Felszólalás adatai

DR. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Nem tisztázott, hogy ha egy önkormányzat szerződést köt egy céggel, az üzleti titoknak vagy - mivel közpénzekről van szó - közérdekű adatnak minősül-e. Mi a nyilvános és mi nem az?

Voltak olyan titkosnak minősített szerződések a fővárosban, amelyek révén bizony visszaélésekre derült fény. Pedig az önkormányzatok által kötött szerződések gyakorlatilag nem titkosíthatók. Aki az állammal vagy az önkormányzatokkal üzleti kapcsolatba kerül, vállalnia kell a nyilvános adatkezelést. A Fővárosi Vízművek menedzsmentdíjának összege Budapesten utólag nagy felzúdulást keltett, nem értik az állampolgárok, hogy miért van az, hogy minél olcsóbb a vízdíj, annál nagyobb a veszteség és annál nagyobb a menedzsmentdíj is.

Szakszervezeti vezetők szerint is a privatizációs szerződéseket nemcsak nyilvánosságra kellene hozni, hanem alaposan felül is kellene vizsgálni azokat. A budapesti privatizációban is érintett francia vízügyi cégek és tevékenységük meglehetősen negatív minősítést kapott az elmúlt évben egy stockholmi szakszervezeti konferencián is. Az erről készült jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a Fővárosi Csatornázási Művekben érdekelt Générde des Eaux és a Vízművek egy részét megvásárló Lyonnaise des Eaux az anyaországban több korrupciós ügybe is keveredett. Ezek a cégek pénzt nem hoznak be, az itt meglévő értékpapírokkal alakítanak új cégeket, egy fillér tőke nélkül, Franciaországban nem adóznak, mondván, Magyarországon teszik azt, itt azonban adómentességet élveznek mint privatizátorok.

Kérdésem: ezen privatizációs szerződésben a menedzsmentdíj megállapítása, a tarifaképzés, illetve a díjak fejlesztési hányadára vonatkozó megállapodás, a fejlesztési kötelezettség miért titkosított. Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)