Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, ugye, most lehet zárszót is mondanom?

ELNÖK: Abszolút!

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Én is erre gondoltam, csak biztos akartam lenni benne. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sokan foglalkoztak az előző héten is a gyes, illetve a gyed eddigi rendszerével. Csak azért próbálok néhány mondat erejéig kitérni erre a kérdésre, mert a médiában is eszméletlenül sokat foglalkoztak az elmúlt napokban ezzel a kérdéssel.

Azokban az országokban, kedves képviselőtársaim, amelyekkel nekünk versenyeznünk kell, hogy egy jobb kondíciókkal bíró országot mondjak, mint Magyarország - mondjuk, Szlovénia, amelyik már bent van az euróövezetben, egyszerre csatlakozott Magyarországgal az Európai Unióhoz -, Szlovéniában az anyák egy évig kapják a fizetésük 90 százalékát, ellenben lehetőségük van arra, hogy ezt az egy évet elosszák hosszabb időtartamra is, de a ráfordított pénzt véletlenül sem lehet megemelni.

(15.10)

Kedves Barátaim! A tőlünk sokkal gazdagabb Angliában mindösszesen 113 fontot kapnak az anyukák, amikor otthon maradnak a gyermekkel, és kilenc hónapig tehetik ezt mindösszesen. A 113 font most folyó áron nem éri el a 37 ezer forintot. Akkor össze lehet hasonlítani azzal a támogatási mértékkel, amelyet Magyarországon lehet kapni.

Bizonyára ismerik azokat a szociológiai kutatásokat, felméréseket - hazai és nemzetközi felmérések is foglalkoznak ezzel, vizsgálatok igazolják -, hogy nincs közvetlen kapcsolat az ellátások mértéke és a gyermekvállalási kedv között, annál is inkább, mert a gyermekvállalási hajlandóság nagyon-nagyon sok tényezőtől függ, nem csak attól függ, hogy van-e gyes vagy van-e gyed, illetve hogy mennyi pénzt lehet érte kapni. Ugyanakkor azt egy percig nem vitatom, és el is ismerem, hogy a családtámogatási rendszer egésze kihat a gyermekvállalási kedvre. Ezt egy percig nem vitattam.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A gyes- és a gyedrendszer átalakításával kapcsolatban felvetésre került annak a szükségessége, hogy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményhálózat, bölcsődék, óvodák, családi napközik megfelelő mértékben bővüljenek. A tárcánk, a minisztérium célja is a folyamatos férőhelybővítés. Magyarországon ma több mint 26 ezer bölcsődei férőhely van, ahol több mint 33 ezer gyereket látnak el mintegy 590 darab intézményben. Ebből látszik, hogy túlterheltek ezek az intézmények. Ezt a számot növelik a családi napközik, 264 ilyen intézmény van, és közel 1600 férőhelyet foglal magában, és az integrált óvodák férőhelyeinek száma pedig 119 intézmény.

A körülbelül 300 ezer bölcsődéskorú - hat hónapostól 3,5 éves korig tekintjük bölcsődéskorúnak a gyermekeket - gyermekek több mint 10 százaléka részesül bölcsődei ellátásban. A bölcsődei férőhelyek iránt a 2-3 év közötti - ezeknek a 2-3 év közötti gyermekeknek a száma mintegy 54 százalék, illetve a 3 év fölötti gyermekek száma mintegy 34 százalék - gyermek esetében a legnagyobb az igény. Azt hiszem, hogy ezzel sem árulok el titkot, hogy a 2. év után növekszik meg borzalmasan ez az igény, és teljesen elenyésző az 1 éven aluli korosztály esetében, nem éri el az 1 százalékot.

A napközbeni gyermekellátás fejlesztésére, férőhelybővítésre uniós forrás áll rendelkezésre a regionális operatív programok keretén belül. Jelenleg a pályázatok elbírálása folyik minden régióban. A tervek szerint mintegy 5000 millió forint felhasználásával várhatóan közel 1700 új férőhely létesíthető, és ezen felül a felújításokra is szánunk nem kevés pénzt. Tehát a felújításokkal, az új férőhelyek létesítésével még további mintegy 3500 férőhely jöhet létre a közeljövőben.

A vita során, a gyermekvédelmi törvény módosítása kapcsán a legtöbb felvetés a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működésének elősegítésével, a családi pótlék természetbeni formájának bevezetésével, a gyermekvédelmi igazgatási bírság új jogintézményével, valamint a meghatározott feltételek esetén a helyi önkormányzat két évig fennálló, az egyházi kiegészítő normatívát megtérítő kötelezettségével kapcsolatban merült föl. Mindenki említette ezeket a témákat, amelyeket most felsoroltam.

A törvényjavaslat a közoktatási intézményeknél és a szociális intézményeknél már bevált rendszert ülteti át azonos szabályokkal. Tehát nem új keletű ennek a jogintézménynek a bevezetése, hiszen a másik két intézményformánál már ezt alkalmazzuk a gyermekvédelem területére, megteremtve ezzel a három rendszer e szempontból történő egységes működését. Amikor arról rendelkezik többek között, hogy ha az önkormányzat jogutódlással egyházi fenntartásba ad át gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatót, illetve intézményt, a helyi önkormányzat két évig köteles az egyházi kiegészítő normatívát a központi költségvetésnek megtéríteni. A rendelkezés az önkormányzatok ellátási kötelezettségét kívánja hangsúlyosabbá tenni.

Ellenzéki képviselőtársaink is egyetértettek a családi pótlék természetbeni formájának esetleges biztosításával, hiszen cél a gyermekek szociális biztonságának a garantálása akkor is, ha a gyermek elhanyagolt, és a szülők nem működnek együtt a gyermekjóléti alapellátás szakembereivel. Mindez azonban nem egy újabb szankció, hanem csak egy lehetőség az elhanyagoló szülőkkel szemben annak érdekében, hogy a szülők megfelelő gondossággal lássák el a gyermekgondozási feladataikat.

Ugyancsak támogatták azt is, hogy ha a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, akkor ez a mulasztás ne maradjon szankció nélkül. Fontos hangsúlyozni, hogy az ENSZ gyermekjogi egyezményt aláíró országokban - hasonlóan hazánkhoz - kiemelt figyelemmel vannak a jelzőrendszer kiépülésére, a szakemberek közötti együttműködésre annak érdekében, hogy a gyermekek bántalmazását, elhanyagolását, veszélyeztetettségét megelőzzük, illetve minél hamarabb szüntessük meg. Lényeges az is, hogy a gyermekvédelmi törvény módosítása nem alakított ki újabb munkamegosztást az állam és az önkormányzatok között, vagyis nem ad több feladatot az önkormányzatok számára. A változások elsősorban a gyámügyi és gyermekvédelmi államigazgatási feladatokat érintik.

A gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése elősegíti a gyermeki jogok érvényesülését, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások jogszerű működését, valamint eszközt ad az ellenőrző szervek számára a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésének kikényszerítésére. 2008. január 1-jei hatállyal hasonló tartalommal került bevezetésre a szociális igazgatási bírság. A szociális igazgatási bírság bevezetésének pozitív tapasztalatai is alátámasztják a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetésének szükségességét. A bevezetésre kerülő gyermekvédelmi igazgatási bírságból évente befolyó összeg nagyságára nézve a szociális igazgatási bírság nyújthat támpontot: 2008-ban 6,5 millió forint szociális igazgatási bírság folyt be.

A törvényjavaslat vitája kapcsán említésre került a nevelőszülői hálózat helyzete is. Az elmúlt tíz év alatt növekedett a nevelőszülőkhöz elhelyezett gyermekek száma, jelentősen emelkedett továbbá az egy nevelőszülőnél nevelkedett gyermekek száma is, ami bizonyos esetekben már akadályozza a gyermek megfelelő gondozását. Ezt korrigálva 2010. január 1-jei hatállyal, a fokozatosság elvét követve a javaslat egy-egy fővel csökkenti a nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek számát.

A törvényjavaslat országgyűlési vitája során a családtámogatási rendszert érintő változások túlnyomó részével mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők többsége egyetértett. Ilyen volt a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj esetén a biztosítási elv erősítése, valamint új lehetőségként a védelembe vett gyermekek esetén a családi pótlék 50 százalékának természetben történő nyújtása.

A legtöbb felvetés azzal kapcsolatban merült föl, hogy a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók esetén a jövőben 180 nap biztosítási idő szükséges a fenti ellátásokra való jogosultsághoz. Több képviselő szerint ez a tanulmányokat folytatók gyermekvállalása ellen hat, népesedéspolitikai szempontból kedvezőtlen. Így várhatóan a módosító javaslatok egy része e szabály eltörlésére fog irányulni. Úgy hallottam, hogy Csáky András képviselő úr már be is nyújtott egy ilyen módosító indítványt.

Az eddigi szabályok szerint is a tanulmányokat folytatók akkor voltak jogosultak gyedre, ha a szüléskor biztosítottak voltak. Tehát nem egy új intézményről van szó. Emiatt jellemző volt az a megoldás, hogy néhány hónapra bejelentették magukat munkavállalónak, és ezzel kétévi ellátásra szereztek jogosultságot. A jelenlegi szabályozás e társadalmi csoportnál is erősíti a biztosítási elvet oly módon, hogy ez kedvezőbb feltételeket teremt, hiszen csak félévnyi jogviszonyt ír elő.

A gyed összege kapcsán felmerült a felső korlát megszüntetése, ha a biztosítási elv érvényesül. Ezt az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hiszen lényegesen magasabb többletkiadást eredményezne.

A vitában többen felvetették, hogy a törvényjavaslatot még a Gyurcsány-kormány nyújtotta be, de már közzé lettek téve az új kormány által tervezett intézkedések, amelyek érintik a családtámogatási rendszert is. Ilyen például a gyermekgondozási segély két évre csökkentése vagy a családi pótlék összegének befagyasztása.

Az államháztartás egyensúlyát javító, valamint a női foglalkoztatás növelése érdekében tervezett intézkedésekre irányuló szabályozást is e törvényjavaslat keretei között kell majd megoldanunk.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket.