Felszólalás adatai

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban több közlemény jelent meg az újságokban azzal kapcsolatban, hogy számos brókercég csődhelyzetbe került, és hogy a Befektetésvédelmi Alapnak nincs elegendő pénze, hogy az összeomlás határán lévő értékpapír-forgalmazó vállalkozások ügyfeleit kártalanítsa.

A Reálbank-csoport névvel jelzett Reállízing 2000 és Reállízing '96 nevű kötvényeket 1995-től és '96-tól lehetett megvásárolni a Reálbank fiókjaiban. Mivel ezek az értékpapírok bemutatóra szólóak, főleg kisbefektetők és nyugdíjasok vásárolták azért, hogy szükség esetén azonnal a pénzükhöz juthassanak. A vásárlók - okkal - arra következtethettek, hogy pénzük biztonságban lesz, mert a Reálbank neve és logója minden ezekkel kapcsolatos bizonylaton ott állt, azt a látszatot keltve, hogy ez a bank kötvénye.

A Reállízing 2000 kötvény esetében ez 90 százalékos mértékig igaz is, hisz a kötvényt - idézem - a Reálbank Rt. 90 százalékos tulajdonában lévő Reállízing Közös Vállalat bocsátotta ki. A 2000-es kötvények visszafizetését azután állították le, miután az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1998. július 10-én felügyeleti biztost nevezett ki a Reálbankhoz és a Reálbróker Rt.-hez. A '96-os kötvények visszavásárlását pedig 1998. szeptember 8-ával állították le. Ezt a tényt a Reálbank új vezetése egy tájékoztatóban tette közzé. Ebben a tájékoztatóban a bank elzárkózik a '96-os kötvények felelőssége elől, a 2000-esre vonatkozóan azt csak annak lejártakor ismeri el.

(11.20)

A Reállízing 2000-es kötvénytartozás 5,4 milliárd forint, a Reállízing '96-é pedig 3,8 milliárd forint, összesen 9,2 milliárd forint. A forgalmazó mindkét kötvény esetében kötelezettséget vállal arra, hogy: "bármelyik munkanapon kifizeti vagy a kötvényt kamattal együtt bármelyik munkanapon megvásárolja." Úgy a tájékoztatók, mind a kötvények szövegét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet előzetesen jóváhagyta.

A bankcsoport tagjainak nyilatkozataival elindult egy lavina, amely elhúzódó, egymásnak ellentmondó, egymásra mutogató és felelősséget nem vállaló következményekkel járt, veszélyeztetve a kisbefektetők, főleg nyugdíjasok 9,2 milliárd forintnyi pénzét, alaposan felborzolva a kedélyeket, emberi tragédiákat okozva. Joggal teszik fel a kérdést az érintettek, hogy vajon az ÁPTF a kibocsátáskori tájékoztatóban miért nem figyelmeztetett a különleges kockázatra, amikor ezt az értékpapírtörvény is előírja. A felügyelet hozzájárult-e a kötvénykibocsátás céljánál más, kockázatosabb tevékenység végzéséhez, és értesítették-e a tulajdonosokat? Hiszen a meghirdetett ingatlanlízinghez képest módosították a befektetési célt, s jobbára részvényeket, kötvényeket, újabban pedig lakásokat vásároltak. Mikortól várható a felfüggesztés feloldása, s milyen alap- és késedelmi kamat jár a kötvénytulajdonosoknak? A Reálbank, mely lényegében állami tulajdonban van, az idei év első felében 5,3 milliárd forint veszteséget halmozott fel.

Tisztelt Ház! Az utóbbi hetekben a Postabank ügyletei kapcsán megtett kormányzati intézkedések reménnyel töltik el az állampolgárokat. Bíznak benne, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a polgárok egy élet során összegyűjtött vagyona nem vész kárba a büntetőügyek határát súroló ügyletek miatt.

Alig egy hónapja a Reálbank ügyében már felszólaltak e Ház falai között. Akkor a pénzügyminiszter úr azt javasolta az érintetteknek, hogy forduljanak bírósághoz. Természetesen ez nem nyugtatta meg őket. Joggal várják el, hogy végre már az egyszerű állampolgárokat is konszolidálja valaki, és határozott lépéseket tegyen, mielőtt minden vagyon eltűnik.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)