Felszólalás adatai

Felvezetőként elmondható lenne, amit az előző javaslatnál is elmondtunk - a pénzügyi konglomerátumoknál -, hogy az olyan javaslatokat tudjuk támogatni, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom felfogása az, hogy az embereket, a fogyasztókat kell képviselnie a pénzügyi tárgyú törvényeknek.

Persze nagyon fontos a biztosítók likviditása, de úgy gondolom, ezt is azon a szemüvegen keresztül kell vizsgálni, hogy ha egy biztosító bedől, akkor azok, akik ott biztosítással rendelkeztek vagy esetleg káreseményt szenvedtek el egy olyan személytől, aki mondjuk, annál a biztosítónál volt, ők nem juthatnak hozzá a pénzükhöz, és a kártérítési igényüket tulajdonképpen sok esetben nem tudják érvényesíteni. Tehát a végső károsult felek a kis- és középvállalkozások, illetve legtöbb esetben a magánszemélyek lesznek.

Üdvözöljük, hogy azon az úton továbbmegy a törvényjavaslat, ami a biztosítási, biztosításközvetítői tevékenységet - nevezzük így akár a biztosítási ügynökök tevékenységét - korlátozza vagy próbálja a képzési követelményeket szigorítani, egyúttal a 9. §-ban olyan feltételeket szabnak, hogy bizonyos rosszhiszeműen vagy csalárd módon eljáró tulajdonosok és tisztségviselők bizonyos ideig ne tudják folytatni ezt a tevékenységüket. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a szakmában vannak olyanok, akik valóban nem mindig az ügyfél érdekei szerint járnak el, nagyon sok esetben csalárd módon járnak el akár közvetítőként, akár cégként, viszont a másik fele az éremnek, hogy nagyon sok tisztességes módon dolgozó és ebben a szektorban tevékenykedő személy és cég is van.

Itt a fő szempont, hogy ezeket elválasszuk egymástól, és meg tudjuk határozni, hogy kik azok, akiknek a piacon kellene maradniuk. Erre egy jó kezdeményezés lehet a képzési követelmények meghatározása, ami egyébként nem új keletű dolog. Tehát maga a felügyeleti tevékenység és a nyilvántartások vezetése nem mindig volt így, tehát még jócskán a rendszerváltás után is meg lehetett azt tenni, hogy valaki, mondjuk, biztosításközvetítői tevékenységet tulajdonképpen nyilvántartásba-vétel és bármilyen követelmény, vizsga- vagy képzési követelmény nélkül folytathatott.

Hozzáteszem, ennek az ellenőrzése a gyakorlatban fog kiderülni, hiszen a törvény szerint azoknak a cégeknek, amelyek foglalkoztatják ezeket az ügynököket, kell megszervezni a képzésüket, és erről valamiféle jelenléti ívet és mindenféle bizonylatot magának a képzésnek az elvégzésére, igazolására fel kell tudniuk mutatni. Hozzáteszem, itt azért felmerülhet, hogy mennyiben áll emögött egy valóban szakmai képzés. Itt nyilván majd a különböző rendeleteknek, miniszteri szintű rendeleteknek kell kitölteni ezt a rést.

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét
Z. Kárpát Dániel váltja fel.)

A 23. §-ban - ez inkább egy apró megjegyzés lenne -, ha már magyar jogszabályról beszélünk, és a Magyar Országgyűlés előtt vagyunk, véleményem szerint nem szerencsés egy jogszabályban eurót meghatározni, euró alapú meghatározást tenni. A legtöbb magyar jogszabály természetesen forint alapon áll, tehát jobb lenne, ha itt az 5, illetve 25 millió eurós díjbevételi kritérium megfelelő módon forintban átszámolt összegként jelenne meg. Ne álljunk rá arra, hogy már ily mértékben elfelejtjük a nemzeti fizetőeszközünket. Természetesen majd, ha az euró bevezetésre kerül egyszer, akkor ez ilyen formában kerülhet feltüntetésre.

(15.10)

Szó volt arról, és itt legfőképpen a 35. §-ra gondolok, hogy a biztosítási csalásoknak is egyfajta kiszűrésére alkalmas ez a javaslat. Annak lehet örülni, hogy a casco biztosítások esetén megteremti az adatkezelés központi lehetőségét a javaslat. Ez mondjuk, a kötelező biztosításokhoz párosítva egy fontos dolog, lehet, hogy valakinek van casco biztosítása. Viszont nemcsak erről szól ez a szakasz, hanem arról az adatcseréről is, amit én személy szerint eltúlzottnak tartok, lévén, hogy igaz, hogy úgymond célhoz kötötten, de az egyik biztosító a másik biztosítótól kikérhet tulajdonképpen minden adatot egy adott személyre vonatkozóan, legyen ő szerződő, biztosított vagy kedvezményezett, és a másik biztosító ennek 15 napon belül köteles eleget tenni. Itt akár olyan adatokról is beszélhetünk, mint a szerződéskori egészségügyi állapot, az egészségügyi vizsgálat eredménye, és sorolhatnánk végtelenségig azt a kört, szerintem mindenki tudna példákat mondani, hogy melyek azok az adatok, amelyek egy biztosítónál szerepelhetnek és nagyon komoly, különleges adatok, különleges személyes adatok körébe tartoznak. Na most, ezt akár célhoz kötötten is kiadni egy másik biztosítónak, ráadásul kötelező jelleggel ki kell adnia az egyik biztosítónak a másiknak, én ezt egy kicsit eltúlzottnak tartom és túl tág körűnek, lévén, hogy itt majd olyan adatok is kikerülhetnek könnyen, amelyek súlyos jogsérelemmel járhatnak az állampolgárokra nézve. Hozzáteszem, az általános indoklás tartalmazza azt a mondatot, hogy nem lehet ezek alapján a kikért adatok alapján szelektálniuk a biztosítóknak, tehát a kikérő biztosító, az adatokat kikérő biztosító nem szelektálhat az ügyfelek között, hanem csak a visszaélések kiszűrésének érdekében van mód az adatcserére.

Viszont magából a törvény szövegéből nem következik az, hogy ezt hogy lehet kiszűrni, hogy valóban nem fogják felhasználni arra a célra, hogy az ügyfeleket bármilyen módon szűrjék, vagy ezeket az adatokat egyfajta készletező jelleggel gyűjtsék vagy begyűjtsék. Tehát hiába a részletes indoklásban ez a kitétel, nekem félelmeim vannak, ismerve a biztosítók adatgyűjtési kedvét és azt, hogy ahol tudnak, próbálnak túlterjeszkedni a saját hatáskörükön. Úgy gondolom, hogy legalább egyfajta hozzájárulást azért kellene ehhez kérni, vagy legalábbis az a tájékoztatás, ami a törvényben szerepel, hogy tájékoztatni kell az ügyfelet, ha az ő adatait kikérték, de a tájékoztatáson túl nem találtam azt, hogy tulajdonképpen meg tudná akadályozni az ügyfél, ezt én egy kicsit visszaélések lehetőségét magában foglalónak tartom. Annál is inkább, mert ebben az esetben én a személyes adatokat tartanám és ezek között a különleges személyes adatokat a védelem tárgyának. Az, hogy az a néhány személy, mert nem azok vannak többségben, akik biztosítási csalást követnek el - az ő kiszűrésükre a biztosítóknak van komoly szervezetrendszerük, és ez a kontrollszervezet általában az én meglátásom szerint jól működik, tehát nem kellene az egyébként ártatlan és jóhiszemű módon eljáró állampolgárok adatait is kitenni egy néhány százalékos rizikó érdekében. Ha esetleg marad egy nagyon kis kör, akiknek nem sikerült kiszűrni ezen tevékenységét, a csalárd tevékenységét, azért ez még mindig nincs összhangban, a sok milliárdos tőkével és nyereséggel működő biztosítók, illetve a nagy tömegek és a jóhiszeműen eljáró tömegek személyes adatokhoz való jogát, ha összevetjük. Tehát itt a félelmeim megvannak.

Továbbmenve, elhangzott itt, hogy szigorítják minden esetben az ellenőrzést, én viszont úgy látom, hogy például a kiszervezett tevékenységeknek bővítik a körét. Ez található meg és az indoklásban is ez szerepel, a biztosítók által kiszervezhető tevékenységek bővítése is egy komoly kontrollt vagy még komolyabb kontrollt igényel, és lévén, hogy a módosítani kívánt passzus, ami egyébként jelenleg is így van, úgy szól, hogy a kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felel, ez úgy elsőre jól hangzik, de úgy gondolom, hogy nemcsak a harmadik személyek irányába okozott károkért kellene felelni, hanem úgy objektíve egy kiszervezett tevékenység mögé a mögöttes felelősséget a biztosítónak kellene vállalnia, és akár a saját ügyfelei felé és a szerződéses kapcsolatban lévő személyek felé is, nem csak a harmadik személyek felé, tehát nem tartom indokoltnak az egyébként jelenleg is fennálló szabályozást, és erre egy módosító javaslatot is benyújtottam.

Fontos szempont, és itt a Mabisz szabályozására gondolok, és ez egy jó része a törvényjavaslatnak, hogy elválasztódik a Mabisz érdek-képviseleti része, az a része, amelyben egyfajta kártalanítási szervezetként, nemzeti irodaként működik. Nagyon fontos tevékenységeket is ellát, közfeladatokat is, közjogi jellegű feladatokat is ellát a Mabisz. Ezt már nagyon régen indokolt lett volna szétválasztani, tehát ez a felismerés jó, és annak a rendszernek és az így szétválasztott rendszernek a szabályozása, az, hogy ez részletesebben és törvényi szinten történik meg, ez nemhogy nem ördögtől való, hanem mindenképpen elvárt, és az eddigi esetleges diszfunkciókat is ki tudja küszöbölni. Hozzáteszem, hogy amit beterjesztettek, egy részletesen kidolgozott javaslat, de a gyakorlatban fog vizsgázni az ezzel kapcsolatos ügyintézés, viszont legalább eljutottak erre a felismerésre, ez már egy régi szakmai igény volt.

Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani a törvényjavaslathoz, amelynek összefoglalva össz-szellemiségében vannak előremutató javaslatok, de én ebben az esetben is azt szeretném, ha minden esetben a fogyasztók és az emberek oldaláról közelítenénk meg, és akár a személyes adataik védelme, akár a káruk kifizetése és a kártérítések megléte és ezek fedezete szempontjából közelítenénk meg a dolgot. Bizonyos esetekben ez sikerült, más esetekben még nem. Törekedjünk arra, adott esetben módosító javaslatokkal is, hogy ezt sikerüljön kiküszöbölni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)