Felszólalás adatai

DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Önök Magyarország első uniós költségvetését tartják a kezükben. Az elmúlt években kitartó munkával, kormányoktól függetlenül és pártállásra való tekintet nélkül mindenkinek rendkívül sok munkája fekszik abban, hogy végre ezt elmondhatjuk. Örülök, hogy én lehetek az, aki ezt a költségvetést beterjeszthettem önök elé, és engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki elősegítette a csatlakozási folyamatot. Azon vagyunk, és bízvást mondhatom, hogy ez a költségvetés minden esélyt megad arra, hogy Magyarország sikeres legyen a csatlakozási folyamatban, és tartós, fenntartható gazdasági növekedést érjen el a következő években.

Október vége van, szokásosan a költségvetési expozé ideje, de talán érdemes egy pillanatra kitérni arra, hogy tegnap este több mint tízórás tárgyalás után az Érdekegyeztető Tanácsban éjfél után megállapodás született. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikában, nemcsak a monetáris politikában, ahol az inflációs célkitűzésről sikerült megegyezni a Magyar Nemzeti Bankkal, a költségvetésnél, ahol reményeim szerint december közepére egy jó költségvetést fogadhat el a parlament, hanem a jövedelempolitikában, a bérpolitikában is október végére megállapodás született. Tegnap éjszaka sikerült egy olyan megállapodást kötnünk, amelynek alapján a versenyszférában 7-8 százalékos lesz a bérajánlás, 53 ezer forint lesz a minimálbér, és ezt mind a munkaadók, mind a munkavállalók támogatják. Azt gondolom, az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni.

Október végén egy jól működő cégnél már a jövő évi üzleti terven gondolkodnak, már azon spekulálnak, hogy milyen beruházásokra, milyen befektetésekre van szükség, hogy a versenyképességet, a hatékonyságot tudják növelni. Ahhoz, hogy kiszámítható, stabil gazdasági környezetet tudjunk teremteni, ehhez segít ez a megállapodás, amelyik az éjjel megszületett, és amely összhangban van a benyújtott költségvetési törvényjavaslattal is, amely összhangban van azzal is, amit az antiinfláció elérése érdekében közösen a Magyar Nemzeti Bankkal célul tűztünk ki. Azt hiszem, hogy ebbe a keretbe illesztve könnyebb lesz a költségvetési törvényjavaslatról is tárgyalni, és mind a vállalkozóknak, mind az állampolgároknak egyértelműbb és könnyebb lesz a jövő évet előkészíteni.

A költségvetési vita kapcsán a bizottságokban, a sajtóban természetesen már elindult a vita az elmúlt hetekben, és mondhatom, hogy vannak, akik sajnos gazdasági válságról, megszorításokról, az EU-val szembeni nettó befizető pozícióról, egyes gazdasági ágazatok haldoklásáról vizionálnak.

(8.50)

Mindez tévedés, és nem több egyszerű hangulatkeltésnél. A magyar gazdaság egy alapvetően egészséges, jó kondíciójú emberhez hasonlítható, akit súlyos fertőzés döntött le a lábáról. Ez a fertőzés nem kezdte ki a szervezetét, állapota mindvégig stabil maradt, és hamarosan elhagyhatja a kórházat. Egy egészséges szervezet számára is nagy kihívás egy komoly fertőzés, nehéz volt a tavalyi év is. Nehéz és olykor nagy akaraterőt kíván a felépülés és a rehabilitáció is, így nehéz év lesz a 2004 is. De ma már tudjuk, hogy helyes volt a diagnózis, jól választottuk meg a terápiát, hiszen a magyar gazdaság állapota határozottan javult az elmúlt időszakban. 2003-ban elindítottunk egy gazdaságpolitikai fordulatot, mert tudtuk, hogy e nélkül a magyar gazdaság menthetetlenül belekerül az adósságspirálba. Most, amikor a 2004-es költségvetés vitáját megkezdjük, elmondhatjuk, hogy ennek a fordulatnak az eredményeit már elismeri a piac, de nem állíthatjuk, hogy már mindenki tudja, miért érdemes továbbmenni ezen az úton.

Engedjék meg, hogy előbb felvázoljam ezért, hogy hol tartunk és hová megyünk, és csak ezután ismertessem önökkel, hogy ez a költségvetés miképp segít abban, hogy ennek az útnak sikeresen a végére is érjünk. A magyar gazdaság rosszkor volt rossz állapotban, amikor 2002-ben az új kormány megkezdte programjának végrehajtását. Rossz állapotban volt, mert az előző kabinet egy anticiklikus gazdaságpolitika köntösébe bújtatva végtelenre nyúlt és minden korábbinál több pénzbe kerülő választási kampányt folytatott. A gazdasági növekedés lassulását az egekig szökő államháztartási túlköltekezéssel sem lehetett megállítani, megjegyzem, ez nem is sikerülhetett. A kétéves költségvetés elleplezte a duzzadó államháztartási hiányt, az ebből fakadó inflációs nyomást pedig a hatósági árak befagyasztása és a túlzottan erős forint ellensúlyozta. Amikor 2002-ben kitisztáztuk a költségvetést, rekord magas államháztartási hiánnyal és ennek megfelelően megugró államadóssággal szembesültünk. Nyilvánvaló volt, hogy ez az út tovább nem járható.

Az önök előtt fekvő költségvetés végrehajtásával 2004-ben már nem emelkedik tovább az államadósság, a magyar gazdaság pedig minden esélyt megkap arra, hogy jövőre már egyensúlyi növekedési pályán mozoghasson. Nehéz volt az út idáig, hiszen ahhoz, hogy ezt elmondhassuk, 2003-ban is takarékosan kellett bánni a forrásokkal, de fel kellett oldani a felhalmozódott szociális és bérfeszültségeket. Az államháztartási deficitet a felére kellett csökkenteni úgy, hogy a versenyképesség növelése érdekében bevételi forrásokról is le kellett mondanunk. Kordában kellett tartani az inflációt, de a hatósági áras körben pótolni kellett a felhalmozódott forráshiányokat is, és néhány helyen rákényszerültünk emiatt áremelésekre is.

Összetett, ellentmondásoktól sem mentes nehéz feladat volt, de már látjuk az első eredményeket. A magyar gazdaság növekedését tavaly még táplálta a lakosság és az állam túlzott fogyasztása, az év második felében 3,7 százalékig emelkedett a növekedés, 2003-ban a növekedés egyelőre még lassúbb, mint gondoltuk, de a növekedés szerkezetében már látszanak a kedvező változások. Egyre inkább növekednek a versenyszféra beruházásai, és ez mind reményt keltő a növekedési ütem későbbi gyorsulását illetően. A kivitel s ezen belül az ipari export gyorsuló ütemben növekszik, az év első nyolc hónapjában már 6,6 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.

Az inflációban az exportőröknek kedvező, a korábbinál gyengébb árfolyam hatása nem okozott törést, éppen ezért az idei nyári áremelkedés mértéke alulmúlta a piaci várakozásokat, és szinte kizárólag a hatósági áras termékek áremelkedésének következménye volt. A maginfláció szeptemberben mindössze csak 4,5 százalék volt. Emlékeztetem a tisztelt képviselőket arra, hogy tavaly a költségvetési vita kapcsán számtalanszor hangzott el az a kritika, hogy idén az infláció meg fog ugrani, idén az infláció kezelhetetlen mértékben fog nőni, és 2003-ban nemcsak ezeket a kritikákat, de az elmúlt hónapokban minden piaci várakozást alulmúlt az infláció alakulása. A 2002-ben összesen 9,8 százalékkal még visszaeső feldolgozóipari beruházások 2003 első negyedévében 4,4, második negyedévében pedig közel 4 százalékkal emelkedtek. Ez a lehető legjobb jele a növekedés későbbi gyorsulásának. Ha tavaly volt sok figyelmeztető adat a gazdaságpolitikában, akkor ezek közül, azt gondolom, messze a legnagyobb aggodalomra okot a feldolgozóipari beruházások csökkenése adta, ezért is különösen fontos az, hogy idén az előzőekben elmondottaknak megfelelően már nőttek a feldolgozóipari beruházások.

A foglalkoztatottak számának csökkenése is megállt, sőt egyre többen találnak maguknak új munkahelyet. A működőtőke-beáramlás szintje továbbra is alacsony, de az elmúlt hónapokban már 600 millió euróval emelkedett, és év végére biztosan meg fogja haladni az 1 milliárd eurót. Külön öröm, hogy e beruházások között ma már nemcsak gyártósorokat találunk, hanem más, sokkal inkább magas hozzáadott értékű beruházásokat is, kutatási és fejlesztési központot létesít Magyarországon például a Glaxo, vagy a Bosch, ügyviteli adminisztrációs tevékenységet telepít ide a General Electric, az ING vagy éppen az Avis. Ezek a jelek mind azt mutatják, hogy a magyar gazdaság útban van a kilábalás felé, de ezek csak jelek, még nem visszafordíthatatlan folyamatok, hiszen a magyar gazdaság még magán hordozza a betegség tüneteit is, a visszaesés pedig súlyos következményekkel járhat.

A fizetési mérleg hiánya még mindig jelentős összegű, a külső gazdasági környezet sem kedvező még eléggé, a lakossági fogyasztás növekedését pedig idén még nem sikerült egészséges szintre mérsékelni. Tovább kell tehát járnunk a megkezdett utat, tovább kell csökkenteni az államháztartás hiányát, még több levegőt kell adni a vállalkozásoknak, és meg kell óvnunk a beteget közérzetének romlásától is.

Sokan sok helyütt tették már fel a kérdést, miért sietünk az eurózónához való csatlakozással. Miért akar Magyarország az elsők között csatlakozni az eurózónához, megéri-e esetlegesen nagy terheket vállalnunk ezért? Rossz ez a kérdés, hölgyeim és uraim. Nem a csatlakozásért vállaljuk, hogy kordában tartjuk az államháztartás hiányát, hogy végrehajtjuk az államháztartás reformját, és eközben alacsonyan tartjuk az inflációt. Mindezt saját magunkért tesszük, azért hogy a magyar gazdaság ismét egészséges növekedési pályára álljon. Tudjuk, hogy a gazdaság szereplői is ezt akarják, és tudjuk, hogy velük karöltve átjuthatunk a nehézségeken. Az tiszta szerencse, hogy az általunk választott kezelés pontosan ugyanaz, mint ami elvezet bennünket az eurózóna-csatlakozáshoz.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tehát olyan helyzetbe hozhatja a magyar gazdaságot, amelyet kár volna elszalasztani. Az eurózóna-csatlakozás ugyanis a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint például 0,7-0,9 százalékot adhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Az eurózóna-csatlakozás segíthet abban, hogy Magyarország újra a reformországok élvonalába kerüljön, és ha a vállalkozásokat kérdezzük, ha a magyar embereket kérdezzük, látható, hogy egyre inkább ők is fogják használni a következő években a mindennapjaikban az eurót, szerintem a lábukkal is fognak szavazni a következő években, hogy Magyarország minél hamarabb csatlakozhasson az eurózónához. Nem kellene erről lemondanunk. Erről is szól ez a költségvetés, ehhez is kérem az önök támogatását.

Hölgyeim és Uraim! A jó menedzser takarékoskodik mindenütt, de a következő évek termelését megalapozó többletberuházásokra és karbantartásokra soha nem sajnálja a pénzt. Ezt tesszük mi is. A kormány és a két koalíciós párt felvállalt mindent, ami e program végrehajtásához szükséges. Felelős pénzügyminiszterként megerősítem azokat az észrevételeket, amelyek szerint a bürokratikus kiadások lefaragásával a kormány valójában egy államháztartási reformot hajt végre. Igen, reform ez, de nem felülről vezérelt. A központi államigazgatási körön kívül minden intézmény úgy oldja meg a reformmal kapcsolatban rá háruló feladatokat, ahogyan azt legjobb tudása szerint meg tudja valósítani.

(9.00)

Helyben lehet pontosan ismerni a lehetőségeket, helyben lehet ezért a legjobb döntéseket is meghozni. Ezt nevezik autonómiának. E lépések eredményeképpen összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek a bürokratikus kiadások. Az így felszabaduló források átcsoportosítása szintén reform értékű. Magyar költségvetés soha olyan koncentráltan nem áldozott még egy-egy kiemelt területre, mint a jövő évi. E reformnak köszönhetően az államháztartás hiánya nem haladja meg a GDP 3,8 százalékát, mégis minden kiemelten fontos területre lényegesen több pénzt fordíthatunk, mint eddig. Engedjék meg, hogy röviden bemutassam ezeket a kiemelt területeket. Nyilván a legfontosabb területből három-négyet találunk a költségvetésben, de rengeteg olyan terület, százasával, több ezer olyan önkormányzat van, amely szintén többletforrásokhoz juthat majd a jövő évi költségvetésben.

Hölgyeim és Uraim! Ez a költségvetés tartalmaz minden olyan forrást, ami az európai uniós támogatások igénybevételéhez szükséges, vagy akár csak közvetetten is hozzájárul a sikeres csatlakozáshoz. Van pénz a források igénybevételét segítő intézményrendszer kialakítására, és van pénz az uniós forrásokhoz társuló önrészre is. A 2004. évi költségvetési politika kedvezményezettjei mindazok a beruházások, amelyek a jövőbeni növekedést alapozzák meg. Ezek közül kiemelkedik az autópálya-építés és az országos közúthálózat fejlesztése, de külön kitérek majd az önkormányzati beruházásokra és a lakásépítési támogatások alakulására is.

Ugyancsak kedvezményezettjei ennek a költségvetésnek a vállalkozások, amelyek a korábbinál nagyobb és könnyebben elérhető adókedvezményekkel, alacsonyabb társasági adóval járulhatnak hozzá a gazdasági növekedés fellendüléséhez.

Kedvezményezettjei ennek a költségvetésnek a rászoruló családok és az idősek. Megőrizzük, sőt több helyen továbbfejlesztjük mindazokat a támogatásokat, amelyeket a kormányváltást követő jóléti rendszerváltáskor megteremtettünk. A kormány tartja magát ahhoz, hogy a szociálpolitikai támogatások lehetőleg minden rászorulót elérjenek, de csak a rászorulók vehessék igénybe azokat.

Nézzük részletesen a legfontosabb stratégiai területeket!

Jövőre 165 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával számolunk, amelyhez a központi költségvetés a magyar adófizetők forintjaiból 71 milliárd forintot meghaladó összegű központi költségvetési finanszírozást biztosít. A támogatások közül kiemelendőek a felzárkóztatási célú, úgynevezett strukturális támogatások, amelyek az Unió költségvetéséből 93 milliárd forinttal járulnak hozzá a beruházások növekedéséhez és az ország hátrányosabb helyzetű térségeinek felzárkóztatásához. E pénzeszközöket a nemzeti fejlesztési terv és az úgynevezett kohéziós alapstratégia szerint lehet felhasználni, ami garantálja, hogy az uniós forrásokat nem ad hoc jelleggel, találomra kiválasztott beruházások támogatására fordítjuk, hanem egy átgondolt, az ország hosszú távú érdekeit szem előtt tartó és több évet átfogó stratégia alapján használjuk fel. Magyarország 2004-2006 között az Unió költségvetéséből egyösszegű pénzforgalmi visszatérítést is kap, 2004-ben ez az összeg közel 44 milliárd forint lesz. Így a költségvetési törvény tervezete több mint 200 milliárd forint európai uniós forrás fogadásával számol.

De nem minden európai uniós forrás jelenik meg a költségvetésben, hiszen az Unió a tagállam költségvetésétől függetlenül, kötelező tagállami társfinanszírozás nélkül, közvetlenül is nyújt támogatásokat. A 2004. évre jutó agrárpiaci támogatások összege közel 18 milliárd forint, a közvetlen termelői támogatások összege pedig meghaladja a 76 milliárd forintot. Ugyancsak nem jelenik meg a költségvetésben az a 12 milliárd forint, amit hat kutatás-fejlesztési keretprogram keretében nyerhetünk el. E támogatások túlnyomó többségét az Európai Bizottság csak 2005-ben folyósítja, éppen ezért az önök előtt fekvő javaslat biztosítja azt a lehetőséget, hogy az állam e támogatásokat maradéktalanul megelőlegezze a támogatottaknak.

Az európai uniós tagság természetesen nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. Magyarország 2004-ben 122 milliárd forinttal járul hozzá az Unió költségvetéséhez, és ezt kiegészíti a vámbevételek Európai Uniót megillető része, 33 milliárd forint. Ebből következően az uniós befizetések és támogatások egyenlege pozitív kell hogy legyen. A költségvetésben megjelenő és azon kívüli tételek a bevételi oldalon közel 315 milliárd forintot tesznek ki, míg a kiadási oldalon a vámbefizetések elmaradásával együtt is csak 155 milliárd forint áll. Szó sincs tehát arról, hogy Magyarország nettó befizető lenne. A támogatások lehívása érdekében intézményfejlesztésre 7,5, a programok előkészítésére 11 milliárd forint jut, de az önkormányzatok sikeres pályázataihoz is 9,4 milliárd forinttal járulhat hozzá majd a költségvetés.

Tisztelt Ház! 2004-ben a tervezett ütemben tovább folytatódik az autópályák építése és a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. A jövő évi költségvetés biztosítja az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladataihoz szükséges finanszírozásához összesen 307 milliárd forintot, még egyszer hangsúlyozom, 307 milliárd forintot - soha ekkora összeg még a költségvetésben erre a területre nem került előirányzásra.

A kormány beruházásai között kiemelt helyen szerepel a Vásárhelyi-terv végrehajtása is. Ennek első ütemére 8 milliárd forintos előirányzat szerepel a költségvetésben, amely a kutatásra, tervezésre, valamint egy tározó kiviteli munkáira is fedezetet nyújt. Emellett természetesen folytatódnak a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek és a belvízvédelemnek a beruházási munkálatai is.

Sokszor siratták az utóbbi hetekben az önkormányzatokat, de kevés szó esett arról, hogy a kormány kiemelten kezeli az önkormányzati beruházásokat is. Csak kevesen ismerték fel a hozzászólók közül ellenzéki oldalról, hogy az államháztartási reform egyik legfontosabb vonása az, hogy a kormány kiemelten fontos célként kezeli a helyi beruházásokat is. Ezek támogatására 2004-ben 57 százalékkal fog több pénzt reményeink szerint biztosítani a költségvetés. Ezáltal az önkormányzati körben pontosan ugyanolyan átalakítások történhetnek meg, mint a központi költségvetési körben. Az önkormányzati beruházások növelése és az önkormányzati ellátórendszer kiegyensúlyozott működése érdekében a helyhatóságok a működési támogatásoknál is növekedést tapasztalhatnak, a javaslat szerint 7,9 százalékkal több támogatásban részesülnek, mint 2003-ban. A vállalkozások érdekében csökkentett iparűzési adó miatti bevételkiesést ellensúlyozza a belföldi gépjárművek után fizetendő adótétel 20 százalékkal történő emelése.

Amint ígértem, röviden kitérek a lakásépítési támogatásokra is. Tavasszal, amikor bejelentettük a lakástámogatási rendszer átalakítását, azonnal beindult a bírálatok özöne. Tállai képviselő úr ezzel kapcsolatban például egyenesen azt nyilatkozta, hogy a kormányzati tervek miatt leáll a lakásépítési rendszer. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a lakásépítési kedv nem csökkent, a hitelezés szeptemberben rekordokat döntögetett, ugyanígy elkezdődött most a pánikkeltés, de ugyanígy be is fog bizonyosodni, hogy ez nem indokolt, sőt jövő ilyenkor már világosan látható, hogy a leginkább rászorulók a lakáshoz jutásban esélyeiket növelő módon továbbra is új lakásokhoz tudnak jutni. A 2004. évi költségvetés mintegy 40 százalékkal több forrást biztosít a lakáspolitikai célok megvalósítására, mint 2003-ban. Jövőre elindul a 15 éves nemzeti lakásprogram megvalósítása, amely programnak célja, hogy hazánkban megfelelő színvonalú és megfizethető legyen a lakáskínálat, a lakhatás feltételeinek javításával emelkedjen az életminőség, és egyben igazságos, arányos és fenntartható lakástámogatási rendszer működjön. 2004. április 1-jétől tovább emelkedik az eltartott gyermekek után járó lakásépítési kedvezmény összege, így jövőre szociálpolitikai támogatás címén az egygyermekes családok 300 ezer, a kettőgyermekesek 400 ezer, a háromgyermekesek 500 ezer, a négy gyermeket eltartók pedig 800 ezer forinttal több támogatásban részesülhetnek majd. Ezzel automatikusan növekszik a két gyermekig megelőlegezhető kedvezmény összege is.

Tisztelt Képviselők! Amint azt a bevezetőben is említettem, a kormány mindent elkövet, hogy növelje a vállalkozások mozgásterét. 2004-ben nem emelkednek, hanem csökkennek a vállalkozásokat terhelő adók. Ezt szolgálta egyébként a tegnapi, Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás is. A társasági adó mértéke 18-ról 16 százalékra csökken, jelentős forrásokat hagyva ezáltal a nyereséges vállalkozásoknál.

(9.10)

Jövőre megnövekszik az eva választásának lehetősége a 25 millió forintnál nem nagyobb árbevételű cégek előtt. Az eva nemcsak az állam szempontjából volt sikeres, hanem mindazon vállalkozások szempontjából is, akik ezt választották. Az új adónem sikere egyértelműen arra ösztökélt bennünket, hogy nyissuk meg az egyszerű adózás feltételeit még több vállalkozás számára.

Megkezdtük a helyi iparűzési adó rendszerének átalakítását is. Bővülnek a különböző beruházási adókedvezmények, és több helyütt egyszerűsödik azok igénybevétele. Jelentősen gyorsítjuk az amortizációt: a vállalkozások a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt új gépek és szellemi termékek beszerzési értékét két év alatt írhatják le. Ez normál esetben 3 vagy 7 év lenne.

A középvállalkozásokra is kiterjesztjük azt, az eddig csak mikro- és kisvállalkozásoknak járó kedvezményt, hogy új tárgyi eszköz beszerzésekor a társaságok csökkenthetik az adóalapot az eszköz értékével, emellett az adóévre eső értékcsökkenést is elszámolhatják.

A versenyképesség javítása érdekében – és ez talán az egyik legfontosabb lépés – a fejlesztési adókedvezmény feltételei is kedvezőbbek lesznek. Ezt eddig 5 évre lehetett, 2004-től viszont 10 évre lehet igénybe venni. A beruházás minimális összege eddig 10 milliárd forint volt, 2004-től 3 milliárd forint lesz. A hátrányos helyzetű térségekben a kedvezmény igénybevételének feltétele az eddigi 3 milliárd forinttal szemben 1,5 milliárd forintos beruházás lesz, és a létszámfeltételek is enyhébbek lesznek a korábbiaknál. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén a változás az, hogy jelenleg a minimálbér felével, jövőre a minimálbér teljes összegével csökkenthető az adóalap. A veszteség elhatárolásának ötéves korlátja is megszűnik.

Tisztelt Ház! A 2002. évben hivatalba lépő kormány első intézkedéseivel szociálpolitikai reformot hirdetett, és ennek eredményeiből most sem kívánunk engedni. Akkor 20 százalékkal emelkedett a családi pótlék, bevezettük a 13. havi családi pótlékot, megteremtettük a gyes nyugdíj melletti igénybevételének lehetőségét, 50 százalékkal emeltük az anyasági támogatást, és 5 nap többletszabadságot adtunk a kispapáknak.

2004-ben biztosítjuk ezen juttatások reálértékének megőrzését. A családi pótlék 5,5 százalékkal nő, a nyugdíjminimumhoz kötött ellátások, az anyasági támogatás, a gyes, a gyed és a többi nyugdíjszerű szociális ellátás 6,3 százalékkal emelkedik, de az ezekre fordított kiadások összességben ennél nagyobb mértékben nőnek. A legrászorultabb családokat megillető rendszeres gyermekvédelmi támogatás mértéke 4600 forintról 5100 forintra emelkedik, ami több mint 10 százalékos növekedést jelent. A nyugdíjasok 2004 elején 6,3 százalékos nyugdíjemelésben részesülnek, novemberben pedig kézbe vehetik már nemcsak az 53., de az 54. heti nyugdíjat is.

Sajnálatos módon már a költségvetés beterjesztése előtt megkezdődött a hangulatkeltés, aminek középpontjában a nyugdíjak reálértékének kérdése állt. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy e helyről is világossá tegyem: 2004 novemberében a most és jövőre is hatályos törvények szerint a nyugdíjasok fogyasztási szokásaira épülő nyugdíjas fogyasztói árindex alapján történik meg az esetlegesen szükséges korrekció, amely természetesen január 1-jéig visszamenőleges lesz abban az esetben, ha az infláció magasabb annál, mint most terveztük. Tehát az 54. heti nyugdíjjal és a január 1-jétől bekövetkező nyugdíjemeléssel együtt jövőre a nyugdíjak vásárlóértéke jelentős mértékben emelkedhet.

2002-ben a saját nyugdíjjal rendelkező özvegyek elhunyt házastársuk nyugdíjának 20 százalékát kapták meg özvegyi nyugdíjként. Ez az ellátás idén már az elhunyt nyugdíjának 25 százaléka, 2004-ben pedig 30 százaléka lesz.

A 2004. évi költségvetésben először kerülnek bemutatásra a gyermek- és ifjúsági célú kiadások, kedvezmények 18 éves korig. A kormány gyermekbarát politikájának megfelelően dinamikusan emelkednek a gyermek- és ifjúsági feladatokra, a gyermekek életszínvonalának javítására, esélyegyenlőségük megteremtésére szolgáló előirányzatok összegei.

Amíg 2003-ban 985 milliárd forintot fordítunk erre a célra, addig 2004-ben már közel 1100 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy az összes Magyarországon megtermelt jövedelemnek immár 19 százalékát fordítjuk a jövő generációira. Ezek közül kiemelendő a hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes táboroztatása, a játszótér-fejlesztési program, a sulitejprogram országos szintű kiterjesztése, az Európa-tervben megjelenő ingyenes balesetbiztosítás, az első nyelvvizsga, valamint a középületek és a közigazgatás gyermekbaráttá tételének megkezdése. Mindezeket egészíti ki a gyermek- és ifjúsági ellátások előirányzatának jelentős növelése, ami magában foglalja az étkeztetés és a tankönyvellátás kiemelt támogatását, a lakásépítési kedvezmény növelését.

Hölgyeim és Uraim! Ahogyan azt az Állami Számvevőszék is megállapította, a bevételi oldalon minden előirányzatnál a végsőkig mentünk el, reális számokat terveztünk be. A számvevők egyes tételek teljesülését még így is kockázatosnak találták. A kiadási oldalon minden intézmény, így az önkormányzatok is megkapják azokat a forrásokat, amelyek feladataik ellátásához szükségesek, de az adóforintokkal 2004-ben minden intézménynél jól kell sáfárkodni. Ez kemény követelményt jelent mindenki számára. Élen jár a kiadások csökkentésében a központi kormányzat, amely esetében külön előterjesztés szabályozza a 2004-ben szükséges megtakarítási intézkedéseket, a hivatali gépkocsik számának csökkentésétől az állami középvezetői szint létszámának mérsékléséig.

Magyarországon a parlamenti vita megkezdése előtt még sohasem volt ennyire közügy a költségvetés, mint ezen az őszön. Úgy gondolom, hogy ez így van jól. Azt remélem, hogy a képviselő urak és hölgyek megértik ennek a jelentőségét. A Magyar Országgyűlésnek a következő napokban azt kell bebizonyítania ország-világ előtt, hogy felelősséggel, az ország távlati céljait szem előtt tartva, olykor a népszerűtlen lépésektől sem visszariadva tud döntést hozni.

Tavaly a költségvetési vitában még ellenzéki oldalról olyan javaslat hangzott el, hogy növeljük meg a költségvetés hiányát. Az eddigi bizottsági viták alapján úgy látom - és ezt mindenképpen biztatónak tekintem a költségvetési vita későbbi időszakát tekintve -, hogy az ellenzék idén elfogadja a költségvetési politikának azt az alapjellemzőjét, hogy az államháztartás hiánya jövőre 3,8 százalék legyen. Bízom benne, hogy ez azt eredményezi, hogy a költségvetési vitában olyan javaslatok születnek majd, amelyek valóban további megtakarításokat eredményezhetnek, és jó kompromisszumokat jelenthetnek.

Végezetül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a költségvetési törvény előkészítéséért a kormányzat, a Pénzügyminisztérium apparátusának és mindazoknak, akik a tanácsaikkal, ötleteikkel, javaslataikkal segítettek abban, hogy a 2004. évi költségvetés szigorú, de igazságos maradjon.

Sok ilyen tanácsot kaptunk; igyekeztünk ezeket már a tervezés során figyelembe venni. Az elmúlt hetek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy még számos jó kezdeményezés érkezhet az országgyűlési képviselőktől is. Szokásosan több száz, ezer, akár 1821 módosító indítványra is lehet számítani. Mi készen állunk arra, hogy ezeket egyenként megvizsgáljuk, és megpróbáljuk megtalálni a jó kompromisszumokat. A kormány nevében ígérhetem, hogy támogatni fogunk minden olyan javaslatot, ami figyelembe veszi az államháztartás 3,8 százalékos hiányára vonatkozó korlátot, és igazságosabbá teszi a költségvetési törvényt.

Kérem, vegyék figyelembe, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal közösen olyan makrogazdasági pályát vázoltunk fel, és hitelesítettünk a 2005-ös inflációs cél elfogadásával is, amely erre a költségvetésre, erre a hiányra épül.

Szeretnék külön köszönetet mondani az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak, akik áldozatos munkával, néha rendkívül gyors munkával ellenőrizték a költségvetés tervezését, és észrevételeikkel, megállapításaikkal segítették a munkánkat, és ha kellett, éjszakába nyúlóan, öt órán keresztül vettek részt a költségvetési bizottságban velünk együtt a vitában.

Tisztelt Képviselők! A költségvetés kapcsán egy dolgot érdemes végiggondolni. Van egy szomáli bölcsesség, amely azt mondja, hogy a szerencse sem segít, ha nem segítesz magadon.

(9.20)

Ez a költségvetés pontosan ezt szolgálja, hogy ne csak várjuk azt, hogy jobbá váljon ennek az országnak a sorsa, hanem mi magunk is tegyünk ezért - ez a költségvetés ezt szolgálja, ennek az elfogadásával ezt segíthetjük. Kérem ezért, hogy javaslataikkal, később pedig szavazataikkal támogassák Magyarország első uniós költségvetésének törvényerőre emelkedését. Ez a költségvetés megteremti a lehetőséget arra, hogy Magyarország ismét egészséges növekedési pályára álljon, és az euró 2008-as bevezetésével kiaknázzon minden olyan lehetőséget, amit egy kicsi, nyitott gazdaság az európai uniós tagságtól remélhet.

Ennek hatására Magyarországon egy fenntartható, egészséges, stabil gazdasági növekedés alakul ki, és ez segítheti azt, hogy az állampolgárok életszínvonala a következő években - a kormányprogramban megfogalmazott céloknak megfelelően - stabilan, fenntarthatóan növekedni tudjon.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)