A felszólalás szövege:
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága a mai napon tartott ülésén megtárgyalta a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot. A politikai nyilatkozatot nagy többséggel, 17 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a bizottság. A bizottsági ülésen elhangzottak alapján egyértelműen megállapítható, hogy semmilyen jogi, sem alkotmányjogi, sem pedig Házszabályt érintő kritika, észrevétel vagy kifogás nem merült fel a bizottsági ülésen. Az alkotmányügyi bizottság hatáskörébe pedig elsősorban ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata tartozik.
A nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat az előterjesztők nem titkolt célja szerint az, hogy ez a nyilatkozat elvi iránymutatást adjon. Elvi iránymutatást adjon a kormánynak, elvi iránymutatást adjon a kormánypárti képviselőknek arról, hogy mit várnak el tőlük az emberek. Világosan rögzíti ez a politikai nyilatkozat a közjogi hagyományokat, a történelmi előzményeket, és azt is összefoglalja, mi az, amire az emberek az új kormánynak és a kormánypárti képviselőknek felhatalmazást adtak. Változásra adtak felhatalmazást, a változást pedig a nemzeti együttműködés rendszerén keresztül kell elérni.
Ezért, illetve hangsúlyozottan azért, mert semmilyen érdemi jogi kifogás nem merült föl a politikai nyilatkozattal kapcsolatban, az alkotmányügyi bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, és támogatja azt.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban, szórványos taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság május 19-ei ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő emléktörvényt, és azt 17 igen szavazattal tárgysorozatba vételre javasolta, valamint általános vitára alkalmas törvényjavaslatként támogatta. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat egy emléktörvény. Ahogy az már el is hangzott, korábban többször került már sor hasonló jellegű emléktörvény elfogadására, tárgyalására itt, a Parlament falai között. Mint minden emléktörvény, ez is politikai emelkedettséget igényel tőlünk, országgyűlési képviselőktől.
Az alkotmányügyi bizottság többségének álláspontja szerint természetes, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a trianoni békediktátum 90. évfordulójával. Az emléktörvényből egyértelműen látszik, azon túl, hogy történelmi tényeket rögzít, üzenettel bír a jövőre vonatkozóan is. Így van jól egy emléktörvény esetében.
Az emléktörvény egyértelműen mutatja, hogy a XXI. században mire kötelez bennünket az a 90 év, amelyet magunk mögött hagytunk. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételnek gondoljuk ezt a 90 évet, ezért - álláspontunk szerint - a nemzeti sorstragédiáinkból erőt kell merítenünk. Nekünk ma az a feladatunk, kötelességünk, hogy a XXI. században a nemzeti összetartozás jegyében éljünk, cselekedjünk, dolgozzunk itt, az Országgyűlés falai között. Erről szól a nemzeti összetartozás napja és az előttünk fekvő emléktörvény is.
Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, mindegyikünk nevében mondhatom, hogy nagy megtiszteltetés e Parlament falai között olyan törvényeket, törvényjavaslatokat tárgyalni, mint amilyen a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat, s mint amilyen ez a mostani emléktörvény. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehetek, és köszönöm szépen, hogy ezeket a szavakat elmondhattam.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen nagyon rövid leszek, tekintettel az esti órára is. A digitális átállásról szóló törvényt még az előző ciklusban fogadta el a Magyar Köztársaság Országgyűlése. Ez kétharmados jogszabály volt, amelynek keretében az a pályáztatási folyamat, ami elindult, egy országgyűlési ellenőrzési tevékenységet is kapott, ezt pedig egy eseti bizottsággal látta el az Országgyűlés, amely az előző ciklusban is éppen a digitális átállásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően állt fel, illetve működött.
Az ezen törvény nyomán felálló eseti bizottságnak alapvetően a pályázati eljárás feletti országgyűlési ellenőrzés volt a feladata, képviselőcsoportonként egy-egy képviselővel és egy-egy szakértővel dolgozott. Alapvetően ezt a munkát kellene folytatnia az ezen javaslat alapján felálló, természetesen új személyi összetétellel rendelkező eseti bizottságnak, amely alapvetően az NHH tevékenységét, pályázati kiírását és a pályázat folyományát kellene hogy ellenőrizze. Azért fontos, hogy ez az eseti bizottság minél hamarabb felálljon, mert tudjuk, hogy bizony a digitális átállás üteme nem megfelelő, ez pedig veszélyezteti a 2012-es dátumot. Tudjuk, hogy egy nagyon nagy jelentőségű átállásról van szó, ami nemcsak technológiai kérdéseket vet fel a területen.
Ezért javasoltuk Nyitrai Zsolt képviselőtársammal együtt ezt az országgyűlési határozati javaslatot, és bízom benne, hogy a Ház támogatja ennek elfogadását és az eseti bizottság felállítását.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a képviselőtársaimnak, akik elmondták az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, itt azonban néhány dolgot, azt hiszem, hogy rendbe kell tenni.
Egyrészt ez az országgyűlési határozati javaslat semmi másból nem indulhatott ki, mint a hatályos digitális átállásról szóló törvényből. Ez az országgyűlési határozati javaslat azzal a tartalommal került az Országgyűléshez beterjesztésre, amit a vonatkozó jogszabály egyébként ebben a pillanatban hatályos jogszabályként rögzít. Se hozzá nem lett téve semmi, sem elvéve. Ennek a határozati javaslatnak a keretében nekünk nem is volt lehetőségünk természetesen a törvényt se módosítani, sem attól bármilyen módon eltérni.
Ami azt a javaslatot illeti, hogy vonjuk vissza az előterjesztést - Mandur képviselő úr tette ezt a javaslatot -, ezzel gyakorlatilag a digitális átállás folyamata leállna, ki tudja, mennyi időre, hiszen vannak olyan kérdések, amivel a digitális átállás bizottsága még az előző ciklus végén találkozott, és amelyek egyébként országgyűlési döntéseket is igényelnek majd, pont a pályáztatási folyamattal kapcsolatos problémák, kérdőjelek vonatkozásában. Másrészt pedig a pályáztatás nem vonatkozik a helyi multiplexekre, regionális kérdésekre, amelyek még nincsenek kiírva, s amelyeknél egyébként vészesen fogy az a határidő, amely az ország előtt rendelkezésre áll. Nincs tehát lehetőség és mód arra, hogy az időt húzzuk.
De természetesen, pont az eseti bizottság az utolsó ülésén fogalmazta meg azt, számos olyan kérdés felmerül a hatályos törvénnyel kapcsolatban, amiről érdemes beszélni, érdemes átgondolni, hogy egyébként szükséges-e a módosítás. Ezért mi készek vagyunk ezekről a kérdésekről beszélni.
Ami magát a korábbi időszakot illeti, és ennek a törvénynek a létrejöttét, itt azért azzal, hogy "önként és dalolva", én nem nagyon tudok egyetérteni, hiszen ez egy kétharmados jogszabály volt, Mandur képviselő úr pontosan tudja. Túl azon, hogy valóban, Jánosi képviselő úr nagyon korrekten állt a kérdéshez, és az egyeztetésen korrekt magatartást folytatott, ettől még azért a tény tény marad, hogy ez az akkori ellenzék döntése nélkül nem lépett volna hatályba, nem lett volna elfogadva a törvény, hiszen a digitális átállásról szóló törvény nagyon sok szakasza kétharmados döntést igényelt, azaz szükséges volt az akkor az egyharmadot bőven meghaladó ellenzék hozzájárulása ennek a törvénynek az elfogadásához.
Úgyhogy én felhívnám mindenki figyelmét arra, hogy az eseti bizottság létrehozása pont az ellenzék ellenőrzési jogosítványának fenntartását fogja szolgálni, hiszen ott minden olyan adat és információ az ellenzék rendelkezésére fog állni, amely a pályáztatás folyamatával kapcsolatban releváns és fontos, és ha szükség van a digitális átállási törvény módosítására, akkor pedig, ahogy, mondom, a leköszönő eseti bizottság utolsó ülésén ezt megfogalmazta, a következő alkalommal, ha feláll az eseti bizottság, akkor érdemben természetesen ezekről a kérdésekről lehet beszélni.
De nem javasolnánk, hogy olyan döntés szülessen, amivel leállna a digitális átállás folyamata, mert így is nagyon közel van ez a bizonyos, már többször említett időpont. Nem engedhetjük meg, hogy egy ilyen döntés nyomán ez az időpont veszélybe kerüljön, főleg azért, mert most is látunk aggasztó jeleket. Például itt fel is merült egyébként akár a készülékek kérdése, akár pedig az, hogy bizony az a tájékoztatási kötelezettség nem történt meg a leköszönő kormány részéről, amikor a digitális átállás folyamatával kapcsolatban az embereket felvilágosította volna, őket jogaikról és kötelezettségeikről, előnyökről és hátrányokról tájékoztatta volna, pedig egyébként az állami költségvetés tartalmazott erre forrásokat. Ezek is azon kérdések közé tartoznak, amivel a következő kormánynak számot kell vetni, és ennek a folyamatnak a keretében meg kell ezt oldani.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A magyar emberek áprilisban egyértelműen a változás mellett döntöttek. Arról döntöttek, hogy Magyarországnak új irányba kell elindulnia. Az új irány lényegét, azaz a nemzeti ügyek politikáját a kormánypártok választási programja tartalmazta. A választópolgárok ennek a politikának a végrehajtásához adtak tehát felhatalmazást az új kormánynak. Nem meglepő tehát, hanem egyenesen természetes, hogy a választási program alkotja a kormányprogram gerincét. A kormányzatnak vissza kell ugyanis fordulnia az emberek és az emberek mindennapi életében jelentkező problémák megoldása irányába.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar emberek április 11-én, illetve április 25-én ítéletet mondtak. Ítéletet mondtak arról az elmúlt nyolc esztendőben jellemző kormányzati felfogásról és gyakorlatról, amely szerint mást lehet csinálni a kampányban, mást lehet ígérni a kampányban, s mást lehet aztán csinálni immáron kormányon. Az emberek egyértelműen nemet mondtak erre a politikai felfogásra. Az új korszak első kormányának egyik legfontosabb kötelezettsége tehát éppen az, hogy a nemzeti együttműködés keretében azt csinálja, amit mondott, amire kérte és amire megkapta az emberektől a felhatalmazást. Végrehajtsa azt a választási programot, amelynek középpontjában a munka, az otthon, a család, az egészség, a rend mint alapértékek állnak.
Joggal kérdezhetnénk persze, hogy nem természetes dolognak kellene-e ennek lennie. Nem az lenne-e egy demokráciában a természetes, hogy egy kormány azt teszi, amit ígért, és amire az emberek felhatalmazták?
Tisztelt Országgyűlés! De. Ez lenne a természetes. Az elmúlt években azonban mégsem ez történt. Az elmúlt esztendőkben éppen mindig annak az ellenkezője történt, amit a kormány és az azt támogató kormánypártok a választóiknak ígértek, amire őket felhatalmazták. A végére már oda jutottunk, hogy biztos lehetett mindenki abban, hogy ha valamit ígér a kormány, annak pont az ellenkezőjét teszi majd. Valóságos nyelvújítás kezdődött 2006-ban. Ha a kormány adócsökkentést hirdetett, akkor egy egész ország tudta, hogy annak a vége adóemelés lesz. Ha a kormány bejelentett egy újabb programot az emberek érdekében, mindig tudni lehetett, hogy annak a vége egy újabb megszorító csomag lesz. Mondjuk ki, hogy a választott vezetők visszaéltek a néptől kapott felhatalmazással. Na, erre a politikára mondtak határozott és egyértelmű nemet az emberek április 11-én és április 25-én!
Tisztelt Országgyűlés! Sokat hallottuk az elmúlt években az MSZP képviselőitől, hogy szerintük mi minden veszélyezteti a magyar demokráciát. Szerintem azonban éppen az a felelőtlen kormányzati politika veszélyezteti leginkább a demokráciát, ha egy kormány arra veszi a bátorságot, hogy mindig éppen az ellenkezőjét tegye annak, mint amire a felhatalmazást az emberektől kérte. 2010 áprilisában a választók elsöprő erővel vetettek véget ennek a korszaknak. Új társadalmi szerződés született, amely arra kötelezi a kormányt, hogy azt a programot hajtsa végre, amire felhatalmazást kapott az emberektől. Ez ugyanis a nemzeti együttműködés alapja, a beterjesztett kormányprogrammal tehát éppen az emberek akaratát ismeri el a leendő kormány.
Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram éppen azt az öt nemzeti ügyet foglalja magába, amely öt nemzeti ügyre felhatalmazást kért és kapott az emberektől. Azt fogja tenni ez a kormány, amit megígért, ahogy azt tették a kormánypárti frakciók már a parlament megalakulása óta is. Megígértük a kisebb parlamentet, a kisebb önkormányzatokat, a kettős állampolgárságot, az új kormányzati struktúrát, és a beterjesztett javaslataink ezekről is szóltak. Így lesz ez a jövőben is; szerényen, alázattal, de határozottan.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Németh Zsolt országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene dr. Torgyán József feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt (Derültség.), egy felvidéki lapnak 2009. november 18-án adott interjújában megjelent kijelentés miatt.
A mentelmi bizottság az ügyet 2010. június 8-ai ülésén megtárgyalta, és tekintettel arra, hogy mivel két közszereplő egymás közti ügyéről van szó az említett esetben, ezért 6 igen szavazattal, 1 nem ellenében azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Németh Zsolt országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze föl.
Köszönöm szépen.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az esti órára való tekintettel igyekszem az időt rövidíteni az előterjesztés vonatkozásában. Öt jogszabálytervezetet, illetve határozati javaslatot nyújtottunk be Rogán képviselőtársammal együtt a parlamenthez, és ezek általános vitája kezdődik meg most a parlament előtt.
Először is néhány szót az indoklásról, hogy miért volt erre szükség. Úgy látjuk, hogy elsősorban a struktúra átalakítására vonatkozó szabályozásra azért volt szükség, mert a jelenlegi rendszer - valljuk be - működésképtelen, ha végignézzük a közszolgálati intézményrendszert, akkor ezt jól láthatjuk. A Magyar Televíziónál két éve nincs elnök, 6,5 milliárdos a hiány, és van egy sokak által sokszor vitatott székházszerződés. De a Magyar Rádiónál is július végén lejár az elnök megbízatása, az ORTT-nél pedig szintén már régóta nincs elnök. Ez tehát jól mutatja, hogy a ma működő intézményrendszer működésképtelen, nem tudja azokat a feladatokat ellátni, amelyeket egyébként egy közpénzből finanszírozott intézményrendszernek el kellene látni.
Ezért nyújtottuk be ezeket a javaslatokat, amelyek alapvetően a szerkezetét, a struktúráját érintenék ennek az egész kérdéskörnek. Részint létrehozná a nemzeti média és hírközlési hatóságot az ORTT és az NHH összevonásával. Ez egy olyan javaslat, amit már régóta mondunk, többször megfogalmaztuk, még az előző ciklusban folytatott öt-, illetve négypárti médiaegyeztetéseken is. Akkor egyébként felmerült egy átmeneti időszak kérdésköre, de mi akkor is azt képviseltük, hogy ha lehet, akkor ez minél hamarabb történjen meg. Másrészt egy médiatanács jönne létre, harmadrészt egy műsorszolgáltatást támogató és vagyonkezelő alap, amely a jelenlegi Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jönne létre, és feladata lesz a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz szükséges vagyon kezelése is, pont annak érdekében, hogy olcsóbb és átláthatóbb rendszer jöjjön létre.
A közszolgálati közalapítvány tekintetében kell megemlékezni a közszolgálati intézményekről, amelyek nonprofit zártkörűen működő részvénytársaságokként működnének, mind az MTV, mint a Magyar Rádió, mind a Duna TV, mind pedig az MTI esetében. Valamint létrejönne a civil kontroll gyakorlása érdekében egy 12 főből álló közszolgálati testület, amelynek pont az a célja, hogy olyan nagy legitimitással rendelkező, valódi szervezetek delegálhassanak bele tagot, és vegyenek részt ebben a munkában, amelyek mögött valódi társadalmi bázis, valódi társadalmi felhatalmazás van ennek a munkának az elvégzése érdekében.
Egy alkotmánymódosítás is a Ház elé került, amelyik az 1990 óta változatlan 61. § által használt fogalmakat egészítené ki. Azt gondoljuk, ez a fogalomhasználat, ami ma hatályos, alkalmatlan a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására. A sajtószabadság biztosítása mellé indokolt felvenni a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát, valamint azt is, hogy a közszolgálati média alkotmányos intézménnyé válna, amelynek fenntartása állami kötelezettség. Azt gondoljuk, hogy itt a kétharmados rendelkezések körének áttekintése is mindenképpen szükséges.
Szeretném elmondani, hogy egy ötödik javaslattal is éltünk a Ház felé, ez a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szól, de ahogy ezt már jeleztük a bizottsági üléseken is, ebben a tekintetben mi ezt javaslatnak, egy keretjavaslatnak tekintjük, amit inkább vitaindítónak szántunk annak érdekében, hogy majdan, amikor ezt elfogadja az Országgyűlés, akkor ez alapját képezhesse egy már várhatóan kormányzati előterjesztésként a Ház elé kerülő új médiatörvénynek.
Miután nagy örömünkre szolgál, hogy a benyújtást követően számos szakmai szervezet, valamint a különböző frakciók is jelezték, hogy lennének ehhez érdemi javaslataik, és kérték azt, hogy ebben a tekintetben hosszabb idő állhasson rendelkezésükre, mi ezeket a javaslatokat megfogalmazva egyrészt ma nem kezdtük el az általános vitáját itt a plenáris ülésen, másrészt pedig szeretnénk megvárni az itt említett javaslattevőktől - tehát mind a szakmai szervezetektől, mind pedig a frakciók tekintetében - a javaslatokat, és amikor ezeket a javaslatokat megkaptuk, akkor ezt követően fogjuk itt a Ház előtt az általános vitát elkezdeni.
Amit a legfontosabbként szeretnék megemlíteni, az az, hogy az egyéb tervezetekben meghatározott szervezeti rendszer átalakítása egy olcsóbb, átláthatóbb viszonyrendszert eredményez, és ami nem mellékes: a működésképtelenséget működőképes rendszer váltaná fel, a mai körülbelül 150 fő, különböző testületekben dolgozó ember helyett az egyharmadára csökkenne ezen személyek száma. Ez jelentősen olcsóbbá, átláthatóbbá tenné a rendszert.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak néhány mondatban szeretnék reagálni, mert egyrészt a vita mintegy kétharmada egy olyan jogszabálytervezetről szólt, aminek az általános vitáját nem is ma folytatjuk. El sem merem képzelni, hogy mi lesz akkor, amikor annak az általános vitáját folytatjuk.
Másrészt pedig Pálffy képviselő úr szerintem a szakmai felvetések jelentős részére szakmai alapon válaszolt, amit köszönök neki, ezt, tekintettel a késői órára, megismételni nem szeretném.
Továbbá azokat a javaslatokat, amelyekről jelzés érkezett, hogy módosító indítvány formájában valószínűleg már beterjesztésre kerültek, azokat természetesen a következőkben értékelni fogjuk, és ki fogjuk alakítani az álláspontunkat.
De azért annyit mindenképpen szeretnék elmondani, hogy két ellenzéki párt hozzászólásainak a gyökerét értem. De a szocialistákét azért értem kevésbé, mert éveken keresztül zajlott egy öt- és négypárti médiaegyeztetés ennek a Háznak a falai között. Azok a javaslatok, amelyek ebben a jogszabálycsomagban benne vannak, azoknak a jelentős része ott elhangzott, ott ezeket a javaslatokat megfogalmaztuk, vagy éppen egyébként a hatályos médiatörvény is adott testületeknél így rendelkezik, mert például az ORTT és az Országgyűlés viszonya hasonló, mint a médiatanács és az Országgyűlés viszonya.
Érdekes módon eddig ez nem volt probléma, mint ahogy a jelölés formájával sem volt probléma, pedig egyébként a médiaegyeztetéseken éppen ezekben maradtunk. Ezért ezeket a felvetéseket kevésbé tudom értelmezni, csak egyféleképpen tudom, hogy önök továbbra sem akarják elfogadni az április 11-ei és az április 25-ei választások eredményét. (Derültség az MSZP soraiban.) Mi viszont elfogadjuk.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánymódosítás tekintetében azért nem kértem szót, hiszen egy képviselőtársam elmondta, hogy melyek azok az indítványok, amelyeket bizottsági módosító indítványként - és ezt rögzítettük ma több bizottsági ülésen is - átgondolásra, mindenképpen megfontolásra javasolnánk.
Ezzel a mostani vitarésszel kapcsolatban tenném hozzá mindenképpen, hogy az elhangzottak tekintetében vannak a koncepciót érintő kérdések, ennek a vitáját tegnap az általános vita tekintetében lefolytattuk. Ebben a kérdésben tehát én túl sok mozgásteret nem látok, viszont ettől elkülönítve fölmerült számos olyan kérdés, amit azt gondolom, hogy érdemes a következő napokban átgondolni nekünk is mint előterjesztőknek is, és úgy tudom, hogy több bizottsági módosító javaslat készült, illetve készülőben van, amelyeknek mindenképpen mi a megfontolását javasoljuk.
Ami itt a vitában elhangzott két gondolat, az egyik az ORTT működése, a paritás tekintetében és a mostani testületek tekintetében merül föl, azt, hogy ez hogyan működött az elmúlt időszakban, megmondom őszintén, én jó példaként biztos, hogy nem állítanám a jogalkotó elé, mert láthatólag a működésnek komoly zavarai voltak.
Ami viszont azt illette és azokat a módosító indítványokat illeti, miszerint a testületek, mondjuk, a kuratórium tekintetében érdemes megfontolni más összetétel kérdését itt a 2-2-1-hez képest, tekintettel a frakciók számára is itt a parlamentben, azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy megfontolandó javaslat. Bár az előterjesztőt az a cél vezette - ennek kérem az elfogadását -, pont az előző ciklusban folyó médiaegyeztetéseken hangzott el, hogy nem kellene mindig az aktuális parlamenti frakciók számához viszonyítani ezeknek a testületeknek a belső összetételét, hiszen ezeknek pont az a célja, hogy bizonyos tekintetben a napi politikától, a napi frakciófelállási kérdésektől elváljanak. De emellett értjük ezeket a szempontokat, amik itt elhangoztak, és mindenképpen a készségemet szerettem volna kifejezni, hogy ezeket a következő napokban átgondoljuk, és amennyiben érkeznek ilyen jellegű bizottsági módosító javaslatok, akkor ezeket mindenképpen meg fogjuk fontolni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr által elmondottakra szeretnék néhány szóban reagálni előterjesztőként. Pontosítsuk, tehát ez a javaslat semmiben nem sérti az MTI-nek az önállóságát, hiszen az MTI önálló marad, egy önálló nonprofit zártkörű részvénytársaság, vezérigazgató irányítása alatt. De a vonatkozó európai uniós elvekkel ellentétes a mi álláspontunk szerint, hogy egyszerre közszolgálati és piaci szereplő is az MTI. Azt gondoljuk, hogy itt egy kiemelten közszolgálati szerepet kell a hírügynökségnek betölteni, és ebből következően mi továbbra is ezt a koncepciót támogatjuk, úgy érezzük ugyanis, hogy ez az MTI szerepét nemhogy nem csökkenti, hanem megerősíti és növeli a jövőben, amit mi kifejezetten kívánatosnak tartunk.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)
(16.20)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintve egyrészt azt, hogy nagyon késő van, másrészt pedig önmagában ez a javaslat elég rövid, ezért csak néhány szóban, néhány mondatban szeretném ismertetni az előterjesztés lényegét, amelyben az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt ennek az előterjesztésnek az elfogadása esetén, hogy a médiatörvény vonatkozó rendelkezései szerinti üzemben tartási díj 2010-re esedékes összegének megfizetését átvállalja.
Ismert, ugye, hogy 2003-ban az akkori kormány úgymond átvállalta az üzemben tartási díj megfizetését. Fizetési kötelezettséget állapított meg aztán 2007-ben mégis egy szűk kör, a vendéglátósok és más kereskedelmi vállalkozások részére, egyfajta, azt gondoljuk, hogy igazságtalan rendszert létrehozva ezzel, hiszen igazán szakmai érv amellett, hogy ez a szűk vállalkozói kör kell hogy fizessen üzemben tartási díjat, miközben mindenki mástól pedig az üzemben tartási díjat az állam átvállalta, sem az akkori, sem az azóta eltelt időszakban indok erre nem született, és indok nem is hangzott el.
Ezért a javaslatunk az, hogy ez az üzemben tartási díj ezen vállalkozói csoport tekintetében is kerüljön átvállalásra a magyar állam részére, mintegy tehercsökkentéssel, vagy, ugyan nem adóról van szó, de mégis érzékelhető, hogy egyfajta kisadó megszüntetésével, részben az állam által történő átvállalásával.
Elismerjük, hogy ez a megoldás természetesen abban a tekintetben nem végleges, hogy itt az átvállalás kerülhet szóba, pont a közmédiumok finanszírozási rendszerének ma nem kielégítő volta miatt. Megszüntetni nem lehet, átvállalni kell, hiszen ez további problémákat jelentene a közmédiumok finanszírozásában. Reményeink szerint majd az új médiatörvény aztán egy végleges megoldást, egy hosszú távú megoldást tud hozni erre a problematikára is.
Még egyszer: ez az előterjesztés azt szolgálja, hogy a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és vállalkozások által fizetendő üzemben tartási díjat a magyar állam vállalja át. Ez körülbelül 900 millió forintos költséget jelent. Természetesen ehhez még persze hozzá lehetne adni azt, ami önmagában viszont kiadást jelentett a költségvetés tekintetében, hiszen nagyon kis pénzt viszonylag költséges módon tudott a magyar állam beszedni.
Én kérem, és bízom is benne a költségvetési bizottságban, illetve a sport- és idegenforgalmi bizottságban elhangzottak alapján, hogy az Országgyűlés ezt az előterjesztést támogatni fogja. Én ezzel a néhány mondattal szerettem volna kiegészíteni azt a rövid indoklást, amit az előterjesztéshez adtunk.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elhangzottakra szerencsére nem kell válaszolnom, mert igazán vita nem bontakozott ki. Úgy láttam itt is, mint ahogy a szakbizottsági üléseken, hogy az előterjesztést a különböző frakciók és szakbizottságok is támogatták.
Talán annyiban utalnék a Karácsony képviselő úr által elmondottakra, hogy a rövid indoklásban itt, a szóbeli kiegészítésben én is jeleztem, hogy a közmédiumok finanszírozása tekintetében egy átfogó javaslatra van szükség. Ez a javaslat most ezt nem kezelhette, nem is volt értelemszerűen a célja, de abban egyetértünk, hogy ezen a területen az új médiaszabályozásnak egyértelmű, pontos és a mainál sokkal hatékonyabb szabályozásra kell törekednie, többek között a függetlenség, de egyéb vonatkozásban is, hiszen itt közpénzek felhasználásáról van szó. Ebben a részében mindenképpen egyetértünk.
Az indoklásnál pedig szerencsére lehetősége van arra az előterjesztőnek, hogy az írásos indoklását szóban kiegészítse. Ezt én megtettem, és szerintem minden olyan érvet elmondtam, ami az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülhet. Ezt jól mutatja az, hogy mindenki más is ezeket az érveket hozta föl, amikor az előterjesztés támogatásáról szólt, elsősorban a tehercsökkentésről van szó.
Még egyszer köszönöm szépen mind a szakbizottságoknak, mind pedig valamennyi frakciónak a konstruktív hozzáállást és azt, hogy támogatja ezt az előterjesztést és ezáltal ennek a tehercsökkentésnek a megvalósítását.
Köszönöm szépen még egyszer. (Taps.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magam az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontjának ismertetésére vállalkoztam, hiszen megosztott hozzászólásként a kisebbségi vélemények, amelyek elhangoztak az alkotmányügyi bizottság ülésén, itt is meg fognak történni.
Természetesen abban egyetértett az alkotmányügyi bizottság, hogy alkotmányjogilag az mindig egy érzékeny javaslat, hogyha a passzív választójogot egy társadalmi csoport tekintetében korlátozzuk. Mindig meg kell tehát vizsgálni azt, amikor ezt tesszük, akkor azt indokkal tesszük-e, és az az indok arányos-e, illetve önmagában magyarázza-e, indokolja-e azt, hogy a passzív választójog adott esetben egy adott társadalmi csoportra tekintettel korlátozásra kerül.
A többségi véleményt megfogalmazók azt láttuk az alkotmányügyi bizottságban, az előterjesztést olvasva annak indokolását is megismerve, hogy itt, ebben az esetben ez az indokoltság mindenképpen fennáll, a passzív választójog indokolt mértékű korlátozása történik. Egyébként önmagában ez a tény is bizonyítja ezt, hogy ma is rendelkezik erről az alkotmány. A mostani benyújtott javaslat ennek a mai rendelkezésnek a pontosítását tartalmazza, egyértelműbb határvonalakat húz, és gyakorlatilag pontosítja azt a kérdést, amiről egyébként itt ez az előterjesztés is szól, ez az előterjesztés is beszél. Ez pedig nem más, mint az államhatalmi ágak elválasztásának biztosítása, az alkotmány szintjén való garantálása, annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai mint a végrehajtó hatalom gyakorlásában részt vevő tisztségviselők egyben ne lehessenek a törvényhozó hatalmat gyakorló Országgyűlés tagjai. Ezt tágítja ki az önkormányzati választásokra, az európai parlamenti választásokra is a javaslat.
Fontos és elhangzott a vita során az, hogy a magyar jogrendszer természetesen ismeri a szabad tisztségviselés jogát, de azt más esetekben, más állami tisztségek esetében is korlátozza, vagy éppen összeférhetetlenség alá vonja. Ezek az esetek mind a magyar jogrendszer, mind a nemzetközi példák tekintetében itt, az előterjesztő előterjesztésében és egyébként a bizottsági ülésen is elhangoztak. Kérdésként felmerült az is, hogyan lehet ezt majd ellenőrizni. Természetesen mindenki pontosan tudja, hogy amikor valamilyen választás során valaki jelöltté válik, akkor összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz, azaz arról nyilatkozik, hogy fennáll-e vele szemben olyan összeférhetetlenségi ok, amely akár a jelöltségét, akár később a megválasztását egyébként kizárja. Amikor tehát ezt a nyilatkozatot megteszi, akkor ez egy olyan nyilatkozat, amelyben ő, ha nem a valóságot állítja, akkor részint vele szemben a jogi következmények fennállnak, másrészt pedig vele szemben az összeférhetetlenségi eljárás egyébként megindítható, kezdeményezhető. Tehát azt gondolja az alkotmányügyi bizottság többségi véleményét megfogalmazó képviselők csoportja, hogy ez a probléma sem áll fenn ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban.
Összességében tehát az előterjesztés kellő indokkal szól arról, hogy miért történik meg a passzív választójog korlátozása, ezért az alkotmányügyi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta, és támogatja az előterjesztést és a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Volner képviselő úr által elmondottakkal én abban a tekintetben egyetértek, hogy természetesen az nem lenne helyes a kormányoldal részéről, ha az is baj lenne, ha nincs benyújtva módosító indítvány és az is, ha be van.
(12.00)
Két megjegyzésem van hozzá. Azt gondolom, ugyanúgy nem helyes gyakorlat az, hogy ha az is baj, ha a kormányoldal vagy a kormányoldalról a javaslatot benyújtók befogadnak módosító javaslatokat az ellenzék részéről, meg az is baj, ha nem fogadnak be módosító javaslatokat. Ez így korrekt egyébként.
L. Simon képviselő úr szerintem kifejezetten egy frakcióról, az MSZP-ről beszélt abban a vonatkozásban, hogy miközben éles kritikát fogalmaznak meg, egyetlenegy értelmezhető javaslatuk egyébként nincs. Az összes többi frakció esetében ez nem áll fönn, hiszen javaslataikkal próbálják ezt a benyújtott előterjesztést jobbá tenni. Mi pedig kifejeztük a készségünket arra, hogy ahogy eddig is befogadtunk ilyen módosító indítványokat, a következő másfél hónapban is be fogunk fogadni, annak érdekében, hogy ez az előterjesztés az elfogadáskor valóban jó legyen.
Azt meg csak furcsállva figyeltem, hogy Mandur Lászlót és az MSZP frakcióját a Jobbik és Volner képviselő úr védte meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Mandur Képviselő Úr! Természetesen várjuk ezeket a módosító indítványokat, augusztus 31-éig. Tőlem augusztus 31-én is benyújthatja a Szocialista Párt ezeket a javaslatokat, ha azok egyébként szakmailag előreviszik ezt a javaslatot; mi ezeket meg fogjuk fontolni természetesen. Csak ha három-négy hónap áll rendelkezésre egy előterjesztéshez módosító indítvány benyújtására, akkor azt azért ne tessék mondani, hogy nem volt rá idő. Mert mondjuk, ez minimum álságos felvetés, azt gondolom.
Másrészt pedig, ami a bizottságra és arra a bizonyos bizottsági ülésre tett megjegyzését illeti, ezzel nem a bizottság tagjait sértette meg elsősorban, hanem azokat sértette meg, akik vették a fáradságot, szakmai szervezetként eljöttek erre a bizottsági ülésre, ott elmondták a javaslataikat, és amely javaslatok alapján egyébként az a tíz módosító indítvány megszületett és benyújtásra került, és amire egyébként ezek a szervezetek mind a mai napig utalnak azokban a szakmai anyagokban, amit az előterjesztőkhöz eljuttatnak, és aminek a megfontolását kérik. Én azt kérem tehát, hogy ha már ön a képviselőket, egy bizottságot nem tisztel, akkor legalább azokat tisztelje, akik arra a bizottsági ülésre eljöttek, és elmondták a szakmai javaslataikat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a 10 óra óta tartó figyelmet mindenkitől, aki ezt a vitát végigülte, vagy nagyjából végigülte, végighallgatta, és hozzászólásaival elmondta saját véleményét, álláspontját az előterjesztéssel kapcsolatban. Vegyes volt tartalmi szempontból a vita, de meggyőződésem szerint sok minden elhangzott, amit itt a következő másfél-két hónapban ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban is maguk az előterjesztők is figyelembe tudnak venni, és azokkal dolgozni tudnak annak érdekében, hogy az előterjesztés még jobb legyen.
Néhány általános megjegyzést mindenképpen szeretnék tenni, egyrészt magával azzal kapcsolatban, hogy többen azt jelezték, hogy általános vita lévén ők az eredeti beterjesztett javaslattal tudnak foglalkozni, ahhoz tudják elmondani a saját véleményüket, álláspontjukat. Voltak, akik nem ezt tették, hanem figyelembe véve azt, hogy ezekről a benyújtott módosító indítványokról, azoknak jelentős részéről, az L. Simon László által benyújtott módosító indítványokról az előterjesztők többször több fórumon itt, a parlamentben is elmondták, hogy egyébként azokat támogatják, befogadják, voltak, akik ezeket összefüggésbe hozva az eredeti javaslattal, tárgyalták ezt. Én azt gondolom, hogy ők tették jól, ezért egyetértettem azzal a felszólalással, aki joggal kérte azt számon, hogy akkor miért kérdőjeleződik meg az, hogy egy-egy módosító indítvánnyal kapcsolatban mond el valaki javaslatot. Hiszen mi magunk kértük, hogy így tekintsék önök az eredeti előterjesztést.
Másrészt - amit itt néhány órával ezelőtt egy kétperces hozzászólásban már jeleztem - persze értem én, hogy mindig baj van, ha a kormány és a kormánypártok valamit tesznek. Az is baj, ha nem fogadnak be módosító indítványokat, és az ellenzék javaslatait nem veszik figyelembe. Úgy láttam a mai vitában, hogy az is baj sokak számára, ha az ellenzék javaslatait figyelembe veszik, ha a szakmai javaslatokat figyelembe veszik, azokat egyébként a saját javaslatukba beépítik. Meggyőződésem szerint ennek ellenére, hogy persze egy érdekes része volt ez a vitának, ebben az előterjesztésben is úgy járunk el helyesen, ha ezeket a javaslatokat érdemben tárgyaljuk, érdemben gondoljuk át, és érdemben tesszük az előterjesztés részévé azokat, amikkel mi egyébként egyetértünk.
Azokra a kitételekre, miszerint amikor egy-egy frakciónak jelentősen eltért a véleménye, csak egy példát hoznék. Szintén hosszú órákkal ezelőtt az MSZP részéről felszólaló egyik képviselő azt jelezte, hogy túlságosan is kiterjed és szabályozza ez a mostani médiaalkotmány-javaslat a kereskedelmi médiákat. Közben utána pedig a Jobbik azt jelezte, hogy nem igazán befolyásolja, és nem igazán van rájuk hatással. Ez valószínűleg azt mutatja, hogy a médiaalkotmány pont ott van, ahol lennie kell egy ilyen alapjogszabálynak, és pont annyiban és olyan módon szabályoz, amennyiben és amilyen módon egyébként kell.
Az, hogy itt világnézetekben történt-e fordulat vagy nem, azt én nem kívánnám megítélni, gondolom, ebben mindenki dönt. Abban mindenképpen történt fordulat, hogy szemben akár az elmúlt napok vagy az elmúlt évek eseményeivel, a Jobbik nemzetközi szervezetekre hivatkozott, azok álláspontját fogadta el, vagy éppen nemzetközi médiákra, sajtótermékekre hivatkozott, azokat idézte, és azokat mintegy készpénzként tette ide a parlament asztalára. Ez azt gondolom, hogy mindenképpen fordulat. Hogy ezt ki hogy értékeli, az persze egy másik kérdés.
Mi magunk is természetesen mind ezekre, mind az egyéb észrevételekre, szakmai közegekből érkező észrevételekre odafigyeltünk. Magam egyébként azt tapasztaltam nem baráti beszélgetéseken, hanem szakmai szervezetekkel folytatott konzultációkon vagy az őáltaluk hozzánk eljuttatott szakmai javaslatokban, hogy általában azt, hogy egy ilyen médiaalkotmány, egy ilyen kerettörvény létrejön, azt üdvözlik. Aztán leírják és elmondják, hogy mi az, amivel ők egyetértenek, és mi az, amivel adott esetben vitatkoznak, vagy miben kérik az előterjesztőket, hogy az ő szakmai javaslataikat gondolják át, és adott esetben még építsék be az elfogadást megelőzően ebbe a bizonyos kerettörvénybe.
Ezt a folyamatot egyébként folytatni is fogjuk a következő időszakban is. Ezt szolgálja az, hogy nem záródik le a módosító indítványok benyújtásának lehetősége az általános vita lezárásával egyidejűleg, hanem arra lehetőség van augusztus 31-éig, illetve meggyőződésem szerint ezt szolgálta az a javaslat is, amit L. Simon László bizottsági elnök úr tett azzal, hogy a korábbi bizottsági ülés tapasztalataiból okulva is érdemes még egy olyan bizottsági ülést tartani, ami már a módosító indítványok megismerését követően is újra lehetőséget nyújt a társadalmi vita bizottsági ülésen történő megjelenésére is.
Néhány szót egy-két alapkérdésről még mindenképpen szeretnék mondani. Továbbra is azt gondoljuk, hogy az eddigi szerteágazó, hiányos és sok tekintetben elavult szabályozás helyett szükség van új szabályozásra ezen a területen is.
(16.20)
Azt is meggyőződéssel valljuk, hogy ezt két lépcsőben kell megtenni. Az egyik lépcső az úgynevezett médiaalkotmány, tehát egyfajta keretszabályozás, egyfajta átfogó, általános, alapelvi jellegű szabályozás megteremtése, ami itt most a parlament asztalán van, és szükség van majd egy új, a tartalomszabályozás kérdéseivel foglalkozó új médiatörvényre is az ősz folyamán. A kettő ugyanis meggyőződésünk szerint egymásra épül, egyikből következik a másik.
Amit mindenképpen fontosnak tartunk elmondani, hogy a hatály minden felületre kiterjed, ez valóban elhangzott, van, aki ezt pozitívumként, van, aki kritikaként fogalmazta meg. Meggyőződésünk szerint pont annak érdekében, hogy ez egy alapjogszabály legyen, lehessen, ezért szükséges az, hogy ezekre a különböző felületekre kiterjedjen. Igen, az internetre is, de a hírportálok tekintetében, és semmi olyanról nincsen szó, ami itt egyébként fölmerül. Szerintünk az eredeti javaslatban sem volt, de a pontosítás után pedig egészen biztos, hogy nincsen benne semmi olyan jellegű tartalom, amire itt többször, többféle hozzászólás is megtörtént. És igazán én nem is láttam és hallottam érveket, túl azon, hogy ez jól hangzik a nyilvánosság előtt, hogy miért és mire hivatkozva mondják azt az ezt kritizálók, melyik jogszabályhely alapján teszik meg. De ahogy egyébként jeleztem itt a vita során is, természetesen, ha van olyan pontosító szöveg, ami ezt még egyértelműbbé teszi, akkor kérem azt a következő időszakban megfogalmazni, és nézzük meg, vizsgáljuk meg, egyértelműen szeretnénk jelezni, hogy a jogalkotói szándék mire terjed ki, és mire semmilyen módon nem terjed ki. Remélem, hogy ez így teljesen egyértelmű és megnyugtató mindenki számára.
Mi úgy látjuk a továbbiakban a regisztrációs kötelezettséggel kapcsolatban, hogy ez egy mai szabályozást vesz át. Az egy álláspont, hogy ez a szabályozás ebben a tekintetben eddig sem volt jó. Én kérem, hogy ennek a megfogalmazása történjen meg, ahogy ez megtörtént. Mi azt gondoljuk, hogy szólnak mellette érvek, hogy ez a regisztrációs kötelezettség fönnmaradjon, de nézzük meg a többi érvet is, és nézzük meg, hogy mit lehet kezdeni ezzel a kérdéssel. Csak azt szerettem volna rögzíteni, hogy ez a regisztrációs kötelezettség nem bővebb annál, mint amit a mai, egyébként szerteágazó jogszabályi környezet ezen a területen most is szabályoz és most is meghatároz.
A javaslatban foglalt tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen nem jelenti azt, hogy mindenkinek, például a tematikus műsorszolgáltatóknak is kötelező a tájékoztatás. Ez pusztán egy általános, deklaratív, a média közérdekű feladatát megállapító szabály. Ezt is többször, a benyújtástól kezdve egyébként jeleztük.
Ami a minden vitatott véleményt válaszcikk közzétételére kötelező kritikákat illeti - bár szerintem ebben a tekintetben pont a módosító indítvány egyértelművé tesz és konkretizál -, azért azt mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy továbbra is fontosnak tartjuk, hogy ne a Ptk.-ban vagy ne önmagában a Ptk.-ban, hanem a médiaszabályozásban is kerüljön ez szabályozásra. Mert túl azon, hogy személyiségvédelmi eszközként is fölmerül ennek a kérdésnek a tárgyalása, meggyőződésünk szerint a tájékoztatáshoz való jog érvényesülésével kapcsolatban is fölmerül, pont abból következően, hogy ha egy hamis állítás megjelenik a sajtóban, akkor az olvasó, néző, hallgató értesül-e a valós tényről vagy nem értesül, az az ő tájékoztatási jogához is egyébként hozzátartozik. És meggyőződésünk szerint pont akkor van ez a joga, akkor nem sérül ez a jogosítványa, ha arra is egyértelműen lehetőség van, hogy az adott esetben hamis tényállítással kapcsolatban egyértelművé lehessen tenni a valós tényeket. De még egyszer, azt a módosító indítványt, ami ebben a tekintetben pontosít, ahogy már korábban is jeleztük, mi támogatjuk és el is fogadjuk.
Annak örültem, hogy itt a vitában már nem bontakozott ki vagy elismerésre került az, hogy a módosító indítványokkal az állami szervek felvilágosítási kötelezettségével kapcsolatos kérdéseket én ma már nem éreztem erőteljesnek, azt gondolom, ez mindenképpen előrelépés. (Novák Előd közbeszól.)
Továbbra is mindenképpen fontosnak tartjuk, és azért is javasoljuk továbbra is ennek a médiaalkotmánynak az elfogadását, mert progresszív, a sajtó mozgásterét bővítő elemeket tartalmaz ez a javaslat, az oknyomozó újságírás védelme, az információforrások védelme vagy éppen a szerkesztői szabadság tekintetében. Amennyiben ez a médiaalkotmány nem kerülne elfogadásra, akkor ezek a jogosítványok nem kerülhetnének bele egyébként ezekbe a jogszabályokba, jogi normákba, és nem élhetnének vele akár a szerkesztők, akár az újságírók a következő időszakban.
Szeretném azt hangsúlyozni végezetül, hogy itt is sok olyan észrevétel hangzott el a mai általános vitában, amelyek, azt gondolom, továbbgondolásra mindenképpen érdemesek és alkalmasak, előterjesztőként továbbra is kifejezzük szándékunkat, hogy ezeket ennek megfelelően fogjuk tárgyalni és átgondolni. Jelezték többen, hogy a következő hetekben, kihasználva az augusztus 31-éig nyitva álló határidőt, még nyújtanak be módosító indítványokat, ezeket tekintsük át, nézzük meg, folytassuk tovább a társadalmi vitát. Magunk is fogunk több szakmai szervezettel találkozni a következő hetekben is, és ennek eredményeképpen meggyőződésünk szerint a beterjesztett javaslat tovább javítható, és elfogadható a szeptemberi ülésszakon annak érdekében, hogy akár például az előbb említett szerkesztői jogosítványokat növelő lehetőségek a magyar jogrendszerbe beépítésre kerüljenek, és azzal újságírók, szerkesztők, szerkesztőségek egyébként élhessenek.
Köszönöm szépen mindenkinek a vitában elmondottakat, köszönöm az eddig benyújtott javaslatokat, és várom a következő hetekben is előterjesztőként azt, hogy ilyen javaslatokat nyújtsanak be.
Köszönöm szépen még egyszer a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban és az LMP soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Budapest II-III. Kerületi Bíróság megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását Gelencsér Attila országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában rágalmazás vétsége miatt egy televízióban elhangzott kijelentése miatt. A mentelmi bizottság az ügyet a 2010. június 29-ei ülésén tárgyalta meg, és a magánvádas ügyekben követett mentelmi jog fenntartásával kapcsolatos gyakorlata alapján a bizottság egyhangú szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Gelencsér Attila országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Veszprémi Város Bíróság megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Cserép János feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt egy időszaki kiadványban megjelent cikk okán.
A mentelmi bizottság mai ülésén az ügyet megtárgyalta. A magánvádas ügyekben követett, mentelmi jogot fenntartó gyakorlat a mentelmi jog célját, a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Ennek alapján 7 igen és 1 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze föl.
Köszönöm szépen.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, mint egy újonnan létrejött autonóm jogállású közigazgatási szerv tekintetében szükség van néhány átmeneti rendelkezés biztosítására, amelyek a hatékony gazdálkodást és a működést segítik elő. Annak érdekében nyújtottuk be ezt a javaslatot, hogy ezek az átmeneti szabályok megszülessenek.
Azt gondoljuk, elengedhetetlen ugyanis az, hogy az új autonóm szerv egységes gazdálkodási rendszerének alapjait rögzítsük. A két hatóság összeolvadása a feladatok, hatáskörök és nyilvántartások egységesítését, racionalizálását is igényli, szükséges tehát az eljárási ügymenet gyorsítását szolgáló módosítások elvégzése, ezt célozza ez a módosító javaslat, illetve ez a benyújtott javaslat.
Az újonnan létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, mint önállóan működő, gazdálkodó központi költségvetési szerv költségvetési gazdálkodásának rendjére állapít meg kiegészítő rendelkezéseket ez a javaslat, a törvénymódosítás egyúttal pedig lehetőséget teremt arra, hogy a médiára és a hírközlésre vonatkozó új jogi szabályozás hatálybalépését követően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa biztosítani tudja a műsorszolgáltatások megszakítás nélküli működését, valamint tisztázza a vagyonátadás részkérdéseit is.
Kérem a javaslat támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a mai vita a folytatása volt a korábbi, hasonló témájú vitákban elhangzottaknak az ellenzék oldaláról, új elem nem merült fel, a konkrét javaslattal kapcsolatban viszont érdemi hozzászólás sem merült fel, ezért azt gondolom, felesleges szaporítani a szót.
Természetesen, amennyiben módosító indítványok érkeznek a javaslathoz, azt a részletes vita során meg fogjuk tudni tárgyalni, illetve a véleményünket el fogjuk tudni mondani.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(23.20)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat szerinti döntések végrehajtása a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. tulajdonában álló vagyon hatékonyabb kezelésének, hasznosításának és a vagyonnal történő ésszerű gazdálkodásnak a feltételeit javítja, illetve erősíti.
Fontosnak tartjuk, hogy a közmédia működéséhez és függetlenségéhez szükséges vagyon és források változatlanul a közmédia rendelkezésére álljanak, az eddigieknél azonban hatékonyabb módon, mert azt gondoljuk, hogy az eddigi rendszer pazarló volt, cserébe viszont teljesen átláthatatlan. Párhuzamosságok működtek benne, és ebből következően ez gyakorlatilag veszélybe sodorta a közmédiumok működési feltételeit is, finanszírozási oldalról is, ezáltal egyébként gyakorlatilag teljesen kizárva azok függetlenségét.
Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat ezen jelentősen segít. A cél mindenképpen ez, a vagyonnal a közmédia rendszerén belüli koncentrációját jelenti, pont annak érdekében, hogy a párhuzamosságok megszüntetésével egy hatékonyabb rendszer jöjjön létre. Azt szeretnénk, ha ezzel a közmédia rendszerén belüli vagyonátrendezéstől elvárható módon a közmédia gazdálkodása stabilizálódna, tervezhetővé, átláthatóvá és ellenőrizhetővé válna. Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat ezt tartalmazza, ami egyúttal jelenti a minőségjavulás lehetőségét, valamint a gazdálkodási stabilitás elérésével a közmédiák függetlenségének kérdését is rendezi, illetve javítja.
Kiemelkedő célkitűzése a határozati javaslatnak az archívum és a közszolgálati részvénytársaságok tulajdonában álló, védelmet érdemlő jelmez-, díszlet-, valamint kottatár megőrzése a jövendő generációk s nemzedékek számára. Ennek érdekében az Országgyűlés felkéri a Médiatanácsot ezzel az országgyűlési határozattal annak elfogadása esetén, hogy intézkedjen az elidegenítés tilalmának szabályozásáról. Az archívum és a jelmez-, díszlet-, valamint kottatár jelentősége indokolja - azt gondoljuk legalábbis -, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza az elidegenítés tilalmát, többek között ezért is kérjük ennek a javaslatnak a megtárgyalását, valamint az Országgyűlés által történő elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kezdjük a végén: az önálló közmédiumok rendszerének a megszüntetéséről vizionált Novák Előd. Azt gondolom, néhány héttel, illetve egy-két hónappal ezelőtt tárgyaltuk azt a rendszert, amit mi kívánatosnak tartottunk, abban, ha jól emlékszem, ez nem szerepelt, az egy hatályos jogszabály, ez volt az a rendszer, amellyel működőképessé kívántuk tenni a teljesen működésképtelen rendszert, ami az elmúlt években kialakult, kezdve azzal, hogy gyakorlatilag most már senkinek és semminek nem volt vezetője, ahol pedig volt, ott pedig általában kollektív felelőtlenség uralkodott. Úgyhogy azt gondolom, a válasz teljesen egyértelmű, hiszen hatályos jogszabályok rögzítik.
Ami az egyéb felvetéseket illeti: azt gondolom, azért van abban egy kicsit cinikus dolog, hogy az a párt beszél a finanszírozás és a függetlenség kapcsolatáról, amelyik egy költségvetési vita utolsó napjaiban milliárdokat vesz el a Magyar Televíziótól, miután a kormány pénzügyminisztere egyébként a Magyar Televízió "Az este" című adásában rögzíti, hogy biztos, hogy ez nem fog átmenni, majd az elvett milliárdok után még egy egyéni képviselői indítvánnyal még újabb 2-3 milliárd forintot elvesz, csak azért, mert nem úgy alakulnak ott a dolgok, ahogyan ő szeretné. Amikor ez a politikai párt és frakció itt a finanszírozásról és a függetlenségről beszél, én azt tényleg csak cinikus állításként tudom meghagyni és megfogalmazni.
Ami az ingatlanvagyonra vonatkozó kérdést illeti, ott pont ugyanez a helyzet. A Magyar Televíziónak nincsen székháza, a Magyar Televíziónak egy PPP-konstrukcióban hosszú-hosszú évtizedeken keresztül a közös nemzeti vagyonból kell óriási pénzeket kifizetnie valamiért, amit önök székháznak neveznek, csak éppen nem a Magyar Televízióé, és még jó hosszú ideig nemhogy nem a Magyar Televízióé, nemhogy a magyar államé nem lesz, hanem pontosan ki tudja, kié is; azt tehát nem lehet eltékozolni, miután nincs.
Az összes többi vagyontárgy pedig ugyanúgy, mint ahogyan eddig, most is marad állami vagyontárgyként, hiszen így továbbra is csak egy vagyonátadásról és semmiképpen sem vagyonlenyúlásról - ahogyan itt Lendvai Ildikóék fogalmaztak - van szó, bár értem én, az MSZP-nek az, ha az állam valamit szerez, valamit tulajdonol, az a lenyúlás. Szerintünk ezt sajnos jól mutatja az elmúlt nyolc év gyakorlata, és azt, hogy egyébként ki és mit tekintett az állami vagyon gondos kezelésének.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden az éjszakai órára való tekintettel, ahogy a vitában el is hangzott, egy korábbi szakaszában, azt gondoljuk, hogy az L. Simon László által benyújtott módosító indítványok tartalmazzák azokat a módosításokat, amelyek adott esetben akár a társadalmi vita, akár a szakmai szervezetekkel való egyeztetés, akár a bizottsági üléseken vagy itt a plenáris ülés általános vitájában elhangzott észrevételeken alapulnak, illetve a benyújtott ellenzéki módosító indítványok előterjesztők által is támogatott tartalmát is rögzítik. Úgyhogy magunk előterjesztőként ezeket a módosító indítványokat támogatni fogjuk, mint ahogy van néhány benyújtott kapcsolódó módosító indítvány is, amivel hasonlóképpen fogunk eljárni.
Köszönöm szépen mind az általános vitában, mind a részletes vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat, pozitív vagy negatív kritikát, illetve a benyújtott módosító indítványokat is.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak néhány módosító indítványra, illetve az itt elhangzott vitára szeretnék nagyon röviden válaszolni.
Az egyik módosító a 2. számú, a határozati javaslat 2. pontját érintő módosító indítvány, a zavartalan működéshez szükségesre indítványozza leszűkíteni a vagyoni kört. Azt gondoljuk, ez túl általános és pontatlan. Nem véletlenül van pontos felsorolása a közszolgálati részvénytársaság feladatainak, a közszolgálati feladatoknak, és ahhoz pedig a vagyon hozzárendelése, ez összefüggő két kérdés, ezeket egymástól szétválasztani szerintünk nem lenne célszerű.
Ami az archívumra vonatkozó módosító indítványt jelenti, illetve azt érinti, ha jól értem, az általános vitában, illetve most, a részletes vitában is ez egy olyan kérdés, amelyben van egyetértés itt a Házon belül. Én biztosíthatok mindenkit arról, hogy az a törvény is meg fog születni, amelyik ezt a kérdést az országgyűlési határozati javaslat alapján elidegenítési tilalommal együtt megoldja és rendezi. Ha jól értem, ez tényleg egy olyan kérdés, amelyben egyetértünk, ennek előterjesztőként örülök.
(22.40)
Ami a határozati javaslat 7. pontjának teljes elhagyását indítványozza - ez az ingatlanvagyonra vonatkozó kérdés -, mi azt gondoljuk, hogy itt is egyértelművé kell tenni, hogy a közmédia rendszerén belül marad a vagyon. Változatlanul a közszolgálati feladatok végrehajtását fogja szolgálni. Én akkor örültem volna, ha ugyanez az aggódás önökben felmerül akkor, amikor eladták a Bojtár és Kunigunda utcai ingatlanokat, amikor eladták azt a céget, amelyik ezeket az ingatlanokat egyébként tulajdonolta 2006-ban, illetve akkor, amikor az a bérleti szerződés megköttetett, ami gyakorlatilag finanszírozhatatlan ma a Magyar Televízió, illetve a magyar állam számára. Én akkor vártam volna ezt az aggódást, és akkor talán még őszintének is nevezhettük volna ezt az aggódást.
Ami pedig a határozati javaslat 8. pontjának utolsó mondatára vonatkozik, illetve annak az elhagyását indítványozza, az elhagyni javasolt mondat azért szükséges, mert szerintünk a hatékony vagyongazdálkodást és a gazdálkodási függetlenséget együttesen kell értelmezni, és ezért nem lehet ezt a pontot törölni, hiszen éppen ez a pont teszi ezt félreérthetetlenné. Ezért nem tudjuk ezt a módosító indítványt támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott indítványok, javaslatok - ahogy az tegnap az alkotmányügyi bizottságban is elhangzott - tartalmi és technikai kérdéseket, pontosításokat is tartalmaznak. A javaslat indoka egyrészt jogalkalmazási tapasztalatokra építése az érintett jogszabályokban, másrészt azok az uniós jogharmonizációs kötelezettségeink, amelyeknek eleget kell tennünk, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai, amelyek tekintetében mind tartalom, mind határidő szempontjából lépéskényszer volt, azaz bizonyos jogszabályi változtatásokat a parlament elé kellett terjeszteni, illetve azokat az Országgyűlésnek el kell fogadnia.
Az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló T/1673. számú törvényjavaslat hat büntető tárgyú, továbbá három ágazati törvényt módosít az államtitkár úr által elmondott indokok alapján. Ahogy az tegnap az alkotmányügyi bizottságban kiderült számunkra, ennek a javaslatnak több pontját nem vitatják az ellenzéki képviselőtársak sem, megfogalmazódtak pozitív kritikák, elhangzott az, hogy nagyon sok javaslattal egyetértenek, de elhangzott az is, hogy van néhány olyan javaslat, amelyekben majd módosító indítványt kívánnak benyújtani és kérik azok elfogadását. Ennek részletezését a mai plenáris ülésen lefolytatandó általános vitára ígérték.
Ahogy elhangzott, az anyagi jogi szabályokat érintő rendelkezések tekintetében nem bontakozott ki vita, az eljárásjogi kérdések tekintetében bontakozott ki nem is vita, hanem inkább egy szakmai konzultáció.
A javaslat megalkotásának első célja, hogy biztosított legyen a vonatkozó jogszabályok egyes uniós jogforrásoknak való megfeleltetése, ugyanis két, a büntetőjogi rendelkezések közelítését célzó jogi norma átültetésére nyitva álló határidő lassan letelik. Ezeket említette is államtitkár úr, én ezekre most nem térnék ki. Ezeket az uniós jogharmonizációs kötelezettségekből fakadó jogszabályi változtatásokat tartalmazza az elénk került javaslat.
Kiemelném azokat az alkotmánybírósági határozatokat, amelyek bizonyos kötelezettségeket írtak elő, és amely kötelezettségeknek az előttünk fekvő törvényjavaslat megfelel. A 72/2009. számú Ab-határozat szerint a tárgyaláson történő bizonyítás garanciája az ügyész tárgyaláson való jelenléte, ezért az Alkotmánybíróság általános érvényűvé tette a tárgyaláson való ügyészi részvételt.
(8.50)
Azt gondolom, ez egy fontos tartalmi döntés volt, és ezt ülteti át a mostani javaslat a vonatkozó jogszabályokba. Azt gondolom, ez mindenképpen egy olyan javaslat, amely támogatásra érdemes.
Azt is látni kell, hogy volt egy másik alkotmánybírósági döntés, amely szintén megállapításokat tett, amely okán a terhelt kártalanítási igényével, illetve a tanú személyi adatainak zárt kezelésével kapcsolatos előírásokat kérte pontosítani, javítani a Be.-ben. Ezt ez a javaslat szintén tartalmazza.
Ahogy az már előbb elhangzott, bizonyos előttünk lévő egyéb javaslatok tekintetében is összehangolásra, harmonizációra volt szükség, nemcsak az uniós elírások, hanem a belső jog tekintetében is. Ezt is tartalmazza az előttünk fekvő javaslat, mint ahogy egyébként azokat a pontosításokat is, amelyekre az államtitkár úr kitért.
Nem véletlen az, hogy ezeket a módosításokat, illetve az előttünk fekvő javaslatot az alkotmányügyi bizottság nagy többséggel, 21 igen és 5 tartózkodás mellett, nem szavazat, elutasítás nélkül javasolta általános vitára, és javasolta azt a parlamentnek elfogadásra.
Én záró gondolatként kiemelném egy olyan szakaszát ennek a javaslatnak, ami, azt gondolom, kiemelten fontos, elsősorban azért, hogy a közrend és a közbiztonság mellett a közbizalom is visszaállítható legyen, akár a közszférával szemben is. A 64-65. §-a ennek a javaslatnak rendelkezik a titkos információgyűjtés kérdéséről, ami, azt gondolom, egy olyan lépés, ami egyértelműen a javasat megfogalmazóinak azt a szándékát jelzi, hogy egyértelműen küzdeni kell a korrupcióval szemben, hiszen itt a titkos adatszerzésre vonatkozó, információgyűjtésre vonatkozó szabályok oly módon módosulnának - módosulnak, amennyiben ez a javaslat elfogadásra kerül -, amely egyértelműen egy komolyabb fellépési lehetőséget jelent a korrupcióval szemben, a korrupció elleni küzdelemben ad úgymond egy újabb eszközt, mégpedig, azt gondolom, egy nagyon komoly eszközt.
Ezért is, illetve az előbb elmondott érvek alapján a Fidesz frakciója a benyújtott javaslatot támogatja. Mint ahogy általános vitára is alkalmasnak tartotta, a végszavazásnál is ennek megfelelően fog dönteni. Természetesen a vita során, biztosak vagyunk benne, hogy mind a kormányoldalról, mind az ellenzéki oldalról megfogalmazódnak módosító indítványok, amelyek, bízom benne - és a tegnapi alkotmányügyi bizottság ennek, azt gondolom, mindenképpen egy jó jelét adta -, szakmai vitát eredményeznek, ennek megfelelően pedig biztos, hogy lesznek olyan módosítások, amelyek beépülhetnek még ebbe a javaslatba, még egyértelműbbé, pontosabbá, jobbá téve azt.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor néhány hónappal ezelőtt megjelöltük azokat a szabályozási irányokat, amelyeket ezen a területen megvalósítandónak tartottunk, akkor megfogalmaztuk a még akkor hatályos médiaszabályozásra vonatkozó szabályok tekintetében azokat a kritikai észrevételeinket, amelyek okán megjelöltük, hogy milyen irányokban kellene változtatni.
Azt gondoljuk, hogy az eddigi médiaszabályozásban és leginkább a gyakorlatban bizony komoly mértékben keveredett a közérdek és a magánérdek, a rendszer nem volt hatékony, a közszolgálat gyakorlatilag működésképtelenné vált, és amit produkált, az sem volt nagy arányban közszolgálat, a szabályozás elavult volt, az EU tekintetében pedig számos kötelezettségszegési eljárás tekintetében már elindult az a folyamat, amelyben ezeket a kötelezettségszegéseket meg is állapítaná az Európai Unió abban az esetben, ha egy új szabályozásra nem kerülne sor. Ezért születtek meg azok a jogszabálytervezetek, amelyekből többet már a parlament tárgyalt, sőt el is fogadott, és ennek nyomán került most benyújtásra a médiatörvény tervezete.
A médiaalkotmány az alapvető tartalmakat érintő normák gyűjteménye, azokat a szabályokat tartalmazta, amelyek az egész területre vonatkozóan átfogó és általános szabályokat határoztak meg, valamint szimbolikus jellegű, deklaratív szabályokat tartalmaztak. A médiatörvény természetesen ennél sokkal konkrétabb kell hogy legyen, és meggyőződésem szerint a benyújtott törvényjavaslat ilyen is.
A hatályt tekintve szeretném kiemelni, hogy a tárgyi hatály jelentős tekintetben eltér már attól, mint a most még hatályos médiatörvény tárgyi hatálya, hiszen kiterjed a lineáris médiaszolgáltatásokra - nevezzük ezeket a hagyományos médiaszolgáltatásoknak -, kiterjed a lekérhető médiaszolgáltatásokra - így például az on-line videotékák szolgáltatásaira -, a kiegészítő médiaszolgáltatásokra - például az elektronikus programkalauzok tekinthetők ilyeneknek -, ugyanúgy, mint ahogy a műsorterjesztési szolgáltatásokra - PTV, kábeles, műholdas kérdések tekintetére is -, azaz valamennyi, a teljes spektrumot lefedi, és magában foglalja a sajtótermékekre vonatkozó alapvető szabályokat is. A médiaszolgáltatások teljes spektrumáról szól a tárgyi hatálya ennek a törvénynek.
Személyi hatály tekintetében csak egy dolgot szeretnék kiemelni. Ez a jogszabály már rögzíti a származási elvet, azaz azt, hogy a médiatörvény hatálya nemcsak a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre terjed ki, hanem súlyos jogsértés esetén lehetővé teszi a külföldön letelepedett médiaszolgáltató hazánk területére irányuló műsorának felfüggesztését is. Ez is azokon a példákon és gyakorlati tapasztalatokon alapul, amelyek, azt gondolom, ezen a területen is sajnos az elmúlt években megjelentek Magyarországon.
Néhány szót egy-egy részterületéről a médiatörvénynek. Kezdjük a tartalomszabályozással. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy átülteti azt az EU-s irányelvet, amit 2007 végén fogadott el az európai Unió, és amely tekintetében ez az átültetési kötelezettsége már 2009-ben megvolt a Magyar Köztársaságnak, amelynek mind a mai napig nem tett eleget. Ennek nyomán egyébként, kötelezettségszegés okán az eljárás meg is indult Magyarországgal szemben.
Ez az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv egyértelműen meghatároz olyan célokat, amelyeket ez a mostani médiatörvény tartalmaz is. Cél a fogyasztóvédelmi előírások szigorítása, a szabályozás egyszerűsítése, a versenyképesség növelése, fejlesztése, valamint a határokon átívelő szolgáltatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek megteremtése. Meggyőződésünk szerint a médiatörvény benyújtott javaslata és tervezete egyértelműen megfelel ennek az irányelvnek, teljesíti ezzel a Magyar Köztársaság azt a kötelezettségét elfogadása esetén, amit már korábban meg kellett volna tenni, és azoknak az irányoknak is megfelel, amit ezzel az irányelvvel egyébként az Európai Unió szabott a különböző tagállamok médiaszabályozásai elé.
Tartalomszabályozás tekintetében lényeges elemnek tartom a gyermekvédelmi szabályok megőrzését, sőt több tekintetben a szigorítását is. Bevezetésre kerül egy új korhatár-kategória is, a "hat év alatt nem ajánlott" kategória. Én ezt mindenképpen egy kiemelten fontos kérdésnek tartom, ahogy arra már Pálffy képviselőtársam is utalt, hiszen itt is egy olyan pluszvédelmet biztosít ez a médiatörvény, amely azokból a tapasztalatokból nőtt ki és alakult ki, amelyek ezen a területen az elmúlt években megtapasztalhatók voltak.
(11.40)
A műsorkvóták eszközét is nagyon fontosnak tartjuk. Itt tudjuk, hogy a magyar és az európai kultúra védelme valósul meg ezzel a szabállyal, itt akár az egyharmad tekintetében, akár magyar zene tekintetében ennek a kvótának a beemelése önmagában előremutató. Itt elhangzott az, hogy ezen még érdemes adott esetben változtatni a százalékos arányok tekintetében. Várjuk a módosító indítványt ezekben a kérdésekben is.
A reklámszabályok ésszerűsítésének célja is elsősorban a szabad médiapiac működésének elősegítése, természetesen a legfontosabb közérdekű korlátozások megtartása és megerősítése mellett.
Fontosnak tartjuk, hogy végre szabályozásra kerülnek a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók többletterhei, valljuk be őszintén, ezek a szolgáltatók eddig ugyanúgy léteztek és dolgoztak, de ilyen korlátok, ilyen plusz többletterhek és valódi érdemi szabályozás nem volt sajnos ezen a területen sem.
A másik fontos terület a piacszabályozás kérdése, ahol végre alkotmányos lesz a pályázati eljárás, és meg fog felelni a 2006-os, egyébként éppen alkotmánybírósági határozatnak, amelyeknek a most hatályos médiatörvény mind a mai napig nem felelt meg a pályázati eljárás tekintetében. Meggyőződésünk szerint a benyújtott javaslat szerencsére ezen a hiányon is, a hosszú-hosszú évek óta fennálló hiányon fog tudni úrrá lenni, és megoldást fog tudni kínálni.
Bevezetésre kerül a közösségi médiaszolgáltatás, mint egy új szolgáltatói kategória, példaként, mondjuk a helyi televíziókat nevezhetnénk ilyeneknek, amelyek olyan privát vállalkozások, amelyek közszolgálati, közérdekű célokat szolgálnak, de természetesen nem nevezhetők közszolgálati médiaszolgáltatásnak, viszont számos kedvezményben kell őket ahhoz részesíteni, hogy ezeknek a közösségi jellegét erősíteni lehessen pályázatokon vagy egyéb reklámszabályokon keresztül.
A jelentős befolyásoló erejű kategóriát is kezeli ez a törvény. Azon rádiók és televíziók esnek majd ebbe a kategóriába, amelyek országos éves átlagos közönségaránya meghaladja a 15 százalékot. Ez két televíziót és két rádiót jelent ebben a pillanatban itt Magyarországon, de a piaci koncentráció kontrollja is megjelenik a 35 százalékos határ törvénybe iktatása mellett.
Azt gondolom, fontosak a kötelező továbbítási és a kötelező felajánlási szabályok is, amelyek esetében szintén azt gondolom, épp itt volt az ideje, hogy szabályozásra kerüljenek a magyar médiajogban, médiaszabályozásban.
Külön szeretnék kitérni a közszolgálat kérdésére, a közszolgálati médiaszolgáltatás ügyére. És itt azt gondolom, még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy végre egyértelműen különbséget kell tenni a közérdek és a magánérdek között. Amíg természetes az, hogy a kereskedelmi szereplők ezen a területen milyen célokat szolgálnak, addig a közszolgálatnak nem ebben kell versenyezni a kereskedelmi szereplőkkel, hanem valódi közösségi tartalmakat, közszolgálati tartalmakat kell előállítani, és ez sok tekintetben semmilyen módon nem merítheti ki a verseny kérdését a kereskedelmi médiával, hiszen láthatólag ebből az sült ki, hogy azokon a területeken nem tudott a közszolgálat versenyezni a kereskedelmi médiával, viszont az alapfeladatát, a közösségi célt, a közösségi jelleget ennek a rosszul értelmezett versenyhelyzetnek a következtében nem töltötte be.
És itt kell, azt gondolom, egy határt húzni, és ez a törvény erre tesz kísérletet, hogy egyértelműen elválasszuk, és a közösségi tartalom tekintetében fő kötelezettségként ne csak előírjuk a közszolgálati média számára ezt, hanem minden feltételrendszert biztosítsunk annak érdekében, hogy a közszolgálatiság megerősödhessen, és ennek nyomán, az értékközvetítő szerepének következtében hívhassa úgymond versenyre nem piaci, hanem tartalmi oldalról a kereskedelmi médiát.
Ennek azonban egyértelműen a megerősítés az egyik alapfeltétele. Erről szólt az, hogy az állam pazarló eddigi működtetési rendszere ezen a területen is szűnjön meg, és egy sokkal hatékonyabb, egységesebb és leginkább olcsóbb, ellenőrizhetőbb intézményrendszer alakuljon ki. Ez megtörtént, nem ennek a törvénynek a keretében, hanem korábban a parlament elé beterjesztett és a parlament által elfogadott törvények tekintetében.
Nem értek egyet a normatíva tekintetében elhangzott kritikákkal, hiszen a 3. számú melléklet, azt gondolom, hogy főleg 2012-től ezt egyértelműen rögzíti, és meggyőződésünk szerint előremutató módon rögzíti. Azt gondoljuk, hogy a közszolgálati testület igenis nagyon fontos testület lehet, azzal tud ugyanis foglalkozni ez a testület, amivel leginkább kell, azaz a közszolgálatiság alapelveinek való megfelelőség ellenőrzésével, azt gondoljuk, hogy egy nagyon fontos, valódi civil kontrollt jelentő, és nem csak a nevében civil kontrollt jelentő új testületről van szó, amely valóban azokat a társadalmi szereplőket vonja be ebbe az ellenőrzési folyamatba, amelyek felkészültek arra, hogy ezt az ellenőrzést a közszolgálat irányába, a közszolgálati tartalom irányába elvégezzék. Így a közszolgálati testület felállítását mindenképpen javasolnánk a parlamentnek ennek a törvényjavaslatnak a keretében.
A hatóságról néhány szót. Fontos, hogy egy konvergens hatóság jön létre, Országgyűlés alá rendelten, egy autonóm államigazgatási szervként, amelynek nő a hatósági legitimációja, ellenőrizhetősége, szemben az eddigiekkel és szemben azokkal a kritikákkal, amelyek itt akár ennek a törvénynek a tárgyalásakor, akár korábbi javaslataink tárgyalásakor egyébként megmutatkoztak. Főleg, miután most már egy egyértelmű és garanciákkal biztosított eljárási rend alakul ki, szemben az eddigi teljesen parttalan ORTT-s eljárással, aminek semmilyen jogi háttere, törvényi felhatalmazása a parlament részéről a múltban nem volt. Ez a mostani beterjesztett törvényjavaslat ezt az eljárási rendet egyértelműen szabályozza. Mi ez, ha nem a garanciák növekedése és növelése az eddigiekhez képest?
Külön szeretném a zárógondolatok egyikeként kiemelni az önszabályozás lehetőségét a társszabályozási eljárás keretében, amelyre eddig igazán érdemben nem volt lehetőségük a piaci szereplőknek. Most lesz, és tudjuk, hogy a hatóság csak akkor lép, léphet közbe, ha ennek az önszabályozásnak nem tesz eleget a piac, és nem tesznek eleget a szabályozás tekintetében azok a szereplők, akiknek ez egyébként a dolguk lett volna eddig is, vagy lesz adott esetben a jövőben.
Azt szeretném kiemelni, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat számos pontjában egyébként azon javaslatokból indul ki, az itt előtte általam elmondottak néhány kérdésében is, amelyek az öt-, illetve később négypártivá váló médiaegyeztetések során 2008-ban és 2009-ben egyébként megfogalmazásra kerültek. Ebben több olyan pont is van, amit most ellenzéki képviselőtársaim meglepő módon kritizálnak.
Azt kérem, hogy olvassák el az akkori jogszabálytervezeteket, az akkori különböző tanulmányokat, és nézzük meg, mert szerintünk ezeket jelentős részben ez a törvényjavaslat is egyébként tartalmazza. De természetesen általános vita révén, én kérek mindenkit, hogy amennyiben vannak olyan területei a benyújtott médiatörvény-javaslatnak, ahol módosító indítvánnyal azt gondolják, hogy jobbá tehető, tegyék meg ezeket a módosító indítványokat, az előterjesztők ezeket mérlegelni fogják, és ahol úgy látjuk, hogy a törvény alapcéljával, azaz egy modern, korszerű szabályozás kialakításával nem ellentétesek, hanem azt erősítik, ezeket a módosító indítványokat támogatni és befogadni fogjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi bizottság december 6-i ülésén megtárgyalta a két törvényjavaslatot, mind a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló T/1864. számú törvényjavaslatot, mind pedig a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló T/1865. számú törvényjavaslatot.
(17.50)
A törvényjavaslatokat egységes vitában tárgyalta meg az alkotmányügyi bizottság. Megítélésem szerint, megítélésünk szerint a vita szakmai természetű volt, és szakmailag nézte és tekintette mindenki az előttünk fekvő javaslatokat. Azt nézte mindenki, hogy - ahogy a címben is szerepel - az időszerűség tekintetében a javaslat előremutató-e, szolgálja-e azokat a célokat, amelyek tekintetében, azt gondolom, hogy teljes az egyetértés az eljárások gyorsítása tekintetében.
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti képviselői azt állapították meg, hogy a törvényjavaslatok helyes célokat fogalmaznak meg, és a célok megvalósításához elégséges és jó eszközöket találnak, ezért általános vitára a javaslatokat az együttes vitát követően alkalmasnak találta, és javasolta azt az Országgyűlésnek megtárgyalásra, valamint elfogadásra.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Napjaink felgyorsult világában különösen fontos, hogy a büntetőügyekben eljáró szervek a lehető leggyorsabban járjanak el, és tegyenek pontot a büntetőügyek végére. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a büntetőeljárás hatékony működésének a szakszerűség és a törvényesség mellett az egyik legfontosabb eleme az időszerűség.
Egyetértek az expozéban az államtitkár úr által elmondottakkal, hogy a kormánynak és az Országgyűlésnek is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az eljárási szabályok olyanok legyenek, amelyek megfelelnek a kor követelményeinek, és segítik az eljárások gyors lefolytatását és eredményes befejezését. Ennek garanciája, hogy a törvényjavaslat a jogalkalmazói évek során felhalmozódott gyakorlati tapasztalatot a lehető legjobban igyekezett figyelembe venni. Meggyőződésünk, hogy e cél elérése érdekében benyújtott törvényjavaslat elfogadása jelentős lépés lehet.
Szeretnénk kiemelni a rendelkezések közül néhányat, amelyeket különösen fontosnak tartunk. Elöljáróban természetesen hangsúlyoznánk, hogy a büntetőeljárások gyorsítása soha nem járhat a törvényesség és az igazságosság sérelmével. Véleményünk szerint ezt a törvényjavaslat szem előtt tartja, és a kínált megoldások a megvalósítandó célok eléréséhez alkalmasnak mutatkoznak.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat változásokat hoz az illetékességi szabályok területén, mégpedig olyan változásokat, amelyek segítségével egyenletesebbé válhat a bíróságok ügyterheinek elosztása. Egyértelmű, hogy ha a megyei bíróságok székhelyén lévő helyi bíróságoknak kevesebb ügycsoportban kell eljárniuk, az illetékességükben maradó ügyekben gyorsabban tudják befejezni az eljárást. A módosítás tehát az eljárások időszerűségének javítását szolgálja, ezért mindenképpen támogatandó.
Jelentős, az eljárást gyorsító módosítás, hogy a javaslat lehetővé teszi a bíróságok számára ügydöntő határozat meghozatalát a szabályszerűen megidézett vádlott távolétében, amennyiben az bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A fegyveregyenlőség elvére való figyelemmel ebben az esetben szükséges a tárgyaláson a kötelező védői részvétel.
Egyetértünk azzal is, hogy elkerülhetetlen volt annak a megfontolása, hogy szükséges-e azon szabályozásnak a fenntartása, miszerint a terhelt tárgyalási jelenléte - néhány kivételes helyzettől eltekintve - mindig kötelező, még abban az esetben is, ha a terhelt szabályszerű idézés ellenére maradt távol a tárgyalásról, és ezzel az eljárás befejezését akadályozza. Minderre figyelemmel támogatandó a büntetőeljárási törvény javaslatban foglaltak szerinti módosítása.
A javaslat a büntetőeljárások gyorsabbá tételét kívánja elérni akkor is, amikor visszatér a korábbi szabályozáshoz azzal, hogy úgy rendelkezik, a büntetőeljárási törvényben előírt kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalása mellőzhető, elegendő erre csak utalni a jegyzőkönyvben, illetve a figyelmeztetésre adott válaszokat rögzíteni. Támogatandó ezeknek, az eljárásokban részt vevő személyek eljárási jogait ténylegesen nem szolgáló, csupán formális garanciákat biztosító, az eljárásokat elhúzó szabályoknak a megváltoztatása.
A javaslat lehetővé teszi a bíróságok számára azt is - erre az államtitkár úr is kitért -, hogy a tárgyaláson meg nem jelent, és a helyettesítéséről sem gondoskodó védő helyett maga jelöljön ki helyettest, vagy rendeljen ki másik védőt, és így a tárgyalás megtartható legyen. Ez a módosítási javaslat is az eljárások gyorsítását célozza, ezért támogatjuk. Természetesen senki nem állítja, hogy az eljárások elhúzódásáért csak az ügyvédek lennének a felelősek, hiszen tudjuk, hogy a probléma sokrétű, a megoldásnak is sokrétűnek kell lennie.
Tisztelt Országgyűlés! Támogatandó a javaslatnak az a rendelkezése is, amely a közvetítői eljárásra utalás előtti kötelező ügyészi eljárást megszüntetni, és az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a meghallgatást az ügyész részére a továbbiakban csak lehetővé teszi. A közvetítői eljárást megelőző meghallgatás fő célja annak megállapítása ugyanis, hogy a sértett és a gyanúsított vállalják-e a közvetítői eljárásban való részvételt. Amennyiben a felek az eljárás korábbi szakaszában már mindketten kérték a közvetítést, a kötelező ügyészi meghallgatás felesleges, formális, és csak az eljárás elhúzódását eredményezi.
Tisztelt Országgyűlés! Jelentős a javaslat azon rendelkezése is, amely a tárgyalásmellőzéses eljárás szabályait módosítja azért, hogy ezt a gyorsított eljárást gyakrabban lehessen igénybe venni, és így több ügy gyors elbírálása történhessen meg. Ezért támogatandó a törvényi alapjainak megteremtése annak, hogy tárgyalásmellőzéses eljárást lehessen alkalmazni ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetében.
Tisztelt Ház! Gyakran előfordul, hogy ugyanazon bíró ellen az adott ügyben a vádlott ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, és ezzel az eljárás elhúzását célozza.
(18.00)
Ezért jelentős és mindenképpen támogatandó rendelkezése a törvényjavaslatnak a bírókkal szemben elfogultsági kifogásokat érintő azon szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az elfogultsági kifogással visszaélők eljárás elhúzódását eredményező magatartásának megakadályozása érdekében a terhelt is rendbírsággal legyen sújtható.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az eljárás arra jogosult résztvevői elfogultságra hivatkozva gyakran kérik az ügyészek, illetve ügyészségek kizárását az adott ügy elbírálásából. Az ilyen kérelem értelemszerűen a főügyész, valamint a vezető ügyész személyét is érinti. A hatályos szabályozásból következően egy kérelem alapján az ügyészi szervezetben legalább három határozatot kell hozni változatlan indokkal. Mindhárom határozat panaszolható, ez további három határozatot jelent, az elutasítás oka általában szintén ugyanaz. Az eljárások gyorsítása érdekében a javaslat tehát indokoltan egyszerűsíti az ügyész kizárására vonatkozó szabályozást, ezért ezt is támogatjuk.
Tisztelt Országgyűlés! A büntetőeljárásban nagyon fontos a nyomozás hatékonysága és természetesen alapossága is. Ugyanez igaz a nyomozás feletti felügyeletet ellátó ügyészségre is, ezért rendkívül jelentős e két szerv kapcsolatának szabályozása. A most tárgyalandó törvénymódosítás egyik lényeges elemét képezik a nyomozás határideje meghosszabbításának menetét módosító szabályok, amelyek számottevően lerövidítik a jelenleg hosszadalmas és meggyőződésünk szerint indokolatlan határidő-hosszabbítási eljárást.
Mára egyértelművé vált az is, hogy a jelenlegi szabályozás azzal, hogy a minden lényeges érdemi döntést felelősen meghozó elsőfokú ügyésztől eltávolítja és magasabb szintre helyezi a határidő meghosszabbításáról, illetve meghosszabbításának határidejéről történő rendelkezést, a feltételezett céljával ellentétben éppen a hatékony nyomozás és a nyomozásfelügyelet legjelentősebb gátja ezáltal.
A nyomozó hatóság tagja a bűnügy nyomozása helyett az iratok felterjesztéssel történő előkészítésével foglalkozik. Előfordul az is, hogy mire az iratok a határozattal együtt a nyomozó hatósághoz visszaérnek, már újabb hosszabbítás válik szükségessé. A főügyészség és a Legfőbb Ügyészség ügyészének határozata pedig a gyakorlatban elsősorban a nyomozó hatóság és az elsőfokú ügyész előterjesztésén és nem az iratok mélyreható ismeretén alapul. Így a nyomozási határidő meghosszabbításának jelenlegi menete részben felelős a nyomozások elhúzódásáért, és szerintünk káros hatással van a nyomozói és ügyészi munka minőségére és költséghatékonyságára egyaránt.
A javaslatban foglalt módosítás ennek kíván gátat szabni azzal, hogy a nyomozás határidejének meghosszabbítását a nyomozás elrendelésétől számított egy évig a nyomozást felügyelő ügyészség hatáskörébe helyezi. A nyomozás felügyeletét végző ügyész így ellenőrizni tudja, hogy a bizonyítás feladatait és menetét ésszerűen határozták-e meg, a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezték-e, illetőleg a még elvégzendő feladatok tükrében hosszabbítja meg a nyomozás határidejét. A nyomozó hatóságnak pedig több ideje marad az érdemi munkára. A javaslatban foglalt módosítás ezért mindenképpen támogatandó.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Országgyűlés! Jelentős a javaslatnak az a rendelkezése is, amely átalakítja a titkos információgyűjtés eredményei bizonyítékként történő felhasználásának a feltételeit a büntetőeljárásban. Titkos információgyűjtés elrendelésére kizárólag a nyomozást megelőzően, a felderítési szakaszban kerülhet sor. Ekkor még nem áll a hatóságok rendelkezésére a büntetőeljárási gyanú megállapításához elegendő információ, a feltételezett bűncselekmény vagy bűncselekmények nem határolhatók be teljes pontossággal, ahogyan a feltételezett elkövetők mindegyike sem azonosított.
A titkos információgyűjtés során rendszerint ismertté válnak az engedélyben nem megjelölt személyekre vonatkozó konkrét bűncselekmény bizonyítására alkalmas vagy jövőben tervezett bűncselekményekre utaló adatok. Ezért támogatandó a javaslat arra irányuló módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a titkos információgyűjtés eredménye a jelenlegi lehetőségeken túl is felhasználható legyen.
Tisztelt Ház! A javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a jelentősebb terjedelmű ügyekben az eljárás során keletkezett iratokról a jogosultak részére a másolatot elektronikusan, illetve elektronikus adathordozón adja ki. Az eljárásokban a mai kor technikai vívmányait a jelenleginél szélesebb körben kell alkalmazni a javaslat elfogadása esetén.
Kiemelkedően fontos szempont volt, hogy napjaink környezetvédelmi elvárásaival már nem egyeztethető össze a nagy terjedelmű, esetenként több ezer oldalas iratok gyakran több példányú, papír alapú másolása. A javaslatban foglalt módosítás kétségtelenül gyorsabbá, költség- és környezetkímélőbbé teszi az eljárást, ezért a magunk részéről azt támogatjuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat megfelelően szolgálja a kitűzött célokat, ezért azt a Fidesz frakciója támogatja. Bízom benne, hogy a többi párt frakciói is hasonlóképpen fognak vélekedni és támogatják a javaslatot, természetesen azzal, hogy azt gondolom, hogy az előterjesztő és a kormánypárti frakciók is értékelni fogják azokat a módosító javaslatokat, amelyek benyújtásra kerülnek a törvényjavaslathoz.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is szeretném felhívni a figyelmet a Rubovszky György képviselőtársammal közösen benyújtott módosító indítványnak egy, szintén az aránytalanságok kiküszöbölésére vonatkozó részére. Szó szerint idézem: "A bíró hozzájárulásával a bírói álláshelyre kiírt pályázati feltételekben rögzített időbeli korlátozásnak megfelelően ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelhető, ha ez a bíróságok közötti aránytalan ügyteher kiegyenlítése céljából szükséges." S ami fontos módosítás lenne, hogy "a pályázat benyújtása a kirendeléshez való hozzájárulásnak tekintendő". Ez is annak az aránytalanság kiküszöbölésére tett indítványsorozatnak az egyik része, amit a vezérszónoki körben is joggal vetettek fel képviselőtársaim. Természetesen egy eleme, de azt gondoljuk, hogy fontos eleme. Bízom benne, hogy a vita során ez ha szakmai érvként elhangzik, akkor az ellenzék szakmai álláspontjával is találkozik, és egy olyan módosítás lehet, ami az ügyterhet arányosíthatja, és ennek megfelelően ez a módosítás támogatást fog kapni, még egyszer mondom, az ő beleegyezésével, hiszen önmagában a benyújtás ezt a beleegyezést biztosítani fogja.
Köszönöm.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, nagy megtiszteltetés egy országgyűlési képviselőnek, különösen talán a jogászoknak, ha egy ilyen fontos koncepció vitájában vehet részt, hiszen az alkotmány mégis az alapnorma, az az alapdokumentum, ami azt az alapkeretet adja meg egy állam működéséhez, egy nemzet működéséhez, mint ami itt most előttünk van.
Ezért tartottam különösen szerencsésnek magam és megtisztelőnek azt, hogy ebben a munkában részint itt, a parlament keretei között, részint pedig az alkotmány-előkészítő bizottság munkája során részt vehettem. S hogy ezzel nemcsak az országgyűlési képviselők, sajnos nem mindegyike ugyan, de jelentős része értett egyet, azt jól mutatta az, hogy körülbelül 247-250 vélemény, szakmai vélemény is érkezett a vita során, illetve az alkotmány-előkészítő bizottság munkája során. Számos konferencia megtartására került sor, nyílt napok szervezésére, konzultációs lehetőségek biztosítására. Majd ezt követően a Fidesz és a KDNP egy módosító indítvánnyal jelezte azt, hogy az az elkészült koncepció, amiről egyébként ezen a héten a vita folyik ebben a Házban, nem lesz, nem fog jogi normává, normaszöveggé emelkedni. Azaz további lehetőséget nyit ez meg a frakciók számára, a szakma számára, az egyetemek számára, hogy konzultációkon, vagy éppen itt, a parlamentben, vagy koncepciók parlament elé terjesztésével vegyen részt bárki az alkotmányozás folyamatában Magyarországon.
Ezért is érthetetlen számomra az, hogy miért nem vesz részt mindenki ebben a vitában, miért nem vesz mindenki részt ebben a munkában. Az is furcsa számomra, hogy miközben néhányan azt mondják, hogy az alkotmányozás folyamatával nincsenek megelégedve, olyan diktátumokat szabnak, kívánnak szabni a kormánypártok számára, amelyek éppen nem arról szólnak, hogy az alkotmányozás valamilyen közös mederben kerüljön megtartásra, hanem diktátumokról szólnak, miközben egyébként éppen ezzel vádolják a kormánypártokat. De ez talán az az ellentmondás, amely nem is meglepő, ha a szocialisták elmúlt 8 éves tevékenységére gondolunk.
Számomra az is furcsa, hogy az a párt teszi ezt, amely párt éveken keresztül azt mondta, hogy miért vonul ki az akkori ellenzék Gyurcsány Ferenc előre bejelentett hozzászólásairól, hiszen minden vitát, kérdést itt, a parlament keretei között kell megvitatni. Ehhez képest ők a legfontosabb jogi norma, az alkotmány tekintetében nem vesznek részt ebben a vitában. Szeretném azt is megtudni egyszer - sajnos itt, a Parlament falai között erre, úgy látszik, nem lesz lehetőség -, hogy mi nem tetszik nekik abban a koncepcióban, amelyet egyébként az alkotmány-előkészítő bizottság ide, a Ház elé hozott, a Ház elé tárt. Hiszen a Jobbik elmondta a vita során, elmondta most, a héten az alkotmányügyi bizottságban is, és itt is megteszi, hogy mi az, amivel egyetért és mi az, amivel nem ért egyet a koncepcióval kapcsolatban. Azt is hallhattuk tegnap az LMP-től. Schiffer képviselő úrtól, frakcióvezető úrtól, hogy ő alapvetően a koncepcióval, annak tartalmával egyébként egyet tud érteni, és jelentős vita, ha jól értem, ebben a tekintetben nem is bontakozott ki a részéről. De semmit nem tudunk arról, hogy a szocialistáknak mi a problémája magával a konkrét, ezen a héten tárgyalandó alkotmánykoncepcióval kapcsolatban.
Magam e kis rövid bevezetőt követően elsősorban az államszervezet kérdéskörével szeretnék foglalkozni, de szeretném röviden összefoglalni azt is, hogy ez az alkotmánykoncepció azt tűzi ki célul, hogy legyen egy rövid tömör, az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett alkotmánya Magyarországnak. Ez azt is jelenti, hogy ennek a kibontására aztán az úgynevezett sarkalatos törvényekben kerülhet sor, amelyek szintén itt, a parlament előtt, szintén egyébként a vita lehetőségét megadva, szakpolitikai viták lehetőségét megnyitva kerül majd várhatóan elfogadásra.
Ha így tekintjük, akkor talán érthető az is, és ezt az alkotmány koncepciójának indoklása is tartalmazza, szó szerint idézem: "Az államszervezet alkotmányos berendezkedését illetően a koncepció nem tartalmaz lényeges változást. Változatlanul fenntartja a parlamentáris kormányformát és a hatalommegosztás elvének érvényesülését. Változtatást tartalmaz a bizalmatlansági indítvány intézményét illetően, és bővíti az Országgyűlés feloszlatásának esetkörét." Ez is jól mutatja, az indoklásból is egyértelműen kiderül tehát, hogy alapvető változásokat, változtatásokat ez a koncepció ezen a területen nem javasol. Ezért sem érthető, még egyszer mondom, az a fajta hozzáállás, amit itt néhány párt ezzel kapcsolatban követ.
Viszont azt is mutatja ez a koncepció, hogy alapvetően az államszervezet tekintetében éppen azért nincs szükség alapvető változásokra, hiszen az elmúlt 20 év tapasztalatai változtatást igényelnek természetesen, mégis azt mutatja, hogy ez az a rendszer, ami ebben az ország felépült, ami működőképes, amelyhez hozzászoktunk, és amely azokat a kereteket megfelelő módon biztosítja, amelyben az állam működni tud Magyarországon.
Néhány szót szeretnék szólni az államfő tisztsége tekintetében. Továbbra is rögzíti a koncepció azt, hogy Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A tisztség összeegyeztethetetlen lenne továbbra is minden más állami, társadalmi, valamint politikai tisztséggel, megbízatással, és más kereső foglalkozást nem folytathat, s egyéb tevékenységéért, a szerzői jog védelme alá eső tevékenységet kivéve, díjazást nem fogadhat el. Azt is rögzíti ez a koncepció, hogy az egyéb kérdések tekintetében, megint csak a részletszabályok tekintetében egy sarkalatos törvény elfogadására van szükség, amely ezeket a kérdéseket alapvetően szabályozza, tartalmazza.
(9.10)
Fontos az is, hogy a köztársasági elnökké továbbra is az a magyar állampolgár legyen megválasztható, aki választójoggal rendelkezik, és a választás napjáig betölti 35. életévét, és legfeljebb egy alkalommal legyen lehetséges az újraválasztás.
Az Országgyűlés választaná meg továbbra is a köztársasági elnököt, és öt évre történne a megválasztás. A megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok szintén - azt gondolja a koncepció és ezt is tartalmazza - változást nem igényelnek. Az államfő meglévő jelenlegi jogosítványai sem igényelnek alapvető változást a koncepció alapján, mint ahogy változatlanul tartozzanak az elnök jogkörébe az itt egyébként magában a koncepcióban nem részletezett személyi döntésekkel kapcsolatos egyéb jogosítványok is.
Tartalmazzon az alkotmány a koncepció szerint egy olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára.
Az alkotmányban kifejezett szabályként jelenjen meg az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés, amelynek értelmében a köztársasági elnök a kormány előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, illetve az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná, illetve kitüntetésre vonatkozó javaslat esetén az alkotmány által védett értékeket sértené.
Fontos a szabályozás tekintetében az átmenetileg akadályoztatás esetére vonatkozó szabályrendszer, amit szintén ez a koncepció rögzít, és azt mondja, hogy jogköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Természetesen a helyettesítő időszakban képviselői jogait viszont nem gyakorolná, az Országgyűlésben feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látná el a koncepció alkotmányba foglalása esetén.
A jogi felelősségre vonás szabályai sem szorulnak változtatásra, az eljárás szabályairól pedig szintén külön törvényt kell alkotni. Ez is tehát abból a koncepcióból indul ki, hogy maga az alkotmány egy rövid, tömör keretet adjon és a sarkalatos törvényekben kerüljön kibontásra ennek legfontosabb elemrendszere.
A törvényhozó hatalom tekintetében az Országgyűlés a nép közvetett hatalomgyakorlásának legfőbb alkotmányos szerve a koncepció szerint. A szerepével és hatáskörével kapcsolatos szabályozás alapvető változtatást szintén nem igényelne, és természetesen rögzíti a koncepció azt is, hogy mit kellene feltétlenül tartalmaznia az alkotmánynak, és mi az, amit külön törvényben kellene szabályozni.
Az Országgyűlés egykamarás, általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján négy évre választott testület. Ebben a kérdésben egyébként több észrevétel is érkezett az egy- vagy kétkamarás Országgyűlés tekintetében. Ezért is volt hasznos egyébként az a 240-250 vélemény, ami érkezett az Országgyűléshez, illetve az alkotmány-előkészítő bizottsághoz az alkotmány-előkészítő bizottság munkája során, hiszen ez tartalmazott elemeket és érveket, ellenérveket ebben a kérdésben is. A koncepció az egykamarás parlament mellett tette le a voksot, és ezt tartalmazza a beterjesztett anyag is.
Az országgyűlési képviselő a szabad mandátum elve alapján látja el a képviselői tevékenységét, tevékenységére nézve nem utasítható. Mentelmi jog illeti meg. Ennek részleteiről és a képviselői jogállás egyéb szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik. Fontos, hogy ez a fajta megfogalmazás is az Országgyűlés védelmét jelenti ebben a tekintetben, és ez fontos, hiszen ez gyakorta a mentelmi jog félreértelmezését jelenti egyébként Magyarországon. Nem a képviselőt, hanem az Országgyűlést kell, vagyis az Országgyűlés tekintélyét kell hogy a mentelmi jog védje. Egyébként természetesen ennek a gyakorlatát is ennek megfelelően érdemes áttekinteni, hogy biztos, hogy mindig minden esetben ennek megfelelően került-e sor ezeknek a kérdéseknek, egyáltalán a mentelmi jognak az értelmezésére akár itt az Országgyűlés falai között is. Szerintem az itt ülők között nem lesz nagy vita, ha azt mondom, hogy nem minden esetben az Országgyűlés tekintélyét követte ez a gyakorlat. Azt gondolom, hogy érdemes ezt is átgondolni.
Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályok közül szintén csak a legfontosabbakat javasolja a koncepció az alkotmányba foglalni, a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogokat viszont továbbra is az alkotmánynak kellene tartalmazni a koncepció szerint.
Nagyon fontos, és ebben változtatást javasol a koncepció az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó szabályozás tekintetében, nem teljes egészében, hanem részelemeket tekintve ebben a kérdéskörben. Annyiban változik, hogy az Országgyűlés akkor oszlatható fel, ha 12 hónapon belül legalább három esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve a költségvetést nem fogadja el, viszont változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha az új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított 40 napon belül nem választja meg.
Fontos koncepcionális elem, hogy az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására, kivételesen akkor is, ha súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági, politikai válság feloldását szolgálja ez. Szerintem az elmúlt évek után ezt különösebben indokolni nem szükséges a magyar parlamentben.
Az Országgyűlés természetesen kimondhatja a feloszlatását a megbízatásának lejárta előtt is. Azt gondolom, hogy ez is egy teljesen természetes klauzulája az alkotmánynak, illetve az alkotmány-előkészítő koncepciónak.
Az Országgyűlés az állami költségvetésről minden évben törvényt alkot. Itt ez a koncepció szól az átmeneti gazdálkodásról is ugyanúgy, mint arról is, hogy amennyiben a költségvetés a pénzügyi év március 31-éig sem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
Tudjuk, hogy a koncepció mint javaslat elfogadásával egyidejűleg és azt követően is komoly szakmai érvek merültek fel annak érdekében, hogy az elmúlt 8 év tapasztalatait is levonva hogyan lehet alkotmányos garanciákkal megvédeni a költségvetést és egyáltalán a magyar államszervezetet és Magyarországot attól, hogy egyébként egy kormány drasztikusan tudja eladósítani Magyarországot, anélkül, hogy egyébként ennek következménye lenne, mármint ami a jogi következményét illeti, hiszen tudjuk, hogy egyébként pénzügyi, költségvetési következménye bizony nagyon súlyos. Ez tehát nagy kérdés lehet majd a következő időszakban, hogy ezt miként és hogyan lehet adott esetben szabályozni.
Az Állami Számvevőszék tekintetében, illetve az országgyűlési biztosok tekintetében is a koncepció egyértelműen rögzíti ezeket az intézményeket, és rögzíti azt is, hogy ezek milyen alapfeladatokkal, hatáskörökkel rendelkeznének, illetve azt az alapkoncepcióból kiinduló javaslatot teszi, hogy ezeknek a részletszabályait is sarkalatos törvényekben szabályozza majd az Országgyűlés az alkotmány elfogadását követően.
A koncepció szól a közvetlen hatalomgyakorlás kérdéséről is; úgy gondolom, hogy szintén egy nagyon fontos kérdéskör. Itt is egyértelműen a sarkalatos törvény hatásköre és fontossága kiemelt szerepet kap.
A végrehajtó hatalom tekintetében néhány szót a kormányról. A végrehajtó hatalom élén a kormány áll, a működéséért a kormány az Országgyűlésnek felelős. Feladatait legfontosabb feladatok megjelölésével határozza meg mind a koncepció, mind a koncepció mint javaslat alapján a majdan elfogadott alkotmány is ezt tenné, amennyiben ez a koncepció vagy egy erre épülő koncepciójavaslat kerül elfogadásra.
A kormány miniszterelnökből és miniszterekből álló testület lenne. A kormány megalakításának szabályai változtatást nem igényelnek, ezzel szemben - és ez egy fontos kérdés - a javaslat fölveti a megbízatása megszűnésének jelenlegi alkotmányos szabályozásainak a megváltoztatását részben. Annyiban változnának a javaslat szerint, hogy a képviselők által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez új miniszterelnök jelölésére nincs szükség, és elfogadása nem jár együtt új miniszterelnök megválasztásával. Az indítványt egyébként a képviselők egyharmada terjesztheti elő. Egy ülésszak alatt egy képviselő csak egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehet részese. Itt is tehát van egy változtatási szándék a koncepcióban, de egyébként ezt mind maga a szöveg, mind pedig az indokolás is egyértelműen jelzi, és erről úgymond a nyilvánosságot is tájékoztatja.
Miniszterelnök, miniszter szerepéről is szól egyébként a koncepció, mint ahogy szól a közigazgatás és kormány viszonyrendszeréről, ugyanúgy, mint a kormány és az önkormányzati viszonyrendszer tekintetében is tartalmaz megállapításokat.
A koncepció szól a helyi önkormányzatok tekintetében, rögzítve ezeknek az alapjogi kérdéseit és azt is, hogy miket tart a koncepció ilyen önkormányzati alapjogoknak, mint ahogy szól a koncepció a Magyar Honvédség, a Magyar Nemzeti Bank szerepéről is, legfontosabb feladatairól és hatásköreiről is, ugyanúgy egyébként az alapkoncepció alapján ezeknek a részletszabályait, eljárási szabályait egyébként sarkalatos törvénybe utalva.
Tehát röviden összefoglalva: azt gondolom, hogy ez a rendszer egyértelműen mutatja azt, amit az indokolás külön kifejezetten tartalmaz is, hogy az államszervezet egésze tekintetében ez a koncepció olyan változtatást, ami alapvető változtatásnak lenne minősíthető, azt gondoljuk, hogy nem tartalmaz. Természetesen az a következő időszak kérdése, hogy a minden bizonnyal minden frakció és párt által benyújtott saját alkotmánykoncepciókkal kapcsolatban ezek egyébként miként és hogyan merülnek föl. Még egyszer, van, akinél már tudunk konkrét elképzeléseket, van, aki arra sem vette az elmúlt hónapokban a fáradságot, hogy elmondja, hogy egyébként magával a koncepcióval kapcsolatban mi a véleménye vagy éppen egyébként neki bizonyos kérdéseknél mi az alapvéleménye, mi az alapjavaslata. De talán egyszer ezt is meg lehet majd ebben az országban ismerni azok részéről is, akik itt most a vitában nem vesznek részt.
(9.20)
Az alkotmánykoncepció egy rövid, tömör alkotmányra tesz javaslatot, a sarkalatos törvények kifejezett szerepének hangsúlyozásával, és biztos, hogy egy jó alapot ad arra, hogy mindenki a saját tervezetét, koncepcióját elkészítve, azt a Ház elé terjesztve egy olyan egység jöjjön létre, amelyből igenis lehet egy olyan alkotmányt készíteni, kodifikálni és aztán a parlament által elfogadtatni, amely jól fejezi ki a nemzet egységét, és jól fejezi ki és biztosítja azt a keretrendszert, amellyel Magyarország működőképessége és stabilitása megteremthető.
Köszönöm szépen a figyelmüket és hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közpénzügyi fejezettel, illetve a Szabadság és felelősség fejezettel szeretnék röviden foglalkozni, de mint ahogy ezt már az alkotmány-előkészítő bizottság által letett anyag vitájában is elmondtam, egy országgyűlési képviselőnek, illetve egy jogásznak kevés nagyobb megtiszteltetés lehet, mint hogy alkotmányozásban vehet részt.
Ezért is érthetetlenek azok a padsorok, akik a szakmaiságra szoktak figyelemmel lenni, illetve fölhívni magukra a figyelmet. Láthatólag a szakmaiság nagyjából annyi, amennyit ott az üres padsorokban meg lehet nézni. Persze, látszik, hogy a szocialisták is megbánták már a mai nap, amit tettek és hogy nincsenek itt, hiszen napirend előtti felszólalásokban, interpellációkban, azonnali kérdésekben is csak alkotmányozással foglalkozó kérdésekkel foglalkoztak ahelyett, hogy bejöttek volna ide egyébként, és önökkel, a kormánypárti képviselőkkel, ellenzéki képviselőtársaikkal együtt folytatták volna le a vitát ezekben a kérdésekben.
A módosító indítványokkal kapcsolatban: három nagy csoportra oszthatók a módosító indítványok; részint technikai és pontosító módosító indítványok születtek ennél a fejezetnél is, részben tartalmi kérdéseket rögzítő módosítások, részben pedig a konzultációval kapcsolatban előjött és közel 1 millió ember által megfogalmazott vélemények alkotmányba, illetve alaptörvénybe ültetése történik meg ezekkel a módosító indítványokkal kapcsolatban.
A kérdés szerintem mind az alaptörvénnyel, mind a módosító indítványokkal kapcsolatban leginkább az, hogy ez az alaptörvény képes lesz-e megakadályozni azt, hogy ezzel az országgal valaha is valakik ugyanazt tegyék, mint az elmúlt 8 évben tették. Úgy is feltehetném a kérdést, hogy ezekben a kérdésekben, ha ez az alaptörvény lett volna az elmúlt 4 vagy 8 évben, akkor megtehették volna-e a szocialisták azt ezzel az országgal, amit megtettek.
Azt gondolom, hogy megnyugtató módon mondhatjuk, hogy igen, ez az alaptörvény megakadályozta volna ezt, és ennek az elfogadása is ezért szükséges, hogy a jövőre nézve megakadályozza azt, hogy egy országot tönkre lehessen tenni.
Annyit tennék hozzá a szabadsággal és felelősséggel kapcsolatos részhez, hogy talán érdemes lenne a kapcsolódó módosító indítványokkal kapcsolatban az épített környezet tekintetében is megállapításokat tenni az alkotmányban. Ez ma már, a XXI. században mindenképpen egy olyan alapvető és fontos kérdés, amiről szerintem érdemes lenne ennek az alkotmánynak ha mást nem, legalább néhány szót, néhány mondatot szólni. A társadalmi egyeztetésen merültek föl egyébként ezek a kérdések; a főépítészi kamara, illetve egyesület tette föl ezeket a kérdéseket szerintem jogosan.
Záró gondolatként pedig: egy beismerő vallomás is született a hét végén a szocialisták részéről, akik azt mondták, hogy ők nem fognak esküt tenni az új alkotmányra és az új alaptörvényre. Ez azt jelenti, hogy beismerték azt, hogy ezek szerint 2014-ben a következő választás során nem törekszenek az 5 százalékos küszöb elérésére, hiszen 5 százalékos küszöb alatt természetesen az országgyűlési képviselők, miután nem kerülnek megválasztásra, ezért nem kell hogy az új alaptörvényre esküdjenek. Afölött, aki bejut ide, az - tetszik neki vagy éppen nem tetszik -, ahhoz, hogy a mandátumával kapcsolatban jogokkal és kötelezettségekkel élhessen, illetve az terhelje, bizony a tekintetben az új alkotmányra majd esküt kell tenni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Azt gondolom, mindenkinek tisztelet jár, aki így 5 óra előtt 10 perccel pártállástól függetlenül itt van, és egy napirendi előterjesztéssel kapcsolatban elmondja a maga, illetve frakciója álláspontját. Én a tiszteletet úgy szeretném megadni, hogy nem beszélek többet annál, mint amennyit, azt gondolom, egy ilyen helyzetben és ilyen időpillanatban feltétlenül szükséges egy ilyen előterjesztéssel kapcsolatban.
Azt gondolom, jogos társadalmi elvárás, sőt talán még követelésnek is nevezhetnénk azt, hogy az igazságszolgáltatás több évtizedes alkalmazása során megmutatkozó szakmai és gyakorlati érveket, tapasztalatokat és hiányosságokat feltárva nézzük meg, milyen jobbító javaslatokkal lehet ezen a területen is előrébb lépni. Mindenképpen szükséges a törvényes rend, a köz- és jogbiztonság fenntartása és erősítése, valamint egy néha nehézkesen bürokratikusan működő rendszer és legbántóbb részének, a lassúságnak az orvoslása és ezekben a kérdésekben az előrébb jutás. Ez az előterjesztése az alkotmányügyi bizottságnak ezt kívánja elérni.
A törvényjavaslat a közélet tisztaságát beárnyékoló visszaélésekkel, az állami vagyon megkárosításával kapcsolatos büntető- és polgári perek gyorsítását irányozza elő, az ügyek mihamarabbi jogerős lezárását célozva. Rendelkezései többletjogosítványokat adnak a peres felek és a bíróság kezébe, valamint jogosítványokat vonnak el olyan esetekben, amelyek az eljárás folyását a gyakorlati tapasztalatok alapján lassították, megakasztották. Kiemelt jelentőségű ügyek csoportját hozza létre, amelyekre speciális eljárási szabályok vonatkoznának a jövőben ezen javaslat elfogadása esetén. Azt gondoljuk, össztársadalmi érdek és a pártpolitikától független, egységes politikai felelősség kérdése, hogy a különösen nagy vagyoni értékű, valamint a társadalom által nagy figyelemmel kísért polgári és büntetőperek jogerős lezárása mielőbb megtörténhessen. Ez mindenképpen az igazság mielőbbi felderítésének oldalán folytatott küzdelem, amely egy jogos társadalmi elvárás, és a korrupcióellenes küzdelem egyik legfontosabb mérföldköve lehet.
A gyorsítást szolgálja az egyes eljárási határidők rövidítése, és az is, hogy az ezeket az ügyeket tárgyaló bírókat lehetőség szerint mentesíteni kell az egyéb ügyek intézése alól. Az eljárás, illetve a javaslat célozza azt, hogy hatékonyabbak és költségtakarékosabbak legyenek ezek az eljárások, ezáltal is gyorsítva ezen eljárások lefolytatását és jogerős ítélettel történő lezárását.
Azt gondoljuk, hogy a bíróságok tehermentesítését szolgálja az is, hogy az ügyészség megjelölheti, melyik bíróság előtt nyújtja be a vádiratot, ezzel talán megszüntethetők azok az aránytalanságok, amelyek ebben a rendszerben ma felfedezhetőek. Azt is tudjuk, hogy az eljárás alá vont személy számára is alapvető garanciát jelent, hogy az ügyeik a bíróságok leterheltsége miatt nem húzódhatnak hosszú éveken keresztül.
Szerintem ezekben az elvekben egyetértés van, emellett az alkotmányügyi bizottságban felmerültek olyan kérdések, amelyekben egyértelműen vita bontakozott ki, s akkor a kormánypárti frakciók, illetve az államtitkár úr is kifejtette, hogy van egy-két olyan, a javaslat részét tartalmazó kérdés, amit a következő napokban érdemes közösen is átgondolni. Ennek nyomán került elfogadásra az, hogy a módosító indítványok benyújtására péntekig van lehetőség, és azt gondolom, ez az idő biztosítja azt, hogy azt a néhány pontot, amelyek a garanciális elemek tekintetében is átvizsgálásra, átgondolásra szorulnak, meg tudjuk tenni a következő időszakban, de ezt úgy kell megtenni, hogy azt az alapvető társadalmi elvárást, hogy itt ne húzódhassanak 5-8-10 éven keresztül perek, ezt az alapvető társadalmi elvárást nemcsak megfogalmazni, hanem megoldani is kell tudni. Azt gondolom, ennek a sok feladatnak az ellátása mellett ezen eljárási szabályok elfogadásának kell a cél eléréséhez hozzásegíteni bennünket.
Ezeknek az elveknek az elmondása mellett szeretném hangsúlyozni még egyszer azt, hogy a benyújtott előterjesztéssel kapcsolatban már az alkotmányügyi bizottság ülésén is elhangzott az, hogy a következő napokban lehetőség lesz módosító indítványok benyújtásával azokat a garanciális kérdéseket még egyszer áttekinteni, amelyeket ez a rendelkezéscsomag is érint, és azon eljárási szabályok tekintetében felmerülnek, amelyeket az alkotmányügyi bizottság benyújtott javaslata a Ház elé természetesen felvet kérdésként is, és a következő napokban a módosító indítványok függvényében lehet áttekinteni, hogy mit érdemes elfogadni ezek közül és mit nem majdan az alkotmányügyi bizottságnak mint az előterjesztést megfogalmazó bizottságnak.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Dorosz képviselő úrnak szeretnék egy-két mondatban reagálni. A "tőlünk délre" fekvő Franciaország és Belgium számomra kissé furcsa, de biztos, hogy a földrajzoktatás nem volt része az oktatásának, ugyanis ott vannak hasonló jellegű szabályok. Én ezt - ahogy az államtitkár úr is finomabban megtette - azért tanulmányozásra ajánlom a képviselő úr számára.
Ettől még továbbra is tartjuk azt, amit a bizottsági ülésen mind az államtitkár úr elmondott, mind a bizottsági ülésnek a rezüméje is, azt gondolom, az volt, és én is elmondtam a bevezető gondolataimban, hogy a következő napokban pont ezekre a szabályokra érdemes átgondolni módosító indítványokat, javaslatokat, és ennek megfelelően aztán majd dönteni; nem egy nap alatt, hiszen a döntést egyébként a parlament nem egy nap alatt hozza meg, hiszem most csak az általános vitáról van szó, a módosító indítványok benyújtásának határideje péntek, azokról a döntés jövő hét, azutáni héten pedig várható a zárószavazás. Akárhogy is nézem, ez két hét, és nem egy nap. Ennyit, azt gondolom, ennek a korrektségéről is, mint ahogy több olyan kérdés is elhangzott, amire itt az államtitkár úr egyértelműen utalt.
Az egyes eljárási szakaszokon belül minden eljárási cselekménynél kötelező a védői jelenlét, ugyanis a védelemhez való jog nem azonos a védővel való érintkezés jogával. Itt azért, azt gondolom, hogy szintén az európai példák tekintetében érdemes különbséget tenni, de még egyszer kifejezve azt, hogy a módosító indítványokat az alkotmányügyi bizottság átgondolva fog tudni döntést hozni adott esetben ezen garanciális kérdések megítéléséről.
Abban pedig Bárándy képviselő úrral vitatkozunk, elismerve azt, amit ő állított, hogy az állampolgároknak jogos felvetése az, hogy a saját ügyeikben, legyenek azok polgári vagy legyenek azok büntető ügyek, gyorsuljanak fel az eljárások, ebben egyetértek; abban viszont vitatkozom, hogy ne érdekelné őket az, hogy ezekben a kiemelt ügyekben minél hamarabb szülessenek jogerős döntések - nagyon is igénylik. Lehet, hogy a Szocialista Párt fórumain megjelenőket kevésbé, viszont azt gondolom, hogy a társadalom igazságérzetét nagyban befolyásolják azok a kényes ügyek, amelyek fölmerültek, és minél hamarabb jogerős ítéletre várnának, demokratikus, jogszerű eljárásokban meghozott, jogerős ítéletek tekintetében.
És nem lehet mindig a mögé bújni, hogy egyébként itt hosszú-hosszú eljárási szabályok vannak. Egy parlamentnek igenis döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy ne öt, nyolc, tíz év után szülessenek egyébként ítéletek ezekben a nagy port felverő és a nyilvánosság széles rétegeit érintő és érdeklő ügyekben, hanem olyan határidőkön belül, ahol egyáltalán ezeknek a társadalmi megítélése még értékelhető.
Erről szól ez a javaslat, a következő néhány napban pedig várja, azt gondolom, az alkotmányügyi bizottság elnöke is és az alkotmányügyi bizottság is a benyújtott módosító indítványokat, amelyekről a következő héten a bizottság mint előterjesztő döntéseket fog tudni hozni. Ennek nyomán lehet, azt gondolom, azt értékelni, hogy a vitában elhangzottak, akár itt a plenáris ülésen, akár pedig a bizottsági ülésen elhangzottak, felmerült kérdések tekintetében miben és milyen módon sikerül-e, és ha igen, akkor milyen tartalommal kompromisszumos javaslatokat elfogadni.
Köszönöm szépen a figyelmet.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában eddig elhangzottakkal kapcsolatban szeretnék néhány szóra, illetve gondolatra reagálni. Nem arra, ami szerintem nem hangzott el a frakcióvezető úr által elmondottakban, mert az nem vinné előre a vita kérdését. És nem is az első szakaszban szóltam hozzá, hiszen az ott benyújtott módosító indítványom, illetve ami ahhoz a vitaszakaszhoz kapcsolódott, az elsősorban technikai kérdéseket rendez, szemben a második vitaszakaszban foglalt kérdésekkel.
Összességében is elmondható, amit jeleztünk az alkotmányügyi bizottság ülésén még a múlt héten, aztán a hajnali vita során azoknak a képviselőtársaimnak, akik még itt voltak fél hat, háromnegyed hat körül, de szerintem a benyújtott módosító indítványok is ezt tükrözik, és az alkotmányügyi bizottság mai ülésén is elhangzott, hogy minden olyan pontban, amelyről azt gondoljuk, hogy az eljárás gyorsítására való szándékot nem sérti, hanem adott esetben erősíti, vagy egyéb garanciális kérdésekkel foglalkozik, azoknál nézzük meg, hogy hol és milyen módon emelhetők be kompromisszumos javaslatok. Ez egyébként ma pont a poligráf tekintetében meg is történt, amikor egy ellenzéki képviselőtársunk javaslatát elfogadva a bizottság ezt a kérdést rendezte, abban a tekintetben legalábbis megnyugtató módon, hogy a bizottság egyhangú vagy közel egyhangú döntéssel szavazott erről a módosító indítványról.
Aztán néhány perccel ezelőtt kapcsolódó módosító indítványok benyújtására került sor, ezért nem vártam meg azt a lehetőséget, amire elnök úr utalt, mert azt gondoltam, mindenképpen úgy korrekt, ha még a vitában reagálási lehetőséget adva mondom el ha nem is az összes módosító indítványt, hanem csak hívom fel képviselőtársaim figyelmét arra, hogy pont a mai vita során elhangzott kérdéseket, illetve az elmúlt héten elhangzott szakmai javaslatokat próbáltuk egy kapcsolódó módosítóindítvány-csomagban rögzíteni. Ezekről holnap az alkotmányügyi bizottságban lesz lehetőség érdemi vitát folytatni, illetve szavazni. Ezt azért jelzem, mert részint a poligráffal kapcsolatban rögzíti azt, amit a Dorosz képviselő úr által benyújtott módosító indítvány elfogadásával az alkotmányügyi bizottság már rögzített. De ezen túl az iratmegismeréssel, a közvetítő eljárással kapcsolatban is rögzít javaslatokat, ahogy a kiemelt ügyek tekintetében az illetékességi kérdésekkel kapcsolatban is és ezzel a bizonyos 24-48 órás kérdéskörrel együtt is.
Emellett a múlt hét péntekén benyújtott módosító indítványommal kapcsolatban is jelezni szerettük volna, hogy nemcsak a 48 óra került 24 órára csökkentésre, hanem már abban a módosító indítványban is egyértelműen megjelent az, hogy a védő részvétele az alapeljárásban fő szabályként megmarad, és konkrét kivételes ügyben, ügyészségi indoklás alapján lehetett volna ettől eltérni.
A most benyújtott javaslat tekintetében annyi változás történik, képviselőtársaim, hogy a védő nélkül nincs vallomástétel, nincs kihallgatás. Itt azonban lesz egy 48 órás szabály arra tekintettel, hogy mikor és milyen módon történhet érintkezés a védővel, de ha kihallgatásra kerül a sor, az a védő jelenléte nélkül nem történhet meg. Ezt tartalmazza az a kapcsolódó indítvány, amit néhány perccel ezelőtt volt módom aláírni, illetve benyújtani. Azért most, mert a nap folyamán ebben a tekintetben munka folyt, viszont azért szerettem volna ezt jelezni, mert azt gondoltam, úgy korrekt, ha nem a vita lezárása után öt perccel értesülnek a képviselő hölgyek és urak arról, hogy ezek a módosító indítványok benyújtásra kerülnek, amelyekről - még egyszer mondom - az alkotmányügyi bizottság holnap mint előterjesztő dönteni fog, és ott természetesen lehetősége lesz a szakbizottságnak ezekben a kérdésekben állást foglalnia, illetve a javaslatokról ki-ki szóban, majd utána szavazatával elmondhatja a véleményét, az álláspontját.
Azt gondolom, ezzel önmagában ismételten rögzítettük azt, amit az első pillanattól kezdve mind Lázár frakcióvezető úr, mind jómagam, mind államtitkár úr, mind a bizottsági és a plenáris ülésen megszólaló kormánypárti képviselők is jeleztek, hogy keressük azokat a megoldásokat, amelyek a garanciális elemek megtartása mellett mégiscsak gyorsítják ezeket az eljárásokat, mert ami a Kulcsár-ügyben, a Postabank-ügyben, és lehetne sorolni, még milyen ügyekben történt hosszú-hosszú éveken keresztül, vagy ami éppen nem történt, az egy jogállamban legalább olyan garanciális problémákat vet fel, és legalább annyira orvosolni kell ezeket a kérdéseket, amennyire adott esetben a képviselőtársaim által megfogalmazott kérdések tekintetében is joggal merültek fel talán az elmúlt napokban kérdések. Az igazságnak nem tíz-tizenöt év után kell kiderülnie - ha kiderül -, mert annak a társadalomra gyakorolt hatása egészen más, mintha ezek az eljárások jóval gyorsabban záródnak jogerős bírói ítélettel, és az igazságra sokkal hamarabb fény derül.
Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a holnapi bizottsági ülésig tekintsék át ezeket a kapcsolódó módosító indítványokat, és azokról minden frakció a saját álláspontját ki tudja alakítani.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak jelezni szeretném, hogy szerintem azokról a módosító indítványokról volt érdemes beszélni, amelyekről tudjuk, hogy már úgymond a többségi álláspontot is képviselik. A poligráf tekintetében szerintem egyértelmű volt a mai bizottsági állásfoglalás mind az ellenzék, mind a kormányoldal részéről.
Az alkotmányossággal és az új alaptörvénnyel kapcsolatos kérdések tekintetében szerintem az elmúlt napokban, illetve körülbelül egy hétben elég széles körű vita folyt - nemzetközi jog citálásával együtt is - a 24 óra tekintetében és a konkrét egyedi ügyben való eltekintés esetében is. Még egyszer: a kapcsolódó módosító indítvány e tekintetben eltér a pénteken benyújtott módosító indítványtól, tehát úgy gondoltam, hogy ennek már túl sok értelme, ugyanezen vita lefolytatásának - azt gondoljuk - talán nem lett volna itt az esti órára tekintettel.
Leszögezendő az is, hogy a javaslat bírósági hatásköri kérdést nem érint, hiszen a hatályos szabályozás szerint a Legfelsőbb Bíróság az OIT elnökének javaslatára a területi illetékességtől eltérő bíróságot is kijelölhet az eljárásra. Ebből következően, ha a bíróság aggályosnak tartaná a vádemelés helyét, bármikor kijelölhet más bíróságot az eljárás lefolytatására. Ezt szeretném rögzíteni, pont az utolsó néhány felszólalás tekintetében, hogy ezt a kérdést tehát ez az egész javaslatcsomag érdemben nem érinti.
Ami viszont talán ennél sokkal fontosabb, hogy a benyújtott kapcsolódó módosító indítványok jelentős részben kitérnek ezekre a kérdésekre, még ha nem is mindenben. Még egyszer: azt az alapvető célt, hogy az eljárásokat gyorsítani kell, és ez jogos társadalmi elvárás és igény, és azt gondolom, hogy ha semmi mást, ha nem a szövegkörnyezetből emelünk ki egy-egy mondatot, hanem a frakcióvezető úr egész hozzászólását nézzük, akkor ő pont erről beszélt, és a kapcsolódó módosító indítványok tekintetében is pont ez a cél lebegett a szemünk előtt. Holnap erről dönt az alkotmányügyi bizottság, jövő héten pedig a plenáris ülésen lehet dönteni a módosító indítványokról.
Köszönöm szépen mindenkinek, aki a vita eme szakaszában vagy éppen az általános vitában, vagy a bizottsági üléseken kifejtette az álláspontját, és javaslatait megfogalmazta.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérem az elnök urat, hogy 15 perc tárgyalási szünetet rendeljen el. Köszönöm szépen.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Budai Gyula országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Nagy Béla, a Kunsági Erdészeti és Faipari Zrt. volt gazdasági vezérigazgató-helyettese feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt, arra hivatkozva, hogy Budai Gyula egy sajtótájékoztatón személyéhez kapcsolódóan valótlan állítást tett.
A mentelmi bizottság az ügyet szeptember 27-ei ülésén megtárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével, viszont a hagyományos bizottsági gyakorlat alapján azt mondja, hogy az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani a mentelmi jog, ezért a mentelmi bizottság 7 igen szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Budai Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze föl.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak néhány dologra szeretnék reflektálni. Egyrészt Salamon képviselő úr pontosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy idő utáni az a vita, amit az LMP-s és szocialista képviselők idehoznak. Ha tavasszal itt lettek volna, akkor ezt a vitát le lehetett volna folytatni az alkotmányozás folyamatában itt a parlamentben. Természetesen ezért jelezte az elnök úr, hogy a Jobbik ugyanazokat a kifogásokat adott esetben joggal fogalmazza meg, mert megtette ugyanezt tavasszal az alkotmányozás vitájában is. (Taps a Jobbik soraiban.) Ezt önök, kedves képviselőtársaim, nem tették meg, sem akkor, sem most. Egyébként az alkotmányügyi bizottságban Lamperth Mónika igen, hiszen mind az Alkotmánybíróság elnökének meghallgatásakor, mind az azt követő bizottsági ülésen elmondta ezeket az érveket, legalább ott; ön, Schiffer képviselő úr, egyik esetben sem mondta el ezeket az érveket, csak itt a plenáris ülésen szórakoztatott bennünket meg az ország nyilvánosságát egy harmincperces hozzászólással, amit természetesen megtehetett volna tavasszal, megtehetett volna az alkotmányügyi bizottság ülésén, de egyik helyen sem tette meg; lehet, hogy azért, mert nem volt a bizottsági ülésen televízió, és ez önt zavarta.
A másik kérdés: ön itt Matolcsy-költségvetésről beszélt. Engedtessék meg, hogy az országnak legyen költségvetése. Tehát amikor ön annak szurkol, hogy a Matolcsy-költségvetés összeomoljon, akkor annak szurkol, kedves Schiffer képviselő úr, hogy az ország költségvetése dőljön össze. Ettől lesz más a politika? Szerintem nem.
Egy dologban azonban egyetértünk, az utolsó mondatában: szakmailag koherens és korrekt az anyag. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak a határidő kérdéséhez, ami, gondolom, nem meglepő, aki ott volt a bizottsági ülésen, az tudja, hogy a legnagyobb konzultációt váltotta ki az ezekre vonatkozó módosító indítványok sora. Azt gondoljuk, jogosan vetődött föl ez a kérdés, ez jól mutatta egyébként, hogy magának a kérdésnek a jogosságát és azt, hogy valamilyen módon érdemes ezzel foglalkozni, senki nem vitatta, sem kormányzati, sem ellenzéki oldalról. Az egész vitára egyébként elég komoly szakmaiság volt, azt gondolom, jellemző, és ezt is érdemes talán megemlíteni a mai kis politikai kultúránkban.
Emellett azért ott azt a félreértést szerintem sikerült tisztázni, és itt is érdemes elmondani a határidő tekintetében, hogy lesz határidő, hogy a vita nem ezen bontakozott ki, hanem hogy a határidő hol és ki által kerüljön szabályozásra. Ebben persze jogos érvek sorakoztathatók föl mind a két oldalon, csak azt szeretném rögzíteni, hogy határidő lesz, ezt az Alkotmánybíróság ügyrendben fogja szabályozni, az ügyrendet a Magyar Közlönyben fogja egyébként megjeleníteni. Azaz, ezek a határidők még nyilvánosak is lesznek.
A vita abban volt, hogy a határidők ily módon kerüljenek-e megállapításra, vagy pedig egy kétharmados jogszabályban kerüljenek megfogalmazásra. Itt viszont pont az Alkotmánybíróság szakértői mondták el azokat az érveket, amelyek bizonyos kérdésekben az egzakt határidő megfogalmazását az eddigi gyakorlatnak megfelelően is nehézkessé teszik, emellett szerintem érdemes lesz majd ezt az ügyrendet áttekinteni, érdemes lesz egyébként azt követően annak a hatályosulását megvizsgálni, és szerintem ezt követően lehet adott esetben azon gondolkodni, hogy ez-e a megfelelő szabályozási mód.
Csak azt szerettem volna rögzíteni ebben a rövid két percben, hogy az a kérdés és felvetés, hogy nem lesz határidő, ez így, ebben a formában nem igaz. Határidő lesz, de az nem a törvényben kerül megállapításra, hanem az Alkotmánybíróság a saját ügyrendjében fogja ezt a határidőt meghatározni. Azt gondolom, a kettő jelentősen eltér egymástól, tehát ezért szerettem volna ezt a pontosítást mindenképpen megfogalmazni.
Köszönöm szépen, elnök úr.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem fogom a két percet kihasználni, csak szintén Bárándy Gergely képviselő úr egy kitételére, gondolatára szeretnék röviden reagálni, aki arról beszélt, hogy az a problémája és baja ezzel a törvényjavaslattal, hogy összeköti vagy összemossa az MSZP-t az MSZMP-vel. Ezt a gondolatot fejtette ki.
(22.00)
Én idéznék most egy dokumentumból: "A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását." Nem a törvényjavaslatból idéztem, nem a most beterjesztett és most az Országgyűlés előtt fekvő, és egyébként vitát képező dokumentumból idéztem, hanem a Magyar Szocialista Párt alakuló kongresszusán elfogadott állásfoglalásból, az 1989. október 6-10. közötti időszakról. Erről beszéltem, és erről beszél ez a dokumentum.
Nem a törvényjavaslat mondja az MSZP-ről, amit mond, hanem az MSZP saját magáról mondta és mondja azt, amit mond.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok, valamint szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem kívántam a vitában részt venni, de Bödecs Barna képviselő úr néhány gondolata fehérváriként arra késztetett, hogy hozzászóljak, hiszen beszélt ő olyan bérleti szerződésekről, illetve olyan közbeszerzési eljárásokról bizonyos kínai gyártmányú, egyébként ott is off-shore tulajdonú és hátterű cégekről, amelyeken keresztül vagy amelyektől azután a Volánbusz megpróbált így vagy úgy autóbuszokat beszerezni. Akkor még arra is emlékezhetünk, hogy nemcsak a döntőbizottság állított meg ilyen folyamatokat, hanem bizonyos esetekben mintha mindent megtettek volna az ajánlatkérők annak érdekében, hogy még véletlenül se magyar tulajdonú cég Magyarországon gyártott autóbuszait szerezze be többek között a Volánbusz.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
Ez azért volt érdekes Fehérváron, hiszen az autóbuszgyártás tekintetében tudjuk, Fehérvárt nagyon sok minden történelmében, ipari történetében is köti ehhez az iparághoz, de éppen akkor is egyébként egy Székesfehérváron dolgozó és fehérvári, illetve magyar tulajdonban lévő cég által gyártott buszokat gyakorlatilag annak ellenére nem szerzett be a Volánbusz, hogy egyébként minden tematikájában és műszaki specifikációjában is jobb volt, mint az előbb említett buszok. Ez akkor több esetben megtörtént, és körülbelül 150 munkahely elvesztését jelentette Székesfehérváron, elsősorban és kizárólag, nyugodtan mondhatjuk, hogy nagy tudású, a műszaki életben sokat az asztalra letevő és az autóbuszgyártásban korábban más cégeknél is nagy tapasztalatot szerzett munkahelyek és szakemberek tűntek el a magyar ipar számára, illetve tették lehetetlenné az autóbuszgyártást Magyarországon, legalábbis azon belül Székesfehérváron.
Azt gondolom, a mostani bizottságnak arról is kell döntenie, illetve azzal is kell foglalkoznia, hogy egyébként ezekkel a kérdésekkel mi van. Teljes mértékben egyetértek a képviselő úrral.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köztudott, hogy évtizedes vita övezi az egészségügyet és azokat a problémákat, amelyek gyakran ellehetetlenítik a szektor munkavállalóit, az ellátás színvonalas működtetését. Legutóbb az egészségügyi dolgozók fizetése vetett fel kérdéseket, ezzel kapcsolatban kérdezném az államtitkár urat.
Napvilágot látott ugyanis az a minisztériumi közlemény, amely szerint jelentős fizetésemelésre kerül sor az érintett szférában. Több mint 65 ezer forinttal emelkedne a jelenleg bruttó 350 ezer forint alatt kereső orvosok bére. A kormány elsődleges célja minden bizonnyal az, hogy az orvosokat és a dolgozókat partnerként kezelve hatékonyabb, fenntarthatóbb rendszert alakítson ki. Mivel 2002 óta nem történt béremelés ebben a szektorban, így most erre is sort kell keríteni.
A béremelés közel 86 ezer embert érint, több mint 15 ezer orvost és közel 68 ezer egészségügyi szakdolgozót. A bérek sávos rendszerben, arányosan változnak meg: 350 ezer forintos fizetésig a dolgozók egységesen ugyanannyi, az e felett kereső dolgozók pedig arányosan kevesebb emelésre lennének jogosultak. A szakdolgozók esetében - a minisztériumban elkészült bértábla szerint - egyaránt figyelembe veszik a képesítést, illetve a szolgálati időt, így kerül megállapításra az új bér.
Ez a lépés elősegítheti a kiszámítható életpálya rendszerének kialakítását az egészségügyi dolgozók számára, valamint meggátolhatja a külföldre való távozás lehetőségét a jobban fizetett munka reményében. A fizetésemelést a minisztérium szerint 2012 nyaráig szándékoznak végrehajtani, 2012. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal.
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem tehát, hogy hatékonyabbá válik-e ezáltal az egészségügyi ellátás. Elégedettebbek lesznek-e a szektor dolgozói? Feltámad-e az egészségügy? (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! (Novák Elődhöz:) Először is szeretném megköszönni képviselőtársamnak, hogy visszatért a törvényjavaslathoz és annak vitájához. Azt gondolom, ez sokat segít a mai nap folyamán is.
Tisztelt Országgyűlés! A T/7022. számú törvényjavaslatot az alkotmányügyi bizottság mai ülésén tárgyalta meg, és többségi szavazással azt általános vitára alkalmasnak és támogatandónak minősítette. Egyébként magával a törvényjavaslattal kapcsolatban jelentős vita nem is bontakozott ki a tárgyaláskor, illetve a bizottsági ülésen. Hasonló érvek hangzottak el, mint amiről itt képviselőtársam beszélt, de konkrétan a törvényjavaslattal kapcsolatban a szocialisták ezt a kifogást emelték ki, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr pedig, gondolom, el fogja mondani a kisebbségi véleményében azt, amit ő megfogalmazott ott, a bizottsági ülés keretei között.
Az alkotmányügyi bizottság egyben megállapította azt, amit itt államtitkár úr szóban is megerősített, és a törvényjavaslat egyébként indoklásában egyértelműen rögzít, hogy ez a javaslat az Alkotmánybíróság december 20-án hozott 165/2011-es határozatában foglaltaknak megfelelő kiigazításokat és módosításokat tartalmazza. Államtitkár úr is egyértelműen rögzítette itt, és a javaslat is rögzíti, hogy ezekre a pontokra tért ki a jogalkotó, és ennek megfelelő törvényszöveget juttatott és terjesztett be a parlament elé.
(19.10)
Én két-három dolgot szeretnék csak ezek közül kiemelni. Elsősorban azt, ami az 1-15. § közötti rendelkezésekre vonatkozik, hogy mivel az újságírói források védelmének intézménye az újságíró és az információforrás közötti bizalmi viszonyt védi, így mindhárom törvény rögzíti, hogy a mentességi ok az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. Ez kiemelkedően fontos, és azt gondolom, hogy az alkotmánybírósági határozatnak is mindenben megfelel, azaz a fenti szabály csak a büntetőeljárás keretében törhető át, és az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően ebben az esetben is csak a bíróság és csak a törvényben meghatározott súlyosabb bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében kötelezheti az információforrás felfedésére. Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos módosításról van szó.
Ugyanúgy, ahogy a 16., valamint a 18-22. § is egyébként hasonlóan rögzíti, az Ab-határozatnak megfelelően és az ő kifogásait figyelembe véve azt, hogy a vonatkozó jogi szabályozás tárgyi hatálya kiterjed a sajtótermékekre is, azon korlátok mellett, amit ez a most beterjesztett javaslat egyértelműen rögzít.
Még egyet szeretnék kiemelni, ez pedig a 23. §-hoz rögzített módosítás, miszerint a törvényjavaslat rögzíti, hogy a média- és hírközlési biztos kvázi hatósági jogkörei csak az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén maradnának fenn, ahol azonban a sajtószabadság korlátozása nem merül föl, nem is merülhet föl.
Szeretném tehát rögzíteni, hogy az alkotmányügyi bizottságban egyértelműen többségi álláspontként alakult ki az, hogy ez a most beterjesztett törvényjavaslat az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatában rögzítetteknek megfelel, és ennek megfelelő módosításokat eszközöl és terjeszt a Ház elé. Kérem, hogy az Országgyűlés ezt támogassa és fogadja el.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész átiratban indítványozta dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének (Füttyszó a Fidesz padsoraiból.) megalapozott gyanúja miatt.
A mentelmi bizottság az ügyet 2012. május 15-ei ülésén tárgyalta. Tilki Attila képviselő úr a bizottság elnökének küldött levelében kifejezetten kérte, hogy a bizottság javasolja az Országgyűlésnek mentelmi joga felfüggesztését. A mentelmi bizottság közvádas ügyben követett gyakorlatának megfelelően egyhangú szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Tilki Attila képviselő mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem kívántam a vitában részt venni, mert azt gondoltam, ez egy ennél sokkal egyszerűbb törvénymódosítás, illetve javaslat, ami a Ház előtt fekszik, de Schiffer képviselő úr személyeskedő hangnemben elmondott többszöri hozzászólása mégiscsak erre késztetett, hiszen úgy beszél itt erről a kérdésről, minthogyha ezt a képviselő úr megtette volna egyébként a kérdést hosszasan tárgyaló bizottsági ülésen. Csak éppen a 9 órától fél 1-ig tartó bizottsági ülésen a képviselő úr - csak két miniszter meghallgatására került egyébként sor - nem képviselte az LMP-t, ugyanis azon nem vett részt, miközben itt azt kifogásolja, hogy más képviselő nincs itt a teremben.
Képviselő Úr! Eljöhetett volna a bizottsági ülésre, és ott Zsiga Marcell képviselő úrtól is megkérdezhette volna ezeket a kérdéseket, mint ahogyan megtették más ellenzéki képviselők ebben a vitában. Lamperth Mónika képviselő asszony vagy éppen Bárándy Gergely képviselő úr ott voltak a bizottsági ülésen; kialakult egy vita a képviselők között ebben a kérdésben, de nem itt jönnek elő azzal, egy három és félórás bizottsági ülésen nem részt véve, hogy egyébként miről és mi a véleményük.
Képviselő Úr! Én azt kérem, hogy ha nincs ott a bizottsági ülésen, akkor visszább az agarakkal, és egy kicsit enyhébb stílusban, kicsit úriemberhez méltóbban, mert ez így nagyon álságos, képviselő úr, hogy ide eljön, miközben a bizottság három és félórás ülésén nem vett részt, nem tette tiszteletét a bizottsági ülésen, nem mondta el a véleményét, főként úgy, hogy egyébként a házszabályszerűségről az alkotmányügyi bizottság állást foglalt, ott indokolást is hallhatott volna a képviselő úr. De miután nem jött el, nem vette a fáradságot, hogy a bizottsági ülésen részt vegyen - egyébként általában nem szokta venni a fáradságot -, ezért most ezt a véleményt sem ismerhette ott meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló T/7670. számú előterjesztést néhány gondolattal indokoljam, és kérjem, hogy az Országgyűlés ezt az indítványt az általános és a részletes vita után majd fogadja el. Néhány olyan gondolatot szeretnék rögzíteni, ami indoka annak, hogy Koszorús László képviselőtársammal együtt ezt az indítványt a parlament elé terjesztettük és benyújtottuk.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy a hatáskörök tekintetében szerettünk volna egy egyértelmű meghatározást a magyar jogban, azaz hogy ki milyen hatáskörre, milyen feladatok elvégzésére kell hogy felelősséget vállaljon. Az első és legfontosabb kérdés, hogy módosítjuk a kormány és a miniszter feladatait, valamint a hatóság hatáskörét, és ebben a tekintetben egyértelmű hatásköri és feladatköri rendszert állapítunk meg. Ennek értelmében az egyetemes szerződésekkel kapcsolatos hatáskörök és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskörök is átkerülnének a hatósághoz. Nevesítésre kerül továbbá, hogy az elektronikus hírközlési politikát és a rádióspektrum-politikát is a hatóság készíti el és terjeszti közvetlenül a kormány elé, amennyiben ezt az előterjesztést a parlament elfogadja. Azt gondoljuk, hogy ezt a hatóság autonóm jogalkotása is indokolja, és a korábbi döntéseknek megfelelő ez a hatásköri rendezés. Tekintettel arra ugyanis, hogy a frekvencia- és spektrumgazdálkodással kapcsolatos hatáskörök teljessége már jelenleg is a hatóságnál van, indokoltnak tartjuk, hogy az ehhez nagyon szorosan kapcsolódó koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatok is a hatósághoz kerüljenek telepítésre.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók frekvenciahasználati jog tárgyában kötött szerződései már nem tartoznak koncessziós körbe, és a versenyeztetési körbe tartozó frekvenciasávok használati jogát a hatóság csak pályázat vagy árverés útján, hatósági eljárás keretében adhatja át a szolgáltatóknak, ezért azt gondoljuk, hogy szükséges a koncessziós szerződések átalakítása hatósági szerződésekké. Azt gondoljuk, hogy az egyetemes szerződésekkel kapcsolatos hatáskörök áthelyezése a hatósághoz az egyetemes szolgáltatás általi finanszírozása és ellenőrzése miatt indokolt.
Tisztelt Országgyűlés! Ezen felül az Európai Bizottság aggályát fejezte ki egy folyamatban lévő eljárásban a tekintetben is, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter továbbra is birtokolja a fentiekben az előbb idézett hírközlési hatásköröket, miközben a hatóság frekvenciapályázatán nyert konzorcium tekintetében tulajdonosi jogköröket is gyakorol, ami felvetheti a vonatkozó, szám szerint 2002/21/EK irányelv sérelmét. Ennek orvoslását is szolgálja az, hogy a hatáskörök áthelyezésre kerülnek a hatósághoz.
Azt gondoljuk, kijelenthető, hogy az országos légi riasztási rendszer, az úgynevezett OLGI-rendszer jelenlegi működtetése a több szerv között felosztott felelősség miatt bonyolult, ezért indokolt a kérdés komplex módon történő kezelése, rendezése. Ez is a hatóság hatáskörébe tartozna a jövőben.
Nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ennek az előterjesztésnek a keretében rendezni lehet azt, hogy néhány olyan kérdés, ami nem vagy nem megfelelően került a magyar jogban átültetésre - akár az említett EK-irányelv, akár a 2009/140. irányelv vonatkozó rendelkezései is -, most egyértelműen és szabályozottan kerülnek a magyar jogban meghatározásra. Ezt is szolgálja ez az előterjesztés.
Természetesen annak érdekében, hogy ne csak a hatásköröket rendezzük, bizonyos felhatalmazó rendelkezések is az előterjesztés részét képezik, hiszen ezek csak együtt értelmezhetők a hatáskörök telepítésével, ugyanúgy, mint ahogy pont ezért szükségessé vált az ártörvény szükséges és az előterjesztésben rögzített módon történő módosítása is.
Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. A digitális átállásról és a műsorterjesztésről szóló törvény módosítása is megtörténne, amennyiben ezt az előterjesztést a parlament elfogadja. A gyermekek és kiskorúak védelme érdekében indokolt annak egyértelműsítése az álláspontunk szerint, hogy a műsorterjesztő kizárólag abban az esetben terjesztheti az úgynevezett VI. kategóriás vagy annak minősülő műsorszámokat, amennyiben a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot. Azt gondoljuk, ez is egy olyan rendelkezés, amely egyértelműen szabálypontosító, és a feladatokat meg a felelősséget is jobban rögzítő szabályozást tesz lehetővé.
Tisztelt Országgyűlés! Magam a kulturális és sajtóbizottság ülésén vettem részt előterjesztőként. Arról tudok beszámolni, hogy egy nagyon korrekt és konstruktív vitán vagyunk túl. Koszorús képviselőtársamtól úgy tudom, hogy ugyanígy történt ez a gazdasági bizottság ülésén is. Annak ellenére, hogy volt olyan ellenzéki párt, amelyik egyetértett a javaslattal, volt, aki nem értett egyet, azt kérem, hogy ebben a konstruktív hangnemben vitatkozzuk végig ezt az előterjesztést, és ennek nyomán természetesen a benyújtott módosító javaslatokkal is a jövő héten foglalkozni tud a Ház a részletes vitára bocsátás után, és ezt követően kérem majd az Országgyűlést arra, hogy ezt az előterjesztést ne csak megtárgyalja, hanem a végszavazás során fogadja is el.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni azoknak, akik a vitában részt vettek, és tették ezt korrekt szakmai érvek alapján. A vitát különösebben nem húznám, hiszen ennek a vitának a legjellemzőbb és legfontosabb részeit hónapokkal ezelőtt már más jogszabályoknál megvívtuk, mindenki elmondta a saját elképzeléseit. Itt is elhangzott egyébként az, hogy ez abba az elképzelésbe, ami egyértelműen egy erős hatóságról szólt akkor is, amikor az alapjogszabályok elfogadásra kerültek, ebbe az elképzelésbe illő javaslat, amit mi előterjesztőként megfogalmaztunk. Ilyen értelemben nem fogalmaztunk meg újat ahhoz képest, amit korábban is ebben a tekintetben jellemzően elmondtunk. Természetesen ezzel lehet egyetérteni és lehet vitatkozni, azt gondolom, egyet nem lehet vitatni, hogy ez koncepcionális tekintetben abba a koncepcióba illő előterjesztés.
Köszönöm szépen, hogy elhangoztak azok a vélemények is, amelyek azért egyértelművé tették, hogy a jogalkotási törvény és a vonatkozó jogszabályok alapján is a parlamenti képviselőknek van lehetőségük és joguk előterjesztéseket megfogalmazni, hiszen ezt épp parlamenti képviselőknek nem illik, legalábbis feleslegesnek tartom azt, hogy megkérdőjelezzék. Mint ahogy az is elhangzott, hogy visszaható hatálya egyébként ennek a jogalkotásnak, ennek az előterjesztésnek nincsen, és ez igenis garanciális elem, még akkor is, ha képviselőtársaim jelezték azt, hogy eme garanciális elemet esetleg ők nem tartják elégségesnek. Köszönöm, hogy korrekt módon elismerésre került, hogy ez természetesen garanciális elemnek tekinthető.
Korábbi döntések vonatkozásában felmerült, hogy az vitamentes volt vagy nem volt vitamentes. Azt gondolom, hogy nem volt vitamentes, hiszen valóban, és ezt készséggel aláhúzom, nemcsak a mostani előterjesztés, hanem az alapjogszabályok vonatkozásában is egy fontos stratégiai területről és kérdésről van szó, amiben azt hiszem, az lett volna meglepő és furcsa, ha nem lenne vagy nem lett volna a múltban vita, vagy ha nem lenne a jövőre nézve vita.
(13.50)
Azt hiszem, hogy ez előremozdította ezeket az ügyeket, a döntések azonban akkor megszülettek, és ezeknek a döntéseknek a keretében egyértelműen kerültek szabályozásra kérdések, némely kérdések tekintetében pedig a hatásköröket most telepítés vonatkozásában egyértelműen ez az előterjesztés meghatározza.
Szerintünk nem a bürokrácia növekedett, hanem éppen egyértelművé vált az, hogy ki és milyen hatáskörökkel rendelkezik, ki és milyen felelősségi körrel rendelkezik, és az milyen módon és hogyan kerülhet ellenőrzésre. Erről szól ez az előterjesztés. Én köszönöm azoknak, akik ennek a keretén belül maradtak, akik pedig egészen másról beszéltek ahhoz képest, amiről ez az előterjesztés szól, azt gondolom, hogy majd akkor és olyan módon kapják meg a választ, amikor olyan előterjesztések kerülnek a Ház elé, amelyek egyébként nem fognak, mint ahogy ez az előterjesztés sem azokról a kérdésekről szólt, amikről Vágó képviselő úr itt néhány percben az Országgyűlés plénumát tájékoztatta. Természetesen véleménye szabad, és azt nyugodtan mondhatta el egy nem beterjesztett előterjesztésről is adott esetben a Ház plenáris ülésén.
Köszönöm szépen mindenkinek, aki viszont az előterjesztésről szólt, köszönöm szépen államtitkár úrnak, hogy a tárca álláspontját ismertette, és kérem majd az Országgyűlést, hogy a részletes vitán a módosító indítványok támogatásán túl majd fogadja is el ezt az indítványt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam nem elsősorban a szakbizottság elnökeként kértem most szót, hiszen előttem akár az államtitkár úr bevezető gondolataiban, akár a bizottság részéről felszólalók, akár Pálffy alelnök úr sok mindent elmondott, hanem sokkal inkább egy olyan önkormányzat vezetőjeként, amely önkormányzat fenntartóként fog ebben a kérdésben részt venni a következő időszakban.
De mielőtt erről néhány dolgot mondanék, nem állom meg, hogy ne reagáljak néhány gondolat erejéig a vezérszónoki körben elhangzottakra; már csak azért is, mert az ellenzéki felszólalók felszólalásai, az általuk elmondottak alapján azért úgy látszik, hogy alapvetően a mostani vita tárgyát képező törvényjavaslattal kapcsolatban nincs kifogásuk, vagy ha van is kifogásuk, akkor azt gondolják, hogy alapvetően egy nagyon komoly szakmai előkészítés által elkészített és szakmai anyagról beszélünk itt a Ház előtt.
Hiller képviselő úr nincs itt, ezért most nem neki tudom azt mondani, hogy megígérte tegnap a bizottsági ülésen, hogy ma kevésbé szakmai álláspontot fog képviselni, sokkal inkább politikait, a szakmait tette meg tegnap. Ezt nagyjából be is tartotta, azt gondolom, ebben a tekintetben.
(14.20)
Csak annyit szóltam volna hozzá, abban nincs túl sok logika, hogy mindig azt mondjuk, hogy ha az oktatásban és most éppen a kultúrában más irányú folyamatok vannak, akkor vagy az egyik, vagy a másik nem logikus, mert ha ez így lenne, akkor minden csak az államnál lehetne, vagy minden csak az önkormányzatoknál lehetne; akkor viszont vagy az államra, vagy az önkormányzatra egyáltalán nem lenne szükség. (L. Simon László: Ez így van.) Azt gondolom, hogy azért a modern társadalom ennél egy kicsit bonyolultabb. Azt kell megnézni - ebben lehet közöttünk természetesen vita, ezt én készséggel elismerem -, hogy az adott feladat ellátása hol történhet a legjobban minőségi, szakmai vagy éppen finanszírozási szempontokból. Ezen lehet is vitatkozni, de annak, hogy most az egyik területen mi történik, a másik területen mi történik, és ezt úgy ellentmondásba állítani egymással egyébként, hogy csak az egyik vagy csak a másik a rossz, azt gondolom, hogy túl sok értelme nincsen.
Másrészt a finanszírozás vonatkozásában az általa elmondottak tekintetében úgy értettem, hogy ő azt mondta, hogy a finanszírozás iránya nem rossz, de ő azt gondolja, hogy a végleges költségvetés nem ezt fogja tartalmazni. Azt tudom mondani, hogy arról beszéljünk, ami ebben a pillanatban a Ház előtt fekszik, vagy amit a bizottság már megtárgyalt: abban ezek a számok szerepelnek, azt gondolom, hogy illő ezeket komolyan venni, és ha ez az igazság, akkor pedig ezek szerint a finanszírozás jó irányba halad még a szocialista képviselők szerint is.
A Jobbik az Örökségvédelmi Hivatalról beszélt, ami természetesen egy fontos kérdés, és nem is lehet azt mondani, hogy távol áll ettől a területtől, amire vonatkozóan a törvényjavaslatot most tárgyaljuk, ennek ellenére mégis azt kell mondanom, hogy nem ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, tehát kérem, hogy elsősorban mégiscsak azzal foglalkozzunk, ami ebben a pillanatban az Országgyűlés napirendjén szerepel.
Az LMP pedig meg sem jelent a mai vitán, ami valószínűleg kifejezi a viszonyukat ehhez a kérdéshez, a közgyűjtemények ügyéhez vagy éppen a művelődés és a kultúra kérdéseihez. Azt gondolom, hogy mindenki vonja le ebből a megfelelő következtetéseket. Én egy vidéki város polgármestereként csak bízni tudok abban, hogy nem önmagában arról van szó, hogy a vidéki önkormányzati vagy éppen kulturális intézmények ügyei nem érdeklik egy budapesti pártot. Ezt természetesen, megint csak azt mondom, hogy döntse el mindenki.
Itt térnék vissza a közgyűjtemények ügyére és arra a javaslatra, amit a kormány benyújtott. Jelezném azt, hogy ahogy ma sem volt igazán érdemi vita a törvényjavaslattal kapcsolatban, ez így történt a tegnapi bizottsági ülésen is. Igazán sok és mélyenszántó gondolatot tartalmazó érdemi kifogás a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban ott sem hangzott el, sőt több olyan dicsérő mondat is elhangzott - ez ma is megtörtént egyébként ellenzéki képviselőtársaim részéről is -, amelyek azt mondták, hogy igenis itt az előkészítés és az egyeztetési folyamat is mindenképpen megdicsérendő. Ebből is látszik az, hogy egy olyan törvényjavaslat került a Ház elé, ami, mint általában semmi, ez sem hibátlan, és biztos lehet rajta még módosító indítványokkal javítani, összességében mégis úgy látszik, hogy igazán a kritika tárgyát sem tudja ebben a pillanatban képezni.
Azt hiszem, hogy a felmerült egyik legfontosabb kérdés ez a bizonyos megyei önkormányzattól az államhoz, az államtól most pedig a helyhatóságokhoz vagy a településekhez történő intézményfenntartói szerepkör kerülése. Így volt ez egyébként tegnap a bizottsági ülésen is, de ebben a tekintetben is az oktatás jött elő folyamatosan példaként.
Úgy éreztem magam, mint az az érettségiző, aki amikor kihúzza Nagy Lajost, azt mondja, hogy persze, ő is nagy király volt, na de Mátyás mennyivel nagyobb volt, és utána beszél Mátyás király tevékenységéről, és bízik abban, hogy ezt az érettségi bizottság nem veszi észre. Úgyhogy szerintem maradjunk azért annál a területnél, ami egyrészt államtitkár úr hatáskörébe és feladatkörébe tartozik, másrészt amiről ez a bizonyos törvényjavaslat szól.
Én magam egyébként a finanszírozással kapcsolatos kétségeket is könnyebben fogadnám el ellenzéki oldalról akkor, mert egyébként városvezetőként is van ilyen ebben a pillanatban is, mégis azt gondolom, valahogy úgy kellett volna kezdeni, hogy történt itt azért néhány olyan lépés 2010 előtt, ami nagyban meghatározta azt, hogy a megyei önkormányzatok mennyiben és hogyan tudnak fenntartóként megmaradni, hogyan és milyen módon kell akár kényszerként is az államnak belépni, hogy kereshesse azt a megoldást adott fenntartói szerepben, ahol az adott konkrét feladat a leghatékonyabban és a legjobban látható el. Én ugyanis nem emlékszem olyanra, hogy egy évvel ezelőtt arról végleges döntések születtek volna, hogy egyébként itt a fenntartói kérdések kifejezetten a közgyűjtemények vonatkozásában hogyan dőljenek el. Arra emlékszem, hogy volt egy helyzet, ezt a helyzetet a megyei konszolidációval együtt meg kellett oldani, és e helyzet megoldását követően kezdődhetett el a diskurzus arról, hogy milyen módon és hol történjen meg a fenntartói szerep ellátása.
Két ok miatt azt gondolom ugyanis, hogy szükségképpen felmerült ez a kérdés. Az egyik, hogy önmagában az a normatívarendszer átalakult a megyékre vonatkozóan korábban, amely ezt a kérdéskört meghatározta, szükségképpen tehát egy negatív finanszírozási spirálba került a fenntartó, mondjuk ki, másrészt pedig egy másik alapvető kérdés is felmerült: a megyei önkormányzatok saját bevételi lehetőségei először leszűkültek, aztán gyakorlatilag megszűntek, azaz érdemi mozgástér nélkül maradt a fenntartó, nemcsak ezen a területen, hanem egyéb területek vonatkozásában is.
Ehhez képest most azokhoz a települési önkormányzatokhoz kerül ez a feladat, ahol különböző mértékben, ez igaz, de mégiscsak van lehetőség helyi és saját bevételek vonatkozásában, és van lehetőség arra, hogy a helyi gazdálkodásban a helyi közösség eldöntse azt, hogy ebből az adott lehetőségből mire és mennyit fog egyébként fordítani. Úgy ráadásul, hogy ehhez a korábbi normatívarendszerhez is hasonlítható finanszírozási feltételrendszerben lépjünk előre, azaz mégiscsak lehet tudni, mondjuk, megyei intézmények vonatkozásában, hogy mi az, amire egyébként mi ehhez a feladathoz és annak ellátásához számíthatunk az állam részéről.
Azt gondolom, ez akkor is fontos előrelépés, ha egyébként ennek ellenére természetesen igaz az, hogy az önkormányzatok sincsenek abban a pénzügyi és költségvetési helyzetben, hogy könnyen és dalolva tudják ezt a feladatot megoldani. Mégis úgy gondolom, hogy ha van probléma adott esetben akár az államnál, akár az önkormányzatoknál pénzügyi és költségvetési helyzet tekintetében, akkor ezen a területen, ha a lehetőségeket összeadjuk, az mégiscsak több, mint ha bárkinél úgy lenne fenntartói szerep, hogy a teljes fenntartói kötelezettség és finanszírozási feladat is csak és kizárólag nála lenne. Itt tehát nem történik tehát más, mint ezeket a költségvetési lehetőségeket adja össze az állam és adott esetben a település, és gondolja úgy, hogy összességében ez igenis legalább idővel több tud lenni annál, mint amit erre a területre akár az állam, akár az önkormányzat önállóan egyébként el tudna költeni. Én ezt tartom mindenképpen fontosnak és előremutatónak, mert így lehet ezen a területen is előrelépni, ha ezt a fajta összefogást tudjuk segíteni, természetesen azzal, hogy az önkormányzatoknak is szüksége van a fenntartói szerep ellátásához erre az állami támogatásra és finanszírozásra, ráadásul átlátható módon. Ebben a tekintetben tehát maximálisan egyetértek azzal, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a költségvetésben mi és hogyan fog szerepelni. A most benyújtott tekintetében, persze települése is válogatja, de mégiscsak egyértelműen látjuk ma azt szeptember közepén, hogy mire számíthatunk januárt követően.
Azért ne felejtsük el - erről érdekes módon kevesebb szó esett eddig -, hogy a helyi közösségek számára mennyiben fontosak ezek a közgyűjtemények, hogy azt lássuk, hogy alapvetően a helyi közösségek számára ezek kulcskérdést jelentenek a kultúrában és a közművelődés ügyében. E tekintetben nem elég csak arról beszélni, hogy mi az, amit ma egyébként finanszírozásilag ez jelent - mert lehet, hogy ez ma problémát jelent, sőt bizton mondhatom, hogy problémát fog jelenteni -, de stratégiailag mégiscsak fontos egy település életében, hogy mi történik a könyvtáraival, a könyvtárhálózatával, mi történik a múzeumaival, és a jövőbe csak akkor tud tekinteni, ha igenis van szerepe és lehetősége ezekben a területekben a beleszólásra, adott esetben fenntartóként pedig a döntések meghozatalába. Az értékmegőrzés, értékátadás és értékteremtés ugyanis, azt gondolom, nagyon fontos ezeken a területeken, lokálpatrióta érzés kialakítása és erősítése tekintetében értelemszerűen kulcskérdés.
Székesfehérvárról, egy történelmi városból érkezve azt gondolom, hogy nem kell ennek a külön fontosságát hangsúlyozni, és hogy milyen fontos az, hogy például ez a város megkapja azt a lehetőséget, hogy érdemben tudja azt a több száz évet bemutatni, amikor szakrális és abban az értelemben, bizonyos értelemben világi központja is volt ennek a nemzetnek. Erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, és igenis ennek egy település életében fontos közösségképző erőnek kell lennie. Mi így fogjuk fel ezt a feladatot, elfogadva azt, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek finanszírozási problémák és olyan költségvetési nehézségek, amiket meg kell oldani, de azt gondolom, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Nem lehet csak a mában gondolkodni, igenis a település érdekében is kell gondolni a holnapra és kell gondolni a holnaputánra.
(14.30)
A térségi szerep vonatkozásában, főleg a nagyvárosok esetében azt gondolom, ez fontos, de minden település vonatkozásában, amelyik erre a kérdésre odafigyelve fölvállal majd egy ilyen feladatot, igenis térségi szerepet is kinyit, ami kinél nagyobb, kinél meg szűkebb lehet, de ez létező kérdés, és úgy vélem, közösségi helyeknek is tekinthetjük mind a könyvtárakat, mind a múzeumi együtteseket, ami szintén fontos kérdés a helyi érdekek bemutatása és megjelenítése mellett is, amiről Gyimesi Endre képviselőtársam is beszélt.
Ez a törvényjavaslat természetesen komoly változásokat fog eredményezni. Erről egyébként szó esett tegnap a kulturális bizottság ülésén is a szakmai, módszertani kérdések vonatkozásában. Meggyőződésem szerint erre akkor is szükség lenne, ha más lenne a fenntartó, vagy maradna az állam a fenntartó, vagy maradt volna a megyei önkormányzat, ezeknek a kérdéseknek a megvitatására mindenképpen szükség van, elfogadva azt, hogy persze nemcsak a látogatói szám az egyetlen fontos mérőszám, de azért mégiscsak fontos az, hogy egy gyűjteményt mennyiben tudunk bemutatni a gyermekeinknek vagy egy adott településre érkező turistáknak. Ez is egy fontos mérőszám a XXI. században, főleg akkor, ha a bevételeket gyarapíthatja minden egyes pluszlátogató egy adott múzeumban, amit viszont vissza lehet forgatni a szakmai teljesítmény és tartalom javítására.
Fontos persze az, hogy nagyon sok olyan kérdése van még ennek a törvényjavaslatnak, amit érdemes átgondolni, elsősorban az irányítási jogok vagy az igazgatási helyzet tekintetében. Én most csak azt szeretném kiemelni, hogy az igazgatás helyett lehetőleg a szakmai tartalomra tudjuk azt az egyébként szűkös forrást fordítani, ami rendelkezésre áll. Azaz ne az adminisztráció és a bürokrácia vigye el a költségek nagy részét, hanem lehessen azt a szakmai tartalomra fordítani, és azoknak az értékteremtő munkájára, akik a szakmai tartalom előállításán vagy megőrzésén dolgoznak együtt.
Az ingatlanok és a tulajdon tekintetében szeretném elmondani, hogy szerintem nem a tulajdonnak van a legnagyobb mértékben fontos szerepe, mert közösségi tulajdonról beszélünk akkor is, ha az államról és akkor is, ha önkormányzatról beszélünk, hanem arról van szó, hogy le tudunk-e majd folytatni érdemi egyeztetéseket az állammal arról, hogy az ezeken belüli esetleges cseréket hogyan tudjuk megvalósítani, mert azt is pontosan tudjuk, hogy ma vannak olyan ingatlanok, ahol múzeum van, de az alkalmas lenne adott esetben más közösségi tevékenységre is, vagy éppen fordítva, de ez ugyanígy igaz a könyvtárak vagy más intézménytípusok esetében is.
A szűkös forrásokon túl rögzítsük le azt is - ebben egyébként egyetértek Hiller miniszter úrral, lesz is ez téma a bizottság ülésén -, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós tervezési és költségvetési időszakban kulcskérdés lesz az, hogy közösen, a kormány támogatását élvezve tudjunk a múzeumi infrastruktúra javítása, valamint a szakmai tartalom elősegítése és támogatása tekintetében forrásokhoz jutni, hiszen ezek a források léteznek, illetve létezni fognak a következő években is. Fontos lenne, hogy ezeket ezen a területen fel tudjuk használni.
Összegzésképpen azt mondom, hogy egy olyan törvényjavaslat készült, amiről sok mindent elmond az a parlamenti vita, aminek most szem- és fültanúi vagyunk, vagy éppen azt is mondhatnánk, hogy ennek a vitának az elmaradása.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak néhány dologra szeretnék reagálni. Varga képviselő úrnak mondom: ő úgy fogalmazott, hogy augusztusban 200 millió forint volt a város, mármint Székesfehérvár illetékbevétele. Bárcsak így lett volna! Augusztusig - ez nagyon nagy különbség. Ezt azért szeretném rögzíteni, mert hirtelen fölszoroztam, hogy 2,4 milliárd forint lenne éves szinten az illetékbevételünk. A polgármester kevesebb ősz hajszállal ülne most itt vagy éppen állna és beszélne, de értem, természetesen egyébként kétségtelenül így van.
A másik kérdés a tulajdon. Itt van egy félreértés. Én nem azt mondtam, hogy így tökéletes vagy amúgy tökéletes, én csak annyit állapítottam meg, hogy azt gondolom, ebben a pillanatban történjenek meg az átadás-átvételek, történjen meg ennek a mechanizmusnak a bejáratása, és azt gondolom, utána adott esetben lehet, hogy éppen, mondjuk, egy önkormányzat fogja fölvetni ezeket a kérdéseket. Én azt mondom, hogy lépésről lépésre haladjunk.
Ebben a tekintetben én, ha már kockázatot látok valahol, nem azt látom, hogy egy állami tulajdonban az önkormányzat egyébként üzemeltet és a szakmai tartalom felett is diszponál. Ha már kockázatokat látunk, ebben a tekintetben a vegyes üzemeltetést és szakmai tartalmat, lásd oktatási terület, én magam polgármesterként inkább nehézkesnek látom majd a következő időszakban, vagy több kérdés fog fölmerülni a dolog természetéből fakadóan, a magyar közmondásokról, az idevonatkozó közmondásokról ne is beszéljünk.
S néhány szóval Hegedűs Lorántné képviselő asszonyra hadd reagáljak: Székesfehérvár önkormányzata 2011-ben, ha jól emlékszem, már több mint egy éve döntött arról, hogy kértük az államot, hogy a megyei múzeum, illetve annak székesfehérvári egységei tekintetében kerüljenek Székesfehérvár önkormányzat fenntartásába. Én következetesen végig ugyanazt mondom, ami ennek a törvényjavaslatnak egyébként a része, de ha gondolja, akkor képviselő asszony számára el is fogom küldeni ezt a közgyűlési határozatot, ha jól emlékszem, egyhangú döntéssel döntött erről a város testülete, minden politikai párt támogatása mellett.
A másik: én csak arra hívtam föl a figyelmet, és ezzel be is zárom, hogy a tárgy tekintetében, a törvényjavaslat tekintetében érdemi kritikát nem hallottam (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az Örökségvédelmi Hivatallal kapcsolatban igen. Ezt szerettem volna pontosítani.
Köszönöm a figyelmet.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak a számok tekintetében, azt gondolom, hogy fontos kérdés. A tavalyi MIK-ek erre a feladatra kapott, múzeumi feladatra vonatkozó pénzét kell összehasonlítani azzal, amit ez a terület kap vagy fog kapni 2013-ban. A 2,6 milliárdhoz képest áll egy 2,4 milliárdos megyeszékhelyi múzeumokra adott költségvetési támogatás, egy 1 milliárd 40 millió forintos települési támogatás, és még ezen túl egy 700 millió forintos tétel. Ez 4 milliárd forintot meghaladó.
Erre mondta, ha jól értettem, Hiller miniszter úr is, hogy ez finanszírozási tekintetben... Ő abban kételkedett, hogy ez meg tud maradni az elfogadott, végleges költségvetésben, de azt mondta, hogy ha ez megmarad, akkor ez valamilyen szinten előrelépés.
Az, hogy ezen belül vannak belső átcsoportosítások, és ez fölvet újabb kérdéseket, és lesz olyan település, amely összességében megyeszékhelyként kevesebben veszi át, mint a tavalyi, mások meg többen, ez egy belső arányátcsoportosítást és eltolódást természetesen jelenthet, valakinél pozitív, valakinél esetleg negatív irányba.
A könyvtárak vonatkozásában pedig azok a számok, amelyek ismertek, azt gondolom, hogy mindenképpen nyugodtan nevezhetők reális költségvetési támogatási összegeknek.
Még arra van lehetőség, nem is beszéltünk róla, hogy például egy megyeszékhelyen a megyei jogú város eddig is tartott fönn több esetben múzeumot, Székesfehérváron így volt, szintén a minisztériumnak is köszönhetően a Moskovszky Éva gyűjteményét, egyéb más múzeumi együtteseket, képtárat, ami természetesen most adott esetben egy múzeumba kerül, még egyszer, nem az igazgatásra költve a költségvetési forrásokat, hanem a szakmai munkára. Összességében ezen az arányon még lehet javítani. Én így értem ezeket a számokat.
Még egyszer, azt viszont elfogadom, amit még a korábbi hozzászólásában Varga képviselő úr, miniszter úr mondott, hogy összességében kell persze majd az önkormányzati szektort értékelni, nem annak egy-egy kiemelt elemét. Azt gondolom, hogy ebben természetesen egyetértünk.
Köszönöm szépen.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A globális pénzügyi válság következtében Európa-szerte egyre nagyobb mértékű az állampolgárok kiszolgáltatottsága. A kevésbé tehetősek egyre inkább kiszolgáltatottak a megélhetési költségek emelkedésének, különösen igaz ez természetesen a rezsiköltségekre vonatkozóan. De anyagi helyzettől függetlenül könnyen kiszolgáltatottakká válhatunk a pénzintézetekkel vagy éppen a szolgáltatókkal kapcsolatban a velük kötött, gyakran bizony egyoldalú és előnytelen szerződések következtében is. A kormányzásnak ezért a XXI. századi gazdasági és társadalmi környezetben bizony tekintettel kell lennie mind a legszegényebbek megsegítésére, mind a fogyasztói jogok minél teljesebb körű érvényesülésére. Ezt célul kell kitűzni, ahogy a kormány célul is tűzte ki.
Nem volt ez mindig így, és bizony akkor lehetett megszorításokról beszélni, amikor például semmit nem tett egy kormány a rezsiköltségek drasztikus emelkedésének megakadályozása érdekében, vagy éppen az egyoldalú szerződésmódosítások és szerződési rendelkezések tekintetében sem. A jelenlegi kormány bizony szembenézett ezekkel a problémákkal, és tett is ennek a két területnek a javítása érdekében. Mindent megtett a rezsiköltségek kordában tartására, vagy például azért is, hogy csökkentse és lehetőleg megszüntesse az egyes területeken az előnytelen szerződésekből származó terheket. Így tett például a bankok vonatkozásában. Mondjuk ki, hogy a kormány igyekezett és meg is védte az embereket a bankokkal szemben. Megvédte az egyoldalú szerződésmódosításoktól az embereket, és bizony megvédte a tömeges kilakoltatásoktól is.
Azt gondoljuk, hogy ezt a fellépést kell folytatni más területeken is, a rezsiköltségek vonatkozásában, a közszolgáltatások valamennyije vonatkozásában, és én idesorolom a távközlési és hírközlési piacot is. Figyelemmel kell lenni ugyanis ezeken a piacokon is, hiszen a modern kommunikációs formák életünk alapvető részét képezik, és a családok havi költségeinek jelentős részét teszik ki immáron a hírközléssel kapcsolatos költségek is. Pont a magyar polgárok védelmét szolgálja ezen a téren a Fidesz-frakció által benyújtott két törvénymódosítás, amit tárgyalni fog az Országgyűlés.
(14.00)
Összefoglalóan: anyagi könnyebbséget jelent ez majd a szegényebb családoknak, különös tekintettel az idős emberekre, akik a digitális átállás folyamatában egyébként nehezen tudnának csak részt venni. És bizony az előfizetők hatékonyabb védelmét célozza, hogy a felhasználói szerződések - például a mobilkommunikáció - területén kevésbé lehessenek hátrányosak az állampolgárokra nézve, sőt itt is érjük azt el, hogy ne lehessen egyoldalúan szerződést módosítani és kiszolgáltatottá tenni az embereket.
Mi azt gondoljuk, hogy mind a két törvényjavaslat ezt a célt szolgálja, és ennek a célnak meg is felel. Ha egy kicsit részletesebben nézzük ugyanis, akkor megállapíthatjuk, hogy mind a kettő egyértelműen az előfizetők és a fogyasztók javát szolgálja. Megvédi az embereket attól, hogy akár technológiailag szoruljanak ki a televíziózás piacáról, akár pedig olyan szerződéses feltételekbe keveredjenek bele a rezsiköltségek részét képező hírközlési és távközlési területen, ami miatt tömegesen ne tudjanak ebben a folyamatban részt venni, vagy egyáltalán a szolgáltatásokat ne tudják igénybe venni. Csökkenteni kell a szerződéses kockázatokat is, így egyértelművé kell tenni az egyoldalú szerződésmódosítás eseteit annak érdekében, hogy az előfizetők nagyobb védelmet kapjanak, és kizárólag abban az esetben kell hogy ilyenre lehetőséget adjunk, ha az az előfizetők javára történik egyébként meg.
Több helyen pontosítani kell a szerződésmódosítás és bizony a felmondás részletszabályait is, hogy ezen a területen se lehessenek az emberek kiszolgáltatottak. A jogszabálynak meg kell tiltania az olyan adók, illetékek továbbhárítását is, amelyek esetében az adó alanya kifejezetten a szolgáltató, így például a sárga csekk utáni díj felszámítását is meg kell tiltanunk ezen törvények keretében.
S mondjuk ki, hogy kiemelten fontos kérdés a digitális átállás lakossági szempontjainak érvényesítése is, hiszen még 572 650 olyan ember van és olyan háztartás, amely kizárólag a hagyományos analóg földfelszíni műsorszóró platformon televíziózik. Rajtuk és nekik segíteni kell azzal, hogy rászorultsági alapon mindent megteszünk, és segítünk az úgynevezett bokszok beszerzése vonatkozásában ennek költségei átvételével, az egyén részéről az állam számára feladatként történő meghatározására.
Azt kérem államtitkár úrtól és a kormánytól, hogy ezen a területen lépjünk tovább mind a rezsiköltségek, mind pedig az egyoldalú szerződésmódosítás vonatkozásában más közszolgáltatások, így például a háztartásienergia-szolgáltatás tekintetében is.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak néhány szóval egészíteném ki én is a vitában eddig elhangzottakat, hiszen nagyon sok minden elhangzott, de azt gondolom, csak néhány dologra érdemes reagálni.
Az egyik, hogy azért azt hadd ne kelljen már megmagyarázni egy ilyen szervezetnek, amikor egy ilyen többletről kell egyébként rendelkezni, rendelkeznie neki is és azoknak is, akik ezt beterjesztették. Tehát valamikor a hiány probléma, valamikor a többletbevétel a probléma; én ezt értem, csak el kéne dönteni, hogy melyik az, amit azért dicsérni kéne, és melyik adott esetben az, amit adott esetben kritizálni kellene.
Egy egészen biztos: a tervezett 29,3 milliárd forinttal szemben a tényleges bevétel 35,9 milliárd forint, amely 22,5 százalékos túlteljesítést jelent egyébként (Dr. Józsa István: Rossz a tervezés!), miközben a kiadások egyébként is egyértelműen mutatják, hogy alacsonyabbak az összehasonlítás vonatkozásában, miközben fő célkitűzésként fogalmazták meg a létszámcsökkentést, a korábban kiszervezett feladatok saját erőforrás útján történő végrehajtását, a szervezeti struktúra korszerűsítését, valamint a beszerzési folyamatok racionalizálását is, és új feladatokat is egyébként meg kellett valósítani akár a NAVA támogatása, akár pedig a Médiatudományi Intézet működtetése vonatkozásában.
A hatóság a jelentős nagyságrendű pénzmaradvány döntő részét az állami feladatként jelentkező digitális átállás finanszírozására tervezi fordítani; ez egy körülbelül 11 milliárd forintos tétel, és a következő napirend vonatkozásában fontos ez a kérdés. Azt gondolom tehát, hogy a személyeskedés helyett inkább mégiscsak ezekre a tényadatokra kellene és lenne érdemes a figyelmet fordítani; azért is, mert én abban egyébként egyetértek az ezeket a kérdéseket felvető ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy kulcskérdés az, hogy a digitális átállást milyen módon és hogyan lehet megvalósítani és milyen forrásból. Pont ennek a forrásnak a tekintetében meggyőző ez a most előttünk fekvő előterjesztés, hiszen egyértelműen egy nagyon komoly forrást rögzít, amely forrás egyébként pont ennek az átállásnak a finanszírozására fordítható majd, belefoglalva ugyanis azt az egyértelmű jogi kötelezettséget, hogy ezt a feladatot bizony teljes egészében - a finanszírozás tekintetében - az NMHH-nak kell finanszírozni, és itt van ez a tartalék, amiből ez a finanszírozás meg is valósítható.
Még annyit tennék hozzá a vitában elhangzottakhoz - egyrészt a könyvvizsgálói jelentések olvashatók, azt gondolom, ezek is meggyőzőek -, amit én nagyon fontosnak tartanék kiemelni, hogy miközben a hatóság bevételei évről évre emelkednek, a kiadási oldalon bizony jelentős megtakarításokat realizálhattunk a jogelődök összesített 2009. évi adataihoz képest.
Azt gondolom, ez mindenképpen jelentős előrelépés, ebből fogalmazható meg az a tartalék és pénzmaradvány, amiről itt ma beszélni tudunk; és ami pedig pont a következő napirendi pont tárgyalásánál egy fontos biztosíték, hogy azokat a szociális szempontokat, amelyeket rászorultsági alapon érvényesíteni szükséges a digitális átálláskor, igenis finanszírozni lehet annak, akinek egyébként ez a finanszírozás törvényi feladata és felelőssége is.
Úgyhogy ebben a tekintetben azt gondolom, hogy a két napirend természetesen összefügg egymással, hiszen ott pedig a keretrendszert és a szabályozást kell megteremteni annak érdekében, hogy átlátható, ellenőrizhető módon és a valóban rászorultak támogatására lehessen ezt az összeget majd fordítani.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Alapvetően kettős célja van ennek a mostani módosításnak mind a Dtv., mind az Eht. módosítása tekintetében, ezekről szeretnék röviden szólni, utána pedig egy-két részletszabály vonatkozásában is, természetesen azért kímélendő mindenkinek az esti idejét, és tekintettel leszek erre.
A Dtv. módosítására elsősorban a tévénézők érdekeinek védelmében van szükség, ugyanis a módosítás lehetővé teszi, hogy a digitális átállás során minden rászoruló jogosult megfelelő támogatásban részesüljön, és az állam segítséget nyújtson azoknak, akik önerőből nem tudják megvalósítani a technológiaváltást, azaz anyagilag nincsenek abban a helyzetben, hogy a digitális adás vételéhez szükséges eszközöket, boxokat beszerezzék.
Az Eht. módosítása az előfizetők hatékonyabb védelmét igyekszik szolgálni, és ezt célozza, a javaslat ugyanis pontosítja az előfizetői szerződések tartalmát, és több garanciális elemet biztosít a hírközlési szolgáltatások felhasználói részére ezen a területen.
A digitális átállás során a szociálisan leginkább rászorulóknak nyújtható állami támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges személyes és különleges adatok kezelésére vonatkozó garanciális szabályok lefektetése és pontosítása a módosítás célja.
E tekintetben rögzíti a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal feladatait és hatáskörét ebben a tekintetben. Rögzíti például a járási hivataloknak a feladatait 2013. január 1-jét követően ugyanúgy, mint rögzíti a KSH-ra váró feladatokat abban az esetben, ha az ehhez szükséges együttműködési megállapodások létre fognak jönni.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása tekintetében az egyetemes szolgáltatók kijelölésével kapcsolatos módosítás szerint a korábbi - mondjuk ki - bizonytalan és időben elhúzódó szerződéskötésen alapuló rendszert felváltja egy új eljárásrendszer, ami, azt gondoljuk, előnyös mind az államnak, mind a szolgáltatóknak - itt az egyetemes szolgáltatókat értem természetesen ez alatt -, mind pedig az előfizetőknek. Meghatározza azt is, hogy a szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban csak meghatározott, a nettó árbevételük egy százalékát meghaladó részben jogosultak többletteher megtéríttetésére. Azt gondolom, hogy ez fontos előrelépés lehet.
A módosítás megszünteti az egyetemes elektronikus hírközlési támogatási kasszát, amely kizárólag a folyamatban lévő perek miatt működött, valódi kifizetést azonban 2008 után már nem teljesített.
Az előfizetői szerződések vonatkozásában is komoly módosítás történik, szigorítani kíván az előterjesztés az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségén, és ott szeretné csak megtartani ezt a lehetőséget, ahol az előfizető számára csak előnyös változtatásokat tartalmaz ez a jellegű módosítás. Tehát ezt mindenképpen fontosnak tartjuk a korlátozás vonatkozásában megtenni, ugyanúgy, ahogy más területeken egyébként az elmúlt hónapokban már ezek a változtatások megtörténtek, és azt gondolom, hogy lesznek olyan, nyugodtan mondhatjuk, hogy alapszolgáltatások, közszolgáltatások, ahol pedig a jövőben kell majd ezeket megtenni.
A javaslat szerint a jövőbeni egyértelmű szabályozás érdekében a már megkötött határozott idős szerződések szolgáltató általi egyoldalú módosítása nem lesz lehetséges a körülményekben bekövetkezett lényeges változásra hivatkozva, ha jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettséget ír elő - természetesen itt a nem forgalmi jellegű adókról és ilyen kötelezettségekről van szó -, aminek alanya az érintett szolgáltató.
Pontosítja a javaslat az előfizetői szerződés felmondási idejét és a kedvezmények felszámításának módját és lehetőségét is. Továbbá a fogyasztók érdekeinek védelmével a javaslat az előfizető kifejezett tevőleges magatartásához, illetve írásban kötött szerződések esetén írásbeli nyilatkozatához köti a szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítási ajánlat előfizető általi érvényes elfogadását, így kizárható az az eset, hogy kétoldalú szerződésmódosítás esetén az előfizető valódi szerződéses akaratával szemben kerüljön módosításra a szerződés.
Azt gondoljuk, hogy a javaslat rendezi azt az esetet is, amikor a határozott időre szóló előfizetői szerződést a szolgáltató mondja fel. Ebben a tekintetben is változások lesznek, amennyiben a parlament ezt a javaslatot elfogadja.
Fontos egyéb módosítások tekintetében, hogy a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárások tárgyát képviselő frekvenciarészek olyan kiemelt társadalmi és pénzügyi értéket képviselnek, amelyek azt gondoljuk, hogy indokolják ezeknek az ügyeknek az elkülönített kezelését.
Az ilyen árverésen értékesített frekvenciatartomány használati joga nagyon jelentős, több milliárd vagy tízmilliárd forintot meghaladó összegekért kerül értékesítésre. Annak érdekében, hogy az ezekben az eljárásokban hozott érdemi határozatok elleni jogorvoslatok minél előbb és minél magasabb színvonalon kerülhessenek elbírálásra a bíróságok által, ezért a tervezet kiemeli ezeket a határozatokat a hivatal által hozott határozatok közül, és egy gyorsabb eljárást ír elő ezek tekintetében.
Összefoglalóan szeretném tehát elmondani, hogy azt gondoljuk, hogy az Eht. módosítására azért van szükség, hogy a fogyasztók érdekeit, az előfizetők érdekeit növeljük és érvényesítsük.
A módosítás tehát egyértelművé teszi az egyoldalú szerződésmódosítás eseteit annak érdekében, hogy az előfizetők nagyobb védelmet kapjanak, és itt ebben a tekintetben fontos pontosításokat fogalmaz meg.
A jogszabály megtiltja továbbá az olyan adók, illetve illetékek továbbhárítását, amelyek esetében az adó alanya kifejezetten a szolgáltató, és az előfizetők további védelmét szolgálja az is, hogy a sárga csekk utáni díj felszámítását szintén meg kívánja tiltani a törvény.
A Dtv. módosítása tekintetében, azt gondoljuk, abban egyetértés van, hogy a digitális átállás lakossági szempontjait kell jobban érvényesíteni, ez mindenképpen egy kiemelt állami feladat, és mondjuk ki, hogy ma még mintegy 572 650 háztartás kizárólag a hagyományos analóg földfelszíni műsorszóró platformon televíziózik, akik elveszíthetik a közszolgálati televíziók adásaihoz való hozzáférésüket a hagyományos analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolásával. Ezeknek a háztartásoknak a jelentős része a szociálisan leginkább rászorultak közé tartozik, így állami segítség nélkül vélhetően nem vagy csak nagy áldozatok árán - amit nem biztos, hogy vállalni tudnának - tudnának a digitális vételhez szükséges eszközökhöz és szerelésekhez hozzáférni. Azt gondoljuk, hogy itt érdemes megfontolni az egyszeri vissza nem térítendő állami támogatást a szociálisan leginkább rászorult rétegnek, hogy ezt az átállást ők meg tudják valósítani. Itt bizony egy komoly állami szerepvállalásra van szükség, aminek a forrása, azt gondoljuk, hogy rendelkezésre kell hogy álljon ebben a tekintetben.
Szeretném elmondani, hogy a bizottsági vitában - itt a kulturális és sajtóbizottság tekintetében fogalmazom ezt meg - elhangzottak olyan módosítási, illetve pontosítási szándékok, illetve felvetések, kérések, javaslatok, amelyeket, azt gondolom, hogy a módosítások tekintetében figyelembe is kell venni. Szeretném ezt rögtön itt aláhúzni a vita elején, hogy jogos ilyen jellegű felvetések történtek a bizottsági ülésen, ezt lehetőség van módosító indítványokkal javítani és ennek megfelelően majd ezt a törvényjavaslatot kiegészíteni.
Emellett mégis azt gondolom, hogy az alapcéljait tekintve ez a javaslat egyértelműen a fogyasztókat próbálja segíteni, az előfizetőket és az ő helyzetüket próbálja javítani. Egy nagyon fontos alapszolgáltatásról, egyfajta közszolgáltatásról van szó már a XXI. században, fontos tehát, hogy ezeket a célokat meghatározzuk és el is tudjuk fogadni. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ezekben a részekben igazán érdemi vita a kulturális és sajtóbizottság ülésén nem bontakozott ki.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha a vitában elhangzottak tekintetében arra reagálnék, ami valóban az előterjesztésről szól, akkor az nem lenne hosszú, mert itt nagyjából egy-másfél órája mindenről szó van, de a két törvényjavaslatról és a törvénymódosítási szándékokról nincs. Biztos ennek is megvan az oka.
Szeretném megköszönni azoknak, akik viszont kifejezetten a két törvénymódosítással kapcsolatban mondták el a véleményüket és kifejezték mind a fogyasztóvédelmi szempontú javaslatok támogatását, mind pedig a szociális szempontok figyelembevételét és az erre vonatkozó támogatást.
Ami a kritikákat illeti: szerintem nem kifogásolható, ha a díjak vonatkozásában nem a szolgáltatók érdekeit képviseljük, hanem az embereket védjük meg. Szerintem az sem kifogásolható, ha az eddig parttalan, egyébként szerintem a Ptk. vonatkozásában is érdekesen értelmezhető egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatot más hasonló területekhez hasonlóan korlátozzuk vagy éppen megszüntetjük. Szerintem az sem kifogásolható, ha a versenyt szeretnénk növelni, hovatovább azt gondoljuk - és lehet, hogy ebben nem ugyanaz a meglátásunk vagy nem ugyanaz a véleményünk, de mégiscsak azt gondoljuk -, hogy a verseny növelésének a lehetősége mondjuk, egy új szolgáltató piacra lépése is, ez az emberek érdekeit védi, és azt gondoljuk, hogy ezen a területen is érdemes meggondolni azt, hogy ez a bizonyos verseny és új versenyszereplő az állam tulajdonában legyen. Azt gondolom, hogy ez is fontos. Önök máshogy vélekednek az állam szerepéről, ezt pontosan tudjuk, önök az állam szerepét nem erősíteni, hanem gyengíteni szokták, nem visszavásárolnak, hanem eladnak. Azt gondolom, hogy az emberek erről döntöttek 2010-ben. A szociálisan rászorulók érdekeit védeni és az állam szerepvállalását növelni ezen a területen, adott esetben százmilliókat vagy milliárdokat hagyni az embereknél, szerintem ez sem kifogásolható, sokkal inkább védendő érték vagy támogatandó a digitális átállás során.
Ezt csak azért mondtam el, mert alapvetően úgy gondolom, hogy az állam szerepvállalásáról szólt itt a Jobbik a maga kifogásai említése mellett, de alapvetően támogatólag, viszont szólt az állami szerepvállalás kérdéséről a két másik ellenzéki párt is, egészen más oldalról megközelítve ezt a kérdést, az állam szerepvállalását nem jónak, hanem kifejezetten rossznak tartva, s ezt kifogásolva újra és újra elmondva azt, miért nem jó az, ha van egy állami versenytárs, és miért nem jó az állami szerepvállalás növekedése, egy olyan törvényjavaslatnál, amely egyébként - még egyszer mondom - ötszázvalahány-ezer háztartásról, az lévő és ott hagyandó pénzről szól elsősorban, vagy éppen a szerződésmódosítási gyakorlat módosításáról, ami kifejezetten előnytelen, egyoldalú és az emberek számára káros gyakorlatot alakított ki.
Az MSZP tekintetében annyi különbség van, hogy a szocialisták legalább elmondták, hogy a törvényjavaslatból mi az, amit támogatnak, és mi az, amiről e tekintetben azt gondolják, hogy támogatandó. Az LMP még ezt se tette meg. Az LMP-nél azt se tudom, hogy a fogyasztóvédelmi szempontokat támogatja-e, az egyoldalú szerződésmódosítás korlátozását támogatja-e, csak azt látom, hogy kőkeményen véd egy szolgáltatói érdekrendszert. Védjen, megteheti, a parlamentben demokrácia van, elmondhatja. Az embereknek biztosan van erről véleményük, biztosan van ebben a tekintetben álláspontjuk, és eldöntik majd azt, hogy labanc vagy nem labanc ez a politika és ez a hozzáállás ebben a tekintetben.
Még egyszer: van, aki itt negyedórán keresztül, aztán még két percben mindenről beszélt, csak a javaslatról nem, egyébként ezt nagy jogi keretekben ápolva és minden egyéb területet ennek aláásva. Sokkal egyszerűbb ez a kérdés! Önök védenek szolgáltatói érdeket, mi pedig ezzel a törvényjavaslattal az emberek érdekeit akarjuk védeni, meg is védjük, és ebben a tekintetben ezért ezt a jogszabályt mind a két módosítás tekintetében én a parlamentnek elfogadásra javaslom, és ezen az úton fogunk továbbra is menni.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az itt a vitában eddig elhangzottak egyértelműen rögzítették azt, amiről a jogszabály szól, én elsősorban nem az egyértelmű hatáskörmegosztásról, illetve a jogszabályban egyébként pontonként fellelhető tartalomról szeretnék beszélni, hanem azokról a kérdésekről, amelyek itt azért néhány ellenzéki hozzászólásban már felvetésre kerültek, vagy amelyek felvetésre kerültek akár a kulturális bizottság ülésén, akár pedig néhány héttel ezelőtt azon a bizonyos bizottsági tárgyalássorozaton, amit éppen ellenzéki javaslatra tartottunk. Ott egy tájékoztató hangzott el, utána pedig egy vita bontakozott ki pont az örökségvédelemmel kapcsolatban, illetve annak új szabályozása vonatkozásában.
Én úgy érzem, hogy akkor sem és legutóbb a bizottsági ülésen sem elsősorban a jogszabály tartalmi kérdéseivel, hanem sokkal inkább a hozzáfűzött vélelmekkel vagy vélelmezésekkel foglalkozott az ellenzék. Mégpedig kivetítette, nem tudom, hogy saját vágyait, saját álmait vagy éppen pontosan mit, és olyan dolgokat látott bele ebbe a jogszabályba, ami nincs, és még véletlenül sem arról beszélt, ami egyébként benne van. És itt most nem azokról a tartalmi kritikákról beszélek, amelyek egy részével akár még egyet is lehet érteni, vagy éppen már módosító indítványok is szólnak ezek pontosításáról, hanem kifejezetten olyan kérdések felvetéséről, amelyek itt kizárólag a jogszabály mögött gazdasági és egyéb jellegű érdekeknek a felvetését, ráadásul ezt önmagában mint bűnt és a bűnnek megfelelő kategóriát emelték ki és sejtették. Mert természetesen konkrétumok ebben a tekintetben akkor sem és most sem hangoztak el.
Úgy beszéltek erről a rendszerről, amelynek az átalakítása megtörténik, vagy ami az elmúlt időszakban már megkezdődött, és amit ez a rendszer fölvált, mintha az egy problémamentes, a szakma által teljesen elfogadott, soha ilyen jó megoldásokat nem tartalmazó rendszer lett volna, ami kiválóan működött, semmilyen problémája nem volt, semmilyen nehézsége nem volt. Ehhez képest most ezt a kiváló rendszert valami egészen más fogja váltani, ami pedig maga a rossz.
De kérem, tisztelt Országgyűlés, ez nem így van. Az a rendszer, aminek az átalakítása zajlik ezen a területen is, közel sem volt problémamentes, közel sem volt hibátlan, és közel sem működött olyan kiválóan, mint amiről itt egyébként szóltak képviselőtársaim, vagy szóltak éppen a bizottsági ülés keretében.
Tudjuk azt, hogy nem kapott az a rendszer megfelelő forrásokat, ebből következően működni sem tudott. Tudjuk azt, hogy bizony létrejöttek olyan vízfejek, amelyek vonatkozásában ugyan lehet, hogy van olyan szakmai rész vagy adott esetben olyan politikai szervezet, amely azzal egyetértett, hiszen létrehozta vagy támogatta, de ez nem azt jelenti, hogy ez jól működött volna, vagy nem azt jelenti, hogy egyébként ez akkor a szakma teljes egységét vagy akár csak többségének támogatását is élvezte volna. Itt kifejezetten például a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat működésére is gondolhatunk. És valljuk be, hogy nagyon sok hatásköri probléma is felmerült a korábbi rendszer vonatkozásában. Ez mind-mind azt mutatta, hogy igenis, ehhez hozzá kellett nyúlni.
Természetesen egy ilyen rendszer átalakításának nem biztos, hogy egy lépésben célszerű megtörténnie, mint ahogy most sem így történt, hanem több lépés vezetett el ahhoz a jogszabályhoz, amelynek most a vitáján itt részt vehetünk. Részint, ugye, az örökségvédelmi intézményrendszer alakult át a KÖSZ megszüntetésével és azzal, hogy a feltárási jog visszakerült a megyei múzeumokhoz, amelynek elvételével egyébként a szakma jelentős része annak idején nem értett egyet. Tovább megyek, el is lehetetlenítette a megyei múzeumok működését vagy legalábbis jelentős részében megnehezítette. Tehát az, hogy ez a feltárási jog visszakerült, szerintem kifejezetten egy fontos első lépés volt.
Ezt követően, miután az életben az örökségvédelem sem csak egy önálló identitás, aminek nincs környezete, a környezet, a jogi környezet alakulását, a közigazgatás átalakítását is figyelembe kellett és kell venni ennek a rendszernek az átalakításánál is. A közigazgatási reformra vonatkozó döntésekkel összefüggésben újabb döntéseket kellett ezen a területen is hozni azzal, hogy a megyei hatáskörű múzeumok fenntartói helyzete rögzítésre és meghatározásra került a megyei jogú városok esetében.
Ezután meg kellett teremteni a megyei hatáskört meghaladó esetleges jövőbeli beruházásokhoz szükséges jogszabályi hátteret is. Ez a jogszabályi háttér és ennek megteremtése az, amiről itt mi most ennél a jogszabálytervezetnél és javaslatnál egyébként beszélünk. Az egész vitában, ami a kulturális bizottság ülésén kialakult, érdekes módon egyébként, most a bizottság ülésén, semmint az ezt megelőző bizottsági ülésen, ott szerintem mesterségesen ellentétpárok kialakítására került sor. Az ellenzék úgy próbálta beállítani, mintha ez a javaslat a nemzeti érdekek feladását jelentené a gazdasági érdekekkel szemben, azonban szeretném hangsúlyozni, hogy ez egyáltalán nincs így.
Egyfelől azért tegyük zárójelesen azt a megjegyzést az asztalra, hogy a gazdaság sikeressége a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása is, azt gondolom, nemzeti érdek, kérdezzük meg azoktól az emberektől, akik éppen ezen beruházások nyomán nyernek új munkahelyet, hogy ők ezt érdeknek, nemzeti érdeknek tekintik-e. Azt gondolom, hogy igen. Másfelől eleve hamis az a beállítás is, hogy a nem szakmai érdekek kizárólag gazdasági befektetői érdekek volnának, vagy hogy ezek ne lehetnének egyébként a szakmai érdekekkel összhangba hozhatóak.
Én a magam részéről önkormányzati vezetőként azt pedig kifejezetten furcsának tartom, és ki is kérem az önkormányzati szektor részéről is magunknak, ami nem a bizottsági ülésen, hanem a korábbi beszélgetésen hangzott el, hogy itt az önkormányzati érdekek és az önkormányzatok szerepe ebben a tekintetben negatív színben tűnjön föl. Mintha az önkormányzatok nem lennének abban érdekeltek, hogy a területükön, a közigazgatási területükön lévő, egyébként örökségvédelmi szempontokat is felvető például műemlékek vonatkozásában azok ne megfelelően, az értékeket megőrizve kerüljenek felújításra.
(20.00)
Azt hiszem, hogy ennek a felvetése olyanok részéről történhet meg, akik az önkormányzati szektort nem ismerik, és ezt most nemcsak 2012-re, hanem az elmúlt 1,5-2 évtizedre is szeretném vonatkoztatni. Azt gondolom, hogy nincs az a bolond és balga önkormányzat, ami ezt a szempontot ne próbálná igenis érvényesíteni, azzal együtt, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem lehet hozzányúlni egy ingatlanhoz, vagy nem lehet annak a felújításához, korszerűsítéséhez vagy éppen annak a használhatóságához, fenntarthatóságához is fűződő szempontokat érvényesíteni, azt gondolom, hogy ezt is érvényesíteni kell.
Azt hiszem tehát, hogy igenis az ellentétpár kialakítása, az érdekek, a gazdasági érdekek és egyébként az örökségvédelmi érdekek között, az hamis beállítás, és szerintem kifejezetten káros. Azt hiszem, hogy a helyi közösség szempontjaihoz mindegyik hozzátartozik, és pont az a dolog lényege, hogy ezeket össze lehessen hangolni, a szakmai szervezetek is össze tudják hangolni, és az ezzel a feladattal, hatáskörrel rendelkező hivatalok és hatóságok is egyébként, össze tudják hangolni.
Úgy érzem, hogy az a fontos tehát, hogy egyszerre működjön a kulturális értékek megőrzése, gyarapíthassunk településeink, városaink hírnevét, idegenforgalmát, jól működjön ebben a tekintetben a gazdaság is, hiszen így munkahelyek létesülhetnek és létesülnek, és egyúttal a helyi közösség érdekeit is szolgálják, és hozzáférhetővé teszik ezek a fajta beruházások, tehát ezeket ezért sem szabad ellentétpárként felállítani.
Azt is szeretném elmondani és kifejezni, hogy a mostani átalakítás vonatkozásában is fontos elemezni, hogy történt ez a múltban, és az mennyiben és hogyan volt képes ezeknek az ügyeknek, például az örökségvédelem ügyének a kezelésére. Számos székesfehérvári példát tudnék hozni, pozitív és negatív példát is abban a tekintetben, hogy milyen örökségvédelmi intézkedések történtek akár az elmúlt 1,5-2 évtizedben is, amelyek pozitívak voltak, illetve amelyek negatívak. Mindegyiknél szerintem egyértelműen és jól mutatkozott meg az, hogy a rendszer nem működött jól, nagyon is személyfüggő volt egyébként a rendszer, nagyon is egy szakembernek a hozzáállásán múlott az, hogy csak egy szempont került érvényesítésre, vagy érdemben lehetett előrelépni az adott örökségvédelmi probléma vagy feladat megoldása tekintetében. Márpedig, ha egy rendszer személyfüggő, ha egy szervezet és strukturális rendszer személyfüggő, akkor azt gondolom, hogy az nem működik jól, és egyáltalán nem olyan, amihez ne lehetne hozzányúlni, vagy ne lehetne azon változtatni, vagy korábbi, szerintem negatív beidegződéseken egyébként ne lehetne gondolkodni.
Igenis vannak olyan szempontok, amelyeket egy ilyen kérdéskörnél figyelembe kell venni, és ezért azt gondolom, hogy ezek mindenképpen azt mutatják, hogy érdemes ez a rendszer a változtatásra. Ez nem jelenti azt, hogy egyébként adott esetben a gyakorlat során ne derülhetnének ki olyan kérdések, amik újabb változtatásokat tesznek majd szükségessé, hiszen - és pont erre alkalmasak az alacsonyabb jogszabályok - a rendszernek rugalmasnak kell lennie. De ez nem azt jelenti, hogy a rugalmasság önmagában az értékek feladását jelenti. Én tudnék olyan székesfehérvári műemlék ingatlanokat mutatni, vagy olyan területeket, ahol olyan beruházások történtek, ahol, hogyhogy nem, az a régi, állítólag kiváló intézményrendszer egyáltalán nem tudta megvédeni azokat az értékeket, amelyek ott, egy ilyen történelmi városban voltak. Vagy pusztulnak ezek az értékek, mert pont egy-egy személy negatív hozzáállása okán gyakorlatilag lehetetlen, hogy adott problémákat például belvárosi vagy egyéb környezetben kezelni lehessen.
Azzal együtt, hogy nagyon pozitív példákat is tudnék mondani. Komoly, 3-4 ütemben megvalósuló, 1-1,5 évtizedig közösen megvalósított műemléki fejlesztések vonatkozásában pozitív példák voltak. De ugyanilyeneket tudnék mondani, amiket ciklusokon keresztül, különböző összetételű önkormányzatok, különböző pártállású polgármesterek is szerettek volna megoldani, és hogyhogy nem, az állítólag kiválóan működő intézményrendszeren ez mindig felbukott. Merthogy nem az intézményrendszeren bukott föl, hanem egy-egy személy, adott esetben szakember hozzáállásán vagy szubjektív véleményén, amit ő szakmai köntösbe tett. Azt hiszem, hogy ennek semmi értelme nincsen, mert ez nem örökségvédelem, és nem adott esetben ezeknek az értékeknek a megőrzése, hanem sok esetben pont ezeknek az értékeknek a feloldása.
Mindösszesen annyit szerettem volna ehhez hozzátenni, természetesen lehet abban vita, hogy egy adott kormány, adott kérdésben felállított intézményrendszere hatásköri feladatmegosztása jó vagy nem jó, de ebben a kérdésben sem érdemes szerintem arról beszélni, hogy ami eddig volt, az kiváló volt, mert éppen valaki más hozta létre, és most, ami változás van, az ebből fakadóan, miután ezt meg más hozza létre, ezért ördögtől való, és csak gazdasági érdekeket és beruházói érdekeket szolgál. Azt pedig pláne nem fogadom el, hogy önmagában ezek az érdekek le legyenek söpörve, hogy ezek nem nemzeti érdekek, vagy nem értékeknek a megőrzését jelenti.
Érdemes eljönni egy önkormányzati tulajdonban lévő Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttesbe Székesfehérváron, s megnézni, hogy hogyan lehet örökségvédelmet megvalósítani úgy, hogy az érték is megmaradt, de közben kapott olyan feladatokat, olyan funkciókat az adott ingatlanegyüttes, amely egyébként a fenntarthatóságát is biztosítja, és azt is biztosítja, hogy a meglévő értékeket be lehet mutatni nemcsak ma, hanem meg lehetett azt őrizni az utókornak, a mi örököseinknek, a mi gyermekeinknek vagy éppen unokáinknak is. Pont azért mondom ezt a példát, mert ez három ütemben, több cikluson keresztül megvalósuló ingatlanfejlesztés volt. Nagyon sokaknak köszönhető az, hogy ezt néhány hónappal ezelőtt teljes egészében át lehetett adni, és be lehetett mutatni a nagyközönség számára, hála a rugalmas, de ahol viszont kell, keményen, az értékek őrzése érdekében fellépő szakembereknek is, legyenek azok bármilyen szakma képviselői. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.
A Fidesz a maga részéről általános vitára alkalmasnak tartotta a jogszabályt, és annak megszavazását is javasolja az Országgyűlésnek azzal együtt, hogy érdemes azt gondolom, több, már benyújtott módosító indítványt is áttekintetni annak érdekében, hogy ezt a javaslatot tovább lehessen pontosítani és finomítani. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak arra szeretnék reagálni, hogy az egész törvényt sarkalatosnak minősítené ez a pont; kettő, azaz kettő szakaszára vonatkozik ez a kitétel, és nem a törvényre. Csak azért, hogy a jegyzőkönyv keretében ne maradjon itt az örökkévalóságnak, hogy az egész örökségvédelmi törvény vagy akár az összes mai tárgyalt módosító indítványa, vagy önmagában az egész módosító javaslat, amelyről majd a Ház dönteni fog, kétharmados meg sarkalatos, mert nem az, hanem csak 2, azaz kettő szakasza. Gondolom, az államtitkár úr is erre majd ki fog térni - csak gondoltam, hogy ezt erősítsük meg, hogy ne maradjon ez a tévedés az utókornak.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Ígérem, nem fogom kihasználni ezt az időtartamot, és nem elsősorban azért, mert itt az előbb megkaptuk, hogy nem vagyunk szakmailag hozzáértők ehhez a kérdéshez a kulturális bizottságban - értettem természetesen, hogy mire gondol a képviselőtársam -, hanem azért, mert azt gondolom, a beszámoló részben önmagáért beszél.
De mielőtt erre rátérnék, azért muszáj arra reagálnom, amikor valaki a demokráciát félti attól, hogy nem lehet valamihez hozzászólni a parlamentben, a demokrácia házában, hiszen itt Baja képviselő úr az előző percekben is kifejthette az álláspontját ezzel a beszámolóval kapcsolatban, a jogi szabályozással kapcsolatban. Ezt megteheti adott esetben vezérszónokként is, egyéb hozzászólási szándékot is jelezhet a parlamentben. Hol máshol vitatkozhatnának vagy beszélgethetnének vagy konzultálhatnának ilyen kérdésekről a képviselők egy demokráciában, ha nem éppen a parlament plenáris ülésén? Tehát ezt igazán nem értem. Egyébként a szakbizottságok is politikusokból állnak, képviselő úr, természetesen szakpolitikusokból, jobb esetben, de politikusokból, mert mindahány képviselő elsősorban politikus, bármennyire népszerű ezt inkább szakmai köntösbe öltöztetni.
Tehát ezzel ellentétben, ami elhangzott, azt gondoljuk, hogy ez a beszámoló határidőben, a jogszabályi kereteknek megfelelő módon került benyújtásra, így rögtön előrebocsátom, hogy a frakciónk ennek a beszámolónak, illetve a határozati javaslatnak az elfogadását javasolja majd az Országgyűlésnek.
Azt gondoljuk, hogy a beszámoló részletesen felvázolja a megújult elektronikus hírközlési szabályozást és a konvergens hatóság szerepét, feladatát, illetve azt, hogy ennek a feladatnak a végrehajtása során milyen tapasztalatai vannak, és egyébként ezt meg is osztotta részletesen a beszámoló formájában az Országgyűléssel.
Azt gondoljuk, hogy a beszámoló részletesen ismerteti az elektronikus hírközlési piac magyarországi helyzetét, a problémákat is, a nehézségeket is és az előremutató jeleket is, illetve ezen a piacon minden olyan lényeges kérdést, aminek az Országgyűlésnek a birtokában, illetve tudatában kell lenni, amikor különböző ezzel kapcsolatos döntéseket meghoz. Nemrégiben is hoztunk ilyen jellegű döntéseket, azt gondolom, hogy igenis annak megfelelően, amit visszaigazol egyébként részben ez a beszámoló is, hogy milyen feladatok vannak ezen a területen.
Az elektronikus hírközlési piac általános áttekintéséből egyértelműen kiderül, hogy lassan csökken a helyhez kötött telefonra előfizető háztartások aránya, és emelkedik a csak mobil-, rádiótelefon-előfizetéssel rendelkezők köre; csökken azon háztartások aránya is, ahol nincs mobil-előfizetés, és fontos az is, hogy a 2011. év során fokozatosan bővült az internetpiac, aminek a hátterében elsősorban a mobilinternet dinamikus növekedése figyelhető meg. A beszámolóban a hatóság részletesen megismerteti a telefonszolgáltatások, az internetszolgáltatások és a műsorterjesztés piacát is, a hírközlési, az infokommunikációs szolgáltatásokat, és a digitális átállás aktuális kérdéseit és helyzetét is.
A piacelemzési tevékenységre is részletesen kitért, a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának és fenntartásának elősegítése érdekében ugyanis, tudjuk, hogy a hatóság a jogszabályoknak megfelelően piacelemzési tevékenységet is végez. Ebben a tekintetben 2011 második felében befejezte az Európai Bizottság által szabályozni ajánlott összes piac elemzését, és ennek a piacelemzésnek a fontos tanulságait is levonta. A beszámoló ezt egyébként tartalmazza is.
A piactorzító magatartásformák megelőzése, illetve kezelése, a verseny ösztönzése és a fogyasztói érdekek jobb érvényesülésének előmozdítása érdekében pedig, azt is tudjuk, hogy öt nagykereskedelmi kötelezettséget szabott ki a hatóság, és ebben a tekintetben is részletes képet ad a beszámoló az Országgyűlés számára.
A hatóság fontos feladata a felügyelő tevékenység is. Ezzel védi a szolgáltatások igénybevevőinek és a korlátos erőforrások jogosult használóinak garanciális jogait, valamint fenntartja a tisztességes és hatékony verseny feltételeit. Ennek eszköze a piacfelügyeleti tevékenység.
2011-re vonatkozóan a tervekben három nagy témakör került megfogalmazásra, majd utána a végrehajtás során vizsgálatra is: az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok betartása, a digitális átállás, az internetszolgáltatások és az előfizetői szerződések vonatkozásában is. A beszámoló részletesen kitér ezekre a kérdésekre, és ennek a szóbeli kiegészítése is megtörtént az elnök asszony részéről.
Néhány rövid mondatot a korlátos erőforrásokról: a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás körében is a hatóság 2011-ben stratégiai célokat fogalmazott meg, és a tevékenysége során ezeknek a végrehajtására koncentrált. A 2012-15 közötti évek rádióspektrum-stratégiáinak elkészítésére, a szélessávú vezeték nélküli technológiák és mobil rádió-távközlési szolgáltatások bevezetésének elősegítésére, lehetőségeinek bővítésére, valamint a földfelszíni digitális műsorszórás műszaki feltételeinek biztosítására.
Szeretnék egy dolgot kiemelni, ami nagyon sok embert korábban bosszantott, miután a megoldás felé haladunk, most már érint ebben a tekintetben: a számhordozási előírások hazai átültetése és szabályozása, ami nagyon sok embert érint, és nagyon sok ember mindennapjait tette ez a szabályozás könnyebbé és a problémák megoldását lehetővé.
(18.20)
Két olyan kérdést szeretnék még kiemelni, ami egészen biztos, hogy a vitában majd elhangzik, itt részben már a kisebbségi vélemény megfogalmazása során meg is történt. Előtte az egyik ilyen kérdés, amelyről szeretnék néhány szót szólni, a digitális átállással kapcsolatos feladatok meghatározása, hiszen a hatóságnak törekednie kell arra, hogy senki ne maradjon televízió és televíziózás nélkül a következő időszakban, ez az egyik legfontosabb feladata a hatóságnak. Mondjuk ki: a digitális átállás kiemelt állami feladat. Erre szolgált az a tesztprogram is, amiről egyébként szintén beszámolót hallgathattunk meg, és azt gondolom, ez alapján lehet fontos következtetéseket levonni. Az egyik legfontosabb egy számszerű adat, mégpedig, hogy nagyságrendileg a 10 százalékuk olyan rászoruló, akik várhatóan igénylik majd az állami támogatást és az állami segítséget. Ezen háztartások nagy része a szociálisan leginkább rászorultak közé tartozik, így állami segítség nélkül vélhetően nem vagy csak nagy áldozatok árán tudnák kifizetni a digitális vételhez szükséges eszközöket, illetve azok beszerzését, szerelését. Ez tehát fontos feladat mindenki számára. Részben pont ezekre a kérdésekre adott a jogalkotás is választ az elmúlt hetekben a Dtv. és az Eat. által elfogadott új szabályozás vonatkozásában.
A másik kérdés, amire szeretnék külön kitérni, hogy ennek a szervezeti konvergenciának a kérdése mennyire és milyen módon váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azt gondoljuk, Európában egyértelmű trend figyelhető meg ebben a tekintetben. Közel tíz országban, már ahol ilyen módon működik a hatóság, és Európán kívül is vannak már ilyen államok és országok, tehát ez mindenképpen nem egyedi, mint ahogyan itt beállításra került, hanem most már egy trendet követett ez a fajta szabályozás. Bizony, egyre több olyan terület van, ahol a média és a hírközlés világa összeér, és nagy előnyt jelent, jelenthet, hogy ugyanaz a hatóság szabályozza, illetve felügyeli mindkét oldalt. Mi ezt ennek a rendszernek nem hátrányaként, hanem kifejezetten előnyeként fogalmaztuk meg, és ez a beszámoló is tükrözi azt, hogy igenis, ez így is történt már a hatóság konkrét tevékenysége során is.
Röviden összefoglalva tehát: a beszámoló minden törvényi feltételnek megfelel, ezt a helyzetet hűen tükrözi, határidőben került benyújtásra. Én azt fogom javasolni a Fidesz-frakció nevében, hogy ezt a beszámolót és az országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlés fogadja el.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kollarik Úr! Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést is, ami a beszámolóhoz elhangzott. Én a vezérszónoki körben röviden szeretném csak igazán kiegészíteni azt, amit Menczer Erzsébet képviselő asszony elmondott és hozzáfűzött a beszámolóhoz a kulturális és sajtóbizottság részéről is.
A Médiatanács azokat a feladatokat, amelyek a médiatörvény szerint egyébként az ő feladata és hatásköre, határidőben elvégezvén, a beszámolót benyújtván minden olyan feltételnek megfelelt, amit a törvény előírt számára. Ugyanúgy, mint előbb a hírközlés vonatkozásában, itt is jelzem, hogy a Fidesz-frakció azt elfogadásra javasolja az Országgyűlés számára.
A frekvenciapályáztatásról elég részletes áttekintést ad ez a beszámoló. Az örökölt helyzetről is részletes és áttekinthető beszámoló van itt az asztalunkon; az ORTT-től örökölt állapotot és helyzetet is feltárva, a médiatörvényből fakadó változásokat is rögzíti a beszámoló keretében. Fontos, hogy a Médiatanács az általános díjfelülvizsgálat és vételkörzet-arányos díjmodell kidolgozásával is előrelépett, hiszen a Médiatanács egyébként a médiatörvényben foglalt rendelkezések alapján a frekvencia- és médiaszolgáltatókra új médiaszolgáltatási díjmodellt alakított ki. Ennek révén a médiaszolgáltatási díjak már megfelelnek a törvényben előírt arányosság követelményeinek.
(20.00)
A díjrendszer kialakításánál figyelembe vették az elmúlt években lezajlott gazdasági folyamatokat s ezeknek a médiapiacra gyakorolt hatását is, ez is azon egyeztetések része, amiről az anyag többször, több helyen is említést tesz.
Néhány szót az ajánlásokról, bár képviselő asszony ezt előttem megtette, de én is kiemelném a kiskorúakra káros médiatartalmak elérhetőségét korlátozó hatékony műszaki megoldások tekintetében készített 2011-es ajánlást. Az ajánlás elsősorban a szolgáltatók számára szól természetesen, de szülőként is azt gondolom, hogy érdekes olvasmányt jelent mindenki számára; azt hiszem, hogy érdemes mindenkinek ebben a tekintetben is a kezébe venni ezt az ajánlást.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
A szakmai civil szervezetekkel és a médiaszolgáltatókkal történt egyeztetéseket követően - ahogy írja a beszámoló - került elfogadásra az úgynevezett klasszifikációs ajánlás is, amely a korhatár-besorolások alkalmazásához ad iránymutatást a médiaszolgáltatók számára, de itt is azt gondolom, hogy fontos, a szülők számára is érdekes szintén ez az ajánlás. És érdekes a termékmegjelenítés szabályainak alkalmazásáról szóló ajánlás is, hiszen reklámtechnológiai szinten rengeteg fejlődött, fejlődik folyamatosan. Az új reklámozási technikák szabályozása is bekerült a médiatörvénybe, és ennek megfelelően az ehhez szükséges ajánlás is 2011 nyarán elkészült és kibocsátásra került.
A hatósági felügyeleti tevékenység vonatkozásában én is szeretném, hasonlóan képviselő asszonyhoz, hangsúlyozottan megemlíteni a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályozást és annak a Médiatanács által történő érvényesítését. Számszerűsíthetően is kimutatható módon csökkent ezen tartalmakkal, sértő alkalmakkal elkövetett jogsértések száma. A médiahatóság egyébként 2010-ben 152, 2011-ben 66 törvénysértést megállapító határozatot hozott. Szeretnénk természetesen hangsúlyozni, hogy itt az iránnyal egyetértünk, de sok még a teendő, amíg ez igazán a végéhez tud érni, ezt szülőként is említem, hiszen még mindig nagyon komoly problémák és nehézségek vannak ezen a területen, én kérem ebben továbbra is a következetes joggyakorlatot annak érdekében, hogy ezt egyértelműsíteni és a nemkívánatos jelenségeket pedig visszaszorítani legyünk képesek.
Nagyon nagy változás természetesen 2011 óta ebben a tekintetben, az új médiatörvény eggyel több korhatárt állapított meg - a 6 éves korhatárra gondolunk -, ennek a gyakorlatba történő átültetése is természetesen egy konkrét feladat volt. Ha már itt a hírközléssel kapcsolatban szóba kerültek a bírságok és az egyéb szankciók is, itt szeretném, hogyha rögzítenénk - ha másért nem, legalább a jegyzőkönyv számára -, hogy 2011-ben összesen 74 határozatban több mint 410 millió forint bírság és kötbér kiszabására került sor.
Miután úgyis a vita része lesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás kérdése, itt arra felhívnám a figyelmet, hogy az ezzel kapcsolatos szabályozás is megváltozott, és az eljárási rend is megváltozott. Kizárólag kérelemre indulhat eljárás, azzal együtt, hogy szélesedett a kérelemre jogosultak köre, az eljárást bármely néző, illetve hallgató kezdeményezheti.
A reklámhangerősség mérésének kérdése szintén fölmerült itt ma már az előterjesztés tárgyalása során. A médiatörvény a hazai szabályozásban egy újdonságnak számító módon szabályozta ezt a kérdést, és az is érdekes, hogy magyar fejlesztésű szoftver segítségével tudja ezt az ellenőrzési tevékenységét ellátni. Újdonságnak számít, és ezért - azt gondolom, helyesen - a Médiatanács egy türelmi időszakkal kezdte ennek az eljárásnak a kezdeményezését, illetve ennek az ellenőrzésnek a megvalósítását. Azt gondolom, hogy ez helyes volt, de így is már 2011 őszétől, a türelmi időszak vége óta a Médiatanács 17 határozatot hozott, amelyben megállapított ilyen jellegű jogsértést, illetve megállapított ehhez szankciórendszert.
Kiemelném én is a hallássérültek média-hozzáférésének erősítésével kapcsolatos gyakorlatot, ennek erősödését, és azt is, hogy miközben tudjuk, hogy konkrét és ütemezett feladatrendszert határoz meg a médiatörvény ebben a tekintetben, rendkívül korszerű módon egyébként, egyfajta ellenőrzést is indított a Médiatanács, és külön öröm, hogy ezt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével való együttműködés keretében valósította meg. Tehát valóban, az egyeztetésnek ez is, azt gondolom, hogy egy jelentős és fontos példája.
A támogató tevékenység is megjelenik a beszámolóban. Forrásaiból támogatja a Médiatanács és az MTVA a közszolgálati célú televíziós alkotások készítését, helyi rádiók és működését, műszaki fejlesztéseket, hír-, sport- és magazinműsorokat is, de a helyi televíziók és rádiók vonatkozásában is egy fontos gondolatnak tartom ezt, hiszen - ezt most egy ilyen televízió fenntartójaként is mondom - bizony, nagyon nehéz forrásokat találni. Minden olyan segítség, akár technikai, akár műsorkészítési vonatkozásban, ami ebben a tekintetben érkezik, segíti ezeknek a helyi tartalmaknak az előállítását, s azt, hogy ezek a lehetőségek fennmaradjanak.
Fontosnak tartom még egy területnek a kiemelését, ez a magyar zenei kvóta kérdése, amelyben azt gondolom, hogy a szabályozás egyértelműen pozitív, egyébként ezt más kvóták vonatkozásában meg is szokták említeni. Itt fontos az, hogy a rádiók az átlagosnál több magyar zenét sugároznak, mint korábban, tehát látszik, hogy ez a szabályozás elérte a célját, azzal együtt, hogy itt is látszik persze az, hogy az út elején járunk, nem a szabályozás, hanem sokkal inkább a gyakorlatba történő átültetés vonatkozásában. Ha más tartalmakra gondolunk, akkor jelezhetjük, hogy itt a zenei kvóta vonatkozásában ez mindenképpen a szabályozásnak és a Médiatanács tevékenységének következtében előremozdult.
Ebben is ugyanúgy, mint az előbb említett más területeken is a Médiatanács munkájához további előrelépéseket kérek és javasolok, mert azt gondolom, hogy az új médiaszabályozás alapkérdéseiről is szó van ebben a tekintetben, fontos tehát, hogy ezeken a területeken eredményt lehessen elérni. Még egyszer tehát, frakciónk nevében a beszámolót az Országgyűlésnek elfogadásra javasoljuk.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság az előterjesztést a mai bizottsági ülésen megtárgyalta, sorra vette azokat a kérdéseket, amelyek akár ellenzéki, akár kormánypárti képviselők részéről felmerültek, és a többségi álláspontot képviselő kormánypárti képviselők megállapították, hogy a benyújtott költségvetés a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és rendelkezéseknek mindenben megfelel, azokra a pontokra és arra a fő négy bevételi, illetve kiadási oldalt tartalmazó kérdéskörre kitért, amit a jogszabály előír ezen költségvetés benyújtói számára.
Ezt követően pedig azt is megállapította egyébként ellenzéki képviselőtársak által felvetett kérdésre adott válaszokban, hogy maga az intézmény folyamatos ellenőrzés alatt van, folyamatban lévő állami számvevőszéki ellenőrzés mellett könyvvizsgálói és felügyelőbizottsági ellenőrzés is folyamatos, és ennek, illetve a jogszabályi előírásoknak való megfelelés okán a bizottság 12 igen szavazattal, 5 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a Budai Központi Kerületi Bíróság indítványozta Novák Előd országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt.
(17.00)
A végzés szerint Kubatov Gábor feljelentő 2012. október 12-én rágalmazás vétsége miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen joghatályos magánindítványt terjesztett elő Novák Előd feljelentett ellen, aki 2012. szeptember 14-én tett egy ilyen tartalmú sajtóközleményt. A Központi Nyomozó Főügyészség, annak megállapítását követően, hogy ez a cselekmény nem közvádra üldözendő, megküldte az iratokat a magánvádas eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budai Központi Kerületi Bíróságnak. A mentelmi bizottság az ügyet 2013. február 12-ei ülésén tárgyalta. Novák Előd képviselő úr kijelentette, hogy kéri mentelmi jogának felfüggesztését.
Az ellenzéki képviselők álláspontja szerint, bár valóban, ebben a mentelmi bizottság gyakorlata töretlen, mivel a közvéleményt foglalkoztatja az ügy, indokolt lenne a mentelmi jog felfüggesztése. A kormánypárti képviselők szerint ugyan ez a javaslat politikailag érthető, s a kormánypártok mélységesen elítélik az ilyen tartalmú és stílusú közbeszédet, de az mégsem írhatja felül azt a ciklusokon átnyúló töretlen mentelmi bizottsági gyakorlatot, amely szerint a magánvádas ügyekben a mentelmi jog fenntartását javasolja az Országgyűlésnek, ezért ezekre tekintettel a mentelmi bizottság többségi szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Novák Előd országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Köszönöm szépen.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak a tényt szeretném rögzíteni, tekintettel arra, hogy a kulturális bizottság munkájában részt vevő képviselőtársaim pártállástól függetlenül jelezték azt, hogy nem a bizottság véleményeként, hanem majd képviselőként itt a plenáris ülésen szeretnék részletesen kifejteni álláspontjukat. A tényt szeretném rögzíteni, hogy a kulturális és sajtóbizottság mai ülésén tárgyalta meg a T/10051. számú törvényjavaslatot, és azt 12 igen szavazattal, 3 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A délelőtti bizottsági ülésen Gáva Krisztián államtitkár úr, most pedig Répássy Róbert államtitkár úr mondta el részletesen azt az egyébként nem túl hosszú törvényjavaslatot, amelyet 10051. szám alatt a parlament tárgyal, és amelynek most az általános vitáját folytatja. Csak néhány dolgot szeretnék kiemelni ebből a törvényjavaslatból, illetve előterjesztésből, amely négy plusz két pontban módosítja a vonatkozó jogszabályokat, ahogy a bizottsági ülésen el is hangzott.
Elsősorban módosítja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének a kinevezési feltételeit, a jelölési eljárást, a kinevező személyére, az ismételt kinevezésre vonatkozó szabályokat, valamint a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó követelményeket is a vonatkozó EU-irányelvben foglaltak alapján. A NMHH elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a jövőben a miniszterelnök javaslatára, amennyiben ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül. Kizárja az újraválaszthatóságát is ez a törvényjavaslat. Bevonásra kerülnek a civil szervezetek már a jelölési folyamatba, mint ahogy magasabb képzettségi és szakmai követelményeket támasztanak a megválasztandó személyek vonatkozásában a törvényjavaslat elfogadása esetén. Fontos, hogy a javaslat a tájékoztató tevékenységre nézve annak kiegyensúlyozottságát írja elő, elhagyva azt a részletező szabályozást, amit eddig a médiatörvény magában foglalt, tekintettel arra, hogy ez is kifogás tárgya volt, illetve a vonatkozó európai uniós jogi rendelkezések is ezt tartalmazzák.
A kulturális és sajtóbizottságban is elhangzottak ezek a módosító indítványok, illetve ennek a részletes összefoglaló szabályozása is. Emellett mondjuk ki, hogy érdemben a vita nem is erről zajlott és nem is erről folyt. Mégis arra kérem képviselőtársaimat, hogy arról a törvényjavaslatról szóljon a vita a parlament plenáris ülésén, amely beterjesztésre került. Természetesen hiú ábrándokat nem kergetnék, pontosan tudni fogom, hogy nem erről fog folyni a vita. Erre természetesen közben érdemben reagálni fogunk.
Köszönöm szépen.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Még akkor nyomtam kétpercest, amikor olyanok szóltak hozzá, akik az ajánlási pontokhoz és a módosító indítványokhoz szóltak hozzá. Ezeket a hozzászólásokat külön köszönöm. Csak egy momentumára szeretnék igazán kitérni. Többen felvetették ezt a konvergens hatóság vagy nem kérdéskört, amely már annak idején, a médiatörvény parlamenti vitájában is többször előkerült, és most pont az általam benyújtott kapcsolódó módosító indítvány vonatkozásában ismét.
Csak arra hívnám fel, képviselőtársaim, a figyelmet, hogy ez nem 2010 után felmerülő kérdés volt, hiszen 2008-2009-ben, amikor akár a digitális átállásról szóló törvényről, akár pedig azt követően az ötpárti médiatörvényről szóló viták, egyeztetések, konzultációk zajlottak, akkor szinte valamennyi párt részéről felmerült kérdés volt, hogy lépcsőzetesen el kellene érni a konvergens hatóságot. Akkor egyébként ebben érdemi vita nem volt, abban volt vita, hogy az időzítését tekintve egy adott elfogadott médiatörvénnyel azonnal, vagy pedig valamilyen ütemezéssel érje el a célját. Ebben egyébként akkor érdemi politikai vita nem volt. Tehát az a kérésem, ne állítsuk be úgy, hogy ez 2010 előtt nem merült fel kérdésként. Nemcsak tőlünk merült fel, hanem akkor éppen a Jánosi György által vezetett szocialista tárgyalók is felvetették ezt a kérdést, nem is támadták ezt az elképzelést, sok esetben még akár támogatták is, mint számos európai ország, ahol ezt a modellt, ezt a testületi modellt alkalmazzák. Ettől természetesen mindennek lehetnek előnyei, lehetnek hátrányai, csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ez egy jóval régebbi szakmai kérdés, és nemcsak a Magyar Országgyűlésben, hanem Európa számos más országában is.
Tehát, azt gondolom, itt azért rögzítsük a jegyzőkönyv kedvéért, hogy a konvergens hatóság bevezetésének vagy ennek a döntésnek voltak előzményei a magyar médiaszabályozás, illetve az erről folyó tárgyalások folyamatában is.
Köszönöm szépen.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Akkor idézném azt, amiről valójában a vitának szólnia kellene, mert egy záróvita a zárószavazás előtti módosító indítványról, és nem minden egyéb hablatyról kell hogy szóljon.
Az indoklás mindösszesen kettő darab pontot tartalmaz: az egyik szerint a javaslat a Médiatanács tagjai tekintetében is rögzíti az újraválaszthatóság kizárását, így biztosítva a tagok függetlenségét. A második pont szerint a javaslat jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz. Erről szól a zárószavazás előtti módosító indítvány, és nem arról, amiről itt egyébként az elmúlt 10-12 percben hallottunk.
Összességében pedig a javaslatról elmondható, hogy az MSZP szerint túl kevés, a Jobbik szerint túl sok - tehát éppen elég. Kérem, hogy szavazza azt meg a parlament.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Vas Imre képviselő úrral benyújtott törvényjavaslatunk igen rövid, hiszen indoklással együtt is nem egészen egyoldalas, ami gyakorlatilag egy szakaszból, illetve egy hatályba léptető rendelkezésből áll. Alapvetően abból indul ki, hogy az úgynevezett infotörvény jelenleg nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy két alkotmányos alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme közötti egyensúly hogyan teremthető meg.
A törvényjavaslat célja az, hogy az állampolgárok aláírásgyűjtés céljából történő személyes felkeresésekor egyszerre biztosítsa a tisztességes adatkezelés követelményét, valamint a magánszféra védelmét, illetve azt, hogy az állampolgárok véleménynyilvánítása ne ütközzön akadályba. Azok, akik az állampolgárokat véleményük megismerése miatt felkeresik otthonaikban, kötelesek tehát a magánszférát tiszteletben tartani, és az úgynevezett infotörvény rendelkezéseinek megfelelően eljárni minden esetben.
Szintén a magánszférát védi a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint munkaszüneti napokon nem kerülhet sor személyes megkeresésre, továbbá a megkeresés nem irányulhat üzleti célra sem. Jól jelzi a javaslatot, hogy érdemi vita abban sem a bizottsági ülésen nem bontakozott ki, és módosító indítvány benyújtására sem került sor az előterjesztéssel, illetve a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az állásfoglalást a parlament fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt is fekvő törvényjavaslat az Alkotmánybíróság 4/2013-as határozatára figyelemmel szabályozza újra a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezését. Azt gondolom, talán ebből az eddig eltelt vitaszakaszból és tegnap az alkotmányügyi bizottságban elhangzottakból is világosan kiderült, itt érdemi vita, abban a tekintetben legalábbis, hogy ezt a kérdést kell és lehet is szabályozni, nincsen, nem alakult ki. Ez így volt tegnap az alkotmányügyi bizottság ülésén, és itt az eddig elhangzottak is ezt támasztják alá. Legfeljebb abban alakult ki vita, vagy inkább azt mondom, szakmai diskurzus, beszélgetés, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat mindig megfelelő eszközöket talált-e annak érdekében, hogy ezt a kérdéskört szabályozza, illetve kellően precíz módon határozza-e meg ezt a kérdést. Így szólt erről egyébként itt előbb Gaudi képviselőtársam is, mint aki az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét fogalmazta meg.
Tegnap az alkotmányügyi bizottságban megfogalmazásra került az is, talán éppen Turi-Kovács Béla képviselőtársam részéről, hogy természetesen amikor a véleménynyilvánítás szabadságának esetleges és meghatározott körre kiterjedő korlátozásáról beszélünk, akkor különösen nagy figyelemmel kell eljárnunk annak érdekében is, hogy ezt az alapvető kérdést úgy és olyan módon szabályozzuk, ami a korlátozást a megfelelő mértékig határozza csak meg, és semmi esetre sem adja meg azt a lehetőséget, hogy ebben a tekintetben akár a mában, akár a jövőben ezen a korlátozási mértéken túl lehessen lépni. Ezek azok a kérdések, amelyek felmerültek akár a tegnapi, akár, azt gondolom, fel fognak merülni a mai vita során is. Azt is tudjuk, hogy a jelen javaslattal egyébként újraszabályozni kívánt rendelkezés már a rendszerváltoztatást követően bekerült a Btk. különös részi tényállásai közé. Társadalmi elvárásra reagált a javaslat akkor is, mint ahogyan a mostani szabályozási és törvényjavaslat is meggyőződésem szerint fennálló társadalmi elvárásra reagál, a jelképek ugyanis érzelmi viszonyokat is tükröznek, érzelmi viszony is fűződik hozzájuk. A tényállásban szereplő jelképek olyan diktatórikus rendszerekhez kötődnek, amelyek nehezen gyógyuló sebeket tépnek fel. Többekben a fenyegetettség vagy a félelem érzését váltják ki, ezeket keltik bennük, ezek a demokráciát semmibe vevő politikai diktatúrák ugyanis egyáltalán nem voltak tekintettel az alapvető emberi jogokra.
Tisztelt Ház! Az ilyen jelképek nagy nyilvánosság előtti használata és terjesztése a társadalom jelentős részének jogos felháborodását váltja ki, és sérti az állampolgárok, különös tekintettel természetesen az áldozatok és azok hozzátartozóinak érzékenységét, de meggyőződésem szerint minden jóérzésű ember érzékenységét is. A javaslat a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot, az ötágú vörös csillagot és az ezeket ábrázoló jelképeket nevesíti önkényuralmi jelképekként.
Az Alkotmánybíróság már 2000-ben foglalkozott az önkényuralmi jelképeket tiltó büntetőjogi szabályozással, illetve annak alkotmányossági kérdéseivel. Határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos korlátozásának el lehet ismerni a tényállásban szereplő magatartások büntetőjogi szankcionálását, mivel e magatartások alkalmasak a köznyugalom megzavarására és az emberi méltóság megsértésére is. Azt is tudjuk azonban, hogy idén februárban az Alkotmánybíróság ismét vizsgálta az említett tényállást, és ennek a vizsgálatnak az eredményeképpen 2013. április 30-ai hatállyal - ennek természetesen van jelentősége a mostani parlamenti munkánk során is - megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályát, és egyúttal rögzítette azt is, hogy ezek a megállapítások, amelyeket tett, az új büntető törvénykönyvre is érvényesek. Az Alkotmánybíróság döntésével figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ebben a tárgykörben tett megállapításaira is. Itt szeretném azonban megjegyezni és hangsúlyozni, hogy Magyarországhoz hasonlóan több, összehasonlítható történelemmel rendelkező európai ország is a büntetőjog eszközeivel tiltja a demokratikus jogállamot veszélyeztető cselekményeket. Az államtitkár úr jelezte ezeket, így ezeket csak felsorolnám: van szabályozás ebben a tekintetben Németországban, Szlovákiában, Romániában vagy éppen Litvániában is.
Fontos elmondani a mostani alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező nézetek nyilvános megfogalmazását, terjesztését vagy hasonló, célzatos magatartások büntetendővé nyilvánítását a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának legitim céljaként ismerte el és határozta meg. Megállapította, hogy sérthetik az emberi méltóságot, másrészt ellentétesek az alaptörvényből levezethető alkotmányos értékekkel és értékrenddel is. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a büntetőjogi norma túlságosan tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, mert nem differenciált, hanem a jelképhasználatot általában rendelte büntetni. Ez volt az a passzusa az alkotmánybírósági határozatnak, amit a mostani, előttünk fekvő törvényjavaslatban is figyelembe kell venni, és a szabályozást is ennek megfelelően kell megalkotni, a törvényjavaslatot pedig értékelni.
A most előttünk fekvő előterjesztés tehát az Alkotmánybíróság határozata alapján, az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve került meghatározásra és a parlament elé beküldésre. Szűkebb kört állapít meg - hogyha röviden szeretnénk összefoglalni ennek a törvényjavaslatnak a lényegét - a korábbi szabályozáshoz, szabályozásokhoz képest. Az általános jellegű tiltás helyett ugyanis az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő terjesztését, a nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg, azaz a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslat. Támogatja, mert azt gondoljuk, hogy a szabályozásra szükség van. Azt gondoljuk, hogy ez a szabályozás, ez a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatának rendelkezéseit, ugyanúgy, mint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát figyelembe veszi, és ennek megfelelően történt a szabályozás benyújtása. Természetesen készek vagyunk azoknak a szakmai javaslatoknak a megfontolására, amelyek akár bizottsági ülésen, akár módosító indítványok formájában kerülnek majd a Ház elé, figyelembe véve azonban azt a határidőt is, amit éppen az Alkotmánybíróság határozata, természetesen, ha nem is direkt módon, de mindenképpen jelez abban a tekintetben, hogy az április 30-a egy fontos dátum, amit ennek a parlamentnek ezen törvényjavaslat megalkotásakor is illik figyelembe vennie.
Mi azt gondoljuk, hogy a diktatúrák jelképei tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit az ilyen diktatúrák jelképeit viselők kínoztak meg, de azt gondolom, hogy minden jó érzésű embernek is támogatnia kell egy ilyen törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság a tegnapi bizottsági ülésen tárgyalta meg az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/10593. számú törvényjavaslatot. Tekintettel arra, hogy a bizottsági vélemények többsége, illetve a kisebbségi vélemény elhangzását követően sor fog kerülni arra, hogy a frakciók bővebben kifejtik ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjukat, én csak néhány tényt szeretnék itt bizottsági előadóként rögzíteni.
A bizottság megállapította, hogy a kormány a törvényjavaslat benyújtásával eleget tett az egyébként éppen az alaptörvényből is fakadó törvényi kötelezettségeinek. Az Országgyűlés ugyanis március 11-én fogadta el az alaptörvény negyedik módosítását, amely április 1-jén lépett hatályba. A kormánynak ezt követően át kellett tekinteni a változtatásokból eredő jogalkotási feladatait, figyelemmel arra is, hogy az alaptörvény záró rendelkezésének 4. pontja alapján az alaptörvény végrehajtása érdekében szükséges törvényjavaslatokat a kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Ennek megfelelően nyújtotta be az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot is.
A javaslat érdemben módosítja egyrészt a bírósági ügyáthelyezésre vonatkozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket, másrészt a módosításból következő új elemekkel egészíti ki az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is. Számos más technikai jellegű módosítást is tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat. Ezt a tegnapi ülésnapon a bizottság megvizsgálta, megtárgyalta, és ezt követően mindenki kialakította a saját álláspontját, amit a szavazataival is tükrözött.
Szeretném azonban itt elmondani, hogy számomra nagy fájdalom volt, szomorúság, hogy ezt a vitát korántsem övezte olyan szakmai jellegű vita, sokkal inkább politikai természetű volt ugyanis ez a mostani, szemben például a múlt héten éppen akár az alkotmányügyi bizottságban, akár pedig a parlament plenáris ülésén is tárgyalt, az önkényuralmi jelképek használatával kapcsolatos törvényjavaslattal. Ez itt ezen a bizottsági ülésen nem szakmai, sokkal inkább politikai természetű vitát öltött. Elsősorban, egyébként a kisebbségi véleményt ugyan Gaudi képviselőtársam fogja ismertetni, de egészen biztos vagyok benne, hogy azt is el fogja mondani, hogy az ellenzék soraiban sem volt egyetértés ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, sőt éles ellentét, azt is mondhatnánk, hogy jelentősebb ellentét volt ott és alakult ki, mint adott esetben az ellenzék egy része és egyébként a kormánypártok között. Egészen biztosan pont azért, mert nem szakmai természetű, sokkal inkább politikai természetű vitának voltunk tanúi a tegnapi bizottsági ülésen, amely bizottsági ülésen egyébként az alkotmányügyi bizottság a szóban forgó és az előttünk éppen tárgyaláson fekvő törvényjavaslatot 18 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Természetesen részben visszautalnék az előbb általam bizottsági előadóként elmondottakra, rögtön az elején tenném ezt, hiszen az alaptörvény negyedik módosítása, amely április elsején lépett hatályba, és egyáltalán maga az alaptörvény is a végrehajtás érdekében az esetleges jogalkotási kötelezettséget, illetve azok előkészítését, törvényjavaslatok formájában a parlament elé terjesztését a kormány hatáskörébe utalja, és feladatául határozza meg. Erről szól ez a mostani javaslat, a benyújtott törvényjavaslat. Abban pontosítanám itt a Gaudi képviselő úr által előbb elmondottakat, hogy magam sem állítottam, hogy teljes mértékben, hanem azt állítottam, hogy ennek a kötelezettségének ezzel a mostani törvényjavaslattal, ha nem is egészében, de ezen tárgykörök tekintetében a kormány eleget tesz; egyébként maga az indoklás is ezt tartalmazza.
Fontos elmondani, hogy természetesen vannak olyan területek, amelyeken egyéb jogalkotási kötelezettsége van a parlamentnek, és ennek előkészítése természetesen a kormány feladata, hiszen ez a mostani törvényjavaslat ezeket nem tartalmazza, akár az egyházak, akár a felsőoktatás vonatkozásában, akár a közterületi tartózkodás vonatkozásában van egyéb törvényalkotási kötelezettségünk is. Ennek nyomán egyébként ezen javaslatok egy része már a parlament előtt is van, más vitákban, más javaslatok formájában ennek a megvitatására a parlamentnek lehetősége van, lehetősége lesz.
Fontos azt is elmondani, hogy a benyújtott javaslathoz fontos módosító indítványok is érkeztek már - erről is szólt államtitkár úr -, azt hiszem, itt az általános vita tekintetében érdemes ezeket egységes javaslatként kezelni, és ezekre is kitérni, amennyiben ezen kérdésköröket valaki fölveti.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy két nagy csoportja van ennek a törvényjavaslatnak, az egyik technikai jellegű módosításokat tartalmaz, és erre tesz javaslatot. Itt elsősorban az alaptörvényi hivatkozások cserélésére kerül sor, illetve az átmeneti rendelkezésekre való utalást helyezi hatályon kívül ez a törvényjavaslat. Összességében 14 javaslatot érint egyébként a most benyújtott és előttünk fekvő javaslat, ebből hétnél alapvetően technikai jellegű módosítások történnek.
Államtitkár úr elmondta azokat a törvényjavaslatokat is, illetve törvényeket is, amelyeket ez a javaslat korrekciós vonatkozásban viszonylag kismértékben, apróbb technikai jellegű módosítások vonatkozásában érint. Ilyenek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó módosítása is, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a technikai jellegű módosításokon kívül érdemi rendelkezéseket is tartalmaz, és azt hiszem, ezekről érdemes a mai vitában, illetve a benyújtott módosító indítványok vonatkozásában majd a részletes vita tekintetében is szólni. Ezek egyfelől a bíróságokat, másfelől pedig az Alkotmánybíróság eljárását érintik, és ha összefoglalóan kell elmondani, akkor garanciális jellegű módosításokat tartalmaznak, illetve ezeket javasolják az Országgyűlésnek elfogadásra.
Elsőként néhány szót az ügyáthelyezés kérdéséről. A jövőben erre a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig az Országos Bírói Tanács egyetértésével gyakorolja majd eme jogát. Államtitkár úr tegnap a bizottsági ülésen is részletesen szólt a holland példáról, itt is érdemes erről megemlékezni, hiszen ott az időszakos kapacitáshiány esetén az igazságügyért felelős miniszter, az úgynevezett igazságszolgáltatási tanács meghallgatása mellett, egyes ügykategóriákat más bíróságokhoz utalhat, büntetőügyekben pedig a főügyészi tanács meghallgatását követően teheti ezt; hangsúlyozottan az igazságügyi miniszter, aki szemben egy itteni bírói szerv vezetőjével politikai szereplő. Gondolom, Hollandiában is az igazságügyi miniszter politikai szereplő, őneki van meg ez a jogosítványa. Bízom benne, hogy ezt a Velencei Bizottság is - nehogy esetleg a kettős mérce vádjába essen - majd mérlegelni fogja a következő hetekben az eljárásai, illetve az ügyben tanúsított vizsgálatai során.
Nagyon fontos, hogy az önök előtt fekvő javaslat további jogállami garanciákkal egészíti ki az ügyáthelyezés kérdését, hiszen a kijelölési eljárásban fontos szabályokat változtat meg. Az OBH elnöke, a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész indítványára határozatot hoz arról, hogy valamely bíróság helyett egy meghatározott időszakon belül a bíróságra érkező meghatározott ügycsoportba tartozó ügyekben más bíróság vagy bíróságok fognak eljárni. Ennek is szigorú szabályai lesznek: ha a bíróságnak fél év ügyforgalmi statisztikai adatai alapján az országos átlagot meghaladó ügyteherrel kell megbirkóznia, akkor teheti ezt meg. Az OBH elnöke olyan bíróságokat jelöl ki eljáró bíróságnak, amelyek leterheltsége, szintén fél év ügyforgalmi statisztikai adatai alapján, nem éri el az országos átlagot. A törvény meghatározza azon ügycsoportokat is, amelyek esetében a jogszabály alapján illetékes bíróság helyett más bíróság jelölhető ki. Fontos elmondani, hogy az OBH elnökének az előbb említett intézkedései az Országos Bírói Tanács ellenőrzése alatt állnak, amennyiben az OBH elnöke az eljáró bíróságot kijelölő határozatot az OBT egyetértésével hozhatja meg. Ráadásul a javaslat jogorvoslatot is biztosít, valamint teljes nyilvánosságot az ügyben.
Fontos elmondani azt, hogy a benyújtott módosító indítvány - amiről előbb néhány szót már szóltam, és államtitkár úr is jelezte - esetében egy új kérdést és korlátozó szabályt is bevezet, amennyiben az elfogadásra kerül, miszerint ezek nem lennének alkalmazhatók azokban az ügyekben, amelyekben az Európai Unió kötelező jogi aktusának alkalmazása merül föl.
(10.20)
További fontos, a bíróságokkal összefüggő, említést érdemlő változás, hogy a javaslat kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát is, és jelezni kell azt is, hogy a javaslat törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész vonatkozásában az új utólagos alkotmánybírósági normakontroll-kezdeményezésre vonatkozó hatáskört.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat másik érdemi része az Alkotmánybíróságot érintő változásokat rögzíti. Rögzíti a negyedik módosítás által meghatározott új hatáskörökből fakadó változtatásokat, így az alaptörvény és annak módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségét. Emellett részletesen meghatározásra kerül a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrend is. Amennyiben a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője az üggyel kapcsolatos álláspontjáról az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kívánja, erre rövid határidővel lehetőséget kap, és kérheti az Alkotmánybíróságtól nyilvános meghallgatás lehetőségének biztosítását is. Lehetőséget teremt a jogalkotónak, hogy megvilágítsa a testület számára az adott jogszabály megalkotásával elérni kívánt célt. Harmadrészt fontos elmondani, hogy az Alkotmánybíróság előtti kötelező jogi képviselet eltörlésre kerül, egyébként korábbi, pont az Alkotmánybíróság által is jelzett kifogásokat vagy felvetéseket figyelembe véve. Bárki, aki eljár, jogi képviselő nélkül is fordulhat majd panaszával a testülethez, ez is garanciális elemként jelenik meg a benyújtott törvényjavaslatban. A jelen javaslat mindenképpen támogatásra alkalmas, azt gondolom, azokkal a benyújtott módosító indítványokkal is, amelyekről már én magam is szóltam, illetve államtitkár úr is a vonatkozó rendelkezések tekintetében.
Szeretném elmondani, hogy a vita politikai részéből az is egyértelműen kiderült, hogy ez a kérdés ugyanúgy meg fogja járni a nemzetközi fórumokat, ha más nem, lesznek olyanok, akik ezeket el fogják vinni Magyarországról a nemzetközi fórumok elé. Remélem, hogy nem politikai jövendölést, előrelátást vagy adott esetben előre megírt ítéleteket jelentenek azok a mondatok, amelyek arról szólnak, hogy az elmúlt időszakban meghozott elmarasztalások lesznek az utolsók. Nem ezek lesznek az utolsók, hanem valószínűleg követni fogja még számos más marasztalás is ezt a témát. Erről is szóltak ellenzéki képviselőtársaim a tegnapi bizottsági ülés során. Gaudi képviselő úrnak volt egy számomra nagyon tetsző megjegyzése, amely szerint a Velencei Bizottságot rejtélyes kezek igazgatják az alaptörvény vonatkozásában. Remélem, nem ezt jósolták meg tegnap szocialista képviselőtársaim a bizottsági ülés tekintetében nemcsak a múltra, hanem a jövő vonatkozásában is.
Ez a mostani javaslat egyértelműen garanciális javaslat, garanciális biztosítékokat épít be a rendszerbe (Dr. Lamperth Mónika: Ezt mondták az előzőre is!), úgyhogy annak elfogadását a Fidesz-frakció javasolja a parlamentnek, és maga a támogató szavazataival azt biztosítani is fogja.
Köszönöm, elnök úr, a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is köszönöm szépen, hogy ezt a témát idehozta a plenáris ülésre. Hiszen valóban, azt gondolom, nagyon komoly eredmény az, amit a jégkorong-válogatott elért, nemcsak most itt Budapesten, ezen a világbajnokságon, hanem az elmúlt hosszú-hosszú évek során egy nagyon komoly építkező munka nyomán jutottunk el oda, hogy ki-ki meccseket lehet játszani egy kazah vagy éppen egy olasz válogatottal, és tényleg csak nüanszon múlott, hogy nem sikerült a feljutás.
Sokan emlékeznek még arra, amikor nyitott jégcsarnokokban, melegedőkben, gyakorlatilag csapatok nélkül kezdődött valahol a magyar jégkorong, és ahhoz képest jutottunk el ide. Ahogy javul az infrastruktúra, egyre több kisgyermek sportol a társaságiadó-kedvezmény nyomán; azt hiszem, ez egy hosszú távú építkezés alapjait is jelentheti. Természetesen voltak és vannak olyan nagy alakjai a magyar jégkorongsportnak, akik pedig sokat tettek annak érdekében, hogy ma ezekről a sikerekről lehet beszélni. Természetes, hogy magam székesfehérváriként Ocskay Gábor nevét említem meg, aki nélkül a magyar jégkorong nem tarthatna ott, ahol.
Valóban, ahogy elhangzott, hogy Miskolc egy nagyon komoly bázisa a jégkorongsportnak, ugyanúgy ez Fehérvárra is igaz. Előszeretettel, és nagy - nyugodtan azt is mondhatnánk - divat is lett az, hogy a fehérvári és egyáltalán a magyar jégkorongért tegyünk, azért dolgozzunk, legyen az szakmai stáb vagy legyen az szurkoló, telt házakkal mennek a bajnoki mérkőzések, a rájátszás is, amiért szintén köszönet, mint ahogy óriási élmény volt most az arénában az a fantasztikus szurkolás, ami eredménytől függetlenül jellemezte egyébként a szurkolókat. Emlékezzünk meg az utánpótlásról is, hiszen például a Volán EBEL 20-as csapata megnyerte azt az osztrák ligát, amiben egy cseh csapatot is sikerült felülmúlni, akiknek pedig legendás egyébként az utánpótlása. Úgyhogy jó az irány, jó az út. Én bízom benne, hogy ez a fajta összefogás és elkötelezettség megmarad ennek és minden más sportágnak az irányában, és legközelebb az a kis nüansznyi is eltűnik, és fel is sikerül jutni.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Lamperth Mónika képviselő asszony által elmondottakkal ellentétben mi azt gondoljuk, hogy a határozati Házszabály 111. §-a egyértelműen és kizáró jelleggel határozza meg a benyújtók körét és a módosító javaslat tartalmi elemeit is. Pont a későbbi viták elkerülése érdekében a bizottság úgy döntött, hogy értelmezi a határozati Házszabály 111. §-ában foglaltakat, és általános érvénnyel kimondja, hogy ebben az eljárásban módosító javaslatot kizárólag az alkotmányügyi bizottság, illetve a kijelölt bizottság nyújthat be, csak az Alkotmánybíróság által kifogásolt vagy azokkal szorosan összefüggő részekre vonatkozóan.
Az elmondottakból is következik, és a határozati Házszabály 143. § (8) bekezdése alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az MSZP képviselőcsoportjának kérelmét utasítsa el, fenntartva ezzel a bizottság állásfoglalását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésről szóló törvény 17. § (4) bekezdése kimondja, hogy a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság paritásos bizottság. Az LMP-frakció házszabályi rendelkezések értelmében azonban megszűnt, ezért egy fővel csökkent az érintett időszakban a mentelmi bizottság létszáma. A bizottságnak azonban mentelmi ügy tárgyalása miatt ebben az időintervallumban is össze kellett ülnie.
Az alkotmányügyi bizottság semmi mást nem mondott ki az állásfoglalásában, csak azt, hogy az Országgyűlés zavartalan működése érdekében indokolt lehet, hogy a bizottság akkor is ülésezzen, amikor az Országgyűlésről szóló törvényben foglaltak átmenetileg nem állnak fönn. Ez azonban a bizottság ezen időszakban hozott határozatainak érvényességét nem érinti.
Az elmondottakból következően a határozati Házszabály 143. § (8) bekezdése alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az MSZP képviselőcsoportjának kérelmét utasítsa el, fenntartva ezzel a bizottság állásfoglalását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésről szóló törvény kimondja, hogy az elnök részrehajlás nélkül vezeti az üléseket. Az utóbbi időben az ügyrendi bizottsághoz két ilyen tárgyú ügyrendi állásfoglalási kérelem is érkezett, és ezért két ügyrendi állásfoglalásban foglalkoztunk ezzel a kérdéssel.
A 27. számú állásfoglalásban kimondta a bizottság: az ülésvezető elnök - házelnök, alelnök - a felszólalások tartalmát csak az Országgyűlés tekintélyének megóvását szolgáló rendfenntartó ülésvezetői intézkedések, megnyilatkozások keretében, e tevékenységhez szükséges mértékben minősítheti.
A 28. számú állásfoglalásban tovább értelmezte a vonatkozó rendelkezést, a következők szerint: "az Országgyűlés - és így a bizottság ülése - zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülésvezető elnök feladata, akit a törvény keretei között megillet a mérlegelési jog az Országgyűlés tekintélyének megóvását szolgáló, valamint az ülés rendjének fenntartásához szükséges ülésvezető megnyilatkozások, intézkedések tekintetében."
A bizottság a fenti két állásfoglalás értelmében úgy ítélte meg, hogy dr. Papcsák Ferenc nem sértette meg a részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó szabályokat, mivel csak rendreutasítást tartalmazott a hozzászólása.
Az elmondottakból következően a határozati Házszabály 143. § (8) bekezdése alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az MSZP képviselőcsoportjának kérelmét utasítsa el, fenntartva ezzel a bizottság állásfoglalását. (Dr. Józsa István: Skandalum!)
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magam készültem az ügyrendi bizottság elmúlt évekbeli vonatkozó állásfoglalásaival, de megmondom őszintén, hogy feleslegesnek tartom, hiszen ha Oláh képviselő úr képviselőtársai közül ennyire kevesen tisztelték meg saját képviselőjüket az indítványuk megtárgyalásánál, akkor azt gondolom, ez önmagában is mutatja, hogy az indítvány komolytalan.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán, értelemszerűen - együttes vita lévén - mind a kettővel kapcsolatos expozét szeretném megtenni. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 2013. május 18-án nyújtottuk be Gulyás Gergely és Vejkey Imre kormánypárti képviselőtársaimmal együtt.
Ha röviden szeretném összefoglalni ennek a tárgyát, akkor azt mondhatjuk, hogy a képviselők elé kerülő módosítás pontosítja a szabályozást az országgyűlési képviselők megválasztásával kapcsolatban, valamint a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat is tartalmazza. A változtatásra azért is szükség van, mert az EP-választás és az önkormányzati választások időpontja a jövőben sem eshet egybe.
A törvénymódosítás tartalmazza továbbá az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtési szabályok pontosítását is, emellett pedig Balatonvilágos az Országgyűlés döntésének megfelelően Veszprém megyéből Somogy megyébe került át, ennek alapján a választókerületeket is módosítani kell természetszerűleg.
Tisztelt Országgyűlés! A parlament 2012. november 26-án fogadta el a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot, amelyet akkor a köztársasági elnök úr az alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldött. A 2013. január 4-én meghozott alkotmánybírósági határozat a törvény részbeni alaptörvény-ellenességét állapította meg, elsősorban a belföldi állampolgárok feliratkozási kötelezettségével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját követően a törvényhez kizárólag az alkotmányügyi bizottságnak volt lehetősége zárószavazás előtti módosító javaslat formájában az Alkotmánybíróság által kifogásolt rendelkezések helyett újat alkotni. A módosítás csak azokra a tárgykörökre korlátozódott értelemszerűen, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált.
A novemberben és áprilisban ismételten elfogadott, immáron a köztársasági elnök úr által aláírt törvénnyel kapcsolatban több érdemi észrevétel született civil, illetve jogvédő szervezetek részéről, másrészt pedig a külhoni szervezetekkel történő egyeztetés eredményeként is felmerültek ilyenek. A Kárpát-medencei Képviselők Fórumán megfogalmazottakat is figyelembe véve kerültek most a javaslatba a módosító rendelkezések. Míg előbbi kezdeményezéseknek céljuk az, hogy ugyan alkotmányos aggályok nem merültek fel az érintett rendelkezésekkel kapcsolatban - tekintettel az Alkotmánybíróság döntésére is -, de az ellenzékhez köthető szervezetek kérései, amelyek egyértelműen a választások átláthatóságát szolgálják, kerüljenek a törvény szövegébe; úgy gondoljuk, ez meg is történt. A külhoniak észrevételeinek figyelembevétele pedig a szavazások minél egyszerűbb és gördülékenyebb menetét segíti majd elő.
A baloldali jogvédő szervezetek és a határon túli magyarok javaslatai között egy ponton azonban ellentmondás feszült. Tekintettel azonban arra, hogy a külhoni magyar állampolgárok anonimitásának biztosítása a külföldi hatóságok felé az ő kérésükre és védelmükre született, így ezen változtatni nem kívánunk, ugyanakkor úgy gondoljuk, a módosítás kezeli az ezen a ponton megfogalmazott aggályokat.
Az átláthatóság kritériumát a május 3-án hatályba lépett törvény rendelkezésein túl biztosítja, hogy a közérdekű választási anyagok azonnal és a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A most benyújtott javaslat így előírja, hogy valamennyi ilyen adatot nyilvánosságra kell hozni a Nemzeti Választási Iroda honlapján. A legfontosabb adatköröket egyébként a normaszöveg fel is sorolja; ilyen adat például az egyes külképviseleteken szavazóként megjelenő választópolgárok száma vagy a napi rendszerességű beszámoló a regisztráltak számára országonkénti lebontásban.
Tisztelt Országgyűlés! További, a szavazások tisztaságát biztosító módosítás a Nemzeti Választási Iroda tevékenysége feletti széles körű ellenőrzési lehetőség rögzítése. A jövőben a szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, a listát állító pártok által megbízott öt-öt megfigyelő és nemzetközi megfigyelők, valamint az adatvédelmi előírások betartásával a sajtó is folyamatosan figyelemmel kísérheti majd. A külhoni szavazás maximális átláthatósága érdekében a Nemzeti Választási Iroda által végzett számlálás a Nemzeti Választási Bizottság, a listát állító pártok öt-öt megfigyelője, nemzetközi megfigyelők és a sajtó ellenőrzése mellett történik.
Úgy vélem, a nyilvánosság ilyen széles körűvé tételével teljes egészében kizárható a külhoni szavazatokkal történő trükközés és manipuláció kérdése. Reménykedünk abban, hogy a világos szabályok, a tények tiszteletben tartása mindenkit megnyugtat ebben a tekintetben is. Hozzáteszem, mindannyiunk érdeke a választások tisztaságába vetett bizalom erősítése minden magyar állampolgár hite és szavazási hajlandósága érdekében.
Tisztelt Ház! A nemzetiségi listák állítására és ajánlására vonatkozó szabályok pontosításra kerülnek, hogy 2014-től akár országgyűlési képviselőt is delegálhassanak a parlamentbe, ami történelmi jelentőségű esemény a magyarországi nemzetiségek életében, beleértve a nemzetiségi szószóló intézményének bevezetését is.
A külhoni magyar szervezetek részéről egyértelmű kérésként fogalmazódott meg, hogy biztosítsunk lehetőséget azonban arra, hogy vannak választópolgárok, akik nem szeretnék, hogy postai küldeményként kapják meg a szavazólapokat. Éppen ezért a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számára is lehetővé teszi a javaslat, hogy a szavazási levélcsomagot személyesen is átvehessék. A személyes átvételre az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyén vagy a miniszter által kijelölt egyéb településeken, továbbá a miniszter által kijelölt külképviseleteken lesz lehetőség. Fontos azonban megjegyezni, hogy a regisztráció során meg kell jelölni a külhoni állampolgárnak azt a települést, illetve külképviseletet, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni.
Ugyancsak a postai kézbesítés elhagyásának lehetőségét szolgálja, hogy a feliratkozás során a választópolgárok az e-mail cím vagy a telefaxszám megadásával kérhetik, hogy a választási szervek ezeken az elérhetőségeken tájékoztassák. Szintén a külföldi posta kikerülési lehetőségét biztosítja, hogy a választásra jogosult állampolgárok a levélszavazási csomagot a postai feladás mellett személyesen is leadhatják azon választási irodában, amelynek névjegyzékében szerepelnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet az előttünk fekvő törvényjavaslat 52. §-ára, amely a választási eljárásról szóló törvény 353. §-át módosítja úgy, hogy: "2013-ban az országgyűlési képviselők időközi választását nem lehet kitűzni szeptember 1-jét követő napra." Ez egy olyan rendelkezése a javaslatnak, amely meggyőződésünk szerint kis belátással konszenzuson is alapulhat. Miért mondom ezt? Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint ugyanis, ha a 2014. évi választásokat megelőzően időközi választásra kerülne sor, akkor az érintett választókerület területét az Országgyűlésnek törvényben kell meghatároznia.
Ez a szabály nem a kormánypárti vagy az ellenzéki akaratot tükrözi, hanem az Alkotmánybíróság azon döntését, amely a választókerületi beosztást megsemmisítette, így tényként rögzíthetjük, hogy a 2014-es választásokig Magyarországon választókerületi beosztás nincs. Amennyiben az Országgyűlés szeptember közepén törvényjavaslat formájában meg is határozna esetleg egy ilyen választókerületet októberi elfogadással és kihirdetéssel, a választások megtartására számításaink szerint leghamarabb december végén, január elején kerülhetne sor. A megválasztott országgyűlési képviselő a megválasztást követő néhány hónapon belül elveszítené a mandátumát, emiatt a több tíz milliós nagyságrendű kiadással járó kétfordulós országgyűlési választás időközi lebonyolítása, úgy gondoljuk, teljesen indokolatlan lenne.
(9.10)
Tisztelt Ház! A most benyújtott javaslat azonban igenis, azt gondoljuk, hogy indokolt, eleget téve szinte minden kritikai megjegyzésnek, mely a 2014-es választások tisztaságának és átláthatóságának ügyét szolgálja, továbbá azon külhoni kéréseknek, melyek minden magyar állampolgár választáson való részvételét lehetővé teszik.
Úgy gondolom, a törvényjavaslat elfogadása után minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a 2014-es csökkentett képviselői létszámú egyfordulós országgyűlési választás törvényes rendben, az alapvető jogok lehető legszélesebb körű tiszteletben tartása mellett megtörténjen. Az ezekhez szükséges garanciák biztosításához és a technikai módosítások átvezetéséhez is kérjük képviselőtársaink támogatását.
Tisztelt Országgyűlés! A másik, szintén képviselőtársaimmal közösen benyújtott javaslat a T/11191. számú, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat. Az alaptörvény elfogadását követően kibontakozó nagyszabású kodifikációs folyamat alapjaiban változtatta meg az ezt megelőző két évtized választójogra vonatkozó anyagi szabályait is. A voksolások új kereteinek tisztázását követően kerülhetett sor most ennek a javaslatnak a benyújtására. Jól jelzi a javaslat súlyát, hogy két nappal a beterjesztést követően már számos támogató vagy éppen ellenző megnyilatkozás látott napvilágot, ami azt gondolom, hogy betudható annak is, hogy különösen a kampányfinanszírozás tekintetében politikailag rendkívül érzékeny, valamennyi pártot közvetlenül érintő problémáról van szó.
Összefoglalóan a javaslatról elmondható, hogy a szabályozás már, nyugodtan mondhatjuk, huszonhárom éve várat magára. A mostani szabályozási javaslat tisztább, átláthatóbb és olcsóbb kampányt eredményez. Életszerűbbek, alkalmazhatóbbak lesznek az új szabályok, és a pénzmozgások is jobban követhetőek lesznek, mivel nem készpénzben, hanem kincstári számlán keresztül, bankkártyás fizetéssel lehet majd elkölteni a kapott összegeket. Olcsóbb is lesz a kampány, mert a választások évében a pártok a működésükre nem kapnak állami támogatást, a választások egyfordulósak lesznek, valamint a szabályozott hirdetési felületek is költséghatékonyabbá teszik a folyamatot.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat indoklásában is azt mondja, hogy a módosítás elfogadásával megakadályozhatóvá válik, hogy az országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül bárki más is befolyást gyakorolhasson. A megnevezett célkitűzésekkel összhangban tesz kísérletet az indítvány számos lényegi és részletszabály pontosítására vagy éppen teljes újragondolására.
A következőkben a legfontosabb újításokat, új szabályozási tételeket szeretném ismertetni.
A kampányfinanszírozásnak két fő oldala van. A rendelkezésre álló forrásokat egyéni jelöltek, valamint jelölő szervezetek között kell megfelelően szétosztani. Kardinális kérdés az egyéni választókerületi jelöltek állami támogatásának kérdése, mivel e téren ügyelni kell arra, hogy az ilyen címen kifizetett összegek valóban eredeti céljuknak megfelelően hasznosuljanak, ugyanakkor a kilátásba helyezett szankciók ne jelentsenek indokolatlan visszatartó erőt magukat megmérettetni kívánó választópolgárok számára.
A javaslat minden egyéni választókerületi jelölt esetében egyenlő feltételeket, egymillió forint összegű költségvetési támogatást biztosít kampányköltségeik fedezésére az Államkincstártól egy kártya formájában. Szigorú elszámolási kötelezettséggel, azzal a megkötéssel, hogy a választókerületi szavazatok legalább 2 százalékát meg nem szerző jelölteknek kamattal növelten kell visszafizetni a támogatás összegét.
Egyrészről előre nehezen felmérhető következményekkel járhat a képviselőjelöltek automatikus állami támogatása, ugyanis fennáll annak a veszélye is, hogy megnövekszik a valódi politikai motivációval nem rendelkező kandidálók száma. E szempontból a felvázolt szabályozás eléri célját, mivel a megkövetelt minimális támogatottság, kiegészülve a választást megelőző aláírásgyűjtéssel, bizonyosan elegendő lesz arra, hogy elriassza vagy kiszűrje azokat, akik nem elsősorban a parlamentbe kerülés céljával lépnek fel. Másrészt e rendszer természetes következménye lehet, hogy nagy számú komoly szándékkal induló, de mandátumszerzésre eleve esélytelen jelölt részesülhet majd állami támogatásból. Az előbb említett csoportok kiszűrését szolgálná a 2 százalékos komolysági küszöb megjelölése.
A választások pontos eredményét természetesen azonban igen nehéz előre jelezni, jól mutatja ezt, hogy gyakran bizony a közvélemény-kutatók is tévesen mérik fel az aktuális erőviszonyokat. Ilyen körülmények között könnyen megtörténhet, hogy bizonyos jelöltek várakozáson alul szerepelnek, és így nem érik el ezt a bizonyos 2 százalékot sem; ennek érdekében valóban intenzív kampánytevékenységet folytattak, de ez mégsem sikerült. Annak érdekében, hogy az említett javaslat ne váljon komoly visszatartó erővé a jelöltek számára, indokolt lehet egy olyan modell átgondolása, amely a 2 százalékos irányadó küszöb fenntartása mellett bizonyos fokú mérlegelési lehetőséget is biztosít vagy biztosíthat.
Az országos listát állító pártok a jelöltjeik számával arányos mértékű költségvetési támogatásra lesznek jogosultak, amely a költési limit maximális összege alapján kerül kiszámításra. Ezzel jelentősen mérséklődik a pártok kampánnyal kapcsolatos forrásigénye. A források pártok közti szétosztásának új elvei valóban javíthatják az átláthatóságot, szabályozott mederbe terelhetik a kampány finanszírozásába bevonható források körét.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-es általános országgyűlési választáson már az országos nemzetiségi önkormányzatok is állíthatnak országos listát, ezért valamennyi nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat arányos mértékű költségvetési támogatásra lesz jogosult. Mivel az új választási rendszerben a nemzetiségi listák a pártok alternatívájaként lépnek majd fel a nemzetiségi választók körében, indokolt, hogy rájuk is azonos szabályok vonatkozzanak, mint más jelölő szervezetekre.
A jelölő szervezeteket illető kampánytámogatás az országos lista nyilvántartásba vételét követően kerül kiutalásra a pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok részére, ezt kizárólag a választási kampányra lehet fordítani. Közös pártlistát indító szervezeteknek a kampánytámogatást egymás közti megállapodások alapján kell a jövőben kiutalni.
Jelöltekként legfeljebb 5 millió forint összegű a költési limit, amelyet minden jelölő szervezet legfeljebb a megszerezhető mandátumok száma után vehet figyelembe. Ez a megoldás ugyancsak az átlátható kampányfinanszírozást erősítheti. Az eddigiekhez hasonlóan a költési limit túllépése továbbra is szankciót von maga után.
Az egyéni választókerületi jelölteknek a felhasznált kampánytámogatással el kell számolniuk a választást követően, ennek elmulasztása, illetve a nem megfelelő elszámolás szigorú szankciókat eredményezhet az esetleges visszaélések megelőzése érdekében. A jelöltek általános állami támogatása esetében a szigorú elszámolást előíró rendelkezések értelemszerűen, fenntartás nélkül, azt gondolom, támogathatóak mindenki részéről.
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő hatvan napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, azok eredetét és felhasználásának módját.
A javaslat a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megfelelő módosításával pedig kifejezetten megtiltja, hogy a pártok külföldről származó és belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által nyújtott adományokat fogadjanak el, annak érdekében, hogy ilyen adományozók ne tudjanak a későbbiekben semmifajta befolyást gyakorolni a pártokon és a képviselőkön keresztül se a törvényhozó, se a végrehajtó hatalomra. E szabály az említetteken felül ismét azt a célt szolgálja, hogy jól körülhatárolható legyen az a kör, ahonnan a választási kampány finanszírozásához forrásokat lehet bevonni, ezzel is fokozódhat az átláthatóság. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy e tilalom kellő kontroll híján aligha érheti el célját, és az ahhoz vezethet, hogy gyarapszik a tisztázatlan módon, törvényellenesen a pártokhoz kerülő pénzek összege. Biztosítani kell tehát, hogy a törvényjavaslatban kilátásba helyezett szankciók valóban kellő visszatartó erőt jelenthessenek.
A javaslat ezen túl úgy módosítja a törvényt, hogy a kampánytámogatásra tekintettel az egyébként évente járó működési támogatásra a pártok nem lesznek jogosultak az általános országgyűlési választás évében. Megítélésünk szerint e felvetés kisebb pártokat sem hozna nehéz anyagi helyzetbe, mivel a kampányfinanszírozás címén jelentős állami pénzek kerülnek a pártokhoz ezekben az esztendőkben is. A sajtóban napvilágot látott számok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy egyes pártok ilyen formában több támogatást kapnak majd 2014-ben állami forrásból, mint amennyihez a tavalyi év folyamán vagy éppen idén hozzájuthatnak.
Összességében úgy véljük, hogy az előterjesztés jórészt megalapozott, a rendszer hatékonyságát javító rendelkezéseket vezetne be, illetve ehhez társuló technikai módosításokat.
(9.20)
Az egyéni jelöltek közvetlen állami támogatásának rendszerét azonban érdemes talán még továbbgondolni és esetleg módosító indítványokkal továbbjavítani.
Úgy gondoljuk, hogy mind a két törvényjavaslat tehát - ahogy azt tegnap az alkotmányügyi bizottság is megállapította - általános vitára alkalmas, átláthatóbb, olcsóbb és egyértelműbb szabályrendszert hoz létre. Ezért kérem az előterjesztő képviselőtársaim nevében is ezen javaslatok támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért tisztázzunk néhány kérdést ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban, leginkább kezdjük azzal, hogy az alkotmányügyi bizottságon mi hangzott el, illetve milyen szavazati eredmények születtek.
2013. május 27-ei ülésén tárgyalta meg az előterjesztést a bizottság, és akkor 7 igen szavazat mellett 16 tartózkodás született, pontosan azért, mert azt mondtuk, hogy ezt a kérdést, ahogy egyébként a képviselő úr is elmondta, egyértelműen szabályozni kell. Ez volt a véleménye a bizottság minden kormánypárti tagjának, de azt gondoltuk, hogy az az előterjesztés, ami akkor a bizottság, most pedig a plenáris ülés asztalán fekszik, alkalmatlan arra, hogy ezt ebben a formában tárgysorozatba vegyük és elfogadjuk.
És hogy miért alkalmatlan, ezt is fontos rögzíteni. Azért, mert a kérdés, amit szabályozni szeretne, azt teljesen egyértelműen szabályozni kell, de nem tesz megfelelő különbségtételt a kiszolgáltatott és a rendszer valódi irányítói, a valódi döntéshozók között. Ezért más szabályozásra van szükség, abban viszont egyetértünk, hogy szabályozásra szükség van.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/10685. számú elfogadott törvényt. A köztársasági elnök úr álláspontja szerint a megyei elnöki tisztségnek az országos elnöki, illetve alelnöki tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségének megszüntetését követően a törvényben további olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezethetnek. A személyes feladatellátás kötelezettsége miatt a több tisztség egyidejű betöltése ezért további szabályozást igényel.
Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a köztársasági elnök úr átiratát, és olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely fenntartja az agrárkamarai elnök és alelnökök személyes feladatellátási kötelezettségét, de több tisztség egyidejű betöltése esetére lehetővé teszi a helyettesítést, vagyis kivételt teremt a személyes feladatellátás alól, és ennek szabályozását a kamarai szervezeti és működési szabályzatokba utalja. Ezzel a módosító javaslattal megszünteti a köztársasági elnök úr által jelzett szabályozási hiányt, így álláspontunk szerint minden akadály elhárult a törvény elfogadása elől.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2013. április 30-ai ülésnapján fogadta el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslatot, amelyet azután a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldött az Országgyűlés számára. Ezt követően az elnök úr észrevételeit tanulmányozva arra a következtetésre jutottunk, hogy érdemes azokat megküldeni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére. Péterfalvi Attila elnök urat kértük arra, hogy értelmezze a köztársasági elnök úr által a megfontolásra visszaküldésben tett indokolását, és fogalmazza meg a javaslatait, illetve a köztársasági elnök úr észrevételeivel kapcsolatos szakmai álláspontját. Péterfalvi Attila elnök úr 2013. május 30-a napján kelt levelében, átiratában azt a szakmai véleményét az asztalra le is tette, illetve a parlament és az alkotmányügyi bizottság számára meg is küldte. Egyébként ezt az okiratot, dokumentumot is az alkotmányügyi bizottság valamennyi tagja részére akkor továbbítottuk.
A Péterfalvi Attila elnök úr által elkészített és átküldött levélben foglalt észrevételek alapján készült el a zárószavazás előtti módosító javaslat, /12. szám alatt került benyújtásra a parlament elé, ezt tárgyalta és fogadta el az alkotmányügyi bizottság. Több pontban javasolja módosítani a korábban benyújtott és egy ízben a parlament által elfogadott törvényjavaslatot. Az 1. pont tekintetében ez a törvény egyértelműsíteni kívánta, hogy az infotörvényben biztosított közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog, valamint az érintetteket az infotörvény 15. §-a alapján megillető tájékozódási jog nem azonos az egyes speciális eljárási törvényekben meghatározott iratmegismerési, betekintési joggal, sem az érintettet az egyéb törvények alapján megillető tájékozódási joggal annak érdekében, hogy ne lehessen téves következtetéseket levonni ezen külön törvények szerinti jogorvoslati lehetőséget illetően. Figyelemmel a köztársasági elnök úr álláspontjaira is, indokolt ezen rendelkezések elhagyása, tehát ezt rögzíti az 1. pont. A 2. pont jogtechnikai módosításokat tartalmaz. A 3. pont tekintetében pedig a hatósági vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló lehetőséget rögzíti ez a pont.
Tehát a Péterfalvi Attila elnök úr által tett javaslatokat figyelembe véve készítettük el és fogadta el az alkotmányügyi bizottság a zárószavazás előtti módosító indítványt. Kérem ennek megtárgyalását, illetve azt, hogy a holnapi napon a parlament ezt majd fogadja el.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a tárgyalási szünetben megvizsgálta a T/11211. számú javaslatot, és a Házszabály 107. § (3) bekezdése alapján a zárószavazás elhalasztását javasolja az Országgyűlésnek, további adategyeztetések okán, valamint annak érdekében, hogy valószínűleg zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtására kerülhessen sor.
Tehát még egyszer: a 107. § (3) bekezdése alapján a zárószavazás elhalasztását javasolja a bizottság. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Bárándy képviselő úr által elmondott néhány mondatból úgy tűnik, mint ha valaki, például Jakab elnök úr megvonta volna a szót a képviselő úrtól a hozzászólása során, de ez nem történt meg. Többször figyelmeztette, hogy térjen a tárgyra, mert nem arról a módosító indítványról beszélt, ami éppen akkor a vita tárgya volt, hanem olyanról, ami benyújtásra sem került, ebből következően a képviselők arról nem is vitatkozhattak. A jegyzőkönyv tanúsága szerint csak erre figyelmeztette az alelnök úr a képviselő urat, de utána mindig visszaadta a szót, aminek következtében a szó megvonására nem került sor. A képviselő úr a véleményét elmondhatta, még olyan kérdésben is, amely a Ház asztalán egyébként nem feküdt.
Ezért mondta azt a bizottság, hogy ezt a körülményt mérlegelve, valamint a mérlegelési jogot, amit az ülésvezetőnek egyébként a vonatkozó jogi rendelkezések biztosítanak, hogy nem sértett Házszabályt és az országgyűlési törvényt sem az alelnök úr. Kérjük tehát az MSZP képviselőcsoportjának indítványát elutasítani. Úgy látom azonban, hogy nem csak mi nem támogatjuk, hiszen Mesterházy Attila frakcióvezető és elnök úr kivonult erről a tárgyalásról (Németh Szilárd István: Ne arénázzatok!), gondolom, ő maga sem ért egyet az MSZP beadványával.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság mai napon tartott ülésén tárgyalta meg a T/12865., az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében benyújtott törvényjavaslatot, amiben a büntető törvénykönyv módosítására tesznek az előterjesztők indítványt. Tekintettel arra, hogy ennek az eljárásnak a keretében többségi és kisebbségi vélemény a bizottság részéről nem hangzik el, ezért úgy tartom illendőnek, hogy néhány szóban mindkét álláspontot rögzítsem.
Az ellenzéki képviselőtársaink is, akik megszólaltak ebben a vitában, a céllal, a cél elérésének szükségszerűségével egyetértettek. Alapvetően két kérdést vetettek föl. Az egyik, hogy szerintük a büntetőjog már ma is kellő módon szabályozza az ilyen jellegű cselekményeket, magatartásokat, tehát nincs szükség új szabályozásra. A másik érvük pedig, az a problémájuk, hogy a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli a javaslat, ebben a tárgykörben fogalmazódott meg.
(20.00)
Ez volt összességében az a két tartalmi elem, amelyet ők kifogásoltak a mai bizottsági ülés keretében. Ebből - ahogy Pálffy képviselőtársam is jelezte - a gondatlan elkövetésre vonatkozóan módosító indítvány is benyújtásra került; ezt a módosító indítványt a bizottság megtárgyalta a délutáni ülésén és azt elutasította.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ami az alapjavaslatot illeti, a kormánytöbbséghez tartozó képviselőtársaink szerint nemcsak a cél elérése fontos, hanem igenis szükség van arra, hogy azt ilyen módon, ebben a javaslatban megfogalmazott eszközökkel érje el az Országgyűlés, tehát szükség van egy ilyen javaslatnak nemcsak a benyújtására, hanem annak elfogadására is, éppen azon okok miatt, amiről az előterjesztők nevében Pálffy képviselő úr szólt is.
Azt gondoljuk, hogy semmilyen körülmények között se történhessen meg a jövőben az, ami megtörtént néhány héttel ezelőtt; ennek érdekében, ennek a célnak az elérése érdekében szükség van pontosításra, szükség van Btk.-kiegészítésre és egy komolyabb szankcionálási rendszer meghatározására. Azt is mondhatjuk, hogy a demokratikus intézmények védelme azt indokolja - ahogy azt az indoklásban is a javaslattevők megfogalmazzák -, hogy a büntető törvénykönyvben külön tényállás és szigorú büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás hasonló esetét is, és gondatlan elkövetés esetében is történjen ez meg.
Ezen érvek alapján 18 igen és 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság a benyújtott javaslatot. Kérem annak a parlament által történő elfogadását is.
Köszönöm szépen, elnök úr.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az állásfoglalás egy eseti jellegű állásfoglalás, amely hivatkozik egy törvényi szabályozásra, illetve egy általános érvényű állásfoglalásra, amely egyébként hosszú évek töretlen gyakorlatán alapul, és az ülésvezetéssel kapcsolatban rögzít bizonyos döntési helyzeteket a mindenkori, pártállástól függetlenül ülést vezető közéleti szereplő vonatkozásában.
(14.10)
Ezen általános állásfoglalás alapján hozta meg az eseti jellegű döntését is az alkotmányügyi bizottság a mostani eseti állásfoglalása tekintetében, ami egyértelműen rögzíti a vonatkozó jogi rendelkezések alapján, hogy a mindenkori ülésvezetőnek - még egyszer, frakció-hovatartozástól függetlenül - milyen jogosítványai vannak az ülésvezetés keretében. Ezt az ülésvezető gyakorolhatja, széles mérlegelési joggal természetesen, és ennek megfelelő az általános és az eseti jellegű állásfoglalás is. Kérem, hogy a Jobbik képviselőcsoportjának kérelmét utasítsák el, és az általános eseti és az eseti állásfoglalást is tartsák érvényben.
Azt meg hozzátenném az előző vitákra is visszakapcsolva, hogy ezen a bizonyos bizottsági ülésen egyébként a három jobbikos képviselőből csak egy volt jelen, és egyébként nem szólt hozzá a vitához sem ezen állásfoglalás, sem a korábbi tárgysorozatba-vételi viták tekintetében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)