Felszólalás adatai

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai hozzászólásomban az önkormányzatok helyzetével kívántam foglalkozni, de megragadott engem egy mondat, amelyet Horn Gábor SZDSZ-es képviselőtársam mondott el a délelőtt folyamán. Azt mondta pontosan, ha jól emlékszem, hogy a szegény emberek számára ez a költségvetés siker, mármint a 2005. évi költségvetés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ez a 2005. évi költségvetésben még igaz is lenne, azért egy picikét vissza kell mennünk a 2004-es esztendőre. Én a tegnapi hozzászólásomban már elmondtam, hogy mit hozott a családok számára a 2004-es esztendő, de az ismétlés a tudás anyja, ezért most feleleveníteném a tegnapi adatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságosság érdekében 2004-ben a kormányzat elsősorban az adóemelések kapcsán a következő „ eredményeketö érte el - mondom én ezt idézőjelben -: a cukor ára 25 százalékkal, a kenyéré 13 százalékkal, a sertéshúsé 24 százalékkal, a sertészsiradéké 41 százalékkal, a tojásé 17 százalékkal emelkedett; a szolgáltatások közül a csatornadíj 19 százalékkal, a vízdíj 11 százalékkal, a helyi tömegközlekedés 17 százalékkal, a szemétszállítás 16 százalékkal, a kábeltelevíziós előfizetés 13 százalékkal, a társasházi közös költség 12 százalékkal, a távfűtés 13 százalékkal és az energiaárak 12 százalékkal voltak magasabbak, mint a 2003-as esztendőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Innen indultunk 2004-ben. Illetve néhány sikertörténetet szónokoltak itt nekünk, azt mondták, hogy például a családi pótlék emelkedése az inflációval azonos hatású, illetve azt meghaladó mértékű lesz. Ehhez képest 2004-ben a családi pótlék emelése 5,5 százalékos volt, az infláció pedig, most már tudjuk, 7 százalék közeli lesz.

Nos, mi következik 2005-ben, tisztelt képviselőtársaim? A gyesnek az előirányzata, tehát a gyermekgondozási segélynek az előirányzata 2005-ben a 2004. évi költségvetési előirányzathoz képest 3,8 százalékkal nő, az anyasági támogatásnak az előirányzata 2,2 százalékkal nő, a gyermeknevelési támogatásnak az előirányzata 1,8 százalékkal nő. Persze, azt mondják, nem szabad pusztán csak a költségvetési pénzügyi előirányzatokból kikövetkeztetni az emelkedés nagyságrendjét, merthogy a gyermekszületésszám jelentős mértékben csökken.

Igen, tisztelt képviselőtársaim, ez a bökkenő, merthogy a gyermekszületésszám Magyarországon tragikusan csökken. A tegnapi nap folyamán már szintén említettem: 1999-et említették itt a második világháborút követő legrosszabb évnek a gyermekszületésszám vonatkozásában. Sajnos a Központi Statisztikai Hivatal elmúlt évi adatai ezt máris megcáfolták, ugyanis az elmúlt esztendőben csak 94 647 gyermek született, kevesebb, mint 1945 után bármikor.

(13.30)

Ha az idei esztendő első nyolc hónapját tekintjük, akkor abszolút nem lehetünk derűlátóak, merthogy, tisztelt képviselőtársaim, további 1,1 százalékkal csökkent a születésszám, 2004 első nyolc hónapjában 680 gyermekkel született kevesebb, mint az elmúlt esztendőben.

A szegény emberek számára siker ez a költségvetés. Nos, statisztikusok és szociológusok azt mondják, hogy Magyarországon legalább 500 ezer ember van, aki a mélyszegénység szintjén él. Ezeknek az embereknek a sorsát az önkormányzatoknak kellene alapvetően kezelni, és a pénzbeli, szociális ellátások, valamint a gyermekjóléti kiadások azok, amelyek ezen kérdéskört kezelni tudják. Mit is tartalmaz a 2005. évi költségvetés 2004-hez képest? 1,8 százalékos növekedést. Tisztelt képviselőtársaim, ha ezeket az adatokat összevetjük a képviselő úr kijelentésével, akkor a siker a szegény emberek számára nem igazán érhető tetten a 2005. évi költségvetésben.

Amit mondtam, tisztelt képviselőtársaim, mármint az adatokat az élelmiszerárak és a közüzemi díjak emelkedésével összefüggésben, kifejezetten a Központi Statisztikai Hivatal adataira építettem. Ami a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekjóléti kiadások vonatkozásában elhangzott, ez pedig roppant egyszerűen kikövetkeztethető: meg kell néznünk a 2005-ös költségvetés adatait, össze kell hasonlítanunk a 2004. évi költségvetéssel, elővehetjük még esetleg az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagát, és máris azt tapasztaljuk, hogy amit mondtam, az teljes mértékben megfelel a valóságnak.

De térjünk át az önkormányzatokra! Tisztelt képviselőtársaim, lehet, hogy ez a költségvetés sokak számára siker - habár én ezt megkérdőjelezem -, az önkormányzatok számára azonban ez egy tragédia, mégpedig a következő dolgok miatt, tisztelt képviselőtársaim. Pénzből él az ember, mert ha bemegyünk a boltba, és fizetés nélkül távozunk, akkor annak súlyos következményei lehetnek. 2003-2004, tisztelt képviselőtársaim, mit is hozott a köztisztviselőknek és a közalkalmazottaknak? Volt 6 százalékos ajánlott béremelés. A 6 százalékos ajánlott béremelést 2004-ben - vannak itt felmérések - nem egészen 300 önkormányzat volt képes végrehajtani, tehát joggal várakoztak a köztisztviselők és a közalkalmazottak, hogy talán 2005-ben jobb lesz a helyzet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez képest a 2005-ös költségvetés mit is tartalmaz? Azt mondja, hogy a köztisztviselőknél a 6 százalékos ajánlott béremelkedést teljes egészében szervezési intézkedésekkel kell előteremteni. A 13. havi bért, ami cirka 36 milliárd forint, az ország közel 3200 önkormányzatát tekintve, szervezési intézkedésekből kell előteremteni. Mit is jelent ez a finom fogalmazás, tisztelt képviselőtársaim, a valóságban? Létszámleépítéssel kívánja a kormányzat megteremteni a köztisztviselők bérfejlesztését és a 13. havi illetményét. Magyarán, mire törekszik a kormány? A magyar közigazgatási kar teljes szétverésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolkodtak önök azon, hogy akár a 36 milliárd forintnak, ami a 13. havi bér vagy a bérfejlesztés fedezetéhez hány ezer köztisztviselőt kellene elküldeni? Gondolkodtak önök azon, hogy hogy lesz ez egy igazgatásbarát kormányzat? Hogy tudják a köztisztviselők az esküjükben foglaltakat teljesíteni a tízmillió magyar állampolgár felé? Azt hiszem, pusztán fiskális gondolkodás volt az, amikor önök ezeket a dolgokat így tervezték meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közalkalmazottaknál sem jobb a helyzet. Önök 6 százalékos bérfejlesztést emlegetnek; 4,5 százalékot úgymond a magas bértartalmú normatívákban biztosítanak ehhez a 4,5 százalékos bérfejlesztéshez, vagyis a központi fedezethez, 1,5 százalékot itt is szervezési intézkedésekkel kell biztosítani.

Nézzük már meg ezeket a magas bértartalmú normatívákat! Az óvodai nevelés, valamint az alapfokú oktatás, az általános iskolai oktatás alapvetően ilyen magas bértartalmú normatíva. De hogy is nő az óvodai nevelésre biztosított normatíva összességében? 2,4 százalékkal 2004-ről 2005-re. Mennyivel nő az általános iskolai oktatásnál? 4,2 százalékkal 2004-ről 2005-re. Ez átlagban 3,7 százalékos növekedést mutat, nem éri el az önök által jósolt inflációs mértéket sem. Ha netalántán valaki nem hiszi el azt, amit mondok, akkor az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagának a 2. számú mellékletét kell föllapozni, és rögtön nyomon követheti ezeket a dolgokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a 3,7 százalékos emelkedés mire is elegendő? Semmire! Tetszenek tudni, Pásztón vagyok polgármester immár második ciklusban, és a költségvetésünket megnézve - ami egyébként általános az egész országban - az óvodai nevelésre biztosított normatíva a tényleges éves kiadásoknak a 40-50 százalék közötti nagyságrendjét biztosítja; attól függően változhat, hogy egy-egy önkormányzatnál milyen nagyságrendű összeget terveznek egy-egy gyermek ellátásához. Nálunk 45 százalékot biztosít az állam, 55-öt az önkormányzat tesz hozzá. Ehhez képest 2,4 százalékos a növekedés. Az általános iskolánál a normatíva a tényleges kiadásoknak körülbelül 68 százalékát biztosítja.

Hogy komolyan gondolják-e önök a több tízezres közalkalmazotti és köztisztviselői létszámleépítést, erre mindjárt bizonyítékokkal is szolgálok. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt esztendőben az úgynevezett létszám-racionalizálási intézkedésekre mennyi is volt elkülönítve központosított előirányzatként a Belügyminisztériumnál? 6 milliárd forint. Tudják, most mennyi a növekmény, tisztelt képviselőtársaim? 19,3 milliárd forint. Magyarán, önök létszám-racionalizálási intézkedésekre 25,3 milliárd forintot szánnak az idei évi 6 milliárd forinthoz képest. Ha netalántán nem lenne elegendő, akkor nincsen probléma, mert a Miniszterelnöki Hivatalnál további 17,7 milliárd forintot különítettek el ugyanerre a célra.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén a Pénzügyminisztérium osztályvezető asszonya azt mondta, hogy a létszámleépítést követően az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknak a vállalkozói szférában kell munkát keresniük. Kérdezzük meg a vállalkozásokat, meg nézzük meg egyébként a munkahelyteremtésre vonatkozó adatokat, az a néhány tízezer ember talál-e ott esetleg magának munkát. Kizárt dolognak tartom.

Tisztelt Képviselőtársaim! Benyújtottunk egy módosító indítványt. Tudom, ez az általános vita, de azért a figyelmükbe ajánlom. Talán ezt a 25,3 milliárd forintnál meglévő 19,3 milliárd forintos növekményt, meg a 17,7 milliárd forintos növekményt oda kellene adni az önkormányzatoknak, no nem létszám-racionalizálási intézkedések végrehajtására, hanem a közalkalmazotti meg a köztisztviselői bérfejlesztés fedezeteként, tisztelt képviselőtársaim.

Azt is hallottuk már jó néhányszor, hogy az önkormányzatok prioritást élveznek a 2005. évi költségvetésben. Tisztelt képviselőtársaim, nézzük már meg, hogy hogy is néz ki ez a prioritás! Különösen a fejlesztési feladatok 2005-ben kifejezett prioritásként jelentkeznek. Azt mondjuk, hogy 3,8 százalékkal bővül a címzett- és céltámogatásokra fordítható összeg. Tisztelt képviselőtársaim, persze számolni így is meg úgy is lehet, de induljunk már ki az elmúlt évi adatokból. A 2004. évi költségvetés eredeti előirányzata 64,3 milliárd forint nagyságrendű címzett és céltámogatással számolt. Ez az új indítású beruházásokra, valamint a determinációra nyújtott fedezetet. Aztán jött a sokunk által rettegett Draskovics-csomag, és 4,2 milliárd forinttal zárolta a címzett és céltámogatások előirányzatát. Ehhez képest a 2005. évi költségvetésben 63,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Számoljunk egy picikét: akkor ez növekmény vagy csökkenés?

(13.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem voltam egy különösen nagy matematikarajongó, de ha a két adatot összehasonlítom, akkor egy dologra következtethetek: csökkenő forrás áll rendelkezésre 2005-ben címzett és céltámogatásra. Ez azért is katasztrofális, tisztelt képviselőtársaim, mert míg az idei esztendőben az új induló címzett és céltámogatásokra a teljes keret 16,9 százaléka szolgál, addig a 2005. évi költségvetés tervezetében mindössze 6,5 milliárd forint, tehát a teljes keret 10,2 százaléka. Mindezek után nem gondolnám, hogy itt fejlesztési prioritásról beszélünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati intézményi felújításokhoz és az önkormányzati feladatellátáshoz elengedhetetlenül szükséges és fontos keret a területi kiegyenlítést szolgáló célelőirányzat, valamint a céljellegű decentralizált előirányzat. Ebben van egy újítás a 2005. évi költségvetésben. Rögtön azt mondhatnánk, bizonyosan 2002 után végre növekszik ez a keret. Nem, erről szó sincs, tisztelt képviselőtársaim. A TEKI ugyanúgy 10,6 milliárd forint marad, a CÉDE ugyanúgy 6,3 milliárd forint marad. 2002-től, ha csak az inflációs hatásokkal számolunk, ez olyan 20 százalékos csökkenés reálértéken. A kiváló újítás mindössze az, hogy a két keretet összevonták, és változatlan nagyságrendben állnak rendelkezésre ezek a források.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha komolyan gondoljuk a fejlesztéseket mint prioritást a 2005. évi költségvetésben, akkor nagy tisztelettel arra kérem önöket, hogy legalább az idei esztendő 7 százalékos inflációs hatását meg a következő évre tervezett 4,5 százalékos inflációs hatást figyelembe véve legalább 11,5 százalékkal növeljék a TEKI-CÉDA közös keretet.

A költségvetésnél szintén fejlesztési prioritásként szerepel egy 10 milliárd forintos nagyságrendű keret. Ez az önkormányzatok részére biztosított 10 milliárd forintos útburkolat-helyreállítási keret. Óriási gondunk van vele. Mi azt szeretnénk, ha felülről nyitottá válna ez a keret, mert egészen biztos, hogy a közel 3200 önkormányzatnak ez a 10 milliárd forint csepp a tengerben. De azért ne legyünk túlságosan elégedettek, merthogy ehhez a forrásokat nem egészében biztosítják - hogy rossz magyarsággal fejezzem ki magam - új forrásként, hanem mit is tesznek, tisztelt képviselőtársaim? Nem tesznek mást, mint a települési igazgatási és kommunális feladatokra biztosított normatívát, ami ebben az évben 1607 forint volt, 1107 forintra csökkentik, és kérem szépen, a 10 milliárd forintos kerethez máris nyertek 5,2 milliárd forintot.

Azt gondolom, hogy még hosszasan lehetne ecsetelni az önkormányzatok helyzetét. Az az önkormányzat, amely 2005-ben ezen költségvetési előirányzatok után talpon marad, azt hiszem, hogy minden elismerést megérdemel. Egy dologban viszont egészen biztos vagyok: miután 2004-ben az önkormányzatok több mint egyharmada kiegészítő állami támogatásra, tehát önhikitámogatásra szorul, ez a kör 2005-ben egészen bizonyosan jelentős mértékben növekedni fog. Ehhez képest az önhikikeret 2004-ről 2005-re egyetlen forint növekedést sem tartalmaz.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Tisztelt pénzügyminisztériumi Államtitkár Úr! Én azt javaslom, és azt kérem öntől, hogy az ellenzéki és kormánypárti képviselők által beterjesztett, önkormányzatok helyzetét javító módosító indítványokat tessenek megfontolni, és jó néhány tízmilliárd forinttal megnövelni azt az önkormányzati költségvetési keretet, amelyik tízmillió magyar állampolgárnak biztosítja a közszolgáltatással való ellátását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)