Felszólalás adatai

DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitája meggyőzően bizonyította a szabályozás társadalmi igényét, szükségszerűségét és időszerűségét. Konszenzus alakult ki abban, hogy ezt a legmagasabb szinten indokolt megtenni.

Magyarországon ebben a tárgykörben ez az első törvényjavaslat, amely átfogóan kívánja szabályozni ezt a mindenkit érintő területet. A törvényjavaslat kiemelt figyelmet kapott. A képviselői módosító javaslatok - mint ahogy az az általános vita során is kifejezésre jutott - a jobbító szándékot tükrözték. Fontos, hogy minden parlamenti párt támogatja a javaslatot.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szakmai előkészítése körültekintően történt.

(20.10)

Országos és regionális fórumokon, konzultációkon érlelődött a törvénytervezet.

A javaslat első szakmai tervezetét 1997-ben széles körű vitára bocsátottuk. Ez az egyeztetés az Országos Önkormányzati Érdekszövetségtől kezdve a Budapesti Városvédő Egyesületen át a kegyeleti korlátolt felelősségű társaságokig bezáróan több mint félszáz szervezetet, magánvállalkozót érintett. Természetesen véleményt kértünk tíz egyházi szervezettől is. Javaslataikat a legmesszebbmenőkig figyelembe vettük. Az egyeztetés hiányára és az egyházak javaslatainak figyelmen kívül hagyására való hivatkozás ezért indokolatlan és téves.

A módosításokat is figyelembe vevő törvényjavaslat struktúrájában egységes és megtartotta keretjellegét. Ezt azért is hangsúlyozom, mert valóban nehéz volt megtalálni, hogy hol húzódjon a törvény és a végrehajtási rendelkezések határa. Soknak tűnhet a kormányrendeletre való hivatkozás, azonban azok szakmai jellege világosan és egyértelműen kitűnik a felhatalmazásból. Számos közegészségügyi, műszaki, igazgatási tárgykört részleteiben elegendő alacsonyabb szintű jogszabályban rendezni.

Tisztelt Ház! Néhány olyan kérdésre kívánok kitérni, amely a törvényjavaslat vitájában egy-egy témakörhöz kapcsolódik. A törvényjavaslat alapelvei a kormány szándékával egyezően a vita eredményeképpen pontosításra és kiegészítésre kerültek. E körben ki kell emelnem a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos módosító javaslatok elfogadását. Az is fontos, hogy az alapelvek visszatükröződnek a részletes szabályokban.

A temetőtulajdonlás kérdésében az alkotmánnyal összhangban a korszerű európai gyakorlatot indokolt követni. A javaslatok pontosították azt a garanciális elemet, miszerint a település nem marad köztemető nélkül. Ha a tulajdonos csődbe megy vagy ha nincs önkormányzati temető, akkor gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat is legalább 51 százalékában tulajdonos.

A helyi önkormányzatok mint a köztemetők tulajdonosai, kötelesek a köztemető fenntartásáról, üzemeltetéséről, működtetéséről gondoskodni. Ez közfeladat. Ilyen kötelessége nincs más temetőtulajdonosnak, még akkor sem, ha a gyakorlatban nyilvánvalóan közfunkciót látnak el. E tekintetben a kormány és a bizottságok véleménye megegyező volt.

A módosító javaslatok nagy hányada foglalkozott a temetkezési szolgáltatás gyakorlásának feltételeivel. A kormány a tisztességes és egyenlő feltételekkel megvalósuló versenyt támogatja, ezért az üzemeltető nem zárhatja ki a temetkezési szolgáltatókat a temetői eszközökhöz való hozzáférésből. Ezáltal megszüntethető a versenytörvény által tiltott erőfölényes helyzet.

A törvényjavaslat egyik kiemelkedő eleme a nemzeti sírkert, illetve a nemzeti kegyeleti bizottság létrehozása. Egységes az a szándék, hogy a nemzet elhunyt nagyjainak - írók, művészek, politikusok, mártírok - emlékhelyeit méltó módon kell megőriznünk, fenntartanunk és védenünk. Ezért javasoljuk létrehozni a nemzeti sírkertet. Ide azon személyek temetkezési helye tartozna, akiket a szakmai szempontok alapján létrehozott nemzeti kegyeleti bizottság nyilvántartásba vesz és kezel. Véget nem érő politikai vitát okozhatna, ha törvény mondaná ki, hogy milyen emlékhelyek tartozzanak a nemzeti sírkertbe.

Tisztelt Ház! Az elhunyt személy emlékének méltó megőrzése jelentős mértékben attól is függ, hogy a temetkezési szolgáltatást ellátó szervezetek hogyan, milyen feltételekkel dolgoznak. A vállalkozások támogatása, működésük segítése, feltételük javítása közös érdekünk, ezért az alkotmánnyal összhangban támogatjuk a szolgáltatás területén a versenyt, de szigorítani indokolt az ellátás közegészségügyi, műszaki, személyi feltételeit.

A törvényjavaslat tisztázza a temetkezési szolgáltatás fogalmát. El kell ugyanis választani a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárást, valamint az egészségügyi igazgatást a temetkezési szolgáltatástól.

Támogatjuk azt a javaslatot, hogy az egyházi szertartás szerint végzett búcsúztatás nem tekinthető vállalkozói szolgáltatásnak, hanem az a hitéleti tevékenység része.

A kormány támogatja a temetkezési szolgáltatás alapítására, illetve a működő szolgáltatókra vonatkozó pontosításokat, kiegészítéseket. Konszenzus van abban, hogy az egészségügyi intézményekből az európai normákkal összhangban ki kell tiltani a vállalkozásokat, valamint a reklámozást.

Elfogadjuk azt a módosítást is, amely eltörli a telephely létesítésének tiltását az egészségügyi létesítmény 200 méteres körzetében. A szakmai szervezetek jelzései szerint az elmúlt tíz évben sokan építettek telephelyet, felvételi irodát e határon belül. Ennek megszüntetése esetén jelentős kárigénnyel kellene számolnunk. A visszafogott reklám pedig elegendő garancia a nemkívánatos látvány és esetleges pszichés terhelések megelőzésére.

Tisztelt Ház! A módosító javaslatok több ponton is kiegészítik, javítják a tervezetet. Az elfogadott módosító javaslatokkal a törvény minősége javult. Kérem, szavazatukkal segítsék elő, hogy legyen törvény, és elindulhassunk e területen is a rendezett viszonyok útján. Meggyőződésem, hogy a törvény hozzájárul önmagunk megbecsüléséhez, a tisztességes és méltó temetés feltételeinek kialakításához, a temető- és temetkezési kultúra fejlesztéséhez hazánkban.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)