Felszólalás adatai

FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én Tiszaföldvár, Öcsöd és Tiszakürt szennyvízelvezetése és -tisztítása ügyében nyújtottam be módosító javaslatokat. Az a célja, ha ezeknek a településeknek a címzett támogatási kérelmét nem utasítanák el.

Elsőként én is a vízgazdálkodási törvényre szeretnék utalni, mert több problémát akkor is elmondtunk, ami összefügg a szennyvízzel kapcsolatos kérdéskörrel. A törvény egyik nagy hibája volt, hogy kötelezte az önkormányzatokat a szennyvíz összegyűjtésére és tisztítására.

Most itt van előttünk a példa, hogy nem kell az önkormányzatokat kötelezni, mert döntő többségük belátja, hogy ez az önkormányzatnak is, a lakosságnak is elemi érdeke. Be is nyújtják a pályázataikat, csakhogy ezekre nem áll rendelkezésre elegendő forrás. És ezért nem tudják azokat a feladatokat megvalósítani, amelyeket már egy törvény számukra kötelezővé tesz.

A törvény másik nagy hibája, hogy az agglomerációt úgy értelmezi, hogy azok a települések, amelyek együtt valósítják meg a beruházást, kénytelenek a településeket vezetékhálózattal összekötni. Egyszerűen így szól a definíció. Mi ennek a következménye? Iszonyú drága és értelmetlen beruházások valósulnak meg. Ez azt jelenti, hogy nagyon magas összegek jönnek ki, és így rendkívül kevés önkormányzat tud támogatáshoz hozzájutni. Hiszen most is erről van szó, összesen 43 boldog pályázóról van szó, és több száz olyan településről, amelyek kérelmét elutasították.

Az elutasításról szólva egyáltalán azt is szeretnénk tudni - konkrétan ebben az esetben én, de nyilván más képviselőtársaim is -, hogy miért utasították el Tiszaföldvár, Öcsöd és Tiszakürt pályázatát vagy kérelmét. Ezt máig nem lehet tudni; nem tudom én sem, és nem tudják az önkormányzatok sem. Nem derül ki, hogy formailag hibás ez a pályázat, vagy indokolatlannak tartják ezeket az igényeket? Esetleg indokoltak ezek az igények, de vannak olyan települések, ahol jobban indokolt, hogy azokat a kérelmeket, pályázatokat fogadták el. Sajnos, egyikről sem tudunk semmit, sem a vita során, sem a bizottsági tárgyalás során ezekre a kérdésekre semmiféle választ nem kaptunk. Ezek után joggal gyanakodhat az ember arra, hogy nem feltétlenül csak szakmai szempontok alapján utasítják el egyes települések kérelmét.

Harmadikként arról szólok, hogy miért tartom fontosnak és szükségesnek ezen települések kérelmének átsorolását a támogatotti körbe. Azért, mert a Tisza és a Körös melletti önkormányzatokról van szó, amelyeket rendre fenyeget az ár- és belvízveszély. És az utóbbi években nemcsak fenyegetés volt, hanem mindezek elő is fordultak ezeken a településeken. Komoly károk keletkeztek, házak százai sérültek meg, több össze is dőlt; és tízmilliós összegű állami támogatást kellett adni a helyreállításhoz. Akkor még nem olyan helyzet volt, mint a Nyírségben, akkor még csak a károk 50 százalékára adott az állam támogatást. Csak ennyit ismertek el, ennyi lett támogatva, és mégis tízmillió forintokban volt mérhető az az összeg, amit az állam kénytelen volt ezekre a településekre odaadni.

És akkor még nem is beszélünk arról, hogy nagyon sok esetben ezek a települések, illetve az érintett lakosok kicsúsztak a határidőből, a házak esetében később jelentek meg a belvízkárok és azok hatásai. Így hiába nyújtották be kérelmüket, arra egyetlenegy fillért nem kaptak az államtól; hiába volt az jogos, akkor sem. Tömegesen előfordult, hogy a házak láthatóan megsérültek, de a hatóságok vitatják ezek okát. Nem ismerik az okozót, sok esetben sajnos csak rájuk lehetne mutatni, és nyilván megvan az okuk arra, hogy miért nem vállalják el, hogy esetleg az ő tevékenységükkel is összefügghetnek ezek a károk.

Ezzel szemben azt mondják, hogy az érintett károsult forduljon a bírósághoz a panaszával, és majd a bíróság megmondja, hogy mi okból sérült meg a háza, és ki volt egyáltalán annak az okozója, vagy milyen jelenség. Ezt nagyon tisztességtelen megoldásnak tartottam. Egy konkrét település problémája esetében az ombudsmanhoz fordultam, aki vizsgálja ezt a helyzetet, és remélem, hogy a vizsgálat eredményeként az ilyen jellegű eljárásokra a közeljövőben majd nem kerül már sor.

Nem tudom - hangsúlyozom -, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye, de egészen biztos, hogy a belvíz egyik okozója a házak tömeges megsérülésének ezeken a településeken. Azt hiszem, az itt ülők egyáltalán nem vitatják, hogy a belvízveszélyt a szennyvizek összegyűjtése feltétlenül csökkentené.

(23.00)

Részben hatást gyakorolna a vízszintre, részben a magas belvíz esetén kiváltaná a gyakori és szinte értelmetlen szennyvízszippantást, és akkor még a fertőzésveszélyről nem is beszélek. Ezen túlmenően Tiszaföldvár esetében gazdaságosabbá is válhatna a szennyvíztisztítás, mert a 600 köbméteres kapacitású tisztítómű jelenleg negyed kapacitással működik, ami mindenki számára egyértelmű, hogy gazdaságtalan, és a szakemberek szerint kevésbé hatékony is. Ha megvalósulnának, ezt a pályázatot elfogadnák, akkor bővíteni lehetne a hálózatot, és 60-70 százalékos kihasználással lényegesen hatékonyabban is működhetne. Én ezt sem tartom utolsó szempontnak, különösen egy forráshiányos önkormányzat esetében.

Végül szeretném megemlíteni, hogy mind az érintett térség, mind a pályázó települések hátrányos helyzetűek. Ők igazán rászorulnak a támogatásra. Ezért kérem az államtitkár urat, a képviselőtársaimat, hogy Tiszaföldvár, Öcsöd, Tiszakürt pályázatát támogassuk.

Köszönöm szépen. (Taps.)