Felszólalás adatai

Az egyik, hogy az 500 ezer forinthoz hogyan jönnek ide az oligarchák. Államtitkár úr pontosan tudja, hogy miről beszéltem. (Dr. Répássy Róbert: Nem!) De, pontosan tudja. (Dr. Répássy Róbert: Mondja el!) Úgy jön ide, államtitkár úr, hogy egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki Magyarországon a rendszerváltás után, ahol egy hatalmas szakadék tátong a kkv-szektor és a különböző oligarchák, illetve a velük egybeforrt ilyen-olyan multicégek között.

Szerintem az lenne a gazdaságpolitika küldetése, az LMP erre kér mandátumot a választóktól, és ezzel kampányolt egyébként a Fidesz is 2010-ben, hogy egy olyan gazdaságpolitika érvényesüljön Magyarországon, amely a gazdasági szabályozásnál, így például a társasági jog, a polgári jog szabályozásánál megpróbálja előnyben részesíteni a hazai kis- és középvállalkozói szektort.

Akkor, ha egy kisvállalkozást egy olyan szabállyal sújtanak, hogy viszonylag rövid időn belül az 500 ezer forintos törzstőkéjét rántsa fel 3 millió forintra, ön is tudja, hogy ez sok esetben lehetetlen. Ha veszünk egy olyan kiskereskedőt, akinek még a kötelező pénztárgépcsere is oda vezet, hogy azon kell gondolkodnia, hogy a szó szoros értelmében lehúzza-e a rolót, egy ilyen kisvállalkozás esetében a törzstőkének a rövid időn belüli megemelése egész egyszerűen kibírhatatlan.

Vegyünk egy olyan esetet, amit Gyüre képviselőtársam az előbb elmondott, hogy mondjuk, egy haláleset miatt kell hirtelen módosítani a társasági szerződésen, és ezért hirtelen föl kell rántani a törzstőkét. Egy olyan társaság, egy olyan kiskereskedő, akinek a pénztárgépcsere is egyébként vállalhatatlan terheket jelent, nyilvánvalóan ezt nem tudja teljesíteni. De menjünk tovább!

Azt gondolom, hogy ha ez a szabály ki is kerül itt a bizottsági módosító javaslatnak köszönhetően, akkor is az a helyzet, hogy a 2016-os határidő is túlságosan rövid és szűk ahhoz, hogy egy olyan kisvállalkozás, amely a léthatáron mozog, az 500 ezer forint mellé még a kötelező törzstőkéhez befizessen a banknak plusz 2,5 millió forintot. Igen, ezeknél a kisvállalkozásoknál az a 2,5 millió forint rettenetesen sok.

És akkor itt érkezünk el az államtitkári cinizmus második részéhez. Az a helyzet, hogy a polgári törvénykönyv vitájában éppen az LMP-nek volt egy olyan módosító javaslata, államtitkár úr, amit önök voltak oly szívesek, és nem támogattak, ami pontosan a Megyeri híd esetére reagálva lehetőséget adott volna arra, hogy még tágabb esetekben törjük át a korlátolt felelősség falát.

Miről van szó? Arról, hogy az, hogy 500 ezerről 3 millió forintra emelik fel a kötelező törzstőkét, ez hitelezővédelmi szempontból nem jelent semmit, államtitkár úr. Akkor, amikor több tíz milliós, százmilliós tartozásokat halmoz fel egy vállalkozás, főleg egy olyan vállalkozás, mint amit Zuglóban is láthattunk vagy a Megyeri híd környékén láthattunk, az, hogy most ő 3 millió forintért köteles helytállni vagy 500 ezer forintért, ettől még a kisemmizett, cserbenhagyott munkások, kisvállalkozók ugyanúgy nem fogják tudni befizetni a csökkentett rezsiszámlát. Ezt látjuk, mondom, a Megyeri híd esetében is, ahol hoppon maradtak munkások, és ezt láttuk Zuglóban is. Tehát ez hitelezővédelmi szempontból nem ér semmit.

Hitelezővédelmi szempontból az ért volna valamit, ha a polgári törvénykönyv vitájában önök támogatják azt az LMP-s javaslatot, hogy ha például a törzstőke és a saját tőke bizonyos hányadához kötve, abban az esetben, ha egy kft. úgy megy csődbe, úgy kerül felszámolás alá, hogy kifizetetlen tartozásokat hagy maga után, és kifizetetlenül hagy például hazai kkv-kat, munkavállalókat, akkor ilyen esetben sokkal szélesebb körben törjük át a korlátolt felelősséget, és menjünk utána a tényleges tulajdonosok személyes vagyonának. Erre, államtitkár úr, önök nemet mondtak.

Ennél a vitánál ön ne takarózzon hitelezővédelemmel, mert az 500 ezer forintról 3 millió forintra történő emelés senkit nem fog megmenteni attól, hogy a százmillió forintokkal focizó különböző csalárd vállalkozások becsapjanak tisztességesen dolgozó kisvállalkozásokat, illetve munkásembereket.

Erről van szó, ezt a kérdést, a hitelezővédelmet egy egészen más eszközzel lehetett volna kezelni, erre önök nemet mondtak. Ebben az esetben pedig úgy jönnek az oligarchák az 500 ezer forintos törzstőkéhez, hogy az lenne a stratégiai célja, azt gondolom, az egész gazdaságpolitikának, hogy valamiképpen próbáljuk segíteni a kisvállalkozásokat, próbáljuk meg segíteni azokat a vállalkozásokat, ahol 2,5 millió forint is nagy pénz.

Nekünk az az elképzelésünk, hogy egy olyan magyar gazdaságra lenne szükség, ahol erős a helyi gazdaság, és folyamatosan jönnek létre kisvállalkozások. Az ilyen szabályok nem ebbe az irányba mutatnak. Köszönöm szépen.