Felszólalás adatai

PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vita során elsősorban a nyugdíjak és a családi pótlék mértékéről, összességében a szociális kiadásokról, a jövő évi bérekről, különösen a közalkalmazottak, a közszféra béreiről, a 13. havi nyugdíjakról és a fizetésekről esik szó. Különösen igaz ez most, amikor a világgazdaság negatív tendenciái halmozottan befolyásolják sérülékeny nemzetgazdaságunkat.

Ilyen körülmények között kicsit szokatlanul hathat, hogy költségvetésünk egy speciális területére, a sportra irányítsam a figyelmüket. Bízom azonban abban, hogy a néhány hónapja véget ért pekingi olimpiai és paralimpiai játékok élménye még elég közeli, és a képviselőtársaimat is hideg zuhanyként érő olimpiai szereplésünknek még él a hatása, hogy mindegyikünkben világossá vált a felismerés: többet kell tennünk a magyar sport érdekében.

A félreértések elkerülése végett szeretném előrebocsátani: nem a sportnagyhatalmi pozíciónkhoz való görcsös ragaszkodásról beszélek. Peking egyértelműen megüzente számunkra: nem tudunk lépést tartani a pénzügyi-gazdasági nagyhatalmakkal, de hangsúlyozom, ez nem is lehet a célunk. Az ország gazdasági teljesítőképességéhez mért tisztes helytállást tűzhetjük ki célként magunk elé kizárólagosan, és közös a felelősségünk abban, hogy a sportolóink felkészüléséhez szükséges feltételeket megteremtsük.

Arra is szeretném felhívni a figyelmünket, hogy ne csak négyévente érezzük közös ügyünknek a magyar sportot, különösen, amikor együtt ünnepelhetünk eredményes sportolóinkkal.

(13.40)

Egy: a várt eredményeket nem biztosító szereplés után kell igazán megmutatni felelős politikusként, hogy mit is jelent számunkra a nemzet sportjának ügye. Ne csak sütkérezni akarjunk a fényében, hanem tenni is az érdekében! Figyeljünk rá jobban, törődjünk vele többet, hiszen egy olyan ágazatról van szó, aminél jobb országimázst a legjobban fizetett hirdetések sem biztosíthatnak hazánknak.

Kérem, hogy szigorúan fiskális szempontból vizsgálva se becsüljük alá a sport gazdaságban betöltött szerepét. Az ötpárti támogatással elfogadott nemzeti sportstratégia alapján a sportgazdaság becsült árbevétele hazánkban évi 350 milliárd forint. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető, a nemzetgazdaság árbevételének 0,9 százalékát e szektor termeli. A sportvállalkozások több mint 25 ezer embernek adnak főállásban megélhetést. A sportban foglalkoztatott személyek száma is jelentős, közel 23 ezer fő, ami a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának ugyancsak 0,9 százaléka. Amennyiben ezek ismeretében vizsgáljuk a sport jövő évi állami költségvetését, természetesen nem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Azt láthatjuk, hogy mintegy 1 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat az Önkormányzati Minisztérium az idei évhez képest.

2009-ben 12,657 milliárd forint szerepel a költségvetés tervezetében, az állami sportcélú létesítmények fenntartására fordított 4 milliárd forintos támogatást nem számítva. Ez a csökkenés azonban csak látszólagos. Oka, hogy minden olimpiai évben a kormány kiemelt támogatást nyújt a versenysportnak. Így volt az idei évben is. Azt mondhatjuk tehát összességében, hogy a világgazdasági válság okozta folyamatok, a költségvetés egyensúlyi helyzetének megőrzése érdekében hozott intézkedések ellenére sikerült a sport támogatását jövőre legalább szinten tartani. Természetesen ennél kedvezőbb számokat is el tudnék képzelni, de gondolom, ezzel mindegyikünk így van a hozzá közel álló ágazatok tekintetében.

Amennyiben a sport belső költségvetését tekintjük, akkor előremutató jeleket tapasztalunk. Peking legfontosabb üzenete volt számunkra, hogy még nagyobb figyelmet kell fordítanunk az utánpótlás-nevelésre. Az idei forráshoz képest 312 millió forint bővülés található ezen a soron. Összességében 1 milliárd 375 millió forinttal támogatja a költségvetés a jövő zálogának tekinthető utánpótlás-nevelést. Az előirányzat magában foglalja valamennyi sportágfejlesztési program indokolt mértékű támogatását, amely programok a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet felügyelete alatt működnek.

A 2009. évben is tervezni szükséges a permanensen visszatérő egyéb feladatok finanszírozását, különös tekintettel a 2010-ben megrendezésre kerülő ifjúsági olimpiára. Az ifjúsági olimpiára való felkészülés jegyében támogatni szükséges a páratlan évben megrendezésre kerülő európai ifjúsági olimpiai fesztiválon, a Duna Kupa-versenysorozaton, valamint az olimpiai reménységek versenyén való részvételt is. Az előirányzat biztosítja a magyar versenysport egyik utánpótlás-nevelési bázisaként a sportiskolai módszertani központként működő Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartási költségeinek a támogatását is.

Kiemelten kezeli a sport-szakállamtitkárság a sportegészségügyi feladatok ellátását, valamint a doppingellenes küzdelmet is. Az idei évhez képest 100 millió forint növekedést tapasztalhatunk, jövőre 295 millió forintot tervez a tárca a feladatok végrehajtására. A válogatott keretek sportegészségügyi ellátása a társadalombiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatások körébe tartozik. A mintegy kétezer kerettag ellátása magában foglalja az évenkénti kötelező szűrővizsgálatokat, a terhelhetőséget megállapító ergometriás laboratóriumi vizsgálatokat, a válogatottkeret-orvosok, gyúrók, sportpszichológusok, gyógytornászok foglalkoztatását.

A nemzeti sportstratégiában meghatározott primer prevencióban való közreműködés és a Magyar Olimpiai Bizottság javaslata alapján egyes sportágak részére nyújtott természetbeni sportegészségügyi szolgáltatások biztosítása is idetartozik. A feladatokat külön megállapodás alapján az Országos Sportegészségügyi Intézet látja el. Az előirányzat forrásául szolgálhat a sportorvosi szakrendelések fejlesztésére, és működésének támogatására is. Harmincöt új sportorvosi rendelő üzembeállítására kerül sor a következő évben. A nemzetközi doppingellenes egyezményekhez történő csatlakozásunk a doppingellenes tevékenység egyes feladatainak ellátását, így többek között a költségvetési hátterének a megteremtését is állami feladattá teszi.

A versenysport támogatása - ha figyelmen kívül hagyjuk az olimpia többletforrását - megegyezik a tavalyi év előirányzatával. Ez mintegy 2,179 milliárd forint. Az előirányzat célja ezen belül a mindenkori olimpiai, illetve paralimpiai felkészülés finanszírozása, az olimpiai sportágak versenyezőinek edzőtáboroztatása, versenyeztetése, a kiemelt nemzetközi eseményeken való részvétel, a szakmai munka hátteréül szolgáló infrastrukturális háttér megteremtése, sportegészségügyi feltételek, sporteszközök, felszerelések, a szakemberek munkájának a támogatása.

A versenysportban fontos elvárás az eredményesség fenntartása és növelése, indokolt tehát az ennek érdekében kidolgozott szövetségi szakmai fejlesztési és felkészülési programok támogatása, a sportolók felkészüléséhez szükséges pénzügyi és infrastrukturális háttér megteremtése.

A közép- és hosszú távú eredményesség érdekében kiemelt fejlesztési cél a már több éve működő edzői Patrónus-program folytatása és kiterjesztése, amelynek lényege, hogy sportáganként egy vagy több edzőpáros - patrónus és patronált - támogatására van lehetőség, így biztosítva a sportban felhalmozódott tudástőke fiatalabb generációknak történő átadását. Ezenkívül fontosnak tartjuk a sportban dolgozó vezetők és alkalmazottak szakmai és gazdasági-pénzügyi jellegű képzését, továbbképzését.

A célok megvalósítása érdekében elsősorban a versenysport területén működő sportszövetségek működési és szakmai támogatása szükséges, mivel ezek látják el a sportágak irányítási, szabályozási és koordinatív feladatait, működtetik a válogatott kereteket. Ezenkívül az előirányzat fedezi a sport elsődleges színterének a finanszírozását is, amely sportszervezetek, illetve sportegyesületi műhelyek, szakosztályok feladatai ellátásának támogatását jelenti. E komplex rendszer garantálja a hazánkat képviselő ép és fogyatékos élversenyzők eredményes felkészülését, versenyeztetését.

Az előirányzat a Magyarországon megrendezésre kerülő jelentős sportesemények kiegészítő támogatásának forrásául is szolgál. Fedezi a magyar olimpiai, illetve paralimpiai csapat 2010 februárjában megrendezésre kerülő téli olimpiai játékokra való felkészülés és részvétel, illetve a paralimpiai játékokon történő részvétel támogatását, valamint a magyar sportolók 2009. évi AGFIS-világjátékokon való felkészülésének és részvételének költségeit.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2007. évben hivatalos közleményben jelentette be, hogy 2010-ben első alkalommal ifjúsági olimpiai játékokat kíván rendezni. Az ifjúsági olimpiai játékokon újabb példaképek születnek, akik vonzzák majd az újabb fiatal generációk tagjait a sportos életmód felé. Ez lehet az ifjúsági olimpiai játékok egyik legfontosabb üzenete. Olimpiai hagyományainknak megfelelő, eredményes szerepléshez a felkészülést időben szükséges megkezdeni. Ez az összeg a szakmai költségek - edzőtábor, versenyeztetés, edzői felkészítés, továbbképzés, sportegészségügy - finanszírozására fordítható.

Sajnálattal kell azonban szólnom a szabadidősport költségvetési támogatásáról. Az ötpárti konszenzussal elfogadott nemzeti sportstratégia legfontosabb üzenete, hogy sportnemzetből sportoló nemzetté váljunk. Így nincs túl jó optikája annak, hogy ha nem is sokkal, de csökken a támogatása. Ugyanez mondható el az iskolai diák- és felsőoktatási sport támogatásáról is. Itt is közel 20 millió forintos csökkenés tapasztalható az idei évhez képest.

Még jelentősebben csökken az egészségjavítást célzó szabadidős és diáksportprogramra fordítható támogatás. A tervezet szerint 2009-ben 100 millió forinttal kevesebb jut erre a célra. Jelentős előrelépés viszont, hogy 50 millió forinttal többet fordíthatunk stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetésére. A 351 millió forint terhére a sporttudománnyal, a szakképzéssel és a nemzeti sportinformációs rendszerrel kapcsolatos feladatok támogathatók. Az előirányzat forrásként szolgál továbbá a kiemelt jelentőségű szabadidősport-események, programok támogatására, valamint a "Tárt kapus létesítmények" program finanszírozására, amely ugyancsak egy kicsit a diáksporthoz, a tömegsporthoz is tartozik.

Az előirányzat terhére támogatható a Magyar Edzők Társasága és a Magyar Sporttudományi Társaság működése, nemzetközi tevékenysége, továbbképző konferenciák és módszertani fórumok szervezése, szakkiadványok biztosítása. A sportlétesítmények fejlesztése és kezelése területén mintegy másfél milliárd forint forrást biztosítunk a Sport XXI. létesítményfejlesztési program magántőke bevonását célzó, PPP-konstrukcióban megvalósuló projektjeire.

Sajnálatos módon az egyéb állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fenntartására és fejlesztésére fordítható összegek drasztikusan csökkentek; az idei évben felhasználható 539 millió forint helyett 2009-ben csupán 190 millió forinttal számol. Természetesen ebben nem szerepel az a 4 milliárd forint, amelyben a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet költségvetési támogatása prioritást kapott.

Összességében a szocialista frakció sportmunkacsoportja úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzetben a sportra fordítható összeg nem jelent visszaesést, ésszerű, jó felhasználásával jól szolgálja a nemzeti sportstratégiában megfogalmazott célok valóra váltását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

(13.50)