Felszólalás adatai

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlási pontok közül a 8., 11., 13., 15., 22., 24., 26., 27., 32., 33. és 34. ajánlási pontokhoz kívánok hozzászólni.

Ahogy ez az előttem szóló szájából már elhangzott, az LMP képviselőcsoportja is számos módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz, amelyek sajnos nem kapták meg a kormányzati oldal támogatását, ezért gondolom azt, hogy érdemes ezek közül a legfontosabbak mellett picit érvelni, hátha sikerül mégiscsak meggyőzni ezeknek a fontosságáról a kormányoldalt.

A 8. ajánlási ponton a javaslatunk arra vonatkozik, hogy a települési térségek kijelölése során, amikor új települési térségek kijelölésére sor kerül, akkor környezeti vizsgálat elvégzésére szükség legyen. Jelen pillanatban a helyzet az, hogy az általános rendezési tervek elfogadásakor előírás a környezeti vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása, ugyanakkor ezek módosítása nem igényli ezt a fajta vizsgálatot. Ennek következtében rendszeresen előfordul, hogy az eredetileg elfogadott szabályozási tervek, rendezési tervek, amelyekhez készült környezeti vizsgálat, és amely azt mutatta, hogy az eredeti rendezési terv nem ellentétes a környezeti érdekekkel, ez a későbbiekben úgy módosul, hogy alapjaiban és lényegileg megváltoztatja az adott település rendezési tervét és általában a szerkezeti kialakítását. Ugyanakkor ennek a környezeti hatásai egyáltalán nincsenek ezekben a döntésekben megbecsülve. Később az engedélyezési fázisban természetesen bejön a környezetvédelmi engedélyezés, de amikor megszületik a szabályozásmódosítás, akkor nincsenek a környezeti hatások becsülve. Azt gondoljuk, ez az egyik oka annak, hogy nagyon sok környezeti szempontból káros településrendezési tervmódosítás, szerkezetiterv-módosítás történt meg az elmúlt években nemcsak az agglomerációban, hanem egyébként számos más településen is.

A 11. ajánlási pont egy nagyon egyszerű módosítás. A települési területek kijelölésekor - helyesen egyébként - a kormány-előterjesztés rendelkezik, hogy 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület kijelölésekor az 5 kilométernél közelebb kötött pályás közlekedési ellátottságnak kell lennie. A módosításunk arra vonatkozik, hogy ne csak egyszeri 300 lakást meghaladó beruházás esetén legyen ez feltétel, hanem a törvény időbeli hatálya alatt - tehát ebben az ötéves felülvizsgálati tartó szakaszban - összességében, hiszen ez a rendelkezés igen könnyen kijátszható, hogy kijelölnek két 200 lakás elhelyezésére alkalmas területet. Egyikhez sem kell önmagában a kötött pályás közlekedés, ezek közel vannak egymáshoz, gyakorlatilag teljesítik azt a technikai kritériumot, ami miatt előírja a kötött pályás közlekedés meglétének a kötelezettségét a jogszabály. Ugyanakkor még sincs ez a kötelezettség beépítve a rendelkezésbe, tehát a törvény időbeli hatálya alatt összesen 300 lakás vagy 5 hektárt meghaladó terület esetében javasoljuk az intézkedés érvényesítését.

A 13. ajánlási pontban - erről Bödecs Barna már beszélt - mi is a zöldterületek arányának a túl alacsony voltára szeretnénk felhívni a figyelmet.

(10.40)

Mi az 5 százalékos zöldfelületi arányt 20 százalékra kívánjuk növelni, megtartva az 50 százalékos kapcsolódási kritériumot, ezzel egyfajta játékteret engedve a beruházónak, illetve a települési önkormányzatnak, hogy hol kívánja elhelyezni ezeket a zöldfelületeket, ugyanakkor a 20 százalékos zöldfelületi aránnyal lehet biztosítani, hogy ne fogyjon el a budapesti agglomerációban aránytalanul a zöldterületek mennyisége.

A 22. ajánlási pontban a mezőgazdasági térségek esetében nem tartjuk kívánatosnak, hogy a mezőgazdasági térségek 10 százaléka más területfelhasználási egységbe legyen sorolható. Ez lehetővé tenné, hogy akár az érintkező mezőgazdasági területeknél elinduljon ezeknek az értékes mezőgazdasági területeknek a beépülése.

A 24. ajánlási pontban a 2 százalékos lehetőség az önkormányzatok számára, hogy a hagyományos vidéki települési térségek 2 százalékán városi települési térség legyen kialakítható - ezt 1 százalékra kívánjuk módosítani. Ugyanakkor itt jelzem, hogy ehhez beadunk egy kapcsolódó módosító indítványt. Úgy látjuk, hogy teljesen különbözőek az egyes agglomerációs települések adottságai, van, ahol akár 1 százaléknál nagyobb lehetőséget érdemes biztosítani a településeknek, tehát lehet hagyni akár a 2 százalékos lehetőséget, máshol viszont egyszerűen meg kell tiltani a további ilyen átminősítéseket. Olyan mértékű volt az elmúlt években ez a folyamat, hogy ennek gátat kell vetni. Mi egy övezetes kialakítást javasolunk, amelyben az övezetek szerint nulla, 1 vagy 2 százalékos ilyen lehetőséget biztosítanánk.

Tekintve, hogy az időm lejárt, majd a későbbiekben igyekszem még a többi ajánlási ponttal kapcsolatos véleményt is megfogalmazni. Köszönöm szépen.