Felszólalás adatai

VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2007. évi munkájának záróülésén két fontos belső ügyünkről mindenképpen illik szót váltanunk. Az egyik az európai együttműködést új szintre emelő, sokéves előkészítés után a napokban aláírt lisszaboni szerződés ügye, a másik pedig belépésünk a schengeni övezetbe, amely a néhány nap múlva bekövetkező határnyitást is jelenti. Nem tévedés, számunkra ezek az ügyek már belső ügyeket jelentenek, hiszen az európai uniós ügyek Magyarország polgárai számára belső ügyeink, és nem a külpolitika hagyományos területét jelentik.

Uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot - rögzíti az Európai Uniót megreformáló, december 13-án aláírt lisszaboni szerződés. Azt, hogy Magyarország valamennyi lakója hivatalosan európai állampolgár, a hétköznapokban is még kézzelfoghatóbbá teszi az osztrák, a szlovák és a szlovén határok megnyitása néhány nap múlva. Belépünk, ha úgy tetszik, ismét belépünk az Európai Unióba. Az európai kapukon immár szabadon közlekedhetünk. A határok formálisan is megnyílnak csatlakozásunkkal a schengeni övezethez, és oda Magyarország valamennyi lakója már európai állampolgárként léphet be.

A sokat emlegetett uniós integráció még inkább mindenki számára kézzelfogható valósággá válik tehát. Végre tovább gyengülhet, remélhetőleg lassan el is felejtődik az a sokak által még ismert kellemetlen, szinte megmagyarázhatatlan, nyugtalanító érzés, ami egy-egy határátlépéshez, különösen ha az nyugati irányban történt, kötődött sokunknál. A határok légiesülésével így a mindennapok valóságává válik a rendszerváltás egyik sokat emlegetett közös, nagy célja is. A jelképes változások kapcsán érdemes arra is emlékeztetnünk, hogy a napokban aláírt lisszaboni szerződés új távlatokat nyit a kibővült Európai Unió működése számára.

Különösen fontos erről a Parlament falai között szólni, hiszen a szerződés megerősítése a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is az Országgyűlés feladata. A formális, jogi megerősítésen túl azonban az Országgyűlésnek és az egyes képviselőknek is szerepet kell vállalniuk abban, hogy Magyarország lakói, a megújuló Európai Unió állampolgárai megismerjék és támogassák ezeket a változásokat. Tudjanak arról, hogy a kibővült és a lisszaboni szerződés nyomán átalakuló Európai Unió tagállamaként Magyarországnak is tovább nő az esélye nemzeti érdekeink hatékonyabb képviseletére. Legyenek tisztában az Európai Unió állampolgárainak a szerződés által biztosított új jogaival és lehetőségeivel. Ismerjék azokat a hatékonyabb lehetőségeket, amelyeket a szándékai szerint megújuló Unió kínál arra, hogy a tagállamok együtt találjanak választ a globalizáció kihívásaira és polgáraik hétköznapi problémáinak megoldására is.

Ezeket a gondolatokat hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke, Barroso úr, amikor december 4-én a nemzeti parlamentek aktív segítségét kérte abban, hogy az állampolgárok megismerjék a lisszaboni szerződés tartalmát és várható hatásait. Kiemelte: az Unió működésében kezdeményező és cselekvő nyitottságra van szükség, amihez már nem elégségesek a XX. század intézményei. Az Uniónak ezért kell elkezdeni a XXI. század kihívásait és lehetőségeit kezelni tudó intézmények kialakítását, amihez a lisszaboni szerződés megfelelő kereteket kínál. Az európai értékek mentén és európai összefogással tudunk megoldást javasolni olyan égető kérdésekre, mint az energiaellátás biztosítása, az éghajlatváltozás ügyei, a szegénység vagy a tömeges migráció kezelése, csakúgy, mint a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése.

A reformszerződés megteremti a jogi alapokat az együttműködéshez, a hétköznapjainkat meghatározó módon érintő energiaellátás biztosításában csakúgy, mint a turizmus vagy a sport területén. A szociális záradék pedig kiemeli, hogy az európai politikák meghatározása során elő kell segíteni a magas szintű foglalkoztatottságot, a megfelelő szociális biztonság biztosítását, a társadalmi kirekesztettség elleni fellépést, továbbá az oktatás és a képzés, valamint az emberi egészség védelmének magasabb szintjével kapcsolatos követelmények érvényesülését. Erősödik a részvételi demokrácia a polgári kezdeményezés jogán keresztül. Ez lehetővé teszi, hogy a tagállamok jelentős hányadából származó, összesen legalább egymillió állampolgár felkéri a Bizottságot egy konkrét területen a kezdeményezések megtételére és kidolgozására.

(13.10)

Megnő a nemzeti parlamentek szerepe is. A szubszidiaritás gyakorlati érvényesülését erősítve, az Európai Bizottság újra megvizsgálja azokat a jogalkotási javaslatokat, amelyeket a nemzeti parlamentek egyharmada elutasít. Amennyiben egy javaslatot a tagállami parlamentek többsége nem fogadna el, és ezzel az állásponttal vagy a Tanács, vagy a Parlament egyetért, a javaslatot elvetik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Országgyűlés! A lisszaboni szerződés a Magyar Országgyűlésnek is növekvő mozgásteret kínál a részvételre az európai jogalkotásban, és igényli, hogy a munkánk során nagyobb figyelmet szenteljünk az összeurópai értékek érvényesítésére. Fontos az, hogy az Európai Unió működésének átalakulása, így a jogalkotás új európai mechanizmusa...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

VERESS JÓZSEF (MSZP): ...kialakulása során tudatosan el tudjuk kerülni a nemzeti intézmények egymásra mutogatását is. (Az elnök ismét csenget.)

Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget, és engedje meg, hogy az év végi ünnepek előtt az MSZP-frakció nevében békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánjak képviselőtársaimnak és az ország valamennyi lakójának.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)