Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a harmadik tárgyalási szakasznál elmondanám az érveimet a módosító indítványaimhoz, szeretnék egy dolgot kérni elnök úrtól. Itt elhangzott több indítvány, mely szerint szeretnénk még egyeztetni és kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, ennek viszont van egy feltétele, hogy a részletes vitát ma ne zárjuk le. Azt hiszem, semmiben nem szenved kárt a törvény, ha a részletes vitát később zárjuk le.

ELNÖK: Képviselő úr! Holnap délutánig lesz lehetőség az egyeztetésre és a módosító javaslatok elvégzésére.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, nekem ez így jó. A jelentés 144. pontjában a hulladékkezelési tevékenység felsorolása történik. Nem tartom logikusnak és jónak, hogy előbb történik a gyűjtés, a begyűjtés, tárolás, ártalmatlanítás, majd végül a hasznosítás. Ez egy fordított logika szerint működik, véleményem szerint nagyon sok hulladékot, nagyon sok hulladéknak vélt anyagot lehet hasznosítani, mert hasznos anyag. Ugyanúgy vagyunk vele, mint a gyommal, azért gyom valami, mert nem ott van, ahol éppen kellene, tehát számunkra haszontalan, és nagyon sok hulladékanyaggal így vagyunk: csak azért hulladék, mert nem ott és nem akkor van, amikor éppen kellene, de lehet hasznosítani.

Tehát én elsősorban a hasznosítást szeretném ebben a logikai sorban elhelyezni, és semmi esetre sem az ártalmatlanítás után. Tessék csak belegondolni, ha valamit már ártalmatlanítottunk, akkor miért kellene hasznosítani? Tehát én ezt a logikai sort úgy képzelem el, ha nem tudtuk hasznosítani, be kell gyűjteni, előkezelni, szállítani, tárolni, mert még esetleg mindig van lehetőség máshol hasznosításra, és ha mindez nem valósul meg, akkor jöhet az ártalmatlanítás. Tehát én ezt a logikai sort szeretném helyre tenni.

A következő a 155. pont. A 17. §-ban arról szól a javaslat, hogy a hulladék behozatala, kivitele és átszállítása. Én csak annyit szeretnék benne hagyni, hogy a hulladék átszállítása. A törvény az alapelveknél nagyon helyesen megfogalmazza, hogy mindenki a saját hulladékát legyen köteles ártalmatlanítani, illetve valamilyen formában elhelyezni. Semmi nem indokolja, hogy hazánkba bárhonnan is hulladékot hozzanak be és mi se vigyünk ki. Ha valamit megtermeltünk, igenis, mi ártalmatlanítsuk, senkinek ne vigyük a nyakába. Sokkal nagyobb veszélyt jelentene az, ha a mi nyakunkba hozzák be, ez az ökogyarmatosítás néven ismert folyamat nagyon szépen beindulna, és ha netán még gazdaságossági kérdést is csinálunk belőle, akkor mi csak a fogadók lennénk minden "áldásával".

A 160. pont: azt hiszem, ez a 19. § (1) bekezdéséhez egy nagyon fontos kiegészítés, tudniillik azt mondja, hogy "környezetvédelmi hatóság engedélyével hulladéklerakóban történő lerakással", vagyis az ártalmatlanításnak egy formáját. Én ehhez szeretném kiegészítésként hozzátenni, hogy akinek a települése közelében van veszélyes hulladék vagy csak sima hulladéklerakó, az nagyon jól tudja, hogy a szél, a víz, az állatok mit hordanak ki a hulladékból. Ezért szeretném kiegészíteni azzal, hogy "a környezetbe jutást kizáró módon a hulladéklerakóban történő lerakással", és itt zárójelben kiemelni azt, hogy ez a fajta megoldás azonban csak az ártalmatlanításhoz vezető út egyik állomása lehet, és nem egyenlő az ártalmatlanítással. Ki kell törölni a fejünkből azt, hogy a hulladéklerakás egyenlő az ártalmatlanítással. Ha azt gondolnánk, akkor nem lennének azok a problémák, amelyeket a lerakott hulladékok még ma is okoznak nekünk.

A következő a 181. pont. Itt arról szól az eredeti javaslat, hogy az ingatlantulajdonos a települési hulladék veszélyes összetevőit, a veszélyes hulladékokat köteles külön gyűjteni. Én ezt szeretném úgy átfogalmazni, kihagyva belőle ezt a részt, hogy "a veszélyes hulladékot a települési hulladéktól elkülönítve", tudniillik a települési hulladék veszélyes összetevőit kiszedni, elkülöníteni szinte lehetetlen.

A veszélyes hulladék jól körülhatárolható, hogy mitől veszélyes hulladék, tehát ezt külön kell gyűjteni a települési hulladéktól. Azt hiszem, hogy így sokkal logikusabb és egyértelműbb ez a megfogalmazás.

A 228. pont nagyon érdekes; több képviselőtársam említette a 227. pontban, pontosan Farkas Imre, Kovács Tibor és Göndör István hasonló indítványt nyújtottak be, és ahogy ők megfogalmazták, hogy nem biztos, hogy ez a jó megfogalmazás, én ugyanígy elmondom, nem biztos, hogy a 228. pontban az enyém a jó megfogalmazás. Szerintem mindannyiunkat az a cél vezetett, hogy ezt a pontot, ezt a helyet meg kell nyitni, lehetőséget kell teremteni arra, hogy egyeztetések után egzakt módon és jól megfogalmazzuk, tudniillik bárkivel előfordulhat közülünk, hogy olyan veszélyes hulladékot és egyéb hulladékot hordanak az ingatlanjára, amivel aztán kezdhet valamit, mert nem tudja bebizonyítani, hogy nem az övé. Ezt valamilyen módon le kell rendezni, még egyszer mondom: nem biztos, hogy így, ahogy ezt mi leírtuk, de valamilyen formában rendezni kell, mert így nem jó, és nagyon sok félreértésre, illetve ellentmondásra ad okot.

A 235. pontban ez egy egészen érdekes megfogalmazás, és megint csak a gyakorlatból indulunk ki valamilyen formában, de nem lenne szerencsés, ha ez így is maradna, amikor is azt mondják, hogy tilos a veszélyes hulladékot - eddig még helyes is lenne - a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni. Senki ne adhasson engedélyt arra, hogy veszélyes hulladékot bármivel, akár másik veszélyes hulladékkal összekeverjünk. Az már önmagában elég nagy probléma, hogy van egy veszélyes hulladékunk, az meg aztán csak a problémát növeli, mind mennyiségben, mind a károkozás tekintetében is, ha akár más hulladékkal - nem veszélyes hulladékkal vagy veszélyes hulladékkal - összekeverjük. Tudjuk nagyon jól, erre volt példa: a vörös iszap, galvániszap és társainak az összekeverése. Lehet, hogy ma még nincs megoldás arra, hogy a vörös iszapot és a galvániszapot valamilyen formában ártalmatlanítsuk, de ne legyünk már pesszimisták, hogy a jövőben sem lesz megoldás. De ha összekeverjük a kettőt, akkor nagyon valószínű az, hogy nem lehet ártalmatlanítani az elkövetkező időben.

Tehát én ezt kihagynám, senki ne adhasson engedélyt arra, hogy hulladékot, főleg veszélyes hulladékot bármi mással összekeverjünk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)