Felszólalás adatai

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbb annál az ajánlási pontnál fejeztem be, amely arról szól, hogy kétszáz méternél közelebb nem lehet egymáshoz két urbanizált terület, kivéve, ha... - ezek ellen a kivételek és kiskapuk, felmentések ellen tiltakoztunk mi az általános vitában is, és ezt szeretném most is megerősíteni: az általunk előterjesztett módosító javaslat szerint nem jelölhető ki kétszáz méternél közelebb két urbanizált terület egymáshoz. Nincs kivétel, nincs kiskapu.

Úgy fogalmaz a benyújtott javaslat, hogy állami főépítész területrendezési hatósági eljárás során kiadhat területfejlesztési engedélyt ezen kivétel megteremtésére. Én még sajnos nem láttam olyan állami főépítészt - elnézést, ha van ilyen, és nem tudok róla -, aki ne adott volna ki ilyen térségi felhasználási engedélyt, tehát ez gyakorlatilag az automatizmusát teremthetné meg annak, ami a kétszáz méteres korlátozás eltörlése lenne, és ezért mi ezt nem tudjuk támogatni.

A továbbiakban egy gondolat erejéig szeretnék visszatérni a régi sportterületek, illetve szovjet laktanyák kérdésére. Sajnos, se az általános vitában, se a bizottsági üléseken konkrét területeket - itt most csak feltételezésekbe bocsátkoznak, és sajnos azt hiszem, megalapozott feltételezésekbe bocsátkoznak a képviselőtársaim - nem hallottunk az előterjesztő részéről, amelyek indokolttá tennék, hogy ezeknek a beépíthetősége megjelenhessen ebben a törvényben. Ezért szeretnénk kérni, akár most itt a részletes vita keretében, hogy tessenek felsorolni, melyek azok a konkrét területek, amelyek beépítésre vannak szánva ezen passzus szerint. Gondolom, ugyanez a helyzet bizonyos történelmi sportterületek, illetve szovjet laktanyák kérdésével, mint ami a 2005-ös módosítás volt.

Tudjuk, ezt az általános vitában is elmondtam, hogy az utolsó pillanatban, zárószavazás előtti módosító indítványként lett benyújtva az MSZP-frakció részéről gyakorlatilag a teljes Zsámbéki-medence beépítése, igen, egy háttérlobbiérdek eredményeképpen. Úgy gondoljuk, hogy itt is ugyanazok a háttérlobbiérdekek jelennek meg, tessenek ezeket nevesíteni, tessenek ezekkel kiállni elénk, és akkor vitatkozzunk konkrétan, területről területre, hogy mennyire megalapozott egyébként ez általános norma szerint.

Most a 17., 18., 19. pontokra szeretnék gyorsan rátérni, amelyekről már Bödecs Barna képviselőtársam is beszélt, ezt szeretném röviden kiegészíteni. Az a bizonyos háromszáz méternél nem hosszabb gyalogos közlekedés, amit nagykereskedelmi célú építményeknél írnak, hogy ennyivel lehessen megközelíteni a közösségi közlekedési csomópontokat, szerintünk egyszerűen nem életszerű. Tessenek elképzelni nagy cekkerekkel egy öreg nénit, amint kimegy a Tescóból, és háromszáz méterre elgyalogol a közösségi közlekedési csomóponthoz, ez egyszerűen nem életszerű, ezért is gondoljuk, hogy ez igenis legyen lerövidítve, amennyire csak lehet. Sajnos az általános, illetve a részletes indoklásban sem szerepel valóban, hogy miért pont ez a háromszáz méter lett kijelölve, ezért gondoljuk, hogy a mi javaslatunk vagy a most elmondott, konkrét példával alátámasztott módosító javaslatunk inkább megállja a helyét.

A meglévő kontra tervezett csomópontról pedig a következőt szeretném mondani. Egy prágai példát hadd hozzak önöknek; Prága egyébként nagyon sok szempontból példa lehetne Budapest és agglomerációja számára, ott nem lehetett beépíteni egy adott területet, nem lehetett fejleszteni egy adott területet addig, ameddig a fejlesztő által finanszírozottan nem épül ki a kötött pályás közlekedési összeköttetés. Igen, addig álltak a fejlesztések, ameddig azt nem volt hajlandó megcsinálni.

Nem parazitaként rátenyészünk a már meglévő hálózatra, nem. Tessék a fejlesztőnek kiépíteni! Sokba kerül? Istenem, ez van. Budapesten és környékén sokba kerül a területfejlesztés - most már nagyon jó lenne, ha ezt a tőkecsoportok észrevennék, és megtanítanánk ezekre őket.

Most pedig még nagyon röviden ki szeretnék térni szűkebb pátriámra, Budakeszire. Hála istennek, a budakeszi repülőtér visszakerült abba a kategóriába, amelyben eddig is volt a 2005-ös törvényben. Tudjuk, hogy a repülőtér geometriája egyébként se teszi lehetővé, hogy ott nem tudom, milyen fantasztikus mennyiségű leszállás, fölszállás történjen meg, ez egyfajta sportolási célú repülőtér, és nagyon fontos a helyieknek, úgyhogy köszönjük, hogy ez ide visszakerülhetett, de a másik, a településelkerülésre szolgáló útszakasza 2002 óta a budakeszi TSZT-ben benne van, a helyi építési szabályzatunkban benne van - miért került ki? Én úgy tudtam, hogy a jelenleg hatályos HÉSZ-t önök automatikusan beemelik a tervezett törvényjavaslatba, és ebből valamilyen módon kikerül. 21 ezres forgalmat bonyolít le Budakeszi főutcája, igenis megérdemelnénk egy elkerülő utat, akkor is, ha ezt már gyakorlatilag tíz éve tervezgetjük.

Még egy befejező szakasz, éppen azért, mert ilyen hatalmas az átmenő forgalom ezen a területen, hiszen egy komplett Zsámbéki-medence zúdul keresztül Budakeszin...

ELNÖK: Képviselő asszony, lehetősége van egyperces hosszabbítást kérni a felszólaláshoz.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Igen, kérnék...

ELNÖK: Igen, akkor plusz egy perc.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát csak arról lenne szó, hogy a Zsámbéki-medence forgalma megy keresztül Budakeszin. Igenis azt gondoljuk, hogy ezen a területen nagyon is fontos lenne P+R parkolót kijelöltetni akár az önkormányzattal, hogy legyen egy kvázi városkapuszerű fogadórész, ahol át lehet szállni közösségi közlekedési lehetőségekre, ezért is javasolnánk az itteni, már meglévő vasútvonalakat fejleszteni, illetve visszafejleszteni. Tehát adjunk rá lehetőséget, hogy Budaörs felől meglegyen a beközlekedés, illetve egy P+R parkoló helybiztosításával meg is tudjuk oldani az intermodalitást.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, és köszönöm, elnök úr, a hosszabbítást. (Taps a Jobbik, szórványos taps az LMP soraiban.)

(11.20)