Felszólalás adatai

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Információim szerint még Pettkó András jött volna.

Két-három megállapítást szeretnék tenni az ÁSZ jelentéséhez, mégpedig azért, mert említés volt arról, hogy az emberi jogi bizottság is tárgyalta ezt a témakört, és két olyan kérdés is felvetődött, ami fontos számomra, és azt gondolom, mindenképpen a társadalom számára is.

Az egyik a kisebbségi önkormányzatok költségvetési hasznosulása, ami, azt gondolom, nagymértékben segítheti a romák integrációját, én most a 13 kisebbségből a romákról szeretnék jobban beszélni. Azért is, mert azok a megállapítások, amelyek az ÁSZ jelentésében megfogalmazódnak, és főleg az önkormányzati szerepköröket erősítik, ott azt gondolom, nagyon fontos lenne továbbgondolni azt, hogy a megállapítások hogy tudnának úgy érvényesülni, hogy a kisebbségi önkormányzatok finanszírozását, illetve finanszírozásának a hasznosulását sokkal jobban tudjuk behatárolni.

Itt költségvetés tervezéséről van szó, mind a települési önkormányzatok költségvetését, mind a kisebbségi önkormányzatok költségvetését illetően. Azért is mondom ezt, mert ha csak a működésre próbálunk meg orientálódni, az egy fontos terület, mert a kisebbségi önkormányzatok működési költségvetési támogatást kapnak az államtól, viszont a települési önkormányzatok, amikor készítik a költségvetésüket, akkor ezt az egy sort nézik, és kell hogy tekintsék a törvény szabályozása szerint. Azt gondolom, hogy a megállapításoknak tovább kellene talán nyúlnia, még ha nem is a hatáskörébe tartozik az ÁSZ-nak, mégpedig abban a témakörben, hogy én magam fontosnak tartanám, hogy azok az infrastrukturális források, amelyek megjelennek a települési önkormányzatoknál, azok a hasznosulásukat próbálják meg egy olyan irányba elvinni, hogy a település azon részeit is érje el ez a fejlesztés, amely területen roma lakosság található.

Ugye, az elmúlt időszakban is többször említést tettem, és minden fórumon megpróbálom azt hangoztatni, hogy a mai jelenségek - és nem szeretnék semmilyen politikai kérdést belekeverni ebbe a témakörbe - nagyon sokszor visszavetítik azt, hogy a településeken azok a források, amelyek fel vannak használva, nem egyenlő értékrendet biztosítanak az ott élőknek. Mégpedig azért, mert azokra a településrészekre, ahol az alapvető infrastrukturális feltételek sincsenek biztosítva, oda továbbra sem terveznek költségvetést, és nem próbálnak meg biztosítani költségvetési forrásokat. Ezért azt gondolom, hogy nagyon sok esetben az Állami Számvevőszéknek talán joga is lenne, kötelessége is lenne, de mindenképpen észrevételezni kellene, hogy ezeket kellene kezelni. Még egyszer mondom, én nagyon jól tudom, hogy nem teljes mértékben tartozik a hatásköréhez, de mindenképpen fontosnak tartanám, hogy egy ilyen intézmény, amely közmegelégedéssel teszi a dolgát, jó lenne, ha az ilyen jelzéseit, mondjuk, a települési önkormányzatok felé eljuttatná, és a költségvetési tervezésnél ezt talán figyelembe tudnák venni az önkormányzatok.

Nem tartható fönn továbbá az, hogy az önkormányzatok nagyon sok esetben azokból a forrásokból, amelyeket erre a célra, tehát a település működtetésére hasznosítanak, nem szánnak további forrásokat azokra a településrészekre, amelyekről beszéltem. Itt az úthálózat kezelésére, járdák kialakítására, közvilágítások hiányára szeretném felhívni a figyelmet, és lehetne sorolni még a településrészeken található problémákat. Tehát ezért azt gondolom, hogy a költségvetés tervezésénél és a hatékony pénzügyi felhasználásnál mindenképpen nagyon fontosnak tartom, hogy akár az Állami Számvevőszék is foglalkozzon ezzel a kérdéssel, mert ez a roma integrációt mindenképpen fel tudná gyorsítani, és közpénzekről van szó, ezt mindenképpen fontosnak tartom.

A másik nagyon sarkalatos kérdés, a tavalyi évben megjelent egy tanulmány az Állami Számvevőszék jelentésében. Ez a tanulmány az elmúlt tíz évet próbálta meg behatárolni, hogy hogyan hasznosultak a romákra szánt integrációs források. Azt gondolom, hogy ez a tanulmány nagyon fontos a magyarországi cigányság életében, de azt gondolom, hogy a kormányzati szerepkörben lévőknek is fontos lehet, mégpedig azért, mert lehet látni és érzékelni, hogy milyen hiányosságok voltak az elmúlt tíz évben, és milyen hiányosságokat kell leküzdeni annak érdekében, hogy sokkal jobban átláthatóbbá tegyük azokat a közpénzügyi forrásokat, amelyek a romákra szánt integrációs forrásokat jelentik.

Ez a tanulmány többek közt kitér arra, hogy nem minden esetben a romák hasznára szolgáltak azok a források, amelyeket kaptak, és amelyeket egyébként rájuk szántak, hanem nagyon sok esetben teljesen más célt és célirányt vett e források felhasználása. Ezért tehát nagyon fontos megjegyeznem azt, hogy ha a következő éveket, évtizedeket nézzük, akkor mindenképpen jó lenne, és célszerű lenne ebben a kérdésben új politikai mezsgyét vágni, mégpedig azért, mert azt gondolom, hogy itt fontos lenne akár újra átgondolni, hogy az önkéntes regisztráció kérdése ebben a kérdéskörben aktuális-e avagy nem. Mert ugye, akár az Állami Számvevőszék, akár pedig a kormány, akár pedig bármelyik másik parlamenti párt, illetve intézmények - itt főleg elsősorban a foglalkoztatási intézményekre gondolok - nagyon nehezen tudnak eligazodni a sorokban, hogy ki a roma, ki a nem roma, és hogy tud igazán eljutni a forrás azokhoz, akiknek szánták azokat a bizonyos forrásokat, és nagyon nehéz megakadályozni, illetve elérni azt, hogy azok a roma források, még akkor is, ha célzottak, valóban célt tudjanak érni.

(11.30)

Ezért tehát azt gondolom, mindenkinek van abban dolga, hogy azt a tanulmányt kellő súllyal és kellő mértékben próbálja meg értékelni és megnézni, hogy milyen szerepköröket lehet bevinni saját munkaterületén, hogy el tudjuk érni azt, hogy az integráció hasznosulása valóban elérje ebben az esetben, még egyszer mondom, a cigány kisebbségi önkormányzatokat és a cigány lakosságot, mert ha ezt nem tudjuk előtérbe helyezni politikai és szakmai szempontok alapján, akkor újra meg újra felvetődik az, hogy valóban hasznosulnak-e azok a romákra szánt források, amelyeket megjelentetnek akár az állami költségvetésben, akár pedig európai uniós forrásokból.

Ezért tehát, mivel elég nagy források lesznek szánva a következő időszakokban a romák integrációjára, én nagyon fontosnak tartanám azt, hogy az európai uniós forrásoknál is figyelembe kellene venni, hogy célzottan - és a "célzott" szót aláhúznám - hogyan tud eljutni valóban a roma lakossághoz, és ezért azt gondolom, hogy ezt a tanulmányt mindenképpen tovább kell elemezni, hogy oda jusson el, ahova szántuk ezeket a forrásokat.

Tehát ezért azt gondolom, hogy nagyon fontos a pénzügyi források súlyozása. Nagyon fontos, hogy a célzottságát úgy próbáljuk meg behatárolni, hogy valóban oda érjen el, ahova el kell juttatni ezeket a forrásokat. Végül, de nem utolsósorban a költségvetési koncepciókat, akár kormányzati, akár pedig önkormányzati költségvetéseket csak úgy tudom én a magam értékrendje szerint jól és kellőképpen elfogadni, amennyiben az az integráció, az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe veszi.

Azt gondolom, hogy ha a következő évek és évtizedek jellemző költségvetési koncepcióját nézzük, akkor nem kerülhető meg, hogy az esélyegyenlőségre, a diszkrimináció visszaszorítására sokkal nagyobb forrásokat biztosítsunk, és nem is a források nagyságát, hanem az irányát kellene behatárolni. Nem tévedés, amikor azt mondtam, hogy "évtizedek", mert azt gondolom, hogy az évek azt bizonyították be, hogy minden egyes évtizedben a romaügy egyébként nagyon fontos szelete volt a magyar társadalomnak, a magyar politikai elitnek, végül mégis érezzük viszont, hogy nap mint nap szembetalálkozunk azzal a kérdéssel, hogy nem történt semmi ezen a területen, hogy nem tudtunk előbbre jutni, és megint ott vannak a romák, ahol voltak, a cigánytelepeken, a cigánytelepek szélén élnek, és nem tudnak beintegrálódni az adott településekbe.

Tehát ezért azt gondolom, hogy igenis, akár az Állami Számvevőszéknek, akár a mindenkori kormánynak, a parlamenti pártoknak oda kell arra hatniuk, hogy azokat a forrásokat, amelyek ebben a témakörben vagy éppen más témakörben rendelkezésre állnak, hogyan használjuk fel. Ezért tehát a költségvetési koncepció rövid, közép- és hosszú távon mindenképpen befolyásolhatja a romák integrációjára szánt források hasznosulását.

Végezetül annyit szeretnék mondani, hogy az emberi jogi bizottság tagjaként jómagam is részt vettem természetesen a vitán és a beszámoló előkészítésénél. Én magam ott is elmondtam ugyanezeket, és magam is továbbra is támogatom az ÁSZ-nak azt a munkáját, amely fontos jelzéseket ad a társadalom minden rétegének, így a magyarországi romáknak is, mert látom azt a hozzáértést és azt az ügykezelés iránti lojalitást, amivel a célt szeretnék elérni, mégpedig azt, hogy Magyarország összköltségvetése úgy hasznosuljon, hogy Magyarországon belül a fejlődés láthatóvá váljon. Ebbe beletartoznak természetesen a romák is, ezért mentem ilyen hangnemben mondani azt az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak jelen pillanatban, hogy fontosnak tartanám a továbblépést annak a tanulmánynak a kezelésében, amit láthatunk, mert akkor igazi eredményeket tudunk elérni.

Én látom azt az ambíciót, amit önök meg fognak tenni annak érdekében, hogy a magyarországi romák láthatóan tudjanak integrálódni ebbe az országba, mert fontos, hogy a szakemberek, az értelmiségi rétegek is odafigyeljenek arra, hogy Magyarországon mi történik a romákkal, mert a parlamentben tegnap is és ma is már napirend előtt volt róla szó, hogy fontos terület ez a kérdés.

Ezért én a magam részéről támogatni fogom azt a határozatot, amit láthatunk magunk előtt, és támogatni fogom abban az ÁSZ-t, hogy bármely romaügyet érintő kérdéskörökben segítséget kívánnak kérni, én, amit tudok, a magam részéről nagyon szívesen biztosítani fogom.

Köszönöm szépen tisztelt figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)