőséget lenne szükséges biztosítani. Nem tudom, hogyan garantálható Magyarországon a nukleáris biztonság, hogyan garantálható az Országos Atomenergia Hivatal dolgozóinak megmaradása, gondolok itt például az egészségügyben az orvoselvándorlásokra, amikor egy jól kiképzett, gyakorlott nukleáris felügyelő Európa más területén, nem akarok számot mondani, hogy hányszorosát, de jóval komolyabb jövedelmi és karrierlehetőségeket kap.

Ezzel az Országos Atomenergia Hivatal csak úgy tud versenyezni, ha ezeket a bürokratikus lehetőségeket a jogalkotás feloldja. Ennek egyik lépése ez, ami itt szerepel a jutalom és a béren kívüli juttatások tekintetében, de azt javaslom, hogy alapvetően a bérezési lehetőség formáit, kereteit is nyissa meg a kormányzat. Ez az iparág el kell bírjon jól fizetett felügyelőket, különben nehezen garantálható a nukleáris biztonság.

Ezenkívül a törvényjavaslat rendelkezik arról is, helyesen, hogy az atomerőmű engedélyese mint munkáltató, a munkavállalók javára eltérhessen a munka törvénykönyve szerinti munkaközi szünetre vonatkozó előírásoktól. Sőt, mi szeretnénk erre vonatkozóan egy módosító indítványt is benyújtani, nemcsak a munkaközi szünetre, hanem egyáltalán a munkarendre vonatkozó előírásokra. Szintén az atomerőmű működési feltételei indokolják azt, hogy egy sajátos munkarend érvényesítésére legyen lehetőség a nukleáris területen. Ebben mindenképpen támogatjuk az előterjesztő szándékát.

Amit a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer területén tesznek, az megint egy különös dolog. Ugyanis a gáztörvény módosításai a jogalkotási szükségletnek megfelelő pontosító és egyértelműsítő rendelkezéseket tartalmaznak a jelen előterjesztés szerint. A módosítások révén megtörténik a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer tevékenységének kettéválasztása és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény megfelelő módosítása. Ennek megfelelően a KAF kvázi hatósági tevékenységére megállapított elszámolási és ellenőrzési feladatait ténylegesen a szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fogja végezni, míg az egyéb kiegészítő elszámolási, adatgyűjtési feladatokra, például az okosmérés-mintaprojektet megvalósító, szintén állami tulajdonú piaci szereplővel közös platformon kerülhet sor. Ennek csak az az érdekessége, hogy ezt az MSZP korábban már javasolta.

Tehát a KAF Zrt.-re vonatkozó szabályozásra: a kormány 2015 februárjában hozta létre 100 millió forintos alaptőkével és 2,9 milliárd forintos tőketartalékkal. Tehát összesen 3 milliárd forint költségvetési ráfordítással hozták létre a KAF-ot. A társaság létrehozatalának valódi célja máig sem derült ki, mert nem tudott működni. Érdemi tevékenységet ez a társulat nem végzett. Ennek ellenére mintegy 25 főt foglalkoztatott. A KAF Zrt. tevékenységéről szóló gáztörvény-módosítás során az MSZP arra tett javaslatot, hogy a KAF Zrt. helyett a KAF elszámoltatással kapcsolatos kvázi hatósági feladatait a kormánytól függetlenül működő és a megfelelő szakértelemmel rendelkező hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal lássa el. Tehát erre mi már 2015 februárjában, az akkori beterjesztésnél javaslatot tettünk.

Az MSZP javaslatát akkor a kormány és a Fidesz nem támogatta. Most viszont, láss csodát, a kormány terjesztette elő az erre vonatkozó javaslatot.

(20.20)

Magyarul, sikerült elkölteni néhány száz millió forintot a semmire, hogy visszajussanak oda, amit józan mérlegelés keretében már 2015 februárjában, a létrehozáskor el lehetett volna dönteni.

Tehát szeretnénk javasolni az előterjesztőnek, hogy álljon a sarkára, hozza be a piac által lehetőséget biztosító árcsökkentésre vonatkozó energiaár-csökkentési javaslatot, fogadja meg az igazságos, méltányos lakossági ártarifára vonatkozó javaslatunkat az átlagfogyasztásig történő kedvezményre, és ilyen árszabályozással egybefűzve hozzon ilyen salátatörvényt, amelynek a javaslatai támogathatók, de teljesnek közel sem mondhatók.

Ugyanakkor én javaslom, hogy mérlegeljék a távhőszolgáltatás területén azokat a károkat, amit a 2011. márciusi törvényalkotás hozott, és tegyenek javaslatot arra, hogy hogyan lehetne gazdaságos módon, például földhőbányászat felhasználásával korszerűsíteni a hazai távhőellátási rendszert. Budapest mellett, ha megfelelő mélységű termálkutakat, több ezer méteres, korszerű távhőre lehetőséget biztosító kutakat fúrnának ‑ ez néhány milliárd ráfordításból megkutatható lenne ‑, egy 300 megawatt villamosteljesítményű geotermikus erőmű el tudná látni a teljes budapesti távhőrendszert, és erre még csak lépések se történtek.

Ehhez szükséges természetesen a budapesti öt szigetszerűen működő távfűtési területnek a körvezetékkel történő összekapcsolása. Ennek az előkészületei folynak, megkezdődtek, ezt meg kellene csinálni; de ugyanakkor a geológiai kutatásokat, a geotermikus energia kihasználásának a lehetőségeit is érdemes lenne napirendre tűzni. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget.